Szegeden divat az olvasás! Egy személy – egy könyv

A Somogyi-könyvtár könyvajánló rovatában Tóth Károly önkormányzati képviselő, a Szegedi Tudományegyetem JGYPK Gyakorlati Képzési Irodájának vezetője García Márquez Száz év magány című regényét ajánlja.

A középiskolában (a tiszaföldvári Hajnóczy Gimnáziumban) minden hónap legfontosabb kulturális eseménye az volt, amikor egy vasárnap este a „színházi különbusszal” a Szolnoki Szigligeti Színházba utaztunk. Nagyon szerencsések voltunk, hiszen láthattuk Pál István rendezéseit (köztük a „hátborzongató” A játszma vége című Beckett-darabot) és tapsolhattunk Szombathy Gyula, Csomós Mari, Lázár Kati remek alakításainak. Különösen emlékezetessé az tette ezeket az előadásokat, hogy a következő heti irodalomórán megbeszéltük a színházi élményeinket. Szabó András magyartanárunknak köszönhetem talán leginkább, hogy az olvasás, az irodalom szerelmese lettem. Thomas Mann majdnem minden regényét majd Csehov drámáit elolvastam.

A könyvek, az olvasás szerelmeseinek nehéz egyet kiemelni…. Ha választanom kell egy kedvenc könyvet, az García Márquez Száz év magány című regénye. Őszintén be kell vallanom, majdnem ugyanígy eshetett volna a választásom Faludy György Pokolbéli víg napjaim regényére, Esterházy Péter számos művére vagy O’Neill Különös közjáték című drámájára.
A Száz év magány az elő regény, amit Marqueztől olvastam, és nem véletlen, hogy tízmilliók olvasták-olvassák, az 1982-es irodalmi Nobel-díj is leginkább ennek a regénynek köszönhető.
A Száz év magány már az első mondatával magával ragadja az olvasót. Kevés olyan hatásos „indítást” találunk regényekben, mint ez: „Hosszú évekkel később, a kivégzőosztag előtt, Aureliano Buendía ezredesnek eszébe jutott az a régi délután, mikor az apja elvitte jégnézőbe…”
A kis dél-amerikai falu, Macondo alapítója, José Arcadio Buendia „örök álmodozó” volt, aki le akarta fotózni Istent, aki jégből akart olcsó házakat építeni. A világ zajától távoli helyen sikerült rájönnie, hogy a Föld kerek, ám megdöbbent, amikor a faluba érkező utazók elmondták, hogy az emberek ezt már évszázadok óta tudják. A Száz év magány a világirodalom egyik legkülönösebb családregénye, melynek az „elzártság” a központi eleme. A Buendia család különös alakjai és történeteik miatt a regény a legnagyobb hatású olvasmányélményem maradt.

A költészet az ember létezésének egyetlen konkrét bizonyítéka – mondja García Márquez. Ha ez igaz, akkor Gabriel García Márquez leghíresebb regénye, a Száz év magány az ember halhatatlanságának meggyőző bizonyítéka.

Gabriel García Márquez Száz év magány című regénye kölcsönözhető a Somogyi-könyvtárból!

Szegeden divat az olvasás! Egy személy – egy könyv

A Somogyi-könyvtár könyvajánló rovatában Palotás Sándor, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi alelnöke, a Déli-Farm Kft. ügyvezetője, a Szent-Györgyi Albert Rotary Club Szeged soros elnöke Yuval Noah Harari Homo Deus A holnap rövid története című című könyvét ajánlja.

„Az igazi kikapcsolódás számomra az, ha néha kiszabadulhatok a bennünket körülvevő digitális világból és végre egy valódi könyvet vehetek a kezembe. S talán furcsa, de ez a könyv pont annak a sorozatnak az első kötete, ami azt az utat mutatja be, hogy miként jutottunk idáig.”

A könyvet napjainkra 45 nyelvre fordították le, szemléletes és szórakoztató, az átlagember számára is könnyen érthető olvasmány.

A tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultúrát. A tudomány tett minket a teremtés urává. De egyik sem tett boldoggá…  A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár szerint így foglalható össze annak története, ahogyan jelentéktelen majmokból a világ uraivá váltunk.

Yuval Noah Harari izraeli történész, 2002-ben az Oxford Egyetemen szerzett doktori címet, jelenleg a Hebrew University of Jerusalem történelem tanszékének oktatója, a világ egyik legnépszerűbb gondolkodója, könyvei több millió példányban keltek el világszerte.

A szerző két további könyve a Sapiens – Az emberiség rövid története, mely az élet hosszú távú jövőjét tárja fel, valamint a 21 lecke a 21. századra, mely méltó folytatásként a jelenre és az emberi társadalmak közvetlen jövőjére koncentrál, megvizsgálva a világ társadalmait leginkább formáló, és a bolygónk jövőjét legnagyobb valószínűséggel befolyásoló erőket.

Yuval Noah Harari Homo Deus A holnap rövid története című munkájáért 2017-ben a frankfurti könyvvásáron „A legintellektuálisabb és legmeghatározóbb tudományos munka” díját nyerte el.

A Yuval Noah Harari Sapiens Az emberiség rövid története című könyv kölcsönözhető a Somogyi-könyvtárból!

Szegeden divat az olvasás! Egy személy – egy könyv

A Somogyi-könyvtár könyvajánló rovatában Simai Mihály József Attila-díjas költő, író Hamvas Béla Karnevál című könyvét ajánlja.

Mikor én még

Mikor én még kezdő olvasó voltam, két dolog vonzott ellenállhatatlanul: a foci és a könyv. Visszagondolni is gyönyörűség, hogyan dúskáltunk mi ketten, Zoli barátom és én Gyulán, a valahai úrikaszinó könyvtárában a jobbnál jobb művek között, /a legérdekesebbek persze hiányoztak, politikai okokból…/ Akkor még kincs volt a könyv: a tudás letéteményese, mi pedig mindent tudni akartunk, – történelemről, hősökről, a világ csodáiról, no és persze arról a titokról, ami az akkor még külön osztályba „száműzött” lányokat körül lengi. A szó szoros értelmében faltuk a könyveket, hosszú sétákon meséltük egymásnak az olvasott történeteket. A suliban fölhajtható padunk volt, a fölhajtó rész és a pad közötti csekélyke résen át is lehetett olvasni órák alatt, egy kis plusz izgalommal fűszerezve, /fülhúzás, körmös is lehetett a vége, de nekem megérte/.

Nehéz csak egy kedvencet kiválasztani, olyan, mintha megcsalnám a többi könyv-szerelmemet… Hamvas Béla Karneválját előbb csak fénymásolt lapokon olvastam. Nagyon megfogott, elgondolkoztatott, röptette a fantáziámat a magasabb szférák felé, végtelen távlatokra nyitott ablakot. Addigi Istenkeresésem folytatódott, de egyre táguló térben, – mára talán már elmondhatom: keresőből Isten-tudóvá változtam fokozatosan.

A Karneválban arról meditál Hamvas, hogy a világháború után, l945-ben adott volt a nagy lehetőség az emberiség számára: tabula rasa, tiszta tábla volt, olyan új helyzet, amikor a káini bűnök után mindent újra lehetett volna kezdeni, tiszta lappal, egészen másképp!
Ezt akkor, sajnos, nem tettük meg. Most, a pandémia közepén, amikor annyi minden összeomlik, ebben az új helyzetben megint okunk lenne elgondolkozni: tényleg a régi életünket akarjuk-e visszakapni majd „ha kifárad a vész haragja”, vagy bölcsen új alapokra próbálunk egy újat építeni, az egység, az összetartás és összetartozás – ki merjem mondani…? – az igazi keresztény értékek jegyében!

Az ötvenes évek őrült rendeleteinek csúcsszatíráját is megtaláljuk a regényben: A társaságban valaki bejelenti, hamarosan rendelet fog megjelenni arról, hogy minden magyar állampolgárnak közösülésnaplót kell vezetnie, s viccből meg is alkotják a rendeletet, a Rákosi-éra jellemző kifejezéseivel s valami fantasztikus humorral fűszerezve, s mindezt akkor, mikor egyetlen politikai viccért évekre lecsukták az embert. Hamvas a humornak is mestere volt, tudta, hogy feloldó, éltető ereje van.

Hamvas Béla Karnevál című könyve kölcsönözhető a Somogyi-könyvtárból!

Szegeden divat az olvasás! Egy személy – egy könyv

A Somogyi-könyvtár könyvajánló rovatában Barnák László, a Szegedi Szabadtéri Játékok ügyvezetője, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója Anton Pavlovics Csehov Sirály című tragikomédiáját ajánlja:
Már kamaszkoromban nagyon szerettem olvasni és azon keresztül elmerülni egy számomra ismeretlen világba. Mivel gyerekkorom óta érdekel a színház, nagyon sok színházzal foglalkozó könyvet gyűjtöttem össze. Ezek között volt a Csehov darabjait és elbeszéléseit bemutató kötet. Ebben olvasható a Sirály című darab is, melyet az ősz folyamán a Szegedi Nemzeti Színházban megrendezhettem. Amikor a Színművészeti Egyetemre készültem, ebből a kötetből tanultam meg a felvételire Trepljov monológját.

A darab 1896-ban a szentpétervári Alekszandr Színházban az ősbemutatón megbukott. Két évvel később a Moszkvai Művész Színház is műsorára tűzi a színművet, amely már óriási sikert hozott a szerzőnek. Később a sirály alakja a színház grafikus emblémája lett. Ezentúl Csehov valamennyi drámáját nagy várakozással fogadja a közönség.

A Sirályt Magyarországon 1912-ben mutatják be. Napjainkban is folyamatosan találkozunk vele színházaink kínálatában. A mű kötelező olvasmány a középiskolások részére.

A Sirályban mindenki olyasvalakibe szerelmes, aki nem viszonozza az érzéseit. Mindenki nyomorult, cipeli magában a viszonzatlan szerelmet, a meg nem értettséget és a magányt. Mindenki kicsinyes, nevetségesen önző és kizárólag saját magával van elfoglalva. Az emberek elbeszélnek egymás mellett, miközben vágyakoznak a boldogságra és a szakmai elismerésre – olvashatjuk a Szegedi Nemzeti Színház honlapján Csehov 2020-ban repertoárra tűzött tragikomédiájáról.

Csehov drámái kölcsönözhetők a Somogyi-könyvtárból!

Szegeden divat az olvasás! Egy személy – egy könyv

A Somogyi-könyvtár könyvajánló rovatában Pilcz Roland képregényszerző, grafikus, a Kalyber Joe és az YKX című képregénysorozatok alkotója Jules Verne Nemo kapitány című regényét ajánlja.

Nagyon sokáig nem olvastam. A kötelező olvasmányokat sajnos csak kényszernek éreztem és nem igazán alakult ki bizalmi kapcsolat köztem és az irodalom között. Már a húszas éveimet kóstolgattam, amikor egy lelki mélypont gyötört. Kétségbeesésemben imádkozni kezdtem, és kértem Istent, – vagy bárkit, aki figyel – hogy adjon útmutatást. Ezután szinte önkéntelenül odamentem a könyvespolchoz és levettem egy kötetet.
Jules Verne Nemo kapitány című regényével kezdődött. Nemo kapitány haragban állt a világgal, és ezáltal önmagával is. De ahelyett, hogy feladta volna, megtalálta a saját világát a tenger mélyén. Na, persze manapság már nem muszáj tengeralattjárónkkal terrorizálnunk az emberiséget; a lelki békénket megtalálhatjuk a könyvekben, mert a válaszok igenis ott rejtőznek a lapok között!

Miután az olvasás sugallata megérintett, elkezdtem falni a könyveket. Legkedvesebb szerzőim – Verne, Rejtő, Pratchett, Vonnegut, Douglas Adams, Eckhart Tolle, és még sorolhatnám – mind szép lassan, maguktól találtak rám. Ráébredtem, hogy nincs az a film, vagy számítógépes játék, ami ilyen komplex kapcsolatot kínálna; ahol az olvasó egyszerre a rendezője, szereplője és látványtervezője is a történetnek.

***

Jules Verne nevét hazánkban nemzedékről nemzedékre magyarosan Verne Gyulának írták és mondották. A magunkénak tudtuk, ahogy magukénak tudták az angolok, németek, oroszok, amerikaiak. Egyike a világirodalom legtöbb nyelvre lefordított, legnagyobb példányszámban elkelt íróinak.

Nemo kapitány az óceánok titokzatos ura, aki már évszázaddal ezelőtt rendelkezett modern korunk technikai vívmányaival. A történetben egy titokzatos, orsó alakú „óriás valami” nyugtalanítja a világtengerek hajósait. A szörnyeteg hol itt, hol ott bukkan fel a hullámok közül, és kisvártatva meglékelve süllyednek el az addig sérthetetlennek vélt hajóóriások. A titokzatos „szörny” nem egyéb, mint Nemo kapitány búvárhajója. Ennek a hajónak sokezer mérföldes tengermélyi útjáról, utasainak izgalmas kalandjairól, szerencsés meneküléséről szól Jules Verne egyik legérdekfeszítőbb regénye, a Nemo kapitány története – e sorokkal ajánlja a Régikönyvek.hu internetes portál Jules Verne Nemo kapitány című regényét.

Jules Verne Nemo kapitány című regénye kölcsönözhető a Somogyi-könyvtárból!