Megyei évfordulónaptár, 2022

JANUÁR | FEBRUÁR | MÁRCIUS | ÁPRILIS | MÁJUS | JÚNIUS | JÚLIUS | AUGUSZTUS | SZEPTEMBER | OKTÓBER | NOVEMBER | DECEMBER 

JANUÁR

† 50
Suki Béla a filozófus (Szabadszállás, 1930. január. 22. – Szeged, 1982. január 2.)
1954-ben szerzett történelem szakos tanári diplomát. Hódmezővásárhelyen, Kiskunfélegyházán, majd Szegeden tanított – húsz évig volt a Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium pedagógusa. Első tanulmányai a hatvanas években jelentek meg, fő kutatási területe: a francia egzisztencializmus filozófiai és irodalmi kérdései. Utolsó éveiben egy kutatócsoportot szervezett és vezetett Szegeden.

† 50
Láng (Lang) Imre idegsebész, akvarellfestő (Budapest, 1899. szeptember 7. – Szeged, 1972. január 18.)
1941 és 1952 között Hódmezővásárhelyen kórházi sebészfőorvos, majd a SzOTE Sebészeti Klinikájának tanszékvezető tanára volt. Kutatásai főleg az agysebészet gyakorlati kérdésere irányultak. Szabadidejében festészettel foglalkozott, akvarelljei egy részét az egyetem őrzi.

† 100
Jancsó Miklósné Gábor Aranka farmakológus (Székelyudvarhely, 1922. január 28. – Szeged, 1981. szeptember 14.) Jancsó Miklós (1903–1966) farmakológus felesége
Kutatási területe a véralvadás, a gyulladásos reakciók, a hőreguláció és a fájdalomérző idegvégződések működésének feltárását és farmakológiáját foglalta magába. Férjével közösen vettek részt a hisztaminkutatásban. 1970 és 1975 között a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertani Intézetének docense volt.

† 110
Bánfalvi (Leipnik) Lajos író, gyógyszerész (Bánfalva, 1851. november 3. – Szentes, 1912. január 5.)
Szentesi és budapesti tanulmányai után gyógyszerészi oklevelet szerzett és néhány évig önálló gyógyszerészként működött Csanádpalotán, Szászvárosban és Hódmezővásárhelyen. A Szegedi Híradó, a Szegedi Napló, a Hüvelyk Matyi, a Szentes és Vidéke közölte írásait. Tagja volt Csongrád vármegyei törvényhatósági bizottságnak és Szentes város képviselő-testületének, illetve a szentesi izraelita hitközség elnöke.

* 120
Csík Lajos orvos (Felsőnyárád, 1902. január 7. – Szeged, 1962. április 13.)
A szegedi orvosbiológiai intézet egyik megalapítója volt.

†120
Bakay Nándor kötélgyáros, közgazdasági szakíró (Újszeged, 1833. október 15. – Szeged, 1902. január 23.)
1848-ban nemzetőrként vett részt a szabadságharcban, 1863-ban átvette atyja kenderkötelet gyártó üzemét, melyet kenderfonó-, szövő- és kötélgyárrá fejlesztett. Az 1850-es években kezdte a hazai politikai, gazdasági lapokban (Pesti Napló, Magyarország, Hon, Hölgyfutár, Vasárnapi Újság, Politikai újdonságok, Gyakorlati Mezőgazda) Szeged és a hazai ipar érdekeit képviselni. Tevékeny részt vett a Szegedi Híradó megindításában. 1878-tól a Függetlenségi Párt országgyűlési képviselője volt.

* 145
Magyar Ede építész (Orosháza, 1877. január 31. – Szeged, 1912. május 5.)
A szegedi szecessziós építészet kiemelkedő képviselője volt.

* 150
Somogyi Szilveszter polgármester (Szeged, 1872. január 1. — Szeged, 1934. május 11.)
1907-től Szeged város királyi ügyésze, majd rendőrkapitánya, 1915-től haláláig a város polgármestere volt. Viharos történelmi korszakokban állt a város élén, sikeresen segítette a lakosságot a háború, a sztrájkok s bankcsődök okozta válság túlélésében. Vezetése alatt érkezett a városba a kolozsvári egyetem, épült fel a dóm, indultak meg a szegedi szabadtéri játékok előadásai. Szoros kapcsolatot tartott fenn a város kulturális életének szereplőivel.

* 155
Zombory Lajos építész, festő (Szeged, 1867. január 9. – Szolnok, 1933. november 18.)
Pályáját építési rajzolóként kezdte. Sokáig dolgozott Lechner Ödön irodájában, de önállóan is pályázott. Tervei szerint épült a szegedi ügyvédi kamara. A Benczúr-mesteriskola növendéke volt, majd Münchenben képezte tovább magát. Kiállított az Ernst Múzeumban, a Belvederében és a Műcsarnokban. A szolnoki művésztelep egyik vezetője volt.

* 160
Pfeiffer Péter fizikus (Füle, 1862. január 31. – Szeged, 1947. november 7.)
1921-től a Kolozsvárról Szegedre került egyetemen tanított. 1922–1923-ban rektor, majd 1925–1926-ban dékán volt. Kutatásai az elektromos hullámok mozgásával és elektrotechnikával voltak kapcsolatosak.

* 175
Reizner János jogász, könyvtárigazgató (Szeged, 1847. január 20. – Szeged, 1904. január 19.)
Szeged város jegyzője, majd főjegyzője. 1882-től a Somogyi-könyvtár könyvtárnoka, első igazgatója, később – az intézményen belül – a városi múzeum alapítója. Régész és történész, Szeged története című négykötetes monográfiája máig alapmű a helyi múlt kutatói számára. 

FEBRUÁR

† 50
Somfai László író, pedagógus (Veszprém, 1907. november 6. – Szeged, 1972. február 12.)
A Szegedi Tanárképző egykori tanára, illetve a Tiszatáj szerkesztője volt.

† 75
Vöröss István költő (Budapest, 1922. február 5. – Hódmezővásárhely, 1947. március 29.)
Tízéves korától tolókocsihoz volt kötve. Tizennégy éves korában jelent meg az első verseskötete.

† 85
Makai Ödön ügyvéd (Nagyszentmiklós, 1889. október 27. – Hódmezővásárhely, 1937. február 16.)
Ügyvéd, közgazdasági és jogi szakíró. József Attila gyámja és támogatója. Makaiék élénk társasági életet éltek. Baráti körükhöz elsősorban zsidó ügyvédek, bankárok, orvosok, másrészt a városban élő neves költők, művészek, bohémek, műkedvelő színészek tartoztak. A vásárhelyi sajtóban gyakran jelentkezett közgazdasági fejtegetésekkel, de hozzászólt irodalmi kérdésekhez is. Nyílt levélben fordult az egyik helyi lap olvasótáborához, Móricz Zsigmond védelmében.

* 100
ifj. Horváth István rendező (Budapest, 1922. február 19. – Budapest, 1941. október 17.)
Bár nem Szegeden született, a tragikus rendezésű fiatal rendező életútja szorosan kapcsolódik a város művészeti-egyetemi életéhez. A egyetemi diákszínjátszás kezdeményezője, rendezője Szent-Györgyi Albert rektorsága alatt. Megszervezte a Szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társaságát (SZEISZT), az ő rendezésében adták elő a Hamletet a szegedi Városi Színházban. A második zsidótörvény rendelkezései miatt öngyilkosságba menekült diákszerelmével, Tóth Katával.

* 130
Muray Miklós (Nicholas Muray, Mandl Miklós) fotóművész, olimpiai kardvívó (Szeged, 1892. február 15. – New York, 1965. november 2.)
Budapesten, majd Berlinben tanult. 1913-ban az első világháborús fenyegetések elől vándorolt ki Amerikába, ahol 1920-ban nyitotta meg saját portréműtermét. Számos nagyságról készített fotót, Frida Kahlo-sorozata méltán világhírű.

* 130
Koltay-Kastner (Kastner) Jenő irodalomtörténész (Magyardiószeg, 1892. február 15. – Szeged, 1985. március 3.)
Az olasz–magyar irodalom- és művelődéstörténeti kapcsolatok kiváló tudósa, diplomáciatörténénész, kutatási témája a Kossuth-emigráció volt. Nevéhez fűződik az első magyar–olasz, olasz–magyar nagyszótár összeállítása. Igazgatója volt a Római Magyar Akadámiának.

† 130
zelenai Boros Frigyes vízmérnök (Arad, 1825. január 16. – Szeged, 1892. február 17.)
Nevéhez fűződik a Szeged környéki Tisza-szabályozás kilenc átmetszése. Munkája során kidolgozta a budapest–csongrádi és a budapest–szegedi csatornák tervét. 1879-ben a szegedi teljhatalmú védelmi bizottság műszaki irányítója volt.

* 185
Vass Mátyás tanító (Kiskundorozsma, 1837. február 20. – Szeged, 1903. május 1.)
Szegváron, majd 1871-től Szegeden volt elemi iskolai tanító. Szerkesztése alatt vált a Tanügyi Lapok a haladó pedagógiai eszmék fórumává. Buzgó harcosa volt a tanítók szervezeti egyesítésének, a népoktatás kiterjesztésének. 1875-ben hazánkban először szólt a nyolcosztályos általános iskolai oktatásról mint lehetőségről. Elemi iskolák számára írt tankönyvei népszerűségnek örvendtek. 

MÁRCIUS

† 35
Piroska János festőművész, polgármester (Csongrád, 1894. június 25. – Csongrád, 1987. március 21.)
A rajztanári diploma megszerzése után iratkozott be a szegedi egyetem jogi fakultására. 1933-ban Csongrád főjegyzője, majd polgármestere lett. Fontos szerepe volt az új városkép kialakulásában. Csongrád posztumusz Pro Urbe díjjal tisztelgett életműve előtt. Hagyatékának egy része a városi múzeumba került.

† 50
Erdélyi Mihály festőművész (Szeged, 1894. szeptember 17. – Szeged, 1972. március 19.)
Úti élményei hatására kezdett festeni. Olaszországban, Münchenben, Berlinben, Párizsban, Svájcban élt és dolgozott, ahol karakteres portréival és olasz városrészleteket ábrázoló képeivel érte el legnagyobb sikereit. Ismertek a Tisza menti tájat és a szegedi életet ábrázoló festményei is.

* 75
Tiszatáj (Szeged, 1947. március 8.)
Megjelent a Tiszatáj irodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat első száma.

* 75
Jobba Gabi színésznő, énekesnő (Szeged, 1947. március 27. – Budapest, 1983. augusztus 29.)
Különös, fanyar egyéniségű színésznő, pályája során a tragikus szerepek álltak legközelebb egyéniségéhez. Ismert volt versmondóként. 1967-ben részt vett a Táncdalfesztiválon.

† 95
Károlyi Lajos festő (Szeged, 1877. július 16. – Budapest, 1927. március 17.)
A szegedi születésű festőművész a Szegedi Eszperantó Egyesült egyik vezetője volt. „Élete legjavát Szegeden töltötte – írta róla Juhász Gyula –, ahol a külvárosban élt, a szegények között, egyedül, mint valami Tisza-parti Rembrandt. Magas alakja, hosszú szakálla, sovány aszkétaarca, szelíd tekintete és jóságos szava kedves ismerőse lett az egyszerű embereknek.”

† 110
Keméndyné Drucker Irma pedagógus (Pest, 1838. április 10. – Szeged, 1912. március 19.)
Képzett tanárnő, saját alapítású hatosztályú elemi nőnevelő intézetét vezette. 1875-től tanítóképzőt is működtetett. A város rendőrkapitányának, Keméndy Nándornak felesége. Jókai Mórral kötött barátságáról, levelezéseiről ismert.

* 115
Nyíri Antal nyelvész (Szentes, 1907. március 9. – Szeged, 2000. december 13.)
1952 őszén került a Szegedi Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékére. A. 20. század második felében a magyar nyelvésztársadalom kiemelkedő szakemberévé vált.

* 115
Nagy Gyula szobrászművész (Makó, 1907. március 13. – Makó, 1983. ?)
Műszaki pályán kezdte, a makói Ford-lerakatnál évekig tanította a vásárlókat a gépek kezelésére és a traktorok vezetésre. Galamb József is tudomást szerzett kiváló képességeiről, de ő visszautasította az amerikai ajánlatokat. A városi temető több síremléke és szobra őrzi keze nyomát.

* 125
Szathmári (Sauerwald) Géza karmester Géza (Nagybecskerek, 1897. március 1. – Szeged, 1978. október 8.)
1945 és 1949 között a Szegedi Nemzeti Színház munkatársa, majd 1946-tól a szegedi Zenei Szakközépiskolában zeneszerzést, zeneelméletet tanít, zenekritikákat ír a Délmagyarországnak. Kamarazenei és zongoraműveket is komponált.

* 140
Szabó József idegorvos (Kolozsvár, 1882. március 10. – Szeged, 1929. július 5.)
A kolozsvári egyetem Szegedre kerülése után elindított Elme- és Ideggyógyászati Klinika adjunktusa, 1922-ben egyetemi nyilvános rendes tanár lett. Tudományos munkásságába beletartoztak az elmekórtan különböző területei.

* 145
Sz. Szigethy Vilmos író (Gyorok, 1877. március 9. – Szeged, 1956. február 18.)
Újságíróként a Torontál és a Szegedi Napló munkatársa ill. mellette a szegedi levéltárban főlevéltáros. 

ÁPRILIS

† 25
Durkó Zsolt zeneszerző (Szeged, 1934. április 10. – Budapest, 1997. április 2.)
Kossuth- és kétszeres Erkel-díjas zeneszerző, Érdemes és Kiváló Művész. Diplomáját Budapesten és Rómában szerezte. Zenei nyelve egyszerre európai és tudatosan magyar, egyszerre talál kapcsolatot a tradícióval és kora új törekvéseivel.

† 50
Wagner Richárd klimatológus (Kecskemét, 1905. március 21. – Szeged, 1972. április 1.)
A szegedi egyetem tanszékvezető tanára, nevéhez fűződik az éghajlattani tanszék megalakítása. Kutatásai a természetes és mesterséges növényállomány mikroklimatológiai viszonyainak tisztázására, valamint az ipari üzemek környezetvédelmi kérdéseire irányultak.

† 60
Csík Lajos orvos (Felsőnyárád, 1902. január 7. – Szeged, 1962. április 13.)
A szegedi orvosbiológiai intézet egyik megalapítója

† 85
Juhász Gyula író (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.)
A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának egyik legjelentősebb lírai kifejezője.

† 85
Szalay József rendőrkapitány Békéscsaba, 1870. február 17. – Szeged, 1937. április .25.)
A város tehetséges, szigorú és irodalomszerető rendőrtisztje.

† 105
Tömörkény (Steingassner) István író (Cegléd, 1866. december 21. – Szeged, 1917. április 24.)
Eredetileg gyógyszerésznek tanult. Újságíróként a Szeged környéki parasztság életét örökítette meg tárcáiban, novelláiban. 1903-tól halálig a Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum igazgatója, nagy szerepe volt néprajzi és régészeti gyűjtemény kialakításában és fejlesztésében.

* 120
Pálfy-Budinszky Endre építész (Budapest, 1902. április 11. – Szeged, 1968. szeptember 10.)
Városi főépítészként kiemelkedő szerepet töltött be a szegedi városrendezésben.

* 120
Tápay Antal szobrászművész (Kistelek, 1902. április 6. – Szeged, 1986. szeptember 20.)
Szeged város legjelentősebb szobrásza, aktívan részt vett a város kulturális életében. A háború után, 1948-ban megalapította a Szegedi Képzőművészeti Kört. 1961-től 1964-ig a Tömörkény István Gimnázium igazgatóhelyettese, majd haláláig a gimnázium általa megszervezett művészeti tagozatának igazgatója volt. 1983-ban Életutam címmel adta ki visszaemlékezéseit.

* 130
Raggamby ( Raggambi Fluck) András közgazdász, író (Szeged, 1892. április 29. – Budapest, 1964. február 7.)
Gazdasági tevékenysége mellett szépíróként is ismert. Novellái, ifjúsági művei a húszas évektől jelentek meg az országos lapokban. Békeffi Lászlóval közösen vígjátékot írt Bazsarózsa címmel.

* 135
Szőkefalvi-Nagy Gyula matematikus (Erzsébetváros, 1887. április 11. – Szeged, 1953. október 14.)
Kutatási területe: geometria, függvénytani algebra, az algebrai görbék számelméleti tulajdonságai. A Magyar Tudományos Akadémia tagja.

* 155
Újlaki Antal (Vorgang Náthán) újságíró (Debrecen, 1867. április 24. – Szeged, 1921. október 7.)
Alapítója és felelős szerkesztője volt a Szegedi Friss Újságnak. Álnevei: Csipke, Uriel.

* 170
Kovács János távíróhivatali tiszt, etnográfus (Szeged, 1852. április 25. – Szeged, 1918. január 2.)
A szegedi néprajzi kutatások méltatlanul elfeledett alakja. Elsőként vállalkozott a város néprajzi szintézisének összeállítására. A Dugonics Társaság felhívására készült, Szeged és népe című munkája 1901-ben jelent meg. Halála után könyveit özvegye a Somogyi-könyvtárnak adományozta. 

MÁJUS

† 75
Gárdos (Groszmann) Sándor újságíró (Sátoraljaújhely, 1892. szeptember 8. – Szeged, 1947. május 11.)
1945-től haláláig a Délmagyarország c. napilap főszerkesztője Szegeden.

* 95
Paskai László Pacifik ferences szerzetes, katolikus pap (Szeged, 1927. május 8. – Esztergom, 2015. augusztus 17.)
Bíboros, esztergom-budapesti érsek, teológiai doktor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke

† 110
Magyar Ede építész (Orosháza, 1877. január 31. – Szeged, 1912. május 5.)
A szegedi szecessziós stílusú építészet kiemelkedő képviselője.

† 115
Rapaics Radó vízmérnök (Szeged, 1848. március 13. – Budapest, 1907. május 31.)
Nagy szerepet játszott a monarchia vízjogi törvényeinek kidolgozásában. Kimagasló érdemeket szerzett az árvízvédelem fejlesztése és a hazai folyók szabályozása terén. A 90. számú tiszai átvágás a nevét viseli.

† 130
Pick Márk szalámigyáros (Szeged, 1843. december 12. – Szeged, 1892. május 11.)
A Pick Szalámigyár alapítója. Szülővárosában olasz szakmunkásokkal kezdte meg a téliszalámi gyártását. 1885-től indította a manufakturális termelést, munkáját családtagjai vitték tovább. A Pick téliszalámi hungarikum.

* 150
Biedl Samu főispán, fűrészgyáros (Szeged, 1872. május 15. – Szeged, 1938. február 27.)
Jogot végzett, a szegedi zsidó hitközség elnöke.

* 170
Kálmány Lajos néprajztudós (Szeged, 1852. május 3. – Szeged, 1919. december 5.)
Dél-alföldi és temesközi gyűjtéseivel nagy értékű folklórt mentett meg a paraszti népesség énekeiből, betyárballadáiból, mondáiból. A Dugonics Társaság alapító tagja volt. 

JÚNIUS

† 15
Dobay Gyula úszó (Szeged, 1937. november 18.- Szeged, 2007. június 11.)
Az 1956-os, 1960-as és 1964-es olimpián összesen nyolc versenyszámban indult, 1960-ban a 100 méteres gyorsúszásban az ötödik helyen végzett. Európa-bajnokságon két bronzérmet nyert, mindkettőt 1958-ban

† 35
Bezerédy István könyvtárigazgató (Budapest, 1915. április 19. – Szeged, 1987. június 6.)
1956-ban nevezték ki a szegedi Somogyi-könyvtár igazgatójává. Munkája során részt vett a megyei hálózati munka kialakításában, sokat tett Szeged könyvtárügyéért. 1962-ben folyóiratot indított Hálózati Híradó címmel.

† 50
Szögi (Szeghy) Endre zeneszerző (Szeged, 1898. november 16. – Szeged, 1972. június 19.)
Szegeden és Makón zeneiskolai tanár, a szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola ének-zene tanszékének oktatója volt. Énekkarokat szervezett és vezetett, munkásságával hozzájárult Bartók és Kodály műveinek megismertetéséhez. Zenés népi játékot írt Csodafurulya címmel.

† 70
Kiss Ferenc erdőmérnök (Szilsárkány, 1860. április 24. – Szeged, 1952. június 13.)
„A szegedi erdők atyja” – kiemelkedő munkát végzett a Szeged környéki erdők fejlesztésében, a homokterületek erdősítését, futóhomok megakadályozásában. Nevét szakiskola viseli.

* 75
Csikós András festőművész (Hódmezővásárhely, 1947. június 3. – Hódmezővásárhely, 2006. március 23.)
A szegedi tanárképző főiskolán végzett 1970-ben. Hódmezővásárhelyen alkotott. Állandó résztvevője volt a vásárhelyi Őszi Tárlatoknak, a szegedi és a békéscsabai csoportos kiállításoknak. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria és a hódmezővásárhelyi múzeum gyűjteményében.

* 75
Kocsis Lajos labdarúgó (Szeged, 1947. június 17 – Budapest, 2000. október 9.)
Olimpiai bajnok labdarúgó. Szabadrúgásaitól rettegtek a kapusok. Játszott a Szeged, a Kispest és a Gyula színeiben.

† 100
Junker János miniszter (Szeged, 1865. ? – Szeged, 1922. június 9.)
Szegedi táblabíró, az 1919-as évek elején pár hónapig a Berinkey-kormány kisebbségi minisztere volt. 

JÚLIUS

† 50
Wittmann Tibor történész (Szeged, 1923. január 15. – Szeged, 1972. július 31.)
Kutatásai területei: a magyar reformkor, a 17. századi Habsburg-ellenes harcok és a harmincéves háború.

† 100
Kállay Albert főispán (Kállósemjén, 1843. március 22. – Szeged, 1922. július 31.)
Jogi tanulmányai után a belügyminisztérium munkatársa volt, az 1879-es árvizet követően a helyreállítási és újjáépítési munkálatok során Tisza Lajos királyi biztos mellett dolgozott. 1884 és 1905 között Szeged, közben egyúttal 1886-tól 1896-ig Hódmezővásárhely, valamint 1887-től 1893-ig Szabadka főispánja volt. 1893-ban a király a főrendiház élethossziglani tagjává nevezte ki. Jelentős szerepe volt Szeged újjáépítésében, az újszegedi liget fásításában.

* 145
Károlyi Lajos festő (Szeged, 1877. július 16. – Budapest, 1927. március 17.)
A szegedi születésű festőművész a Szegedi Eszperantó Egyesült egyik vezetője volt. „Élete legjavát Szegeden töltötte – írta róla Juhász Gyula –, ahol a külvárosban élt, a szegények között, egyedül, mint valami Tisza-parti Rembrandt. Magas alakja, hosszú szakálla, sovány aszkétaarca, szelíd tekintete és jóságos szava kedves ismerőse lett az egyszerű embereknek.” 

AUGUSZTUS

† 55
Vidákovits (Vidakovich) Kamilló sebész (Újmoldova, 1878. január 18. – Szeged, 1967. augusztus 6.)
A Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának vezetője. Jelentős érdemeket szerzett a klinika megszervezésében és a modern sebészeti ágak, főleg a mellkasi sebészet bevezetésével és művelésével.

† 55
Berkesy László belgyógyász (Nagyvárad, 1897. szeptember 4. – Szeged, 1967. augusztus 25.)
A fertőző betegségek, a röntgendiagnosztika és a gasztroenterológia területé kutatott.

† 95
Purjesz Imre szentesi jogász, író (Szentes, 1887. október 1. – Budapest, Terézváros, 1927. augusztus 13.)
Jogi tanulmányai után minisztériumi osztályokon dolgozott, majd a Világ és a Századok munkatársa.

* 130
Juhász Kálmán történész, római katolikus pap (Alibunár, 1892. augusztus 25. – Szeged, 1966. szeptember 29.)
Lelkipásztori tevékenysége mellett (rövid ideig Kübekháza plébánosa) főként a Bánát római katolikus egyháztörténetével foglalkozott.

* 140
Buday Géza író (Ófehértó, 1882. augusztus 20. – Makó, 1954.) magyar író, tanár.
A makói gimnázium magyar—latin szakos tanára, majd igazgatója. Több ifjúsági regénye látott napvilágot.

SZEPTEMBER

† 45
Vámos Rezső mikrobiológus (Barcs, 1913. nov. 27. – Szeged, 1977. szept. 30.):
Az 1950-es évektől a Szegedi Tudományegyetem Növénytani tanszékének, majd a mikrobiológiai tanszék munkatársa. Fő kutatási területe az elárasztott talajokban lezajló mikrobiológiai folyamatok tanulmányozása, valamint a Tisza-kutatás, főként a halpusztulás okainak felderítése.

† 100
Pillich Kálmán ügyvéd, főispán (Szeged, 1840. szeptember 9. – Szeged, 1922. szeptember 5.)
Ügyvéd, 1879 és 1905 közt városatya. Az árvíz utáni újjáépítését irányító királyi biztosság tagja. Újszegedi kertjében az elsők közt termesztett rózsát, gyümölcsfát. Újszegeden utca őrzi emlékét.

† 100
Csató Zsigmond szentesi főispán (Szentes, 1856. április 1. – Szentes, 1922. szeptember 11.)

† 100
Apáthy István biológus (Pest, 1863. január 4. – Szeged, 1922. szeptember 27. )
Ő fedezte fel az idegáram vezetésének elemeit, a neurofibrillumokat. Nagy eredményeket ért el a mikrotechnika fejlesztésében. 1921-ben megszervezte az Állattani Intézetet, melyet haláláig vezetett.

† 100
Mihalik Kálmán orvos, zeneművész (Oravicabánya, 1896. február 21. – Szeged, 1922. szeptember 6.)
Kutatóorvosként dolgozott a szegedi egyetemen, tragikusan fiatalon, 26 évesen hunyt el tifuszban. 1921-ben írta meg Csanády György szövegére a székely himnusz zenéjét. A dal 2009 óta Székelyföld hivatalos himnusza.

* 125
Berkesy László belgyógyász (Nagyvárad, 1897. szeptember 4. – Szeged, 1967. augusztus 25.)
A fertőző betegségek, a röntgendiagnosztika és a gasztroenterológia területé kutatott.

* 130
Gárdos (Groszmann) Sándor újságíró (Sátoraljaújhely, 1892. szeptember 8. – Szeged, 1947. május 11.)
1945-től haláláig a Délmagyarország c. napilap főszerkesztője Szegeden.

* 140
Herke Sándor vegyész (Csongrád, 1882. szeptember 17. – Szeged, 1970. december 15.)
A magyarországi talajtani tudomány iskolateremtő személyisége, kiemelkedő eredményeket ért el a szikes talajok kutatása terén. Számos korszerű talajjavítási módszert dolgozott ki. Kezdeményezésére alakultak meg a magyarországi talajjavító vállalatok.

* 140
Vlasics Károly festőművész (Szeged, 1882. szeptember 4. – Szeged, 1968. október 2.)
Szegedi évei alatt szoros barátság fűzte Móra Ferenc íróhoz és Juhász Gyula költőhöz. Művészeti szabad iskolát alapított 1949-ben, melynek utódja lett a Tábor utcai képzőművész kör, amit haláláig működtetett.

† 165
magyarcsékai, Korda János honvédezredes (Hajdúdorog, 1788. ? – Szeged, 1857. szeptember 17.)
1839-ben kapott nemesi címet. Uradalmi gazdatiszt, később vagyonos földbirtokos, a szegedi kommunitás egyik tekintélyes vezetője. 1848-ban őrnagy Szeged város gyalogos nemzetőrségénél, egyben Szeged város térparancsnoka. 1849-ben alezredes, a szegedi nemzetőrség főparancsnoka. A szabadságharc után vizsgálati fogságban tartották Aradon.

* 185
felsőőri és szentgyörgyvölgyi Cseresnyés István jogász, újságíró, sakkozó. (Makó, 1837. szeptember 1. – Makó, 1866. október 10.)
Jogi végzettségű makói sakkozó, több éven át a Vasárnapi Ujság sakkrovatának munkatársa. Korának legkitűnőbb sakkjátékosa.

* 185
Szeremlei Sámuel (Szeremlei Császár Sámuel) író, református lelkész (Gelej, 1837. szeptember 4. – Hódmezővásárhely, 1924. november 20.)
Hódmezővásárhelyen káplánkodott, majd1866-ban külföldi utazásra indult. Hazatérve lelkészként folytatta. Tevékenyen részt vett a magyarországi protestáns egylet alapításában. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Cikkei az egyházi és helyi lapokban jelentek meg (Iskolai Lap, Debreceni Protestáns Lap, Szegedi Hiradó, Hódmezővásárhely). Nevét ma is társaság viseli Vásárhelyen.

* 195
Csemegi Ignác (Csemeghy) magyar honvédzászlós (Csongrád, 1827. szept. 29. – Csongrád, 1891. február 28.)
1848–1849-es forradalom és szabadságharc aktív résztvevője, szolgál főhadnagyként a Miskolcon alakuló 22. honvédzászlóaljnál, majd a Kazinczy-hadtesttel Zsibón teszi le a fegyvert .  1867-től a Csongrád megyei Honvédegylet jegyzője.

OKTÓBER

† 50
barátosi Bibó Lajos író, újságíró, lapszerkesztő (Hódmezővásárhely, 1890. december 20. – Hódmezővásárhely, 1972. október 27.)
Jellegzetes parasztábrázolása és  a századeleji Vásárhelyt bemutató városképe. Kéziratban maradt több regénye, elbeszélése és egy színmű is. 1990-ben megkapta a Hódmezővásárhely díszpolgára címet.

† 55
Gellért Albert anatómus (Póka, 1894. február 5. – Szeged, 1967. október 6.):
Fő kutatásai az anatómia és szövettan különböző területeit ölelték fel. Foglalkozott csont- és zsigertani, összehasonlító anatómiai, makro-, ill. mikrotechnikai kérdésekkel. Jelentős eredménye a paraffinos anatómiai készítmények kidolgozása.

† 90
gróf thumburgi Klebelsberg Kuno (Imre Aurél Ferenc) művelődéspolitikus (Magyarpécska, Arad vármegye, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 11.)
Közel 10 éven át (1922–1931) vallás- és közoktatásügyi miniszter. Oktatáspolitikai reformjai a Horthy-korszak meghatározó politikusai közé emelték. Szeged városa sokat köszönhet adományainak (köztéri szobrok, festmények). Sokat tett a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Szegedre került egyetem indulásáért.

* 110
Vinkler László festőművész (Szabadka, 1912. október 1. – Szeged,1980. december 2.) Portréfestészetéről ismert, iskolateremtő képzőművész. Műveit a Móra Ferenc Múzeumban őrzik.

† 115
Békefi Antal (Kann Nathan) (Szentes, 1858. szeptember 7. – Szeged, 1907. október 2.)
A Szegedi Napló kiváló újságírója. Az ő csapatában dolgozott többek között Tömörkény István, Móricz Pál, Szakács Andor, Molnár Jenő, Móra Ferenc. Békefi szépirodalmi munkásságából a parasztnovellák érdemelnek külön figyelmet. Egyik alapítója volt a Dugonics Társaságnak.

* 115
Ormos Gerő (Orlik Vilmos) író, újságíró (Pozsony, 1907. október 14. – Szeged, 1987. december 18.) A második világháborúig nyolc regénye jelent, meg. Színdarabokat, rádiójátékokat írt, novellái és tárcái jelentek meg a Fejér megyei lapokban, országos sajtóban. Nyugdíjas éveiben Szegedre költözött és a Délmagyarországba publikált. Hagyatékának egy részét a Somogyi-könyvtár őrzi.

* 135
Purjesz Imre szentesi jogász, író (Szentes, 1887. október 1. – Budapest, Terézváros, 1927. augusztus 13.)
Jogi tanulmányai után minisztériumi osztályokon dolgozott, majd a Világ és a Századok munkatársa.

* 145
Schmidt Henrik nyelvész (Újverbász, 1877. október 14. – Szeged, 1953. december 18.)
A Szegedi Tudományegyetemen a német nyelv és irodalom nyilvános rendes tanára és a Germán Filológiai Intézet igazgatója. Kutatási területe a magyarországi németek eredete, nyelvjárásaik keletkezése, valamint a német nyelv és irodalom tanításának módszertani kérdései. Monográfiája jelent meg Tisza Istvánról. 

NOVEMBER

† 75
Pfeiffer Péter fizikus (Füle, 1862. január 31. – Szeged, 1947. november 7.)
1921-től a Kolozsvárról Szegedre került egyetemen tanított. 1922–1923-ban rektor, majd 1925–1926-ban dékán volt. Kutatásai az elektromos hullámok mozgásával és elektrotechnikával voltak kapcsolatosak.

* 85
Dobay Gyula úszó (Szeged, 1937. november 18.- Szeged, 2007. június 11.)
Az 1956-os, 1960-as és 1964-es olimpián összesen nyolc versenyszámban indult, 1960-ban a 100 méteres gyorsúszásban az ötödik helyen végzett. Európa-bajnokságon két bronzérmet nyert, mindkettőt 1958-ban. 

† 110
Engel Lajos nyomdász (Szeged, 1860. július 11. – Szeged, 1912. november 16.)
Nyomdatulajdonosként számos kiadványt jelentetett meg. Nyomdájából került ki az első szegedi élclap, a Hüvelyk Matyi, melynek anekdotázó szellemi mestere is volt egyben.

* 115
Somfai László író, pedagógus (Veszprém, 1907. november 6. – Szeged, 1972. február 12.)
A Szegedi Tanárképző egykori tanára, illetve a Tiszatáj szerkesztője volt.

DECEMBER

† 25
Csongor Győző (Czibula Viktor) író, muzeológus  (Szeged, 1915 február 27. – Szeged, 1997. december 15.)
Egyben várostörténész, numizmatikus tanár, botanikus, szabadkőműves főmester. Kutatásait, értékmegőrző munkásságát a Móra Ferenc múzeum kiadványai, raktárai őrzik.

† 50
Kormos Lajos színész (Székesfehérvár, 1910. február 13. – Szeged, 1972. december 17.)
1955-től a Szegedi Nemzeti Színház társulatának tagja. 1959-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1962-ben érdemes művész lett.

† 70
Czógler Kálmán Endre biológus (Szeged, 1884. július 5. – Szeged, 1952. december 26.)
Szegeden iskolai füvészkertet létesített, biológiai tárgyú dolgozatait saját maga illusztrálta rajzaival. Értékes puhatestű-, rovar- és termésgyűjteményét a szegedi múzeum őrzi.

† 90
Seide Rezső altábornagy (Aranyitka, 1860. október 23. – Szeged, 1932. december 10.)
Az első világáhorban a magyar királyi 20. honvédgyalogezred parancsnoka. A háború után nemességre emelték klodzienkoi előnévvel.

† 95
Reinbold Béla biokémikus (Kolozsvár, 1875. december 13. – Szeged, 1927. december 10.)
1921-ben a Szegedre menekült Ferenc József Tudományegyetemen az orvosi vegytan tanára. Az 1927–1928-as tanévben rektor. Fő kutatási területe a hasnyálmirigy emésztőfunkciójának és a hemoglobin biokémiai tulajdonságainak vizsgálata.

* 100
Kenéz Ernő operaénekes (Hódmezővásárhely, 1922. december 24. – Hódmezővásárhely, 1998. február 1.)
Számos operai lírai és spinto főszerep mellett gyakran fellépett operettekben is. A Magyar Állami Operaház munkatársa később a kecskeméti Katona József Színház, majd az Állami Déryné Színház tagja lett. 1971-ben engedéllyel Bécsbe költözött, ahol utolsó feleségével, Kenéz Heka Etelkával egy éttermet vezettek, de röviddel halála előtt hazatért szülővárosába, Hódmezővásárhelyre. Emlékét három dombormű is őrzi szülővárosában.

* 115
Madácsy László irodalomtörténész (Sándorfalva, 1907. december 22. – Szeged, 1983. szeptember 6.)
Szegeden gimnáziumi, később egyetemi tanár, a József Attila Tudományegyetem francia nyelv és irodalom tanszékének vezetője. Versek recenziók tanulmányok szerzője, a Kincskereső irodalmi lap szerkesztője. Kutatta Juhász Gyulát és Móra Ferencet. Megalapította és szerkesztette az Acta Romanicá-t, melyben tanulmányokat publikált a francia irodalom tárgyköréből.

* 135
Herczeg István földbirtokos, tornász (Apátfalva, 1887. december 7. – Szatymaz, 1949. július 3.)
1905-től a Szegedi Tornaegylet tagja. Az 1912. évi stockholmi olimpián második helyezést ért el magyar tornászcsapattal. Az 1912-ben megjelent első szegedi sportlap alapítója.

* 135
Nikelszky Jenő János, Makó város polgármestere (Majorka, 1887. december 26. – Makó, 1948. május 4.)
Vészterhes politikai korszakban volt Makó rendőrkapitánya. Tárgyalások útján kívánta elérni – sikertelenül – a francia csapatok maradását, hogy elkerüljék a román bevonulást. Polgármestersége alatt az 1930-as években nagyszabású építkezések kezdődtek, átalakult a városkép. Városvezetőként pártolta a képzőművészeteket, ösztönözte a tárlatok, kiállítások létrehozását. Ismert volt a zene iránti szeretetéről.

* 180
felsőkubini Meskó Sándor Béla, Csanád vármegye főispánja (Makó, 1842. december 7. – Makó, 1925. július 29.)
Jogi tanulmányait Pesten végezte. 1865-től volt Csanád vármegye ügyvédje, majd főszolgabíró lett. 1876 tavaszán Szabadkára került, májusban megválasztották Csanád vármegye alispánjává. 1901-ben főispán lett. 1905-ben visszavonult a közélettől. Fontos szerepet játszott Makó és környéke fejlesztésében. Makón utcát neveztek el róla.

* 235
Boros Sámuel bíró (1787. ? – Szentes,1866. december 27.)
A szentesi polgárok szemében az örökváltság, vagyis a szabadság atyja. Ő látta vendégül Kossuth Lajost alföldi toborzóútjának szentesi állomásán. 1849-ben választották polgármesterré. A szabadságharc leverése után kötél általi halálra ítélték, ám Ferenc József megkegyelmezett neki. Halálának 40. évfordulóján utcát neveztek el róla.

* 250
Kiss Bálint református lelkész (Vésztő, 1772. december 9. – Szentes, 1853. március 25.)
1799-től haláláig töltötte be Szentesen lelkészi hivatalát. Iskolaépítő, tankönyvíró, gazdasági és pedagógiai irodalmi munkássága is jelentős. Lelkészsége idején épült a szentesi központi református nagytemplom. Utcát és iskolát is neveztek el róla.