Ujmódi pásztorok éneke – különleges Radnóti-kötetek

Radnóti Miklós tanulmányai, meghatározó tanárai és barátságai révén is ezer szállal kötődik Szegedhez. A Somogyi-könyvtár őriz néhány különleges dokumentumot, melyek az életmű igen izgalmas aspektusairól árulkodnak.

A költő 1931-ben megjelent, Ujmódi pásztorok éneke című verseskötetét a rendőrség elkobozta, mégpedig úgy, hogy Radnóti szegedi lakásában tartottak házkutatást, s onnan vitték el a példányokat. A visszaemlékezések alapján Radnóti barátai azonban megmentettek néhány példányt a megsemmisítéstől, köztük minden bizonnyal azt is, amelybe később a költő leírta a kötet hányattatott sorsát, s amelyet a könyvtárunk őriz.
A H. e. 9248-as jelzetű kötet előzéklapján az alábbi bejegyzés olvasható Radnóti kézírásával: “Ezt a könyvet megjelenése után a budapesti ügyészség az egész ország területén, rádiókőrözéssel elkoboztatta. A vádirat szerint a kötet nyolc verse közszeméremsértést és vallásgyalázást tartalmazott….”

Bíró-Balogh Tamás Radnótinak ezt a bejegyzését – illetve azt, hogy a költő a bejegyzéssel ellátott példányt a Somogyi-könyvtárnak juttatta el – “palackpostaként” értékeli. A könyvtár fő feladata a megőrzés, s ha minden példányt megsemmisítenének is, az itt őrzött kötetben le van írva minden körülmény, amit a verseskötet hányatott sorsáról tudni érdemes.

Az Ujmódi pásztorok éneke egy másik példányát is őrzi a könyvtár, amelyet a költő Kárászné Szivessy Máriának “kézcsókkal” dedikál. Kárászné a szegedi fiatalok pártfogója, támogatója. A Somogyi-könyvtárban található Juhász Gyulától is neki szóló dedikáció. Az ő lánya Kárász Judit, a később híressé vált fotóművész, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagja.
Szivessy Mária – mivel Kaffka Margit barátnője volt – segített Randótinak abban, hogy a doktori dolgozatához elengedhetetlen Kaffka-szövegeket beszerezze, amelyek akkorra már nehezen voltak hozzáférhetők. Radnóti doktori értekezése Kaffka Margit művészi fejlődése címmel készült el.

Az Újhold című Radnóti-kötet 1935-ben jelent meg, s az illusztrációit a később világhírűvé váló grafikus, fametsző és díszlettervező, Buday György készítette el, aki a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának alapítója, vezetője volt.
A Somogyi-könyvtár nem csupán a szegedi kiadású verseskötet őrzőhelye, de nálunk található a kötetet illusztráló Buday-metszetek néhány dúca is. Buday György és Radnóti Miklós maradandó alkotása együtt, egy helyen csodálható meg ezáltal.

Virtuális kiállításainkból: Radnóti Miklós, Buday György

Könyv és kutatója szabadegyetemünk vendégeként a Radnóti-dedikációk kutatója, Bíró-Balogh Tamás interjút is adott.