Webtartalom-megjelenítő Webtartalom-megjelenítő

Ajánló digitális tartalomkínálatunkból

Mintegy 40 ezer dokumentum: ekonyvtar.sk-szeged.hu
A folyamatosan bővülő adatbázis tartalma tanuláshoz, ismeretszerzéshez szabadon felhasználható.
 


400 éve született Zrínyi Miklós
November 18-án, halálának napján a Somogyi-könyvtár állományában lévő 1651-es kiadású kötetének bemutatásával emlékezünk meg az első magyar nyelvű eposz írójáról.
Zrínyi Miklós: Adriai tengernek Syrenaia, groff Zrini Miklos. Bécs, 1651. – A Somogyi-könyvtár Inc 172-es jelzetű könyvritkasága

Zrínyi Miklós (1620–1664, horvát bán, nagybirtokos főnemes politikus, hadvezér és költő) Szigeti veszedelem című művét mindenki ismeri. Kevesen tudják azonban, hogy az első magyar nyelvű eposzunkat a szerző nem különálló műként, hanem egy kötetkompozíció szerves részeként jelentette meg. Az 1651-ben megjelent nyomtatvány tehát egy tudatosan megkomponált gyűjtemény, amely szerelmes versekből, epigrammákból és az eposzból épül fel.

A Somogyi-könyvtár példányából sajnos hiányzik a címlevél elé illesztett rézmetszet, amelyen egy hajó úszik a viharos tengeren. A metszetet Georg Subarich horvát rajzoló és metsző készítette, s értelmezői szerint a hajón maga a költő-hadvezér Zrínyi látható, a vitorla vásznán a kötetének a címével, illetve a jelmondatával: Sors bona, nihil aliud, azaz Jó szerencse, semmi más.

Az Adriai tengernek… azért is rendkívül fontos nyomtatvány, mert az első magyar nyelvű eposzt tartalmazza. Ritka, rendkívül értékes kiadvány, melyből ma kb. 30 csonka, és kb. 8 teljes példány található a világon.

A Szigeti veszedelem a Magyar Elektronikus Könyvtárban

 

 

Lehet egy (helyismereti) kérdéssel több? Tartson velünk Szegeden – virtuálisan!

A szegedi vásárok, piacok messze földön híresek voltak. A képen a kenyérpiac látható. Általában a fölsővárosi asszonyok foglalkoztak kenyérsütéssel, és hajnalban már a piacon árulták a nem ritkán 8-10 kilós kenyereket, ahogy Tömörkény írja: „…rettenetes hízott kenyereket, amelyek oly nagyok voltak, hogy átfogásukhoz két ember szükségeltetik.”

Kérdés: Hol volt a szegedi kenyérpiac?

A kenyérpiac Keglovich Emil fotóján elektronikus könyvtárunkban

VÁLASZOLOK!

 

 

Lehet egy (helyismereti) kérdéssel több? Tartson velünk Szegeden – virtuálisan!

A Millennium tiszteletére készült el az a nevezetes szegedi épület, amely 1984-ig a Somogyi-könyvtárnak is otthont adott.

Kérdés: A képen a nemrégiben megújult palota színpompás kupolája látható. Hol járunk?

Az épület archív fotón és képeslapon elektronikus könyvtárunkbanban is megtekinthető.

VÁLASZOLOK!

Szeged millenniumi ünnepéről bővebben – Csizmadia Edit írása

 

 

Lehet egy (helyismereti) kérdéssel több? Tartson velünk Szegeden – virtuálisan!

Az Anna-kút díszítő szobrát a szegedi születésű Csáky József (1888–1971) készítette. A művész húszévesen Párizsba ment, és az elsők között készített kubista szobrokat.

Kérdés: Mi a címe Szegeden található alkotásának?

Az Anna-kút és a szobor archív fotón

VÁLASZOLOK!

 

 

Lehet egy (helyismereti) kérdéssel több? Tartson velünk Szegeden – virtuálisan!

A Belvárosi Mozi megújult épületének egyik kevésbé ismert részlete látható a képen

Kérdés: Mikor épült a híres filmszínház?

Egy régi plakát lektornikus könyvtárunkban

VÁLASZOLOK!

 

A Somogyi-könyvtár digitális könyvtárában közzétette a helyismereti gyűjteményében őrzött Csongrád-Csanád megyei gyászjelentéseket. A mintegy 7000 dokumentumból álló gyűjteményrész két évszádból kínál adatokat a kutatáshoz: 1812-től egészen 2016-ig találhatunk gyászjelentéseket, a megye nagyobb városaiból és kisebb településeiről egyaránt. A digitalizált dokumentumokat a keresést megkönnyítő metaadatokkal ellátva tettük közzé. A családfakutatók számára különösen fontos adatállományban számos híres személyiség neve bukkan fel az adatokat kilistázva: megtalálhatjuk Móra Ferenc, Tömörkény István, Reizner János gyászjelentését is.
A kutatást nagyban segíti a teljes szöveg alapú keresés, amit a digitalizált dokumentumoknál általánosan alkalmazott optikai karakterfelismeréssel ellátott képek tesznek lehetővé. Így a családfakutató egyszerű keresőszavakkal a teljes adatbázisban bátran kutathat korábbi rokonok, ismerősök után, akár a foglalkozásuk, vagy lakóhelyük alapján.
Az adatbázis további lehetőséget kínál a nyomdászattörténet iránt érdeklődő felhasználó számára is – hiszen a dokumentumokon számos nyomda és temetkezési intézet neve olvasható a helységnév megjelölésével együtt. A korabeli nyomdaművészet iránt érdeklődők is találhatnak jó néhány, páratlanul szép lenyomatot az akkori gyászjelentések keretei közt.

 
 


A Somogyi-könyvtár amerikai magyarsággal foglalkozó különgyűjteménye, a Vasváry-gyűjtemény már több mint húszezer dokumentummal képviselteti magát digitális könyvtárunkban. Ezek közül ajánlunk most néhányat.

Vasváry Ödön: Magyar Amerika
A könyv a Szegedről elszármazott református lelkész válogatott írásait tartalmazza és a szerző születésének századik évfordulójára adta ki a Somogyi-könyvtár 1988-ban. A kötet bevezetőjében ismertetés olvasható Vasváry Ödön életéről és tevékenységéről, ezt követően négy fejezetben – Életem, Kossuth és Amerika, Egyéni sorsok, Amerikai történetek – ad válogatást az 1914-ben az Egyesült Államokba került lelkész több mint ezer cikkéből, amelyek főként amerikai magyar lapok hasábjain jelentek meg. Ezek közül két szegedi vonatkozású írását emeljük ki:
Móra Ferenc emléke (1954) (p. 28–29.)
Vasváry Ödön Móra Ferenc halálának huszadik évfordulója kapcsán idézi fel azokat az időket, amikor „Móra Ferkó még nem volt híres ember. Könyvtártiszt volt a Somogyi-könyvtárban, amely a Délvidék legnagyobb könyvtára volt.”
Szülővárosom regénye (1974) (p. 46–48.)
Vasváry Ödön személyes hangvételben ír Berczeli A. Károly Hullámsír című regényéről.
„Egy könyvet kaptam Budapestről, amelyet maga a szerző küldött el, amely szülővárosomnak, Szegednek legnagyobb tragédiáját, az 1879-es árvizet örökíti meg, rendkívül érdekes, élvezetes és tanulságos formában.”

A Vasváry-gyűjtemény tekintélyes részét teszik ki azok a dokumentumok, amelyek az 1848-1849. évi szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült katonákról szólnak. Számosan közülük önként jelentkeztek az amerikai polgárháborúba, Lincoln seregébe. Szegediek is akadtak közöttük.
A szegedi születésű, Lincoln tábornokaként emlegetett, Stahel Számvald Gyula megkapta a legmagasabb amerikai katonai kitüntetést a Congressional Medal of Honor-t. A digitális könyvtárban fényképek tekinthetők meg róla és cikkek is olvashatók, amelyek haditetteiről tanúskodnak. (Vasváry Ödön: A piedmonti csata száz éves)
A témához ajánljuk Vasváry Ödön Lincoln magyar hősei című, 1939-ben Washingtonban megjelent művét, amelyben több mint száz polgárháborús magyar életrajzát állította össze.
Szeged belvárosától az arlingtoni temetőig – Stahel Számvald Gyula fordulatos élete – Vasváry Collection Newsletter 2006/1
„Örökké emlékezetünkben maradnak” Szegedi negyvennyolcasok az amerikai polgárháborúban – Szeged, 1998. március

 

 

Lehet egy (helyismereti) kérdéssel több? Tartson velünk Szegeden – virtuálisan!

A Szent István téri víztorony 1904 óta üzemel. Az „Öreg Hölgy” – ahogy Szegeden emlegetik, a legkorábbi magyar vasbeton szerkezetű ipari emlék.

Kérdés: Ki készítette a építmény terveit?

Elektornikus könyvtárunkban – régi képeslapon

VÁLASZOLOK!

 

 

Lehet egy (helyismereti) kérdéssel több? Tartson velünk Szegeden – virtuálisan!

A Somogyi-könyvtár képeslap-gyűjteményének egyik darabján Szeged legrégebbi építészeti emléke látható. A kép azt az állapotot mutatja, amikor 1925-ben templombontás közben előbukkant.

Kérdés: Melyik építményt nevezték „Csonka-toronynak”?

A Szeged napilap tudósítása a műemlék megmentéséről

A Szeged várostörténeti és kulturális folyóiratban a Dóm tér rendezéséről

VÁLASZOLOK!

 

 

Lehet egy (helyismereti) kérdéssel több? Tartson velünk Szegeden – virtuálisan!

2️ kép – 1 név. A Stefánián található két különböző stílusú műemlék részletét láthatjuk.

Kérdés: Mi a közös bennük? Ki köti össze őket?

A Stefánia a századfordulón az egyik épülő palotával –> elektronikus könyvtárunkban

VÁLASZOLOK!

 


Trianon100 – a Somogyi-könyvtár dokumentumainak tükrében

1920. június 4-én, száz évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést. Magyarország területe a döntés következményeként 325 ezer km²-ről 93 ezer km²-re, lakossága pedig 20,8 millióról 7,6 millióra csökkent. Egyedül Románia nagyobb birtokot szerzett Erdély csaknem 100 ezer km²-ével, mint a megmaradt Magyarország területe. Az elcsatolt területeken élő 10,6 millió ember közül 3,3 millió volt magyar, akiknek több mint a fele közvetlenül az új határok mentén kényszerült az utódállamokban – Jugoszláviában, Csehszlovákiában, Romániában, Ausztriában – boldogulni. A békediktátum következtében Szeged újra határváros lett, ugyanúgy, mint a török kor kezdetén. (A statisztikai adatok forrása: trianon100.hu, letöltés: 2020.06.03.)

Források digitális könyvtárunkból:
Szegedi Napló, 1920. június 4.
Szegedi Friss Újság, 1920. június 4.
Plakátok, lapkivágatok

A Szeged várostörténeti és kulturális folyóirat május–júniusi lapszámában

 


Szegedi kalendárium: 1937. május 30-án a kormányzó jelenlétében avatták föl a Hősök kapuját.
"A város lobogódiszben, ünnepi lélekkel várta az ország kormányzóját és tizenkétezer hősi halott művészi emlékművének, a Hősök Kapujának ünnepélyes leleplezését... Féltizenkettőkor indult el a kormányzó, a kormányzóné és kísérete a püspöki palotából. A kormányzón megszokott egyenruhája feszült. Rohamsiakos katonakordon között vezetett az államfő utja a díszsátorig. A katonazenekar a Himnuszt játszotta és egymásután dördültek el az ünnepi ágyulövések." Délmagyarország, 1937. június 1.

Klebelsberg elgondolása volt, hogy az épülő Fogadalmi templommal és a Dóm téri épületekkel összhangban a tér előterét, a Gizella teret, a mai Aradi vértanúk terét is ki kell alakítani. Terve szerint a térről kiinduló Boldogasszony sugárút két első épületét... hatalmas, hármas nyílású kapuval össze kell kötni. Az évekig tartó tervezgetés során városkapunak, palotakapunak nevezték. Végül Pálfy József polgármester 1936 tavaszán javasolta, hogy Hősök kapuja legyen... A boltívekre Aba-Novák Vilmos (1894–1941) festett freskókat. Segítője Stefán Henrik volt. Akkoriban ez volt az ország legnagyobb freskója; a sajtóhírek szerint a világon sem volt nagyobb. (Apró Ferenc) Száz szép kép
Képeslapok digitális könyvtárunkban

 

 

Lehet egy (helyismereti) kérdéssel több? Tartson velünk Szegeden – virtuálisan!

A Somogyi-könyvtár gyűjteményében található ritka felvételen Szeged egyik nevezetes palotájának díszei készülnek.

Kérdés: Hol járunk? Melyik épületet ékesítik ezek a szobrok?

Elektronikus könyvtárunkban

A palota építésének történetéről a Szeged várostörténeti és kulturális folyóiratban – Csizmadia Edit: Ólomlányok tánca a város felett

VÁLASZOLOK!

 


Szegedi kalendárium: 1972. május 16-án Washingtonban kelt adománylevelében Vasváry Öödön a szegedi Somogyi-könyvtárnak adományozta gyűjteményét.
Vasváry Ödön 63 éven át tartó tengerentúli működése során, lelkészi tevékenysége mellett, fáradhatatlanul gyűjtötte és kutatta az amerikai magyarságra vonatkozó dokumentumokat.  „Kossuth Lajosnak köszönhetem. Igen, Kossuth Lajosnak. Amikor 1914-ben Pittsburghbe mentem segédlelkésznek, tudomást szereztem róla, hogy amerikai tartózkodása alatt nagy hazánkfia Pittsburghben is megfordult. Rengeteg emlék őrizte ottjártát. Úgy gondoltam, összegyűjtök néhány újságcikket, fényképet, rajzot. Sajnáltam, hogy senki sem törődik ezekkel a történelmi ereklyékkel.”
Amerikai magyarok krónikása – virtuális kiállítás
E munka során jött létre az az egyedülálló anyag, amely Vasváry Ödön saját kezű jegyzeteiből, újságkivágatokból, levelekből, fényképekből, aprónyomtatványokból, könyvekből (közöttük évkönyvek, naptárak, jubileumi kiadványok) és mintegy húszezer cédulára írt életrajzi és bibliográfiai adatokat tartalmazó katalógusból áll. A gyűjteményt Vasváry Ödön halála után szállították Washingtonból Szegedre. A Somogyi-könyvtárban 1978 óta áll a kutatás szolgálatában.

 


Szegedi kalendárium: 1900. május 15-én indult a Szegedi Friss Ujság, s közel fél századig, 1944-ig volt jelen a helyi sajtópiacon. Kiadója Endrényi Lajos volt, meghatározó egyénisége Ujlaki Antal, aki megteremtette az igénytelen, ám NÉPSZERŰ KRAJCÁROS LAP típusát. Bevallott célja a tömegtájékoztatás volt, hogy „...a közönség legszélesebb rétegét, még a legszegényebbjét is, a legkönnyebb módon értesítse az ország és különösen Szeged eseményeiről”. A lap jelentősége abban állt, hogy általa a szegedi tanyavilág lakói is újságolvasók lettek.

Képek a szegedi sajtó történetéből (virtuális kiállítás)

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...". A szegedi újságírás rövid története. Az előzményektől 1944-ig

Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918

 


Szegedi kalendárium: 1909. május 11-e mérföldkő a város zenetörténetében, ugyanis ezen a napon mutatták be az első szegedi operát, Király-König A faluni bányász című művét. A Szegedi Friss Újság ismeretlen kritikusa a lap május 12-i számában írta „Előkelő ízléssel, kiváló szaktudással és költői szívvel van az opera egész zenéje megírva, és a közönség (...) olyan ünneplésben részesítette a kiváló zeneszerzőt, aminőt König Péter igazán megérdemel." (forrás: Péter apostol balladája. Emléksorok Király-König Péter sírkövére / Thékes István + Király-König Péter életútja / Lengyel András)

A bemutató színlapja digitális könyvtárunkban

Király-König Péter 1904 februárjában érkezett Szegedre, hogy elfoglalja a Városi Zeneiskola igazgatói székét. Ettől az időponttól kezdve haláláig (1940) a város első számú zenei közéleti személyisége lett. Hagyatéka a Szegedi Somogyi-könyvtár állományában található.

Emléktábla, Tisza Lajos krt. 79.

 

 

Lehet egy (helyismereti) kérdéssel több? Tartson velünk Szegeden – virtuálisan!

A szegedi szecesszió építésze, Magyar Ede tervezte a Tisza Lajos körút és Kálvin tér határán található Református palotát. Az épület homlokzatát egyedi szobrok és mozaikok díszítik.

Az épület régi képeslapon elektronikus könyvtárunkban

Fotó a Magyar Nemzeti Digitális Archívumban

Kérdés: Mit ábrázol a képen látható színes mozaik?

VÁLASZOLOK!

 


Szegedi kalendárium: A szegedi 3. honvéd huszárezred emlékművét 1943. május 9-én avatták föl a Tisza Lajos körút és a Fekete Sas utca összeszögellésében levő parkban. Alkotója Gách István szobrászművész.

Ma délelőtt leplezik le a volt 3-as huszárok emlékművét. Nagy Vilmos honvédelmi miniszter a szoborleleplezésen – Az ünnepség programja – DM 1943. május 9.

A Kormányzó képviselőjének, Nagy Vilmos honvédelmi miniszter jelenlétében szép ünnepség keretében leplezték le a huszáremlékművet — DM 1943. május 11.

Ibos Éva: Szeged új és megújult szobrai. Huszáremlék a körúton – Szeged folyóirat, 1999. május. p. 56-58. + a borítón

Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái

 


Szegedi kalendárium: 1840. május 7-én alakult meg a szegedi piarista gimnáziumban Horváth Cyrill kegyesrendi tanár (író, filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja) vezetésével az irodalmi önképzőkör, a Szegedi Bölcselkedők Olvasó Társasága. A tanulók egyrészt saját költeményeket írtak és a legkiemelkedőbb művek témáját dolgozták fel, másrészt latin és német nyelvből fordítottak. Horváth Cyrill a magyar irodalomról, írókról, költőkről tartott előadásokat a kör tagjainak. Az önképzőkör első évkönyvéből a Somogyi-könyvtár őriz egy példányt.

Diósi Géza: A Horváth Cyrill Önképzőkör (Olvasó Társaság) története. 1840-1940

A piarista gimnázium 100 éves önképzőkörének nagyszabású ünnepsége a Városi Színházban – Délmagyarország, 1940. április 16.

 


Szegedi kalendárium: 1975. május 5-én a Szegedi Nemzeti Színházban „zsúfolt ház, hálás közönség asszisztált Vaszy Viktor ötvenéves karmesteri jubileumához".

A Délmagyarország tudósítása (1975. május 7.)
Virtuális kiállítás Vaszy Viktorról
Vaszy-gyűjtemény: akitől a szabadtéri fanfárja szól…

 

 

Az amerikai magyarság történetével foglalkozó Vasváry-gyűjtemény digitalizált anyagában sokféle dokumentumtípusból válogathatunk.
Újságcikkek, levelek, fényképek, képeslapok mellett bélyegek is fellelhetők a digitális könyvtárban.
Ezek közül emeljük ki azt a filatéliai érdekességet, amely a Champion of Liberty amerikai bélyegsorozatban jelent meg Kossuth Lajosról (1  2  3).

„Az Egyesült Államok 1958-ban is tisztelgett a nagy magyar államférfiu emléke előtt azzal, hogy két emlékbélyeget adott ki a »Champions of Liberty« sorozatban. Ezeket a 4 és 8 centes Kossuth bélyegeket bizonyára sok magyar bélyeggyűjtő büszkén őrzi.”

 

 

Szegedi kalendárium: 1852. május 3-án született Kálmány Lajos katolikus pap, a Dugonics Társaság alapító tagja, néprajzkutató, a modern magyar folklórtudomány egyik megalapozója.
Pótolhatatlan értékű szellemi néprajzi anyagot mentett meg a 19. századi Alföld még hagyományos világából. A népköltési gyűjtést számos új műfajra kiterjesztve gazdagította: történeti és katonaénekek, betyárballadák, hiedelemtörténetek, helyi és vallásos mondák stb.

„Ha már szégyelnünk kell magunkat a jövendő előtt az utolsó nagy magyar sámán életéért, haláláért, legalább emléke, megbecsülése legyen javunkra szóló enyhítő körülmény” (Móra Ferenc: Az utolsó magyar sámán)
„Az utolsó magyar sámán” – Kálmány Lajos emlékezete – emlékkiállítás a Somogyi-könyvtárban

„A szegedi népköltészeti gyűjtés halhatatlan mestere” (Bálint Sándor), a „legnagyobb magyar folklorista” (Móra Ferenc) születésének 150. évfordulóján méltán került be nemzeti emlékezetünk legnagyobbjai közé, a Dóm téri emlékcsarnokba.

 

 

Lehet egy (helyismereti) kérdéssel több? Tartson velünk Szegeden – virtuálisan!

Szeged, a szobrok városa is. A Széchenyi tér parkjában található gróf Tisza Lajos szobra.

Kérdés: Ki volt Tisza Lajos és hogy kapcsolódik össze neve Szeged történetével? (virtuális kiállítás)

VÁLASZOLOK!

 

 

Szegedi kalendárium: 1859. május 1-jén indult el a Szegedi Hiradó, az első tartósan és folyamatosan megjelenő, a város életét több mint fél évszázadon keresztül figyelemmel kísérő és megjelenítő lap – Burger Zsigmond kezdeményezésére Kempelen Győző szerkesztésében.

Képek a szegedi sajtó történetéből (virtuális kiállítás)

Százéves a szegedi sajtó – Délmagyarország, 1959. május 1.

"A szerkesztőségnek a sajtóügyeket ellenőrző rendőrséggel sok küzdelme volt. 1859. évi decz. 1-én az első, 1860. évi febr. 6-án a második írásos megintést kapta... A sajtórendszabályok szigora és egyéb politikai okok következtében, 1861. évi márczius 21-én Kempelen a szerkesztőségtől megválni kényszerült. Kempelennek a Híradó szerkesztése körül maradandó érdemei vannak. A közönség lelkesedését irányította, az irodalom és színművészet pártolását kiváló mérvben előmozdította... Nem volt társadalmi és helyi érdekű kérdés, melyhez hozzá nem szólt volna." (Reizner János: Szeged története. 3. p. 354-355.)

 

 

Lehet egy (helyismereti) kérdéssel több? Tartson velünk Szegeden – virtuálisan!

Szeged, a tornyos város számos gyönyörű kupolával díszített épülettel büszkélkedhet. Három nevezetes szecessziós palota kupoláját láthatjuk a képeken.

Kérdés: Melyik közülük a Takaréktár utca sarkán található bérház, az úgynevezett „Vasalóház” és miről kapta a nevét? (Az épület régi képeslapon könyvtárunk elektronikus archívumában)

VÁLASZOLOK!

 

 

Szegedi kalendárium: 1917. április 24-én meghalt Tömörkény István író, újságíró, néprajzkutató, 1904-től haláláig a Somogyi-könyvtár és a közben kebelében megszervezett városi múzeum igazgatója.
„Tömörkény az egész életét adta a nagyablakos háznak, amelyiknek ő volt a legnevezetesebb látnivalója. Bizony mondom, nála nagyobb mecénása nem volt Szegednek.” (Móra Ferenc)
„Elfogy a napfény... Ezek voltak utolsó szavai.” – olvasható a Délmagyarország, 1917. április 25-i számában
„... írónak igazán író volt néhai jó Tömörkény István, nagyon magyar s annyira szegedi, hogy az már szinte bosszantotta az embert.” (Ady Endre)
„Elment a magyar embör legjobb barátja.” – Móricz Zsigmond így búcsúztatta a Nyugatban Tömörkény Istvánt.

A témában ajánljuk még:
Tömörkény István, Szeged krónikása

 
 


Szegedi kalendárium: 1885. április 22-én leégett az 1883-as "Királynapok" keretében ünnepélyesen átadott színházépület. – A király nyomában Szegeden 1883

A színháztűz lezárja a szegedi kőszínház rövid, alig két szezont felölelő, első korszakát.
Sándor János: Szeged színház nélkül 

A Szegedi Híradó írja vezércikkében: "Szeged büszkesége, gyönyörű színházunk romokban hever! Tetőtől fenékig hamu, üszök és rom minden, ami eléghető volt, s a fényes csarnoknak csak komor falai állnak, gyászos hirdetői egy rövid dicsőségnek."

A szegedi színházépület digitális könyvtárunkban

A témában ajánljuk még:
Fellner és Helmer csodapalotáját tűzvész sem tudta elpusztítani

 
 

 

Lehet egy (helyismereti) kérdéssel több? Tartson velünk Szegeden – virtuálisan!

A korzó Szeged főutcája. Ilyen volt a századfordulón a Kárász utca és a Kölcsey utca sarka, ahol akkor a 1872-ben alapított Kézműves Bank működött.
Emlékek a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara múltjából (virtuális kiállítás)

Kérdés: Milyen intézmények működnek ma az épületben?

VÁLASZOLOK!

 


Szegedi kalendárium: 1931. április 18-án házkutatást tartottak Radnóti Miklós szegedi lakásában és elkobozták második verseskötetének, az Újmódi pásztorok énekének példányait. Radnótit izgatás és vallásgyalázás címén nyolcnapi fogházra ítélték.
A Somogyi-könyvtár őrzi a kötet egy különleges példányát, amelynek előzéklapjára Radnóti ezt írta: "Ezt a könyvet megjelenése után a budapesti ügyészség az egész ország területén, rádiókőrözéssel elkoboztatta. A vádirat szerint a kötet nyolc verse közszeméremsértést és vallásgyalázást tartalmazott..." A bejegyzés itt továbbolvasható: Bíró-Balogh Tamás: Radnóti „palackpostája” - Az Újmódi pásztorok éneke egy példányáról

A Somogyi-könyvtár virtuális kiállítása

A témában ajánljuk még:
Miklós Péter: „Akár egy patikában” – Radnóti Miklós szegedi szobái
Radnóti nyomában Szegeden

 
 


Szegedi kalendárium: 1851. április 17-én született Lázár György ügyvéd, városi tiszti főügyész, 1891-től tanácsnok, polgármester-helyettes, 1898-tól Szeged országgyűlési képviselője, 1904-től haláláig polgármestere. Megválasztásakor elmondta, „hogy könnyű neki programot adni, mert ismeri a kiindulópontot, és ismeri a végcélt... hogy Szeged az állam által is elismert őrszeme legyen a magyarságnak, a tőle délre kavargó nemzetiségi óceán fölött".
Számtalan dolgot tett Szegedért: már az árvíz elleni küzdelemből is kivette részét, alapító elnöke volt a Dugonics Társaságnak, és "élete feladatául tűzte ki, hogy városának a harmadik univerzitást megszerezze…”. Ady Endre egyik cikkében a legszeretetreméltóbb gentleman-nek nevezte.

1915. január 30-án hunyt el. "Halálával Szeged újjáépítésének uj, tervelgetésekben pompás, alkotásokban gazdag korszaka után tesz zárókövet a sors, a mely a nagy podeszta elmúlásával a város jövőjéről szőtt sok és nagy, teljesen egyéni és sajátos álmot von el a realizálás lehetőségétől." (Délmagyarország, 1915. január 31.)

Digitális könyvtárunkban: Farkas Csaba: A városi bírótól a polgármesterig. Lázár György. In: Szeged, 1996/2. p. 10-11.

 


Érdekes tudomány kicsiknek, nagyoknak – Dürer mágikus négyzete

Ötszáz éve hunyt el az illusztrációs technikák nagymestere, Albrecht Dürer. A magyar gyökerekkel rendelkező művész kiemelkedő matematikai tudásával is jeleskedett. Rézmetszetein a fürkésző szem sokszor meglepő kincseket talál.
Az 1514-ben készített Melankólia (Melencolia) című rézmetszete több titkot és kódot rejt. A középkori gondolkodókra jellemzően Dürer gyakran alkalmazott allegorikus és szimbolikus alakokat üzenetének kifejezésére. A mű jobb felső sarkában található híres mágikus négyzete, amely sokak szerint a matematika allegóriája. Az utolsó sor közepén látható két számot összeolvasva a mű keletkezésének évszámát, 1514-et kapunk.
Közelebbről megvizsgálva a négyzet soraiban, oszlopaiban és átlóiban a számok összege 34, amely számhoz többféle módon juthatunk el, még akár lóugrással is.

A négyzet megfejtésének ábrái itt is megtekinthetőek.

A Somogyi-könyvtár gyűjteményében több Dürer által alkotott, illetve róla szóló művet érhetnek el olvasóink.

A kép rejtette „titkokat" angol nyelven ezen a linken tekinthetik meg.

Matematikai feladványok iránt érdeklődők itt találhatnak gyakorlatot a mágikus négyzettel kapcsolatban.

Dürer nevéhez Magyarországon egy matematikai verseny is kapcsolódik

 


Szegedi kalendárium: 1824. április 15-én Szegeden született Herczel Fülöp (Hercz'l) orvos, a szabadságharcban a délvidéki magyar csapattestek katonaorvosa.

 A szabadságharc után orvos, majd városi főorvos volt szülővárosában, 1852-től pedig a helyi zsidó közösség elöljárója is. 1906-ban királyi tanácsosi címet kapott. 1907-ben Budapestre költözött, de ezt megelőzően a Somogyi-könyvtárnak adományozta 489 kötetből álló orvosi szakkönyvtárát ().
A képen a Hercz'l-ház (Kárász u. 15.)  „A kitűnő orvos vendégszerető házában nagy volt a társas élet, főleg az árvíz utáni rekonstrukciós időben gyakori látogatója volt Mikszáth Kálmán is.” (Makai Endre)

Pex nevű adatbázisunkban mintegy 400 korábbi könyvtulajdonos: híres emberek, patinás intézmények, neves szegedi személyiségek – így Herczel Fülöp – "nyomai" után kutathatnak az érdeklődők.

Digitális könyvtárunkban: Herczl Fülöp orvos és sebész-tanár, szemész stb. Szeged városa tisztelt lakosainak orvos gyakorlati segedelmét és tanácsát alázatosan ajánlja.... Tisza-vidéki Ujság 1849. 21. szám (utolsó oldal)

 


Szegedi kalendárium: 1930. április 13-án az ipartestületi székházban, 73 szegedi iparos részvételével megnyílt az első szegedi ipari vásár.

„... a szegedi ipar életképességének és tehetségének olyan fényes tanújelét adta, ami a legnagyobb várakozást is felülmúlta.”

A Délmagyarország tudósításai az eseményről:
Ünnepélyes Keretek között ma nyílik meg az első szegedi ipari vásár
A szegedi ipari vásár
Séta az első szegedi Ipari vásáron
Vasárnap ünnepélyes külsőségek Között megnyitották az első szegedi ipari vásárt

A DélmagyArchív projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtár, a Somogyi-könyvtár és a Délmagyarország napilap kiadója arra vállalkozott, hogy a napilap első 100 évének lapszámait digitalizálja és online hozzáférhetővé teszi. Az elkészült anyag a Hungaricana adatbázisban is hozzáférhető.

 


Lehet egy (helyismereti) kérdéssel több? Tartson velünk Szegeden – virtuálisan!
Helyismereti kitalálós – Három részlet, két kérdés, egy épület

A Reök-palota a szegedi szecesszió legjelentősebb épülete, mely európai mércével is egyedülálló alkotás. Ki a tervező és mikor épült ez a műemlék?VÁLASZOLOK!

Ha segítségre van szüksége:
Az épület képeslapon elektronikus könyvtárunkban
Az építész tragikus haláláról szóló cikk a Délmagyarország napilap 1912. május 7-i lapszáma 3. oldalán olvasható.
A szegedi szecesszió építésze – az írás a Szeged c. várostörténeti folyóirat 1989. évi 4. száma 34-35. oldalán olvasható.

 



Szegedi kalendárium: 1935. április 11-én avatták föl Klebelsberg Kuno síremlékét – egész alakos szobrával (Ohmann Béla alkotása) – a szegedi dóm altemplomában. Sírja fölött a felirat: „Gróf Klebelsberg Kunó 1875-1932, Gondolattal, szóval, írással, alkotásokkal szolgálta hazáját és Szeged városát, virulása felett virraszt a feltámadásig.”

Digitális könyvtárunkból ajánljuk: T. Molnár Gizella: A kultuszminiszter – Portrévázlat gróf Klebelsberg Kunoról 2 részben a Szeged folyóiratban – 2000. november, december

A témában ajánljuk még:
Klebelsberg útja a szegedi nagytájtól a dómig

 



Szegedi kalendárium: 1900. április 9-én hunyt el Főkövi Lajos zeneiskolai tanár, zenetörténész, újságíró. 1879-ben  költözött  Szegedre és  haláláig  a zende tanára volt.   Fontos kiemelni  zeneírói,  zenetörténeti  munkásságát: szakmai tanulmányokat írt német nyelven és  a szegedi lapokban is jelentek meg írásai. (Schubert és a romanticizmus, Szegedi Napló, 1878. november 4. ) 1890-ben  ő indította el a zenetörténelem tanítását.

Főkövi szegedi éveiben a Somogyi-könyvtár törzsvendége volt. Halála után, 1901-ben a bibliotéka megvásárolta értékes zenei könyvgyűjteményét. Pex nevű adatbázisunkban mintegy 400 korábbi könyvtulajdonos – híres emberek, patinás intézmények, neves szegedi személyiségek –  "nyomai" után kutathatnak az érdeklődők. Főkövi Lajos kézírásos bejegyzését és tulajdonbélyegzőjét is megtekinthetjük az oldalon.

A témában ajánljuk még:
Maczelka Noémi: A szegedi iskolarendszerű zongoraoktatás története 1995-ig

 



Szegedi kalendárium: Egy egyetemi tanácsülésen elhangzott javaslat alapján 1938. április 7-én Szent-Györgyi Albertet a szegedi egyetem természettudományi karának díszdoktorává avatták.

„Mély megilletődéssel veszem át ezt a díszdoktori oklevelet [...], a legnagyobb kitüntetést, amit egyetem adhat, az egyetem, amely maga a leg-magasztosabb  intézmény,  amelyet  a  társadalom  eddig  magából  kitermelt, melynek működését immár hét évszázad koronázza. [...] Hogy valaki saját hazájában lehessen próféta, az ritkaság, de hogy valakit saját egyeteme emeljen fel, arra a történelem még kevés példát adott. De nekem a szegedi egyetemnek ez a nagylelkűsége még egy más okból is kettősen ked-ves. Engem az én vérem anyai ágon a tudományhoz, apai ágon Erdélyhez köt. Ez az egyetem nemcsak a tudomány tűzhelye, de egyben Erdély egyeteme is.”

A Somogyi-könyvtár virtuális kiállításai Szent-Györgyi Albertről: Életút zenei kitérőkkel; Szent-Györgyi Albert és Amerika

A témában ajánljuk még:
A Délmagyarország írása 1938. április 8-án
Szent-Györgyi Albertről a Szegedi Tudományegyetem honlapján

 



Szegedi kalendárium: 1919. április 1-jén jelent meg Móra Ferenc Memento című vezércikke. Az író hamarosan lemondásra kényszerült a Szegedi Napló főszerkesztői tisztéről.
A Somogyi-könyvtár virtuális kiállítása Móra Ferencről

„Minden félreértés elkerülése végett ki kell jelentenem, hogy azt a fatális cikket a magam jószántából írtam, minden kényszerítés nélkül, s ha jóbarátaim értelmetlensége folytán része volt annak a cikknek abban, hogy az ellenforradalom már a proletárdiktatúra virágjában nem tört ki, akkor örülök neki, hogy ezt a cikket megírtam.”

A témában ajánljuk még:
Medgyesi Konstantin: Szemelvények egy szenvedélyes flört történetéből - Móra és a politikai küzdőtér
Lengyel András: A forradalmak furcsa párosa

 



József Attila Isten kegyelméből való költő, ezt meg lehet és meg is kell mondani és nagy fiatalsága olyan ígéretekkel teljes, amelyeknek beváltása – és ez nem csak és nem mindig a költőn múlik egészen – őt a jövedő magyar poézis legjobbjai és legigazabbjai közé fogja emelni.”
Juhász Gyula ajánló sorai a Szépség koldusa elé írt előszóban olvashatók. József Attila első verseskötete a szegedi Koroknay-nyomdából került ki 1922 deceberében, és a Templom téri kis műhely terméke volt a második,  Nem én kiáltok című kötet is, 1925 elején.  A nagy előd és pártfogó, Juhász Gyula jóslatszerű gondolatai idővel beteljesültek, s városunk büszkén vallja magáénak az egyik legnagyobb magyar költő indulásának éveit. A Somogyi-könyvtár virtuális kiállítása ezt a szegedi időszakot tekinti át Péter László írásai nyomán: József Attila Szegeden.

További ajánlatok digitális könyvtárunkból:
A rövid életű szegedi irodalmi lap, a Csönd (1923) mindhárom száma közölt József Attila-verset, a márciusi számban pedig a Szépség koldusáról is olvasható egy kritika.
A József Attila-szobor avatása a Dugonics téren, 1964. október 10.

 

 

„Megérdemli ez a Dugonics, hogy jó szívvel legyen hozzá a szegedi ember. Először azért, mert Juhász Gyula előtt ő volt az egyetlen nagy magyar író, aki Szegeden született. Másodszor azért, mert minden írása tele van szegedi ízzel, színnel ..." (Móra Ferenc)

Dugonics András a szegedi piarista tanárok egyik kiválósága, akit az első magyar nyelvű regény írójaként, a magyar nyelvű matematikai szaknyelv úttörőjeként, nyelvújítóként, tudósként, korának polihisztoraként tartunk számon.
Kevesen tudják azonban, hogy egykori könyvtárának jelentős része a Somogyi-könyvtár emlékkönyvtárában várja a kutatókat, az érdeklődőket a mai napig.

A szegedi piaristák 300 éves évfordulójára emlékezve ajánljuk most az olvasóink és (nem csak) a szegedi tanárok figyelmébe a Somogyi-könyvtár digitális tartalmait, amelyek Dugonics Andrásról és könyvtáráról készültek.

A Szeged folyóirat 2018-as Dugonics-emlékszámának tanulmányai ezen a linken olvashatók.

 



A szegedi születésű Juhász Gyula (1883–1937) Magyarország legismertebb költői közé tartozik. A Somogyi-könyvtár értékes különgyűjteménye a Kilényi-gyűjtemény, amely egyben az ország egyik leggazdagabb Juhász Gyula-közgyűjteménye. Kilényi Irma (1891–1944) Juhász Gyula önkéntes titkára volt, aki 1919-től egészen haláláig gyűjtötte a költő életével, művészetével kapcsolatos dokumentumokat. A Somogyi-könyvtárba került hagyatéka az irodalomtörténészek legfőbb forrása Juhász Gyula életművének kutatásához.
A közel 3000 darabból álló dokumentumgyűjtemény jelentős része megtekinthető digitális könyvtárunkban.
Itt egy Sárvári Annának (a híres Anna-versek ihletőjének) szóló képeslapot emeltünk ki, de a "Juhász Gyula" tárgyszóra keresve is érdemes megtekinteni a folyamatosan gazdagodó kínálatot.

Virtuális kiállításaink a Kilényi-gyűjtemény anyagából:
Juhász Gyula életútja  – Juhász Gyula szerelmeiJuhász Gyula és a művészetek

 



Az 1848-49-es szabadságharchoz kapcsolódóan több mint 600 dokumentum elérhető digitális könyvtárunkban.
Ebből most egy 1848-as naptárat emeltünk ki, de a katalógusban az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tárgyszót kiválasztva böngészhető a többi dokumentum, amelyek tanuláshoz, ismeretszerzéshez szabadon felhasználhatók.

 



Az 1848-49-es eseményeket továbbgondolva emeljük ki a Kossuth Lajossal kapcsolatos digitális tartalmakat, melyek nagyobb része a Vasváry-gyűjtemény anyagából került digitális könyvtárunkba, de szegedi vonatkozású dokumentumokat is érdemes keresni, mint például ezt a képeslapot a Klauzál térrel és a Kossuth-szoborral.

 

Könyvtártörténet Könyvtártörténet

Könyvtártörténet

Az  "Alföld fővárosának" szellemi újjáépítését alapozta meg Somogyi Károly (1811-1888) esztergomi kanonok.
 

Tovább...

A gyűjtemény

Vasváry-gyűjtemény

Vasváry Ödön református lelkész, az amerikai magyarság történetének kutatója, 1972. május 16-án Washingtonban kelt adománylevelében szülővárosa könyvtárára hagyta nagyértékű gyűjteményét.

Tovább...

Örökbefogadás Örökbefogadás

Örökbefogadás

A Somogyi-könyvtár meghirdeti a könyvek "örökbefogadásának" lehetőségét, hogy  személyesebb kapcsolódást alakítson ki a Város, a Város polgárai, civil szervezetei, vállalkozói és a könyvtár között.

Tovább...

Képek a könyvtárról