Tápé egyike a legrégibb magyar falvaknak. Paraszti kultúrája korán felkeltette a művelt világ érdeklődését. Olyan jeles személyiségek tárták fel a falu múltját és néprajzát, mint Bálint Sándor, Kristó Gyula, Ilia Mihály, Grynaeus Tamás. Nyomot hagyott Tápé népisége a szegedi írók: Tömörkény, Móra, de különösen Juhász Gyula művészetén is. Tápé "fogadott fia" Heller Ödön festőművész, aki itt építtetett saját tervei alapján székelykapus, műtermes házat. A faluban működő könyvtár egyik legfontosabb feladata ezen értékekről szóló irodalom gyűjtése és közzététele. Szándékunk a szokások újjáélesztése, terjesztése, a mai emberhez szóló jelentésük tudatosítása.
A könyvtár gyűjtőköre a néprajz. Tápé hagyományaiból építkező rendezvényeinkkel kívánunk "múltat idézve jövőt építeni". Ezt a mottót szolgálták eddigi rendezvényeink is:

• Tari Emma tápai születésű, Pesten élő alkotó tápai népviseletet és életképeket megörökítő festményeiből rendezett kiállítása.
• A "Gyékényból szőtt falu" c. kiállítás, mely alapjául az 1971-ben kiadott Tápé monográfia szolgált.
• Révész Antal tusrajzaiból készült kiállításunk az 50-es, 60-as évek tápai lakóházait örökítette meg.
• Laczi Árpád fotóiból készült, a tápai hétköznapi életet megörökítő rendezvény.

A könyvtár állománya közel 5 000 kötet. Néprajzi gyűjteményünkben megtalálható a Jelenlévő múlt sorozat néhány kötete: pl. Pesovár Ernő és Felföldi László szerkesztésében a Magyar nép és nemzetiségeinek tánchagyománya CD-ROM melléklettel, Sárosi Bálint munkája, a Hangszerek a magyar néphagyományban címmel, Bálint Sándor és Barna Gábor Búcsújáró magyarok c. munkája, mely egyben művelődéstörténeti tanulmány is, valamint a KLTE által kiadott Studia folkloristica et ethnographica sorozat számos darabja.