Amsterdam, 1671
A németországi Fulda városából származó német jezsuita tudós polihisztor, Athanasius Kircher (vagy magyarosan Kircher Atanáz) eleinte a würzburgi egyetemen tanított matematikát, filozófiát, héber és szír nyelveket, majd a harmincéves háború zavargásai elől menekülni kényszerült Avignonba; később pedig a művészet- és tudománykedvelő VIII. Orbán pápa Rómába hívta. Mindezek után s egészen élete végéig a Collegio Romano-ban tanított héber nyelvet és matematikát. Itt talált otthonra s telepedett le véglegesen Rómában, így szellemi öröksége ma is a Vatikánban található.
Egyforma mélységgel írt régészetről, nyelvészetről, fizikáról, csillagászatról s amibe fogott, mindig kellő alapossággal tárta fel. E fénytani-optikai munkájában sok érdekességet láthatunk a kísérletek leírása mellett: többek közt a diavetítő ősét, a camera obscura-t; s a „bűvös lámpa” – a laterna magica egyik korai leírását. Kircher előtt Leon Battista Alberti építette a legelső laterna magica-t, s Leonardo is foglalkozott a kérdéssel, hogy hogyan lehet a fénysugarakat üveglencsével irányítani. Több kisebb próbálkozásnak is lehetünk tanúi a történelem folyamán; Kircher újítása abban állott, hogy művében lerajzolta a vetítőgép szerkezetét is, fényforrást és lencsét is elhelyezve a sötétkamrában.A könyv szépsége, érdekessége továbbá az, hogy a kísérletek magyarázata mellett finom részletességű rézmetszetekkel szemlélteti az olvasót. A rézmetszetű díszcímlap allegorikus ábrázolása is elég beszédes; szimbolikája tükrözi a kor szemléletét, gondolkodásmódját.
Athanasius Kircher végeredményben több mindent is összegez a fényről: egyrészt sorra vette a hatását minden szempontból, különféle kísérleteken keresztül, valamint átvitt értelemben is szólt a fényről (az értelemről). Vizsgálódásai kiterjedtek az érzékelés szempontjaira és a szellemi értelemben vett fényről alkotott, korabeli véleményekre is. Kortársai szerint különösen e művében tűnik ki mindenre kiterjedő, átfogó tudása. A hazánkban is népszerű, tudós polihisztor hírében álló Kircherrel a magyar jezsuita rendházakból s magyarországi elit soraiból többen is levelezést folytattak, a források, levelek tanúsága szerint többek között Nádasdy Ferenc országbíró, Lippay György esztergomi érsek.
Könyvtárunk gyűjteményében Kircher több műve is megtalálható, rajtuk keresztül egy végtelenül sokszínű tudományos munkásság képe tárulhat elénk.
