Szegeden divat az olvasás! Egy személy – egy könyv

A Somogyi-könyvtár könyvajánló sorozatában Szabó Anna tolmács, fordító, projektmenedzser, blogger, önkéntes mentor és újságíró-aspiráns a Thomas Mann József és testvérei című kötetet ajánlja.

Vannak olyan meghatározó történetek, amelyek egy emlékezetes ponton lépnek az életünkbe, és onnantól fogva nem csupán nem eresztenek, sőt egyre több szállal kapcsolódnak hozzánk. Sosem hittem volna, hogy pont a Bibliából ismert József Thomas Mann által elbeszélt története lesz az, amely átsegít talán életem eddigi legnehezebb időszakán. Pedig így történt: miután megnéztem az Örkény István Színház majd’ négyórás József és testvéreiadaptációját, amint lehetett, elolvastam a könyvet. 

Sose kedveltem Józsefet. Az apja kedvence, akivel folyton kivételeznek, és aki gyermekkorától kezdve kiválasztottként tetszeleg. Amikor a kútba vetik és eladják rabszolgának Egyiptomba, már gyerekként is úgy gondoltam, hogy megérdemli a sorsát. Valószínűleg én sem tettem volna másképp, mint a mellőzött testvérek. Kicsit talán csalódott is voltam, hogy a végén, a számtalan viszontagság és a többszöri bebörtönzés ellenére mégis a fáraó egyik első emberévé emelkedik, és az ő intézkedéseinek köszönhetően menekül meg egy egész ország – nem is beszélve a családjáról, akik nem különösebben érdemlik meg a megmentést. 

Olvasás közben azonban egyre közelebb éreztem magamhoz nem csupán Józsefet, de a többieket is. Bár a maga 1600 oldalával nem egy könnyű olvasmány, amit az ember gyorsan végigpörget, szókimondóan, mégis gyönyörűen megfogalmazott igazságai azonban szíven találtak és lehorgonyoztak, amikor félő volt, hogy az élet tomboló vihara elsodor.

Akkortájt a napjaim nem álltak másból, mint anyagi nehézségekből, betegségből, balesetekből, stresszből és bénító búskomorságból. A nehézségek közt is reménykedő, kitartó József, az eleinte önző, majd egyenesen önfeláldozó Júda, a hibáit keservesen megsirató Jákob – no meg a regényben felvonultatott számtalan valóságos, emberi oldalról bemutatott karakter mind segítettek abban, hogy ne csupán átvészeljek egy nehéz időszakot, de közben önmagamat és az élet változó ciklusait is jobban megismerjem. Reményt kaptam tőlük, amikor a legsötétebb volt az éjszaka. Hányattatásaik rengeteg dologra tanítottak, de legfőképpen arra, hogy a rossz sem tart örökké, és hogy az, aki mindvégig megőrzi a reményt, és néha hajlandó egy kis önvizsgálatra, az valóban megérdemli a sorsát, a boldog végkifejletet.

Thomas Mann József és testvérei című kötete a Somogyi-könyvtárból kölcsönözhető.

Szegeden divat az olvasás! Egy személy – egy könyv

A Somogyi-könyvtár könyvajánló sorozatában Weszelovszky Éva, az egykori ÁkomBákom könyvesbolt vezetője Genevieve Gornichec A boszorkány szíve című regényét ajánlja.

Az ÁkomBákom könyvesbolt megálmodójaként szerencsésnek mondhatom magam, hogy munkám jelentős része könyvekhez kötődik. Fontosnak tartom, hogy a hozzánk betérőknek olyan olvasnivalót ajánljunk, mely valóban elnyeri a tetszésüket, és ösztönzi őket a következő könyv kiválasztására.

Az ÁkomBákom kifejezett küldetésének tartja az olvasás népszerűsítését, az olvasóvá nevelést a fiatalok körében. Éppen ezért én magam is igyekszem minél szerteágazóbb műfajú alkotásokat olvasni, hogy minél szélesebb legyen a palettánk, ha könyvet kell ajánlani. Így akadtam rá Genevieve Gornichec A boszorkány szíve című regényére.

A történelem, a mitológia gyermekkorom óta vonzott, így nem véletlen, hogy ez a könyv felkeltette az érdeklődésemet. A történet középpontjában Angrboða, a boszorkány áll. Ő meséli el saját, szívbe markoló történetét. Odin és a többi Áz-isten haragja elől egy erdő mélyére menekül, ahol egyedül éli csöndes életét. Mindez megváltozik, mikor egy nap egy ismeretlen férfi jelenik meg. A kezdeti bizalmatlanság apránként vonzalommá alakul köztük. Olyannyira, hogy Angrboða és Loki szerelméből három különös gyermek is születik.

A kapcsolatnak azonban rengeteg nehézséggel kell szembenéznie, leginkább Loki istentársainak gyűlöletével. Szerelmük nem is állja ki a megpróbáltatásokat. Míg Angrboða körömszakadtáig harcol gyermekeiért, Loki tétovaságát árulásnak veszi, és meggyűlöli egykori szerelmét. A Ragnarøk, azaz az északi mitológia végső összecsapása során azonban fény derül tévedésére, és megbocsát egykori kedvesének.

A könyvet azért is ajánlom, mert egyrészt rengeteg érdekes részletet tudhatunk meg a régi skandináv hiedelemvilágról. Mindezt úgy, hogy nem szükséges hozzá előismeret. Másrészt nagyon tetszett, hogy egy picit más szemszögből olvashatunk ezekről az istenekről. Az általában pozitív hősként megjelenő Þor és Odin itt egyenesen kegyetlen és gonosz, míg a mindig bajkeverő Loki – minden esendőségével – kifejezetten szerethető karakter.

Ám egyértelműen Angrboða személye az, aki magával ragadja az olvasót. A könyv első részében Loki iránti szenvedélyét ismerhetjük meg. Majd ez a mindent elsöprő szerelem fokozatosan átalakul, mikor világra hozza közös gyermekeiket. Szerelmesből önfeláldozó anyává válik, aki végsőkig kitart gyermekei mellett.

Genevieve Gornichec A boszorkány szíve című regénye a Somogyi-könyvtárból kölcsönözhető.

Szegeden divat az olvasás! Egy személy – egy könyv

A Somogyi-könyvtár könyvajánló sorozatában Bodor Attila, meseíró és a Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének adjunktusa Rusvai Mónika Kígyók országa című könyvét ajánlja.

Gyerekkorom óta két világban érzem igazán otthon magam: a természet és a könyvek világában. Talán nem is csoda, hogy felnőttként a munkám a környezetvédelemhez kötődik, a szabadidőmben pedig továbbra is szenvedélyesen olvasok. Biztos, ami biztos alapon mindig van nálam egy könyv. Nagybetűs kedvencem nincsen, inkább egy egész listám van – és Rusvai Mónika Kígyók országa című, a második világháborús Magyarországon játszódó fantasy regénye váratlanul került fel rá.

A borítója alapján sokáig hidegen hagyott, de a fülszövegben megjelenő „küszöb alatti világ” koncepciója teljesen megvett magának (még ha a háborús háttér kicsit el is bizonytalanított).

Talán az olvasók között is van, aki bizonyos évszakokhoz, hangulatokhoz igazítja az olvasmányait. Én ilyen vagyok, és tartogattam is a könyvet egy lengyelországi nyaralásig (mit sem tudva arról, hogy az út helyszínei megjelennek majd a könyvben, szóval remek választásnak bizonyult), és rögtön beszippantott.

A könyv zseniálisan indul: rettenetesen tetszett a természetfeletti elemek szürrealitása, a magyar folklór és a század közepi miliő vegyítése, valamint a női sorsok kibontása is. Aztán a fő történetszál mellett elindul egy másik idősík, megjelenik Hanga, egy 2000-es évekbeli tinilány, akinek a története eleinte kicsit kizökkentett.

Később azonban, ahogy haladtunk előre (és derültek ki részletek), úgy lett Hanga is egyre organikusabb része az egésznek. A végére pedig úgy beleolvadt a könyvbe, ahogy a sárkányok emlékei oldódnak fel a fákban.

Még a kisebb bukkanó ellenére is az egyik legjobb könyv, amit mostanában olvastam. Látszik rajta, hogy a szerző „megcsinálta a házi feladatát”, alaposan utánanézett a történelmi részeknek, és kreált köré egy rendkívül részletes (és egyre bonyolódó), mégis követhető és logikus mágiarendszert, amelyben a legnagyobb természetességgel bukkannak fel a magyar népmesék motívumai. A szereplők közti kapcsolatokat és azok alakulását (csomózással, oldással, mindennel) pedig egyszerűen imádtam. Ez volt az első könyvem az írónőtől, de már most várom, hogy mivel rukkol elő legközelebb, mert ez kedvenc lett.

Rusvai Mónika Kígyók országa című kötete a Somogyi-könyvtárból kölcsönözhető.

Szegeden divat az olvasás! Egy személy – egy könyv

A Somogyi-könyvtár könyvajánló sorozatában Kovács Bernadett francia–magyar szakos tanár, jelenleg irodalomterapeuta és gyermekkönyvtáros Artur Gębka Apa üvege című kötetét ajánlja. Küldetésének tekinti, hogy a könyvek és az olvasmányélmények által minél több tabu felszámolásának lehessen aktív részese.

Az Artur Gębka által írt és Agata Dudek által illusztrált kötet középpontjában egy háromtagú család áll: anya, apa és a kisfiuk, Emil. Harmonikus életüket a nappaliban megjelenő zöld üveg változtatja meg. Eleinte csak kicsit. Aztán fokozatosan egyre jobban.

Az Apa üvege 2023-ban az Év Gyermekkönyve lett Lengyelországban. Kiadás szempontjából a Pagony, fordítás szempontjából pedig Körner Gábor vállalta azt a nehéz, de nagyon fontos és szép feladatot, hogy a magyar olvasókhoz is eljuttassák a kötetet.

Szegeden divat az olvasás! Egy személy – egy könyv

A Somogyi-könyvtár könyvajánló sorozatában Nagy Mihály a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat és az Elszalasztott 1000 év Közhasznú Egyesület elnöke Lakatos Menyhért Akik élni akartak című kötetét ajánlja.

A könyv olvasásakor felelevenedett gyermekkorom világa; akkor szépnek és jónak láttam a világot.

Csak később, amikor átkerültem a nem cigány általános iskolába, láttam a különbséget, hogy milyen nagy bajban vagyok. Az óriási tudásbeli lemaradások és kulturális különbségek felszínre kerültek. Ez a könyv visszarángatott az akkori valóságba, a nyomor, a kilátástalanság és a kirekesztés világába. Nekem is nagy szerencse kellett ahhoz, hogy kitörjek abból az örökletes életútból, ami számomra adott volt. Annak ellenére, hogy a cselekmény több évtizeddel ezelőtt játszódik, rengeteg hasonlóság figyelhető meg az akkori és a jelenkori cigányok élete között. Az akkori, putriban élők és a mostaniak között szinte nincs különbség, hiszen a kilátástalanság és a nyomor most is sok helyen fennáll. Lakatos Menyhértnek is nagy szerencséje volt, hogy vadászbalesetben véletlenül meglőtték gyermekkorában, hiszen akkor kezdődött az ő új élete, megtörte azt az utat, ami neki is adva volt.

A költő a saját életét is megírta a könyvben, a gyermekkorától a sikeres vállalkozásáig, amit az akkori téeszelnök gyanakvás, féltékenység miatt elvett. A téglagyár elvétele nemcsak a létrehozójának, hanem a téglagyárban dolgozó roma embereknek is törést okozott az életében. A könyv valósághűen mutatja be a putriban élő romák mindennapi életét és azt a hangulatot, amit akkor éreztek, amikor megfosztották őket a munkalehetőségeiktől. Megszűnt a reménye annak, hogy az ottani, putriban élő romák is emberhez méltóan éljenek. Visszakerültek abba a helyzetbe, amiből ki akartak törni.

Az Akik élni akartak című könyv a putriban élő romák hagyományát, kultúráját, nyomorúságos életét mutatja be. El sem tudjuk képzelni az akkori szegénységet, reménytelenséget, amit ők mindennap átéltek. Ez a kötet pontosan bemutatja azt, hogy mennyire magukra voltak hagyva a romák.

Mégis a kudarc ellenére valamilyen pozitív változás kezdődött el a telepen élők életében. Erkölcsi, magatartási és hozzáállásbeli átalakulás. Hiszen a teremtő munka segítette őket abban, hogy merjenek álmodni, legyen jövőképük.

Lakatos Menyhért Akik élni akartak című kötete a Somogyi-könyvtárból kölcsönözhető.

Szegeden divat az olvasás! Egy személy – egy könyv

A Somogyi-könyvtár könyvajánló sorozatában Dr. Tóthné Facskó Zsuzsánna a Szegedi Városi Kollégium Janikovszky Éva Tagintézményének tagintézmény-igazgatója ajánlja Bősze Ádám: Nagy zenészek, nagy szerelmek című könyvét ajánlja.

Bizonyára mindenkinek van meghatározó zenei élménye – itt most a komolyzenére gondolok –, aminek hatására nemcsak a zenemű keltette fel az érdeklődését, hanem a zeneszerző is. Szeretne többet tudni róla; nemcsak a művészi útjáról, hanem mindennapi, emberi oldaláról, esetleges titkairól is.

Néhány évvel ezelőtt ilyen indíttatás kapcsán jutottam el Bősze Ádám zenetörténész, zenei antikvárius, rádiós és televíziós műsorvezető előadásaira, amely a Nagy zenészek, nagy szerelmek címet viselte, s Bősze egy-egy estét egy konkrét zeneszerzőnek szentelt. Az előadó alapos felkészültsége mellett lehengerlő humorral mutatta be a zenetörténet hírességeit, felhasználva korabeli írásokat és levelezéseket, s természetesen zenei bejátszások is színesítették ezeket az esteket.

A szándéka nem más volt, mint hogy közelebb hozza a közönséghez a zenetörténet nagyjait, rávilágítva arra, hogy ők is hús-vér emberek voltak, szerettek, szenvedtek, örültek, netán tévedtek is.

Néhány évvel később ugyanezzel a címmel az előadásokból készült, majd több sikerlistán első helyezést elért könyv. A kötetben tíz szerelmi történet található, többek között: Mozart és az egyedül fésülködő Weber lány; Wagner és a cserbenhagyás „művészete”; Haydn pokolfajzat felesége; Gesualdo és a végzetes szerelem; Beethoven házassági kísérletei; Brittennel egy szívben; Egy élet Puccini nyomában.

A fejezetek megírásához a szerző elsősorban idegen nyelvű irodalomra támaszkodott, amiket ő maga fordított, de felhasznált magyar nyelvű szakirodalmakat is. A kötet végén pedig közzé is teszi az általa fontosnak tartott szakirodalmak jegyzékét. A könyv érdekessége még, hogy a szerelmi történetek olvasása közben a QR-kódok segítségével számos zenei illusztráció is meghallgatható.

Végezetül a szerzőtől vett idézettel ajánlom ezt a kötetet az érdeklődő olvasók számára.

„Igazán remélem, hogy a könyv elolvasása után ezekre a komponistákra egy kicsit úgy gondolnak majd, mint a barátaikra.”  (Bősze Ádám)

Bősze Ádám Nagy zenészek, nagy szerelmek: a zenetörténet hálószobatitkai című kötete a Somogyi-könyvtárból kölcsönözhető.

Szegeden divat az olvasás! Egy személy – egy könyv

A Somogyi-könyvtár könyvajánló sorozatában Antal Krisztina könyvtáros, könyves blogger Csanaki György Zsolt és Csanaki Ádám Pacsmagoncok című mesekönyvét ajánlja.

Miért olvas egy felnőtt gyermek- és ifjúsági könyveket? – kérdezik gyakran. Én azt mondom, bár többen térnénk vissza a gyökerekhez és tudnánk megtalálni azt a gyermeki tisztaságot, melyet idővel sok felnőttből kiöl az élet.

Tinédzser koromban barátkoztam meg az olvasással, mondhatni kissé megkésve, de azóta annál nagyobb szenvedéllyel űzöm ezt a hobbit. Könyvtárosként és a @kriszteka könyves bloggereként mérhetetlen örömet okoz, hogy minél több történetet ismerhetek meg és ajánlhatok az embereknek. Rengeteg műfajt kedvelek, a szép és szórakoztató irodalmon belül, de az ifjúsági könyvek a biztonsági kikötőim. Megnyugtatnak, szórakoztatnak.

Könyvtárosként és egy nyolcéves kislány nagynénjeként is mindig lelkesen kutatom a szórakoztató gyerekkönyveket, így akadtam rá a Pacsmagoncokra.

A kedves történetet verses formában meséli el a szerzőpáros, melyben kis szőrmókok mindennapjaiba tekinthetünk be. Bár külsőre hasonlóak, mégis színek szerint alkotnak csoportokat. Nyugodt világuk akkor borul fel, amikor űrhajón hozzájuk hasonló lények érkeznek és teljesen alapjaiban rengetik meg a világukat.

Rendkívül szerethetőek a kitalált lényecskék, melyek néha humoros tulajdonságokkal rendelkeznek, vagy viccesen viselkednek, tehát egyediek, mint mi magunk vagyunk. Egy olyan könyv ez, mely olvasás közben számos kérdést vet fel, mind a szülőben, mind a gyermekben, mégis mindkét fél számára élvezetes élményt nyújthat. A kedves mesének bájos és vicces rajzok adnak keretet.

A történet által számos komoly téma is átbeszélhető a gyermekkel, úgy mint a sokszínűség, csoporthoz tartozás, kiben bízhatunk meg, kitől fogadhatunk el ajándékot. Hová vezethet, ha rossz személyben bízunk meg, és még rossz tapasztalat esetén is van lehetőségünk ismét felépíteni valamit az alapoktól.

Ajánlom tehát a könyvet olyan szülőknek, akik maguk is szeretnének egy olyan elgondolkodtató mesét olvasni, mely felnőtt fejjel is élvezhető, mégis tartalmas és olyan beszédtémát ad, amit érdemes a gyermekkel még kicsiként átbeszélni. Emellett szívből ajánlom mindazoknak a felnőtteknek is, akik szeretnének kiszakadni a mindennapok mókuskerekéből, és újra egy kicsit gyereknek éreznék magukat.

Csanaki György Zsolt és Csanaki Ádám Pacsmagoncok című mesekönyve a Somogyi-könyvtárból kölcsönözhető.

Szegeden divat az olvasás! Egy személy – egy könyv

A Somogyi-könyvtár könyvajánló sorozatában Lévainé Kovács Marian magyar–történelem–spanyol szakos tanár, az MCC Szegedi Képzési Centrum nyelvtanára, független tanár, a Zachor Alapítvány a Társadalmi Emlékezetért Csongrád-Csanád vármegyei nagykövete Carlos Ruiz Zafón A szél árnyéka című regényét ajánlja.

Számomra az olvasás, a könyvekkel való kapcsolat sokrétű és kora gyermekkoromtól folyamatos egyéni és közösségi élmény. Szeretek én is magam lenni a könyvvel, ugyanakkor legalább ennyire fontos számomra, hogy egy könyvet például a gyerekeimmel, most már az unokáimmal közösen lapozgatunk, olvasgatunk, meséket olvasok nekik. A kisközösségi formán túl pedig létezik számomra az olvasásnak az a módja, amikor olvasókörben, baráti társaságban beszélünk elemző, értelmező eljárással egy-egy irodalmi alkotásról.

Mesterségemből adódóan nem meglepő, hogy egy spanyol, katalán író regényét ajánlom olvasásra nem szakmai „kötelességből” vagy elköteleződésből, hanem azért, mert olvasásélményem alapján megalapozottnak látom a véleményt, miszerint Carlos Ruiz Zafón a legnépszerűbb spanyol író Cervantes után. Szerencsés a magyar olvasó, hogy szinte teljes életműve olvasható anyanyelvünkön.

Nem olyan magasságokba törekszik, mint a hazánkban szintén népszerű Vargas Llosa vagy Gabriel García Márquez, mégis oda ér el úgy, hogy közben sokakat meghódít zseniális történeteivel. Különösen igaz ez A szél árnyéka című, 2001-ben publikált könyvére, mely Az Elfelejtett Könyvek Temetője négykötetes sorozatának első darabja. Bár a regény Los Angelesben íródott, igazi spanyol helyszín, légkör, kor és szereplők kelnek életre benne.

A főszereplő Daniel Sempere, egy könyvkereskedő fia, akinek életét kamaszkorától követhetjük nyomon Barcelona egészen misztikus helyszínein. Daniel rejtélyes és kikerülhetetlen módon lesz birtokosa egy könyvnek – amelynek címe „A szél árnyéka” –, ez pedig a későbbiekben meghatározza sorsát. A szél árnyéka egyszerre három regénynek is a címe: azé, amelyet mi olvasunk, azé, amelyet Daniel olvas a regényben. A harmadik „regényt” pedig a spanyol társadalom olvassa a saját közelmúltjáról, a spanyol polgárháborút követő Franco-korszakról.

Carlos Ruiz Zafón A szél árnyéka című regénye a Somogyi-könyvtárban magyar és eredeti, spanyol nyelven is megtalálható. 

Szegeden divat az olvasás! Egy személy – egy könyv

A Somogyi-könyvtár könyvajánló sorozatában Papdi Nikolett, a Móra Ferenc Múzeum könyvtárosa Stephen King Álom doktor című regényét ajánlja az olvasók figyelmébe.

A könyvek és az olvasás kora gyermekkoromtól meghatározó volt számomra. Édesanyám rengeteget olvasott, rendszeresen vitt könyvtárba minket, óvodáskoromtól aktív olvasó, könyvtárhasználó vagyok. Kedves emlékem, amikor beiratkoztam a könyvtárba, megkaptam az olvasójegyemet, és saját magamnak kölcsönöztem ki meséket, ismeretterjesztő köteteket.

Számtalan könyvet fel tudnék sorolni, amelyeket olvasásra ajánlanék, azonban ha választanom kellene, egyértelműen az Álom doktor az egyik kedvenc könyvem. Talán meglepő a választásom, lévén, hogy Kinget a horror pápájaként ismerjük, és könyvei hemzsegnek a természetfeletti gonosz lényektől, az erőszakos, naturalista szemléletű ábrázolásoktól. Azonban az életét és a műveit megismerve értelmet nyert a vele készült interjúkban hangoztatott nézete: a horror alapja a szeretet. Regényeiben nem csak rémisztget, hanem olyan élethelyzeteket dolgoz fel, amikkel könnyű azonosulni, mert mi magunk is átéltük már ezeket.

Az Álom doktor Stephen King 1977-es, talán legsikeresebb és legtöbbet emlegetett művének, a Ragyogásnak a folytatása, amelyet több évtized után, 2013-ban írt meg. A regény ebben az évben Amerikában Bram Stoker-díjat kapott.

A kötet a Ragyogásban megismert különleges képességekkel rendelkező gyermek karakterének felnőttkori fejlődését kíséri végig. A történet ott folytatódik, ahol a Ragyogás végződik. Megtudhatjuk, Danny Torrance hogyan birkózott meg a különleges képességével, apja elvesztésével, eleinte sikeresen, majd felnőttként szenvedélybetegséggel küszködve. 

Számomra a regény két legmegkapóbb motívuma, amikor Danny felismeri, hogy különleges képessége nem átok, hanem ezáltal segítheti a haldokló idősek átkelését a túlvilágra, illetve, amikor megfogalmazódik benne, hogy önző önpusztítás helyett az ugyancsak különleges képességű gyerekek megmentése a legfontosabb. 

Az Álom doktor egy csodálatos, ám kissé fájdalmas történet a családi kapcsolatokról, életünk céljának megtalálásáról, a jó és a rossz harcáról. Tökéletes kikapcsolódás elmerülni egy olyan univerzumban, amit egy több évtizede alkotó, műfajt teremtő szerző alkotott.

Stephen King Álom doktor című regénye a Somogyi-könyvtárból kölcsönözhető.

Szegeden divat az olvasás! Egy személy – egy könyv

A Somogyi-könyvtár könyvajánló sorozatában Fagler Erika ének-zene tanár, karnagy, a Szeged Városi Kórusegyesület vezetőségi tagja, a 25 éves Pro Musica Művészeti Iskola alapítója Terescsényi György munkáit ajánlja.

Engedje meg a kedves olvasó, hogy ne csak egy könyvre, hanem egy elfeledett szegedi költő, író életművére hívjam fel a figyelmét.

Pár éve, mikor a Fagler család múltját kutatgattam, rábukkantam az Arcanumban Terescsényi György Kőtyúk című elbeszélésére, mely az Új idők című lapban jelent meg a múlt század elején. A történetben a már azóta rég lebontott Szent György téri iskola egy olvasásórájára leshettünk be. Ezt az iskolát jobbára „tornyos iskolá”-nak hívták a szegediek, mivel korábban templom volt, a tornyát lebontották, vízszintesen kettéosztották. Egyik szintjén a lányok, másikon a fiúk koptatták az iskolapadot. A tanító betegsége miatti rendhagyó órába látunk be, ahol negyven süvölvény kiskamasz között megjelenik a történetben „Fagler Józsi, a rézöntő fia” is. Mint kiderült, az író és Apám osztálytársak voltak később is, a Piarista Gimnázium évkönyvének tanúsága szerint. A hangulatos történet az író gyermekkori emléke lehetett. Ez az élmény keltette föl a figyelmem a mára elfeledett Terescsényi György szegedi születésű (1890–1965) íróra és költőre, aki Móra, Tömörkény, Juhász Gyula kortársa volt. József Attila recenziót is írt Délibáb című verseskötetéről.

Hamarosan szert tettem néhány kötetére, és azokon próbáltam kideríteni, mi az oka, hogy már szinte senki sem emlékszik rá szülővárosában, ahol az íróknak és költőknek szobraik, utcájuk van, és róluk elnevezett iskolák.

Aranyhomok című novelláskötete elején vall magáról. A „nagykörúton”, a Csongrádi sugárút sarkán lévő iskola melletti házukban nőtt föl. Pajtásai a körúton kívül lakó „földművescsaládok, fuvarosok, szegényemberek mezítlábas gyerekei” voltak. Ő már cipőben járt, de ha közéjük ment, levetette és eldugta „a Kónyáék dobogója alá”, ne különbözzön tőlük. Az itt átélt élmények, érzések képezik elbeszéléseinek témáját, hatják át verseit, írásait, amelyekből hiányzik minden hatásvadászat, „egyszerű elbeszélő eszközei hatásos eszközök”. Fölleljük írásaiban a szegedi táj nyelvezetét, az ízes szavakat, érdekes, a hely szülte fogalmakat, amelyeket lassan már elfelejtünk. Olvasás közben mindig megörültem, ha egy múltból ismerős, de régen nem hallott szóval találkoztam. Példának csak egyet hozok: szárnyék. Ez Bálint Sándor Szegedi szótára szerint nádból, szárból készült tető nélküli enyhely a jószágok számára. A szár és árnyék szavak leleményes összevonásából.

Írásai ritkán derűsek, gyakran komorak, tragikusak, mint az élet volt az első világháborút követő években. Olvashatunk a történetekben az emberi élet ezernyi színéről, a bajok és szenvedések mellett helytállásról, emberségről is. Jól ismeri hőseit, körülményeiket, életüket, hisz köztük élte gyermek- és ifjúkorát, így ábrázolása életszerű, egyszerű, őszinte. Mindig sikerül fölkelteni irántuk érdeklődésünket.

Születésének századik évfordulóján Apró Ferenc – aki a „múlt ködéből” folyamatosan igyekszik előhívni az elfeledetteket – írt megemlékezést a Reggeli Délvilág 1990. november 2-i számában „Terescsényi György csöndes centenáriuma” címmel.

A száz évvel előtti múltban szívesen barangoló olvasóknak ajánlom a könyveket. Keressék a könyvtárakban Terescsényi György könyveit: Hősök, Lesz, ahogy lesz, Lélek, Merre a napkelet?, Bolygó magyarok, A magas iskola (regény), Aranyhomok (elbeszélések), Délibáb, Dávid hegedűje (versek).

Terescsényi György kötetei a Somogyi-könyvtárban megtalálhatók.