Helyismereti gyűjtemény

A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár az országban elsőként hozott létre önálló könyvtári-helyismereti gyűjteményt, mely 1984 óta elkülönített állományrészben könyvtárunk 3. emeletén található.
Gyűjtőkörünkbe tartoznak:

  • a helyi vonatkozású dokumentumok, melyek tartalmukban részben vagy egészben a megyével kapcsolatosak
    • A gyűjtés földrajzi határainak megállapításánál a megye mindenkori közigazgatási határait vettük figyelembe. Így a történelmi Csanád, Csongrád, Torontál vármegye és települései csak idetartozásuk idejéig tekinthetők a megye részének, a gyűjtés területének.
      Gyűjtőkörünknek kronológiai határa nincs!
  • a helyi szerzők művei
    • Helyi szerzőnek tekintjük a megyében született, illetve az alkotás idején itt megtelepedett és alkotó személyeket.
  • a helyi személyekről szóló irodalom
    • A megye szülötteire vonatkozó dokumentumokat válogatás nélkül beszerezzük. A helyi szerzők nem helyi tartalmú munkáit (kivéve a szépirodalom) nem gyűjtjük.
  • a helyi kiadók és nyomdák termékei


Dokumentumok  a helyismereti gyűjteményben:

  • helyben használható ún. kézikönyvek
  • az első szegedi nyomda, a Grünn-nyomda termékei
  • képeslap- és fotógyűjtemény
  • kézirattár
  • gyászközlemények
  • lapkivágatok
  • oklevelek, iratok
  • aprónyomtatványtár és plakátgyűjtemény


A gyűjtemény használata:
A helyismereti gyűjtemény állománya csak helyben használható a 3. emeleti olvasóteremben. A gyűjtemény állományából a reprográfiai szabályzatnak megfelelően, térítés ellenében másolat kérhető. A nyitva tartás ideje alatt az olvasószolgálati munkatársakkal közösen segítjük a kutatókat. Olvasók részére a kért témában irodalomkutatásokat végzünk. Részlegünk szívesen lát vendégül osztályokat, szakköröket. Figyelemmel kísérjük a megye nyomdáinak kötelespéldány-szolgáltatását. Vállaljuk a gyűjtőkörünkbe illő szakdolgozatok ingyenes köttetését.


A gyűjtemény kezelői:
                 Csizmadia Edit könyvtáros, e-mail
                 Kukkonka Judit könyvtáros, osztályvezető, e-mail


Tájékozódás az állományában:
A gyűjtemény állományába tartozó könyvekről a Corvina online katalógus segítségével tájékozódhat. A kézirattár folyamatos feldolgozása cédulakatalógusban történik. A képeket, aprónyomtatványokat, plakátokat, gyászközleményeket önfeltáró rendszerben tároljuk.


Helyismereti cikkgyűjtemény:
Válogatva tartalmazza Csongrád-Csanád megyéről az országos sajtóban és a helyi lapokban megjelent cikkek adatait. Az adatgyűjtés főként a megyei könyvtárba járó lapok sajtófigyelésén alapszik. A könyvtárban megtalálható közel 600 féle periodikumot válogatva nézzük át. A cikkek cédulakatalógusban (1995. dec. 31-ig) és online adatbázisban (HICA) érhetőek el. Mindkettőben egyaránt megtalálható az országos és a helyi sajtó cikkanyaga. Az adatbázis a friss sajtó mellett a régi anyag folyamatos feltöltésével is gyarapszik, melyben az olvasó kereshet a megjelent cikkek azonosító adatai alapján (szerző, cím, újságnév), a téma alapján, a cikkben érintett megyei földrajzi hely alapján, a cikkben szereplő személyek és testületek neve alapján. A megyében történt eseményekről (kiállítások, konferenciák, avatások) évre, hónapra lebontva ún. eseménynaptárt készítünk az online katalógusban.

A helyisymereti gyűjtemény dokumentumai egyre nagyobb számban megtekinthetők elektronikus könyvtárunkban, ahol az állomány egyes részegységei külön is legyűjthetők:


Digitalizált helytörténeti monográfiák:


Reizner János: Szeged története

A száz év előtti Szeged legnagyobb lokálpatriótája, Reizner János (1847-1904) alkotta meg a Város első nagymonográfiáját négy kötetben, melynek elkészítésére 1893. január 26-án a városi közgyűlés hozott határozatot. Munkája a a millennium körül megjelent város- és megyetörténetek sorába illeszkedik, de polgári liberális szemléletével és módszertani megoldásaival kiemelkedik a korszak helytörténeti alkotásainak sorából.

Tovább a monográfiára

 


Blazovich László: Szeged rövid története

“A szerző a legnehezebb utat választja. A monográfia és saját kutatásainak hatalmas tényanyagából személyes hangú és megközelítésű, rövid, szubjektív városhistóriát írt.”

BLAZOVICH LÁSZLÓ – szakmai életrajz és publikációs jegyzék

Tovább a monográfiára

 


Hilf László: A szegedi iparosság története (1929)

“1928. novemberében határozta el az Ipartestület, hogy megíratja a szegedi iparosság történetét… Nem egész félév állott tehát ren­delkezésemre, hogy a felkutatható forrásmunkák segítségé­vel összeállítsam a mű adatait, a legrégibb feljegyzésekig, az 1300-as esztendőkig… Kaleidoszkópot akartam adni az iparosok kezébe. Amelynek minden szemcséje színes és igaz darabja a múltnak, az egész együttvéve pe­dig egységes formába foglalása a múltnak és a jelennek.”

Tovább a monográfiára

 


Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája, 1800–1883

A kötet a szegedi színjátszásnak az alcímben jelzett időszakát tárgyalja részletesen, de visszatekint a  XVIII. századi előzményekre is. Az érkező és távozó társulatok és színészeik, valamint a különböző játszóhelyek és színházépületek bemutatását a szerző mindvégig sokoldalúan beágyazza a város és annak kulturális élete történetébe, másfelől a korabeli magyar színjátszás nagyobb városainkba szétágazó vagy azokból gyökerező alakulásába.

Tovább a monográfiára

 


Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája, 1883–1944

A kötet 61 esztendő szegedi színháztörténetét tárgyalja a bérlő-igazgatók személye szerinti ciklusokra tagolva.
“Nem akart sommás ítéletet mondani az elmúlt kor művészeiről, hisz csak bizonyíthatóan szubjektív kritikák álltak rendelkezésére. Ám a szikár levéltári okmányok, színész-emlékiratok és a napilapok botránykrónikái hozzásegítették ahhoz, hogy cselekedeteik mozgatórugóját, tetteik miértjét a lehetőségekhez képest feltárja. Éppen ezért, bár e könyv elsősorban adatolt színháztörténet, mégsem kerüli el azoknak a személyes örömöknek, bánatoknak, emberi konfliktusoknak, meteorológiai és történelmi szélsőségeknek érintőleges felvillantását, amelyek hatással voltak a teátrum történetére is.”

Tovább a monográfiára

 


Szmollény Nándor: A szegedi magyar nemzeti szinészet százéves története

Szmollény Nándor (1860-1915) a szegedi közélet egyik igen tevékeny, általánosan ismert tagjaként több szegedi gazdasági és társadalmi szervezetnek volt tagja és vezetője: a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara levelező tagja, a Dugonics Társaság tudományos osztályának titkára, a városi színügyi bizottság tagja, a Szegedi Kisdedóvó Jótékony Nőegylet titkára, a Szegedi Vöröskereszt főtitkára, a Tisztviselők Egyletének jegyzője stb.
„Tevékeny életében a refrain, a visszatérő hang: a színház, a színészet volt. … Két könyvet is írt a szegedi színészet történetéről.” (Lugosi Döme)

Tovább a monográfiára

 


A Somogyi-könyvtár 100 éve (szerk. Péter László)

Könyvtártörténeti tanulmányok: ez A Somogyi-könyvtár száz éve című jubileumi kiadványunk alcíme. Egyetlen szerző nem vállalkozhatott a nagy múltú bibliotéka szélesen hömpölygő históriájának megírására ezért voltunk kénytelenek vállalni a több szerzős gyűjteményes kötetek szükségszerű hátrányát: az eltérő szemléletet a nem egységes földolgozási módot a vele járó színvonalkülönbséget. Mégis hiszem, hogy e különbözőség ellenére könyvünk lapjain gazdag kép bontakozik ki a Somogyi-könyvtárnak Szeged művelődéstörténetében egy évszázadon át betöltött szerepéről…

Tovább a monográfiára


A Somogyi-könyvtár virtuális kiállításainak jelentős része helytörténeti vonatkozású tartalmat dolgoz fel.