Szegeden divat az olvasás! Egy személy – egy könyv
A Somogyi-könyvtár könyvajánló sorozatában Bálint Jánosné Ilike, a Somogyi-könyvtár Íróklubjának tagja Németh László Iszony című regényét ajánlja.
Az idei szegedi Ünnepi Könyvhét jemondata Dragomán György József Attila-díjas írótól: „Nem tehetünk mást, az esetleges pusztulás ellenére is hinnünk kell a könyvekben, az olvasásban.”
Kisiskolás koromtól nagyra becsülöm a könyveket, ezzel együtt az írókat, költőket is. Az internet világának megjelenéséig nagyrészt a betűk által, a könyvekből nyertük történelmi ismereteinket és más, számtalan tudásanyagot, emellett szórakoztatott, és ma is ezt a szerepet tölti be.
Emlékszem, nagyon felháborodtam, mikor megláttam, hogy drága emlékű nagyanyám a Révai lexikonból kitépett egy lapot és azzal gyújtott be. Első olvasmányaimból egy királylányos mesére emlékszem (írójának nevére, címére már nem), ami annyira megtetszett, hogy én is kitéptem a lapokat, majd nagy izgalommal vittem vissza a könyvtárba, nehogy észrevegyék. Ezt a tettet később megbántam és ma is szégyellem, de a mesét sokáig őriztem. Első saját könyvem, ami a mai napig megvan, Fazekas Anna örökbecsű Öreg néne őzikéje volt. Ezt fiamnak, unokámnak is sokszor elolvastam. Emlékszem még Tersánszky Józsi Jenőtől a Misi mókus kalandjaira, amit este elolvastam, reggelente iskolába menet elmeséltem Márti osztálytársamnak. Petőfi verseit is nagyon megkedveltem; Kukorica Jancsi és Iluska történetét megkönnyeztem.
Az irodalmat Fazekas László, Ady költészetét Földesi Ferenc tanár úr szerettette meg velem, áldom emléküket. Iskoláskorban a kötelező olvasmányok, főképp Jókai Mór nyelvezete nehéz volt, de később megkedveltem. Legkedvesebb íróm az 1901-ben született, ma méltánytalanul elfeledett, Kossuth-díjas Németh László lett; egykori lakóházán emléktábla őrzi nevét és méltatja munkásságát. 1945–48 között a Hódmezővásárhelyi Főgimnáziumban irodalomtörténetet tanított. Ma gimnázium, általános iskola és a városi könyvtár őrzi emlékét. Gazdag életművet hagyott ránk, mert a különböző hivatali és tanári teendői mellett állandóan írt és fordított.
Első könyvét, az Iszony című regényét – melyből film is készült – 1965-ben vásároltam és olvastam, melyet még 14 kötet követett. A családregény két össze nem illő, szeretetre éhes emberről szól, akik belekényszerülnek egy boldogtalan házasságba, mely tragédiával végződik. Központi nőalakja, Kárász Nelli örökös vívódása, majd megbékélése annyira leköti a figyelmet, hogy nem lehet az olvasást abbahagyni. Nelli bűnös, mert megöli férjét, Németh László mégis felmenti; csodáltam/csodálom, ahogy azonosulni tudott regényalakjainak lelkivilágával. Nagyon ajánlom a kedves olvasóknak, vegyék kézbe az Iszony című regényt. Remélem, megszeretik Németh László munkásságát.
Németh László Iszony című regénye kölcsönözhető a Somogyi-könyvtárból.
