Dátum/Időpont
2023. 11. 18. szombat
10:00–17:00
Helyszín
Központi könyvtár
Központi könyvtár, Szeged, Dóm tér 1–4.
A fesztivál idei előadói között megtaláljuk az ország különböző részéről érkező szakembereket és alkotókat éppen úgy, ahogyan a szegedieket is.
A fesztivál látogatói a műfaj örökifjú klasszikusai mellett a kortárs irányzatokkal és alkotókkal is megismerkedhetnek. A képregényrajzolókat alkotás közben figyelheti meg az érdeklődő nagyérdemű, sőt, a vállalkozókedvűek ceruzát ragadva társulhatnak az alkotáshoz. A fesztivál idejére a képregénykiadók és -terjesztők is jelen lesznek kínálatukkal, biztosítva az újdonságok megtekintésének és megvásárlásának lehetőségét.
(A plakát Pilcz Roland alkotása)
ELŐADÁSOK (1. emelet)
10.20–10.30
KÖSZÖNTŐ – Sikaláné Sánta Ildikó, a Somogyi-könyvtár igazgatója
10.30–11.00
Kellerman Viktória: A csendtől a metálig – Zene a lengyel képregényben
A lengyel képregény korántsem néma, az itt-ott felcsendülő dallamok pedig nem csak háttérzajt jelenthetnek. Jelent már meg vaskos kötet a varsói underground kultikus klubjáról, fiktív metálzenekar bukásáról, interjú a hazai reggae központi figurájával, de legalább ilyen emlékezetes az is, ahogyan egy Miles Davis CD üres trackje segíti hősünk utolsó heteit. Az előadás a lengyel képregény gazdag zenei világából mutat be néhány példát.
11.00–11.30
Dunai Tamás: Lehet-e hiteles egy történelmi képregény?
Amit egy képregénypanelen látunk, az sohasem a valóság, hanem egy művész alkotása. Mit tehet a szerző, ha mégis megtörtént eseményeket jelenítene meg egy képregény lapjain? Az ábrázolt világ konstruáltsága és a fikcionalizálási eljárások kiterjedt használata izgalmas területté teszi a történelmi tematikájú képregényeket.
11.30–12.00
Kertész Sándor: Buborékban beszélők – A magyar képregény 150 éve
A szerző beszélgetőtársa: Bán János író, újságíró
Művészi pályára készülő grafikusok sokasága került a képregényrajzolás taposómalmába az elmúlt százötven évben, és ragadt is benne, miközben feladta művészi álmait. Már az elején, a tanulmányaik költségeinek kifizetése miatt vállaltak újságrajzolói munkát, hogy az így szerzett pénzből Bécsben, Münchenben, vagy akár Párizsban tanulhassanak, és így ismert festőművészek lehessenek. A rajzolói munka és az ezzel járó rendszeres jövedelem aztán eltérítette őket a művészet magasztos világától. Munkájukat hol külföldi minták alapján, hol saját ötleteiktől vezérelve készítették hétről hétre, kialakítva egy különös képes történetmesélést, a képaláírásos, majd a szóbuborékos képregényt élclapokban, gyermek és ifjúsági folyóiratokban, napi és hetilapokban egyaránt. Közel száz évnek kellett eltelnie, mire a hetvenes években érzékelhető jelenséggé vált a képregény, és tömegek népszerű szórakoztatási formája lett. A hirtelen fellángolást követően újra mérsékelt érdeklődés mellett készülnek napjaink rajzos történetei, annak ellenére, hogy maga a képregény, mint amerikai típusú sajtótermék rendkívül népszerű lett. De ez a népszerűség piaci szempontból gátja is a hazai rajzolók megjelenési lehetőségeinek. Az új generáció már inkább a nemzetközi színtéren kamatoztatja tudását és magabiztosan használja ki a világháló adta lehetőségeket. Mindezek ellenére a magyar képregényrajzolók az elmúlt százötven évben kiemelkedő alkotásokkal is hozzájárultak a művészi grafika és a hazai képregénykultúra e sajátos változatához. Az ő munkásságukat mutatja be a könyv az 1800-as évek közepétől egészen napjainkig.
12.00-12.30
Bayer Antal: A francia történelmi képregény
A legnagyobb európai képregénypiacon, a francia nyelvterületen évente 5000 cím jelenik meg, és az egyik legjelentősebb szegmens a történelmi témájú képregény, évi több száz kötettel. Sajnos ezekből Magyarországon csak keveset ismerünk, pedig a hazai alkotók és kiadók ihletet meríthetnének a rendkívül izgalmas és sikeres példákból. Bayer Antal fordító előadásában bemutat néhány fontos és érdekes szerzőt, sorozatot és irányzatot.
12.30–13.30
SZÜNET
13.30–13.50
Szalay Ignác: Inkubátor: Képregény, illusztráció, fanzin a szegedi rajztanszéken
Bemutatkozik az SZTE JGYPK Rajz- művészettörténet tanszékének képregény/illusztrátor képzése.
A képi ábrázolás alapszak specializációjaként a hallgatóink olyan órákon vesznek részt, ahol megismerkedhetnek a karakterrajzolás alapjaival, a 3D modellezéssel, a digitális festéssel és
a képregények és illusztrációk megalkotásával. A prezentációnkban megmutatjuk a nemrég indult képzésben született munkákat és tanszéken zajló programokat is, ahol a hallgatók jártasságot szerezhetnek az illusztrációhoz szükséges vizuális képességekben.
13.50–14.30
Szendrei Tibor Intuíciók – Fantázia és fantasztikum című kötetének bemutatója
A szerző beszélgetőtársa: Urbán Tamás
Szendrei Tibor grafikusművész életpályáját bemutató – 2023-ban megjelent – kötet sajátos összefoglalót ad az alkotó fantasy és sci-fi illusztrációiból.
Szendrei Tibor neve ismerősen cseng a hazai és a külföldi fantasztikum rajongói körében. Fantasy és sci-fi festményei, borítóképei rangosabbá teszik a kötetet, amelyre rákerülnek. Rajongótábor várja az újabb és újabb kiadásokat, képeit lelkes fanatikusok gyűjtik. Könyvborítók mellett kártyatervek és képregények alkotója, valamint több regény és mese illusztrálása is a nevéhez kötődik. A 80-as évek második felétől napjainkig készít képregényeket, így többek között a Seuso mozaik című, nagysikerű képregény római korban játszódó fejezetének képi megálmodója.
14.30–15.30
Történelmi képregények – kerekasztal-beszélgetés a képregény ismeretterjesztő és szórakoztató szerepéről
A beszélgetés résztvevői: Bán János író, Mészáros János író (Sinonimo), Németh Levente grafikus, képregényalkotó és Márok Attila grafikus, képregényalkotó
A beszélgetés moderátora: Kertész Sándor képregénykutató
Komoly hagyománnyal rendelkezik Magyarországon a történelmi képregény. Már az első képaláírásos történetek között is találunk számtalan történelmi témát, hivatkozást és később a húszas, harmincas években is többször érintették hol humoros, hol megemlékező jelleggel a történelmet. 1957 után meglehetősen didaktikus módon került az ifjúsági lapok oldalaira a történelem képes ábrázolása és számtalan irodalmi művet jelentettek meg ilyen formában. A rendszerváltás idején, amikor a magyar rajzolók munkái egy időre eltűntek a hazai sajtó oldalairól és a szuperhősök vették át a szerepet, a történelmi téma is visszaszorult. Az utóbbi években azonban színre lépet egy új grafikus generáció, akik magabiztos rajztudással leginkább külföldi piacra dolgoznak. De miután kiadói hajlandóság mutatkozott idehaza a történelem új módon történő bemutatására és sikeres írók is a nevüket adták az újra felfedezett műfajhoz, új lendületet kapott a hazai képregénykiadásban a történelmi témakör. A beszélgetés résztvevői egy történeti áttekintést követően erről az újonnan kialakult helyzetről fognak információval szolgálni.
15.30–16.00
Róka László: A kard szimbolikája mitológiában és képregényekben
A kard évezredek óta kiemelt szerepet foglal el a fegyverek között, „emberibb fegyver, emberibb időkre”. Annál, hogy milyen változatos formákban jelenik meg, talán csak az bámulatosabb, hogy milyen színes jelentéstartalmakkal gazdagodott az emberiség különböző kultúráiban az évszázadok során. Az előadás ízelítőt kínál abból, hogy a mitológia és képregényirodalom hősei hogyan, miképp választották ki a fegyverüket. Vagy épp fordítva.
16.00–16.30
Váradi Gábor: Az Ember Megteremté Az Embert
Mesterséges személy az, akit más emberek hoznak létre… de nem a hagyományos módon! Esetleg az istenek hozzák létre… de nem úgy, ahogy minket… hmmm. A Képregény és Mitológia sorozatban ezúttal mesterséges személyekről lesz szó, mitológiai eredetükről, irodalmi és filmes átalakulásukról, majd a képregényekben játszott szerepükről.
DEDIKÁLÁSOK
A fesztivál alkotói és előadói a helyszínen dedikálják munkáikat. Néhány név a dedikáló vendégek közül:
Szendrei Tibor (15:30-tól a Fókusz Könyváruház standjánál), Kertész Sándor, Márok Attila, Mészáros János, Németh Levente, Pilcz Roland, Váradi Gábor
Bemutatkozik az Ars Ensis Lovagi Kör és Kardívó Iskola
Képregények panelei között, kis-és nagyképernyőn egyaránt örökzöld témának számítanak a kardforgató hősök. De hogy nézett ez ki valójában, hogyan használták az európai kardokat párbajokban, a csatamezőn, vagy tornákon? Erre keresik a választ az Ars Ensis oktatói és kutatói, akik a XIV.-XIX. századokból ránk maradt kéziratok, vívókönyvek, és régészeti leletek alapján igyekeznek újjáéleszteni a kard művészetét. Az érdeklődők a képregényfesztivál alatt megismerkedhetnek az egyesület által használt fegyvernemekkel, mint a hosszúkard, az itáliai egykezes kard, vagy a rapier. Bemutatjuk, hogy milyen eszközök és szabályok révén építünk sportot egy hajdani harcművészetből, a bátrabbak pedig a történelmi vívás néhány fogását is kipróbálhatják.
KÖRKÉRDÉS – Mit gondolsz, a kollektív emlékezethez hogyan tud hozzájárulni a történelmi képregény? Múltunk, hőseink, történelmi témáink kollektív emlékezetben való megtartásáért mit tehet a képregény?
Ha lehetőséged lenne 3 történelmi képregényhőssel leülni kávézni, vagy teázni kiket választanál? Mit kérdeznél meg tőlük?
Szendrei Tibor
A képregény tulajdonképpen illusztrációk sokaságából áll. Olyan dolgokat is megmutat, melyeket nehéz elképzelni egy regény olvasása közben még részletes leírás esetén is. Egy történelmi képregény tehát ismeretterjesztés is egyben, ha a rajzoló korhűen ábrázol mindent. Egy jól megírt sztori látványosan megrajzolt panelekkel már első ránézésre is jó eséllyel kelti fel az olvasó érdeklődését a történelem, s a benne szereplő hősök iránt.
Ha csak hármat választhatok, akkor Árpád vezér, Hunyadi Mátyás és Kossuth Lajos lenne az, akivel leülnék egy kávéra, vagy sörre, de ha tehetném, minden jelentős személytől, hőstől megkérdezném, hogy szerinte milyen bűnöket lehet megbocsátani egy nemzet, egy ország vezetőjének, és melyek azok, amiket semmiképpen.
Váradi Gábor
A történelem-oktatás, bármennyire is jó meg „mesés”, meg „izgalmas”, mégis mintha nem hozná a tőle várt eredményeket, nem utolsósorban talán azért, mert az izgalmas meg mesés dolgok helyett az évszámok bemagolására koncentrál. A történelmi képregény ezt nem teszi, viszont, ha jó, akkor lehet annyira izgalmas meg mesés, hogy ne egy fogcsikorgató muszáj legyen olyanokról olvasni, akik amúgy a tananyag érdektelen és utált szereplői. Röviden, talán a jó történelmi képregények megadhatnák azt az élményt, amit a töriórák meg se próbálnak megadni.
A 3 személy Petőfi Sándor, Kossuth Lajos és az idősebb Ferenc József császár lenne, és nem is lennének kérdéseim. Csak hátradőlnék, és figyelném, hogy mi lesz.
Nemes Annamária (Aventisz)
A képregények is a kultúra részei, együtt változnak az idővel. A barlangrajzoktól vagy az egy paneles képaláírásoktól már elég messze jutottunk, hiszen sok-sok történelmi időszakot feldolgoztak már képregény-formátumban, akár magyar (pl. Hősök Tere) akár világtörténelmi vonatkozásban (pl. Napóleon). Alternatív, vagy csak egyszerűen történelmi ihletésű történetekből is van felhozatal (pl. az egész Assassin’s Creed saga ide sorolható, vagy a Leviatán… ami illusztrált regény, de ettől még bent marad a felsorolásban). A képregény szerintem ugyanúgy hozzájárul a történelmi témák fennmaradásáért, mint bármely más médium.
Bayer Antal
Nagyon jó lenne, ha elkészülne Magyarország története képregényben. Látványos és izgalmas tankönyv lehetne belőle, tökéletesen alkalmas lenne a kollektív emlékezet tárgyilagos megalapozására – ellentétben a mindenkori hatalom által megrendelt, szubjektív emlékezetpolitikai manipulációkkal.
A történelmi fikcióval szemben viszont nincsen ilyen elvárásom, legyen a formája akár regény, akár film, akár képregény. Az én felfogásom szerint a jó történelmi képregény kérdéseket tesz fel, kíváncsivá tesz, elgondolkodik és elgondolkodtat az adott kor társadalmi viszonyairól, az események alakításában tevékenyen részt vállaló egyének döntéseiről. Mindezt lebilincselően olvasmányos, vizuálisan is érdekes formában.
Nem kávézni vagy teázni ülnék le képregényhősökkel, hanem néhány korsó sör mellett kérdezgetném őket olyan életbevágó kérdésekről, mint a szex, a szesz és a rock and roll. Valamit arról, hogy mit szólnak a róluk készült képregényekhez. Zrínyi Miklós valószínűleg nem értené, miről beszélek, Kittenberger Kálmán talán jót nevetne, Puskás Öcsitől pedig biztos tanulnék pár válogatott magyar és spanyol káromkodást.
Molnár Gábor (5Panels)
Tény, hogy hozzá tud járulni a képregény ahhoz, hogy a történelmi események és szereplőik megmaradjanak a köztudatban, vagy közismertté váljanak. Ehhez szerintem az kell, hogy a tematikus kiadványok gyakoribb megjelenése mellett vonzóbbá tegyük a témába vágó munkákat egy szélesebb közönség számára is. Azaz ne csak úgy tekintsünk rájuk, mint történelemrajongók gyűjteményének újabb darabjára vagy iskolások kötelező olvasmányainak kiegészítésére. Ezt a formátumok és a zsánerek változatosabb alkalmazásával képzelem el. Más a célcsoportja egy drága albumnak és egy webtoonnak, amit mobilon pörgetnek. Természetesen az eltérő csatornák eltérő előadásmódokat követelnek meg, egy francia albumot idéző munka nem lesz autentikusabb a fiatal olvasók szemében csak azért, mert szalagformára szabjuk át.
Ehhez kapcsolódóan lehet, hogy nem mindig a történelmi jelleget (pláne nem politikai vonatkozást) kell kihangsúlyozni a marketinganyagban. Ha mondjuk az ötvenes, kicsit militarista férfi olvasó helyett a koreai drámákat fogyasztó huszonéves nőt célozza a mű, inkább fókuszáljon a kapcsolódási pontra – miért releváns pont az ő számára ez a történet?-, a népszerű, vizuálisan és a dráma szempontjából izgalmasan megragadható történelmi díszlet pedig legyen a fűszer.
Nem is feltétlenül egy történelmi esemény fő pontjainak tablószerű felsorolása a nyerő, állhatnak középpontban az adott kor nagy karaktereinek árnyékában élők mindennapjai, akár eget rengető drámai fordulatok nélkül. Engem például érdekelne, milyen volt Mátyás király állatgondozójának egy hétköznapja, viszonya a Firenzétől diplomáciai ajándékként kapott oroszlánokhoz, akár fikció formájában is. Ezzel közvetve ugyanúgy Mátyást és korát elevenítjük fel, mint ha direkt csatákról és udvari intrikákról írnánk.
Pilcz Roland
Leginkább azért kiemelkedő a képregény ilyen téren, mert vizuálisan is vissza tud minket repíteni egy-egy adott korba, de a filmmel, animációval ellentétben jóval gyorsabban, olcsóbban és könnyebben megvalósítható. Persze képregényt sem könnyű készíteni, de még mindig ez a legszabadabb módja annak, hogy egy alkotó, vagy alkotók képek segítségével bemutassanak egy történelmi korszakot vagy eseményt részletesen, folyamatában.
Asterix mindig nagy kedvenc volt, és bár nyilván nem a történelmi hitelességről szól, mégis a világ egyik legismertebb (de mindenképpen legismertebb európai) képregényfigurájáról van szó, aki visszavisz minket az ókori római időkbe, és már az egy nagy dolog, hogy egy ilyen tematika ekkora népszerűségre tudott szert tenni. Szerintem megkérdezném, hogy beköltözhetnék-e a falujukban egy kis időre…
Másik legendás Francia figura Blueberry, aki egy vadnyugati hős, de jól beleilleszkedik a valós történelmi világba, mint például a polgárháború, vagy az amerikai őslakosok helyzete. Emellett létező történelmi alakok és helyszínek színesítik kalandjait. Azt hiszem azt kérdezném tőle, hogy mikor unatkozott legutoljára.
A fentieknél szigorúbb értelemben vett történelmi képregény a Fax from Sarajevo, ami a Délszláv háború friss emlékű borzalmait meséli el Ervin Rustemagic szemén keresztül. Ő egy valós személy, aki még a mai napig köztünk van. Szívesen elbeszélgetnék vele az élményeiről, és, hogy a képregény mennyire tudta visszaadni a tényleges eseményeket.
Róka László
A történelmi képregényeket ugyanúgy az emlékezet részének tartom, mint a regényeket vagy a filmeket. Ugyanúgy lehetnek szórakoztatóak, megindítók. Emellett a közönség egy újabb csoportjához segítik hozzá a történelmi események, történetek megismeréséhez.
Történelmi képregény hősök közül sok mindenkivel szívesen találkoznék. Az első helyen talán Hunyadi János állna, és egyrészt arról kérdezném, hogy hogyan tudta a seregeit, embereit motiválni, egyben tartani? Másrészt arról, hogy a túlélésért folytatott harc mellett belegondoltak-e, hogy a tetteikkel történelmet írnak? A másik vendégem Julius Caesar lenne, akit a galliai tapasztalatairól faggatnék, esetleg meglepném egy Asterix kötettel. A súlyos, sötét témák után pedig Csontváry lenne. Őt inkább a színkezelésről kérdezném, és arról, hogy ő maga milyen képregényeket festene vagy írna?
Kellermann Viktória
Lengyelországban rengeteg intézet, múzeum és önkormányzat jelentet meg képregényt egy-egy számukra fontos történelmi esemény vagy személy emlékére. A probléma az, hogy ezek sokszor kísértetiesen hasonlítanak egymásra, legyen szó akár stílusról, akár történetvezetésről, nem is beszélve arról, hogy nem engednek teret a kérdéseknek, kritikának. Emiatt hiába a rengeteg információ az adott, általában világháborús hadi eseményről vagy hősről, véleményem szerint nem minden történelmi képregény tesz hozzá a kollektív emlékezethez. Számomra sokkal érdekesebbek a szintén népszerű önéletrajzi kötetek, melyeknek gyakran nemcsak hátteret szolgáltatnak, hanem egyenesen a középpontjába kerülnek a 20-21. század eseményei. Ezekben a szubjektív naplókban sokkal nyitottabban közelítik meg a szereplők a saját múltjukat, nagyobb szerepet kap a társadalomtörténet, segíti az átélést a személyes hang és a személyes látásmód, amibe a rajzoló betekintést enged, így szerintem a hatásuk is komolyabb lehet.
Nincsenek kedvenc hőseim, mindig a mindennapok érdekeltek a legjobban, úgyhogy inkább kedvenc korszakot választanék, amikor behúzódnék az eseményeket figyelni egy csendes sarokba. Csendes és biztonságos, mert talán a huszadik század történelme érdekel a leginkább, csakhogy az a függetlenség kivívásától a második világháborún át a Szolidaritásig a lengyel történelem legalábbis egyik legviharosabb időszaka volt. Ha pedig egészen konkrét asztalt kellene választanom, valahol a ma már Krakkóhoz tartozó Podgórzén keresnék egyet száz éve – hátha leülne mellém a dédapám vagy elcsípném a szemem sarkából Adelát, a nagyapám testvéreivel a park felé sétáló dédnagymamámat.
Szalay Ignác
Én Martinovics Ignáccal, Török Ignáccal és Alpár Ignáccal kávéznék.
KIÁLLÍTÁSOK
2023. november 2-től december 21-ig – helyszín: Somogyi-könyvtár, Stefánia fiókkönyvtár-klub (6720 Stefánia 2.)
Mesék a Kozmoszból – Förgeteg Gábor kiállítása
Förgeteg Gábor (Csemegi Károly Könyvtár, Csongrád): amatőr alkotó, író. Grafikusként dolgozik a csongrádi Csemegi Károly Könyvtárban. Gyerekkora óta rajzol. Autodidakta módon szerezett grafikai készségeket.
2023. november 17-től december 30-ig – helyszín: Somogyi-könyvtár, földszinti kiállítótér
Érdekességek Szabó Zoltán Ádám gyűjteményéből
Rőczei Györgyre, az idén elhunyt képzőművészre, a hazai underground képregény egyik ősatyjára emlékezünk egy exkluzív emlékkiállítás keretében, amelyben láthatóak lesznek képregényei, eredeti oldalak és egyéb grafikai munkái.
A további tárlókat szakmai partnerünk, Szabó Zoltán Ádám (kilencedik.hu, MKSZ) tölti meg az idei fesztivál tematikájához kapcsolódó képregényekkel és képregényes tartalmakkal, saját és a könyvtár gyűjteményéből válogatva.
2023. november 17-től 2024. január 16-ig – helyszín: Somogyi-könyvtár, 1. emeleti közösségi tér, központi lépcsőház és alagsori klub
Buborékban beszélők – A magyar képregény 150 éve
Egy sajátos képes elbeszélési forma 150 éves történetének bemutatásán keresztül, a legkiválóbb magyar képregényalkotók alkotásait ismerheti meg a közönség a Buborékban beszélők című kiállításon.
Magyarországon már az első hazai élclapok megjelenését követő évtizedekben megjelentek képaláírásos rajzsorozatok hazai és külföldi alkotóktól egyaránt. Az első formailag már képtörténetnek tekinthető alkotást Jókai Mór szövege alapján Jankó János karikaturista készítette több folytatásban az Üstökös című élclapba. Ezt követően számtalan élclap és gyereklap közölt ilyen típusú rajzsorozatokat az 1873–1919 közötti időszakban.
A későbbi években más hetilapok és számos napilap is rendszeresen publikálta hazai illusztrátorok, például Honti Nándor képsorozatait, majd szóbuborékos képregényeit 1920 és 1945 között. A második világháborút követően folytatódott ez a tendencia, majd 1957 után a képregény valóságos reneszánszát élte Magyarországon, amelynek alkotói között grafikusművészeket, illusztrátorokat, karikaturistákat és rajzfilmrendezőket egyaránt találunk 1950 és 1980 között. Ekkor készültek a magyar képregénytörténet grafikailag legkiválóbb alkotásai, mint például Dargay Attila, Korcsmáros Pál, Sebők Imre és Zórád Ernő munkái.
A rendszerváltás időszakában a külföldi képregények térnyerése következett, de hazai alkotók munkái is megjelentek, például Fazekas Attila képregényei, de ekkor, azaz 1981 és 2004 között, már leginkább füzetekben, könyvekben. 2005-öt követően már egy fiatal grafikusgeneráció készítette a képregényeit, akik alkotócsoportokba szerveződve kiállításokon mutatkoztak be, és saját kiadványokat jelentettek meg, amelyeknek a képregényfesztiválokon és az interneten keresztül komoly rajongótábora alakult ki.
A magyar képregény 150 évét bemutató kiállításon ezekre a nagyobb egységekre bontva mutatja be a hazai alkotók munkáit látványos installációkon keresztül, kitérve a képregény és az animációs film kapcsolatrendszerére is.
2023. november 17-től 2024. január 10-ig – helyszín: Somogyi-könyvtár, Gyermekkönyvtár
Asterix 36. – Az eltűnt papirusz – a Móra Kiadó vándorkiállítása Szegeden
Az eltűnt papirusz című kötet alapján készült tablókon skiccek, vázlatok és karaktertervek mentén elevenedik meg egy képregény születése.
Az Asterix történetek szülőatyja a színvak rajzoló, Albert Uderzo és a szövegíró René Goscinny volt. René Goscinny halálát követően, miután Uderzo 2011-ben letette a ceruzát és hátrébb lépett, a képregényt az új alkotópáros, Jean-Yves Ferri és Didier Conrad neve fémjelzi, ez a kettős vette kezelésbe a gall falu lakóit
Az eltűnt papirusz című rész története szerint, amikor Julius Caesar kiadni készül híres feljegyzéseit a galliai háborúkról, tanácsadója, Publius Superbonus javaslatára törli belőle a rendíthetetlen gall faluval kapcsolatos kudarcait. A kéziraton dolgozó írnokok egyike azonban eljuttatja a fejezetet tartalmazó papiruszt a szenzációkra mindig éhes Duplapolemix hírmondónak, aki Asterixék falujába siet vele, nyomában egy különleges római cenzoregységgel.
A tárlat a Móra Kiadó jóvoltából látható a Somogyi-könyvtár Gyermekkönyvtárában.
VENDÉGEINK
Antal Beáta, Balaskó Bálint, Csörnyei Márk, Fábián Péter, Fekete Dani, Förgeteg Gábor, Füle Zoltán, Koska Zoltán, Kozmajer Viktor, Linka Szabolcs, Márok Attila, Molnár Gábor, Nemes Annamária, Németh Alexandra, Németh Levente, Pádár Ádám, Papp Viktor, Patyerek Csaba, Pilcz Roland, a Q-KépregényÚjság alkotói, Szalay Ignác, Szendrei Tibor, Szlamcsik Máté, Vabrik Darina, Vörös Édua, az X-Embörök alkotói gárdája
KÍNÁLATUKKAL JELEN LÉVŐ KIADÓK
5Panels – Anagram Comics – Bloodlust Comics – Ciceró Könyvstúdió – Fókusz Könyváruház – FrikeComics – Képes Krónikák Kiadó – Képlegény – Képregényáruház – Kockás Képregények – Maxim Könyvkiadó – My Comic Center – Nero Blanco Comix – Panel Kalandor – Pesti Könyv Kiadó – Vad Virágok Könyvműhely
KIADÓI ÚJDONSÁGOK
Szeged folyóirat 2023. novemberi száma (Pilcz Roland: Elérhetetlenek [képregény])
Szeged folyóirat 2023. októberi száma (Pilcz Roland: A királylátogatás [képregény])
Királyok és Keresztek – rendezői változat (Képes Krónikák Kiadó)
A nagy Belzoni (Anagram Comics)
Julia (Anagram Comics)
Zagor (Anagram Comics)
Stalwart (Original Comix)
Lucky Luke 47. – Rantanplan bárkája (Pesti Könyv Kiadó)
Blacksad 6/2. A függöny lehull (Pesti Könyv Kiadó)
Paper Girls 5 (Ciceró Könyvstúdió)
A démoni út nagymestere (Vad Virágok Könyvműhely)
Bolygóvándor (Vad Virágok Könyvműhely)
Bűnös beszélgetések 2. (Vad Virágok Könyvműhely)
Davy Crockett: Vadnyugati kalandok és furfangok (Nero Blanco Comix)
Molnár Eszter – Hidden (5Panels)
Kockás 121 (Kockás Képregények)
41. Születésnapi Különkiadás (Kockás Képregények)
JÁTÉKOK, KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK
Asterix és Obelix újra a Gyermekkönyvtárban!
11.00–13.30
A Móra Könyvkiadó és az Alliance française jóvoltából időutazó barátaink szeretettel várnak mindenkit és remélik, hogy ezúttal is méltó és harcos rebellis társakra találnak a Képregényfesztiválra érkezők soraiban.
Mert bár „dilisek ezek a rómaiak”, de annyi megoldandó kihívás elé állítják gall barátainkat!És mi történik, ha elfogy a druida varázsfőztje a hosszú úton? Ha leáll a légi és vasúti közlekedés, ha elromlik az időkapu? Készen álltok segíteni?
Igyekezzetek, mert Asterix és Obelix csak 11:00 és 13:30 között lesz velünk!
Természetesen a Móra és a Maxim Könyvkiadók jóvoltából a legügyesebb rebellisek nem távoznak üres kézzel!
***
Közösségi Színező – Alkoss együtt másokkal!
A közösségi alkotás és színezés egy olyan izgalmas és összetartó tevékenység, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy együttműködjenek és közösen alkossanak valami újat.
Pilcz Roland szegedi képregényrajzoló „Szegedebb lesz, mint nem…” című képregénye idén októberben a Szeged folyóiratban jelent meg először. A könyvtár átadásának 140. évfordulójára megjelent képregény két kockájának felhasználásával óriás színezők készültek, ezek színezésére hívjuk és várjuk az érdeklődőket.
2023. november 18. és 2024. január 22. (A magyar kultúra napja) között csatlakozz hozzánk, és legyél részese ennek a kreatív kalandnak! Ünnepeljük együtt Szeged város 140 évvel ezelőtt átadott könyvtárát a képregényrajzolás, avagy a kilencedik művészeti ág lenyűgöző képi világával.
***
WORKSHOP
14.00–17.00 – helyszín: 3. emelet (Digitális labor)
Találkozz kedvenc alkotóiddal és készíts velük együtt képregényt! Próbáld ki milyen hagyományos és digitális eszközökkel karaktert tervezni!
Akikkel rajzolhatsz:
14.00–15.00 Förgeteg Gábor: Mesék a kozmoszból (Csongrád)
15.00–16.00 Antal Beáta és Németh Alexandra – elektronikus ábrázolás, animáció szakirányon végezett grafikusok. Anime/Manga stílusban elevenednek meg az alkotásaik (Szentes – Győr)
16.00–17.00 Kockától a kockáig. Rajzgyakorlatok Márok Attilával, a Toldi – A malomkő árnyéka című képregénykötet alkotójával. (Szeged)
A rajzoláshoz az eszközöket a könyvtár biztosítja!
***
Gyertek és próbáljátok ki óriás, képregényes társasjátékunkat baráti társasággal, vagy akár egyedül is!
10.00–17.00 – helyszín: földszint
Lehet kevés az időd, vagy akár túl sok is, a társasjáték menetidejét hozzád igazítjuk. Az óriási méretű társasjátékhoz óriási méretű dobókockák, óriási kártyalapok és óriási qr-kódok vannak. Játsszatok velünk, de vigyázzatok, csak akkor léphettek tovább, ha tudjátok a helyes választ!
Grafika: Pilcz Roland szerző, grafikus, a Kalyber Joe és az YKX című képregénysorozatok alkotója”
***
Játékos totó
A Képregényfesztivál alatt a programhoz kapcsolódóan látogatóinknak játékos totó megoldására lesz lehetőségük.
A helyes megfejtők között értékes képregényes ajándékcsomagokat sorsolunk ki.
Kategóriák:
