A Somogyi-könyvtár polcairól


„Trikója túl mélyen van kivágva…”

Kamarai Futár, 2019. nyár

„Csónakcsatát, csigaversenyt és sárkányeresztést” is rendeztek a szegedi partfürdő megnyitóján, 1912. június 30-án. Kezdetben „fizetett csábítók” csalták a vízbe a vendégeket, a fürdőkosztümök hosszát pedig „erénybizottság” ellenőrizte. A strand történetét, korabeli hírlaptudósításokból is idézve, Bátyai Gitta írta meg A hídon át Újszegedre című könyvében.

Elolvasom az egész cikket.



A pocsolyába vágott rendőr

Kamarai Futár, 2019. május

Hálás témák sokaságát szállították a szegedi bérkocsisok a múlt századelő napilapjai számára. Csigalassúsággal vánszorgó fogatokról, tájékozatlan, csaló és udvariatlan hajtókról, utasverésről, kocsmai randalírozásról szóltak a „kis színes” hírek. A szegedi közgyűlés 1908-ban rendeletbe foglalta „a bérkocsi ipar gyakorlásáról” szóló szabályokat.

Elolvasom az egész cikket.



Füstölt hús az ékszerboltban

Kamarai Futár, 2019. április

A Szegedet 140 éve romba döntő árvíz pusztítása utáni napokban azonnal megindult a kereskedés a belváros szárazon maradt részein. A szomszédos településekről hozott árukból hetivásárt tartottak, az Iskola utca üresen maradt üzleteiben alkalmi vegyesboltokat rendeztek be: megfért egymás mellett szalonna és főzelékféle, cipő és textil, könyv és kabát. Az égbe szökő árakat a rendőrség árusítási monopólium bevezetésével fékezte meg.

Elolvasom az egész cikket.



„Ize, mint a szép lány csókja…”

Kamarai Futár, 2018. december

Mesterségek dicsérete – Lapok a Pick-kalendáriumból címmel rendezi meg idei közös szakmatörténeti kiállítását a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Somogyi-könyvtár. A világhírű szegedi Pick Szalámigyár indulásáról, az alapító és névadó család tagjairól megemlékező tárlat január 23-ig tekinthető meg a bibliotéka aulájában. A téma kapcsán a Pick-szalámiról szóló színes sajtóhírekből készítettünk összeállítást. A válogatás első részét olvashatják.„

Elolvasom az egész cikket.

 


A munka kaszárnyája

Kamarai Futár, 2018. november

Kilencven éve, 1928 novemberében fejeződött be Szegeden a két háború közti időszak országosan is egyik legjelentősebb sztrájkja. A Szegedi Kenderfonógyár Rt. munkásai 46 napon át tartó munkabeszüntetéssel 5% béremelést értek el – a kért 25% helyett. A gyár vezetése utóbb szigorú „Munkás-tizparancsolat”-ban foglalta össze a dolgozók kötelezettségeit.

Elolvasom az egész cikket.



Női alkalmazottak nem tarthatók…

Kamarai Futár, 2018. nyár

„Korcsmák, sörházak és pálinkamérések” működéséről hozott szabályrendeletet 1913-ban a szegedi városvezetés. A péksütemények összefogdosása, táncvigalmak rendezése, valamint 16 éven aluliak éjszakai alkalmazása tekintetében is irányadó határozat egy példányát a Somogyi-könyvtár régi gyűjteményében őrzik. A hajdanvolt szegedi vendéglők és italmérések világáról Sz. Szigethy Vilmos és Tömörkény István írásai festenek hangulatos képeket.

Elolvasom az egész cikket.



„Az agyontaposott csirke és a hütlen liba”

Kamarai Futár, 2018. május

Egy év alatt ötezer piaci vitát rendeztek el a helyszínen az 1933-ban életre hívott szegedi piacbíróság tisztviselői. Hajnaltól piaczárásig járták a területet, s ahol komolyabb nézeteltérés támadt vevő és eladó között, bölcsességüket latba vetve, békés útra terelték az ügyet. Olykor még rekonstruálták is a „drámai” eseményeket…

Elolvasom az egész cikket.



Honatyából kéményseprő

Kamarai Futár, 2018. április

Asztalossegédből lett a szegedi ipartestület elnöke, majd az országgyűlés egyetlen kézművesiparos tagja Körmendy Mátyás, akit 90 éve választottak meg mindkét tisztségre. Miután az 1935-ös választáson már nem kerülhetett be a parlamentbe, addigi munkássága elismeréseképpen egy szegedi kéményseprő-kerület élére nevezte ki a helyi iparhatóság.

Elolvasom az egész cikket.



A nadrágba varrt receptúra

Kamarai Futár, 2018. március

Hetven éve, 1948 márciusában államosították a szegedi Pick szalámigyárat. A rajtaütésszerű akcióról beszámolt a Délmagyarország, amely részletes tudósításában arra is kitért, hogyan fogadta a hírt a tulajdonos, Pick Jenő. A gyár igazgatóját utóbb internálták, később raktárosként kapott munkát. Az államosítás után még húsz évig élt: ötven éve, 1968-ban halt meg.

Elolvasom az egész cikket.



A palackba zárt csodavíz

Kamarai Futár, 2018. január-február

Patzauer Dezső ital-nagykereskedő leányáról nevezte el a szegedi gőzfürdő közelében feltörő hőforrást, amelynek szénsavval dúsított, palackozott gyógyvizét 80 éve, 1938-ban kezdte árusítani. Az Anna-forrásról is láthattak dokumentumokat az érdeklődők a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Somogyi-könyvtár „A régi kútat elnézni csendbe…” című közös kiállításán, a bibliotéka aulájában.

Elolvasom az egész cikket.



„Had mönnyön a víz!”

Kamarai Futár, 2017. december

Mesterségek dicsérete: „A régi kútat elnézni csendbe…” címmel rendezte idei közös szakmatörténeti kiállítását a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Somogyi-könyvtár. A kutakhoz és a felszínre törő vizekhez kapcsolódó könyvtári dokumentumok tárlatát muzeális öntöttvas kútfejek gazdagítják. A Dóm téri bibliotéka aulájában 2018. január 24-ig megtekinthető kiállítás ajánlójaként Tóth Ferenc kútásásról szóló tanulmányából szemezgetünk.

Elolvasom az egész cikket.



Delfinek közt korsós lány

Kamarai Futár, 2017. november

Az alföldi artézi kutak történetét mutatja be a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Somogyi-könyvtár idei téli közös kiállítása. A bibliotéka aulájában, december 7-én megnyíló tárlat egyik érdekessége az első két szegedi artézi kút fúrásáról szóló, 1891-ben megjelent különlenyomat, amelyben a mai Anna-kút helyén elsőként állított, öntöttvas figurákkal díszített kút (a Korsós lány) fotója is látható.

Elolvasom az egész cikket.



Slusszban egészen sveifolt

Kamarai Futár, 2017. szeptember

Párizsi és bécsi modellházak tavaszi kollekciói, a hazai nőiruha-készítők „zöldcsütörtöki” bemutatója mellett a magukat kirekesztettnek érző fűzőkészítők sanyarú helyzetéről is írt a Magyar Divatipar 1937. március 30-i száma. A lapot láthatta a Somogyi-könyvtárban, 1937 májusában rendezett országos sajtókiállítás közönsége is.

Elolvasom az egész cikket.



Hintőpor mustárgáz ellen

Kamarai Futár, 2017. május

Országos sajtókiállítást rendezett 1937 májusában a Somogyi-könyvtár. A korabeli hazai lapkiadás keresztmetszetét, valamint a szegedi sajtó történetét reprezentáló tárlat anyagában számos gazdasági és kereskedelmi tárgyú kiadvány is akadt. Most induló sorozatunkban elsőként a Védjegyes áru című lap meglepően színes stílusban megírt cikkeiből kínálunk válogatást.

Elolvasom az egész cikket.



Szőke Manó légyfogója

Kamarai Futár, 2017. április

„A világ legtökéletesebb légyfogóját” szabadalmaztatta a múlt század tízes éveiben Szőke Manó szegedi bádogosmester. A találmányt viszont furcsa módon Seiner Helén nevére jegyezték be. Kettejük kapcsolatára a Délmagyarország hirdetései derítettek fényt.

Elolvasom az egész cikket.



A zsinagóga ámpolnái

Kamarai Futár, 2017. január-február

Fogel Ede szegedi ércműves, épület- és díszműbádogos, nagyiparos kézzel írott, cégjelzéses számlái is szerepeltek a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Somogyi-könyvtár Bádogmeszely, szélkakas, hattyúnyak – avagy a pléhestől a vízvezeték-szerelőig című közös kiállításának anyagában. A városatyaként, törvényszéki esküdtként is tevékenykedő mester neve a szegedi új zsinagóga építésében közreműködő iparművészek és iparosok listájára is fölkerült.

Elolvasom az egész cikket.



Fercirungolt stokkerli

Kamarai Futár, 2013. december

Kóbor János Asztalosipari a.b.c.-je (1941) nem csupán gyakorlati ismeretekkel, de mélyreható elméleti tudással, sőt: nyelvvédelmi útravalóval is föltarisznyázta a jövő mesterembereit.

Elolvasom az egész cikket.



„Ránk nem tűztek érdemkoszorút…”

Kamarai Futár, 2013. november

A 180 éve született Bakay Nándor szegedi kenderfonógyára első volt az országban. Számos műszaki fejlesztés és bővítés révén termelt nem csak hazai, de amerikai és távol-keleti piacokra is. Árvíz és tűzvész sem tudta végleg elpusztítani. Az épületegyüttest 2010-ben lebontották. Emlékét egy 1940-ben kibocsátott, 400 pengős részvény kapcsán idézzük föl.

Elolvasom az egész cikket.



A pocsolyába vágott rendőr

Kamarai Futár, 2019. május

Hálás témák sokaságát szállították a szegedi bérkocsisok a múlt századelő napilapjai számára. Csigalassúsággal vánszorgó fogatokról, tájékozatlan, csaló és udvariatlan hajtókról, utasverésről, kocsmai randalírozásról szóltak a „kis színes” hírek. A szegedi közgyűlés 1908-ban rendeletbe foglalta „a bérkocsi ipar gyakorlásáról” szóló szabályokat.

Elolvasom az egész cikket.



A pocsolyába vágott rendőr

Kamarai Futár, 2019. május

Hálás témák sokaságát szállították a szegedi bérkocsisok a múlt századelő napilapjai számára. Csigalassúsággal vánszorgó fogatokról, tájékozatlan, csaló és udvariatlan hajtókról, utasverésről, kocsmai randalírozásról szóltak a „kis színes” hírek. A szegedi közgyűlés 1908-ban rendeletbe foglalta „a bérkocsi ipar gyakorlásáról” szóló szabályokat.

Elolvasom az egész cikket.



Sanyarú sorsú cipészek

Kamarai Futár, 2013. nyár

Szembaj, görbe hát, vérpangás, légszomj, gümőkór. Csupán néhány a két háború között dolgozó cipészeket sújtó nyavalyák közül. A kezet rángató görcs, a comb elkérgesedése, a horpadt mellkas pedig kifejezetten „cipészbetegségnek” számított akkoriban. A megelőzés fontosságára hívja föl a figyelmet a Népegészségügyi és Munkásvédelmi Szövetség 1932-ben kiadott füzetkéje.

Elolvasom az egész cikket.



Osztálylétszám: hatvanöt!

Kamarai Futár, 2013. május

Népiskolai tantermekben, nem ritkán 60-80 fős osztályokban kezdődött a szegedi iparostanonc-képzés. Kezdetben csak fiúk jelentkeztek, lányok az első világháborútól léptek ipari pályára. Önálló iskolát 1930-ban kaptak a leendő iparosok. Az Eötvös utcai intézményt azonban csak bő tíz évig használhatták: az épületet hadikórház céljára lefoglalták.

Elolvasom az egész cikket.



„Mordulás nélkül” végezte

Kamarai Futár, 2013. április

A halasi Horváth Alajost 1871-ben nyilvánította cipészsegéddé a szegedi cipészek céhe. Az előléptetést bizonyító oklevelet aláírók közt olyan jeles mester is akad, aki a bécsi világkiállításon képviselte a szakmát. A testületet másfél év múlva föloszlatta az egyesületi ipartörvény, a búcsút kávéházi „véglakoma” tette ünnepélyessé.

Elolvasom az egész cikket.



Csizmáért – akasztófa

Kamarai Futár, 2013. március

Az első világháború zivataros éveiben indult A cipő című képes szaklap, amely keményen föllépett a szakmát sújtó gazdasági visszaélések és hivatali túlkapások ellen. Anyaghiány, árdrágítás, lánckereskedelem mellett basáskodó főszolgabírókkal, ingyen dolgozó katonasuszterokkal is meg kellett birkózniuk a hajdani lábbelikészítőknek.

Elolvasom az egész cikket.



„Topánka Kordoványbúl tsinossan”

Kamarai Futár, 2013. február

Különféle mesterségek és foglalkozások 1812. évi munkadíjait foglalja táblázatba a szegedi Grünn-nyomda kiadványa, amelyet a Mesterségek dicsérete – Cipészek, csizmadiák, papucsosok című Somogyi-könyvtári kiállításon láthatott a közönség.

Elolvasom az egész cikket.



Makariosz szőlőfürtje

Kamarai Futár, 2012. október

Bor és vallás művelődéstörténeti és liturgikus kapcsolatait tárgyalja Szőlőhegyek védőszentjei című munkájában Ambrózy Ágoston dr. Az 1933-as szentévben kiadott művet a szerző Sík Sándornak, a szegedi egyetem irodalomtanárának ajánlotta.

Elolvasom az egész cikket.



Dreher, Mutter, petikegöröndöly

Kamarai Futár, 2012. szeptember

Ötven magyar mesterség szakkifejezéseit gyűjtötte össze a 19. század végén a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Frecskay János. A Mesterségek szótára részletesen leírja az egyes iparágak fogásait, szerszámait, magyarázó ábrákkal szemléltetve a technológiát. A szöveget a szakkifejezések német-magyar szójegyzéke egészíti ki.

Elolvasom az egész cikket.



A baromorvos javallata

Kamarai Futár, 2012. nyár

A szegedi kaszinó könyvtárát is gyarapította valamikor Gyarmati Sándor „A’ Falusi Baromorvos” című kötete, amely szarvasmarhák, juhok s lovak betegségeire ajánlott hasznos, esetenként igencsak meglepő gyógymódokat. Az 1832-ből való kézikönyv a betegségek leírása mellett a receptúra házilagos összeállításában is segíti az olvasót.

Elolvasom az egész cikket.

 


„Kitsin Rajzba elő adnak mindeneket”

Kamarai Futár, 2012. május

A Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjteményében különleges helyet foglalnak el a „tanoncrajzok”, vagyis a 19. századi iparos tanulók szakrajzai. A hajdani tanterv előírásai szerint az inasok elsajátították a szabadkézi és mértani rajzolás alapelemeit – csöppet sem alapfokon. Legsikerültebb munkáikat joggal nevezhetjük művészinek.

Elolvasom az egész cikket.



„Csinos magyar fekete nadrág”

Kamarai Futár, 2012. április

Minden bizonnyal a sorozatunkban legutóbb bemutatott „kék szemű szabólegény”, Fodor Pál fia lehetett Fodor István, aki apja műhelyében tanulta ki a mesterséget, s egy iparcikk kiállításon juta lomban részesült. Minderről tanulólevele és egy „iparversenyi okmány” tesz tanúbizonyságot.

Elolvasom az egész cikket.



A kék szemű szabólegény

Kamarai Futár, 2012. március

Egy hajdani szabó életének krónikája sejlik föl egy 1834-ben kiállított „Vándor-könyv” lapjairól. Fodor Pál, a kor követelményei szerint, műhelyről műhelyre vándorolva gyarapította tudását. A könyvecske utolsó bejegyzései a családi élet eseményeit rögzítik.

Elolvasom az egész cikket.



Tímár és bocskoros a Róna utcából

Kamarai Futár, 2012. január-február

A Pick-gyár munkásainak is készített lábbeliket a szegedi Havrincsák Mihály tímár és bocskoros mester. Munkáit kiállításokra is vitte, s az 1949-es Budapesti Nemzetközi Őszi Vásáron a legjobbak között jutalmazták. Életének, munkásságának dokumentumait unokahúga, Bóday Károlyné őrizte meg. Az anyag egy része a Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjteményébe került.

Elolvasom az egész cikket.



Pick Márk „szalonnalevele”

Kamarai Futár, 2011. november

A világhírű szegedi Pick szalámigyár művészi igénnyel metszett grafikával díszített számlalevelet és borítékot használt hivatalos ügyeinek intézésére.

Elolvasom az egész cikket.



Puskaművesek táncvigalma

Kamarai Futár, 2011. október

A különféle mesterségek egyesületekbe tömörült tagjai a régi időkben is szívesen találkoztak egy is táncmulatság céljából. A báli szezon vidám eseményeiről „tudósítanak”, ha csak távirati stílusban is, az eseményekre invitáló meghívók.

Elolvasom az egész cikket.



„Mit tehetek érted, szívem?”

Kamarai Futár, 2011. június

A múlt század harmincas éveiben rendezett Szegedi Ipari Vásárok címjegyzékeit a Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjteményében őrzik. A mesterek nevét, műhelyük címét szaknévsorként közlő füzetek a korhangulatot idézik.

Elolvasom az egész cikket.



A béltisztító csodadisznója

Kamarai Futár, 2011. május

Az érdekeiket mind szervezettebben képviselő szakágak között a szegedi utazó kereskedők, cipészek és béltisztítók is lapot adtak ki a múlt század első éveiben.

Elolvasom az egész cikket.

 


Mestörlegényök a kávéházban

Kamarai Futár, 2011. április

A múlt század első évtizedeiben számos kisipari és kereskedelmi egylet adott ki a szaktársak tájékoztatását és érdekvédelmét szolgáló folyóiratot. Válogatásunk a „sütőmunkások” és fodrászok Szegeden szerkesztett szakközlönyeinek cikkeiből ad ízelítőt.

Elolvasom az egész cikket.



Segédek és „tanonczok” kiállítása – 1903

Kamarai Futár, 2011. március

A szegedi iparkamarai kerület szakipari tanulóinak munkáiból rendeztek kiállítást 1903 augusztusában Szegeden, a Tisza Lajos körúti polgári leányiskolában. A tárlatvezető kalauz fölsorolja a segédeket és „tanonczokat”, mestereiket, valamint a kiállított tárgyakat is.

Elolvasom az egész cikket.

 


A Szegedi Kamara Évkönyve (1899)

Kamarai Futár, 2011. január

A szegedi kereskedelmi és iparkamara 1899-es évkönyve részletes beszámolót közöl a városban rendezett, első országos mezőgazdasági kiállításról. A kamarai jelentésekben „megszokott” termelési eredmények és kereskedelmi mutatók mellett külön elemzés foglalkozik a munkásság helyzetének romlásával is.

Elolvasom az egész cikket.



A kamara első évi jelentése

Kamarai Futár, 2010. november

Lebilincselő adatgazdagsága mellett korfestő olvasmányként is szolgál a szegedi iparkamara első évéről szóló jelentés. Az 1891-es esztendő mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi mutatóinak sorában olyan érdekességeket is találunk, mint a selyemhernyó-tenyésztés, vagy a „fegyencz- és rabipar” termelési sajátosságai.

Elolvasom az egész cikket.



Bankett a Tisza szállóban

Kamarai Futár, 2010. október

A korabeli szegedi sajtó részletesen beszámolt a helyi kereskedelmi és iparkamara megalakulásáról. Tudósítást közöltek a Tisza szállóban rendezett bankettről, valamint a városházi alakuló ülésről is. A Somogyi-könyvtár dokumentumaiból összeállított ipar- és kereskedelemtörténeti összeállításunk ezúttal a Szegedi Napló és a Szegedi Híradó cikkei alapján készült.

Elolvasom az egész cikket.



Emlékirat az iparkamaráról, 1888-ból

Kamarai Futár, 2010. szeptember

Újonnan induló rovatunkban a szegedi Somogyi-könyvtár helyi vonatkozású, ipar- és kereskedelemtörténeti dokumentumaiból mutatunk be néhányat. Elsőként az 1888-ban kiadott „Emlékirat a Szegeden felállítandó kereskedelmi és ipar-kamara tárgyában…” című anyagból közlünk szemelvényeket.

Elolvasom az egész cikket.