Szegedi kalendárium

Augusztus 14.
Szeged 1918 decemberétől francia megszállás alá került. 1919. augusztus 14-én De Tournadre tábornok vette át a Városkormányzóság irányítását.
Franciák alatt vörösök és fehérek
De Tournadre tábornok a magyar pártok villogásáról
Nagy Miklós: A francia megszállók szerepe Szeged város közigazgatásában 1919-ben
De Tournadre tábornok bejegyzése a Somogyi-könyvtár egyik kötetében

Augusztus 11.
1999. augusztus 11-én láthattunk utoljára teljes napfogyatkozást hazánkból. A jelenség Szegedről is kitűnően megfigyelhető volt.
Teljes napfogyatkozás - cikksorozat a Délmagyarországban
Fűrész Gábor: Teljes napfogyatkozás Magyarországon
Magyarországról látható napfogyatkozások 896 után

Augusztus 7.
1900. augusztus 7-én kezdődtek meg a Baumhorn Lipót pesti műépítész által tervezett új zsinagóga építési munkálatai.
Az új zsinagóga a Szegedi Zsidó Hitközség honlapján
Az EURO-TV videója a zsinagógáról
Dávid király temploma

Augusztus 4.
1884. augusztus 4-én Bauer Herbert néven Szegeden született Balázs Béla költő, író, filmesztéta, filmrendező.
Balázs Béla
Péter László: Balázs Béla naplója
Erica Carter: Balázs Béla korai filmelmélete
Virtuális kiállítás, 2009

Augusztus 1.
1904. augusztus 1-jén született Bálint Sándor, „a legszögedibb szögedi", a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja.
Barna Gábor - Grynaeus Tamás: Egy életút példája
Bálint Sándor a Somogyi-könyvtárban
Virtuális kiállítás, 2004

Július 30.
1891. július 30-tól Tömörkény István, a "jeles és már elismert fiatal író" a Szegedi Napló munkatársaként dolgozott.
Tömörkény István a Szegedi Naplónál
Krasznai Attiláné–Lovászi Józsefné: Tömörkény István írásai a Szegedi Naplóban
 

Július 28.
1878. július 28-án indult az első szegedi napilap, a Szegedi Napló, amely néhány év alatt minden vonatkozásban a város vezető lapja lett.
Képek a szegedi sajtó történetéből
A Szegedi Napló szerkesztőségei, kiadóhivatalai és nyomdái
Hírlapjaink (1896) I. Politikai lapok. Szegedi Napló
Mikszáth Kálmán cikkei a Szegedi Naplóban, 1878

Július 27.
1904. július 27-én Szegeden született Kiss Szaléz ferences szerzetes, akit 1946-ban koholt vádak alapján kivégeztek.
P. Kiss Szaléz a Ferences Rend honlapján
Máthé Zsuzsa: Egy ferences szerzetes tragédiája
Varga József: Élni Krisztust, megdicsőíteni életével az evangéliumot

Július 25.
1818. július 25-én hunyt el városunk nagy szülötte, Dugonics András matematikus, piarista tanár, az első magyar regény írója.
Dugonics András és könyvtára
Dugonics András a piarista gimnázium honlapján
Madácsy László: Dugonics András

Július 23.
1961. július 23-án nyílt meg a szegedi Somogyi-könyvtár eszperantó gyűjteménye, a Hungarlanda Esperanto Muzeo kaj biblioteko.
A gyűjtemény honlapja
Szegeden alapították meg a Magyarországi Eszperantó Múzeumot és Könyvtárat
A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Eszperantó gyűjteményének története

Július 23.
1728. július 23-án a ma Boszorkányszigetnek nevezett helyen zajlott le a magyarországi boszorkányság históriájának legvéresebb eseménye.
Tóth G. Péter: A szegedi nagy boszorkányper, 1728
Dr. Balogh Elemér: A szegedi boszorkányper 1728/29
A szegedi boszorkányper

Július 20.
II. Rákóczi Ferenc 1704. július 20-án érkezett seregével Szeged alá. A várat nem sikerült bevennie, augusztus 13-án hadának zömével elvonult.
Rákóczi és Szeged
Zachar József: „Szövetséges" vereségek 1704. augusztus 13-án: Szeged ostromának felhagyása, csatavesztés Höchstädtnél
Szeged vára és a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711)

Július 17.
1871. július 17-én Ferenc József Dáni Ferencet nevezte ki Szeged, Arad és Kecskemét városok főispánjává.
Szinnyei József: Dáni Ferencz
Dáni Ferencz
Mikszáth Kálmán: Szeged pusztulása. Dáni Ferenc főispán

Július 14.
1849. július 14-én Kossuth Lajos kormányzó és Nicolae Balcescu havasalföldi román politikus Szegeden aláírta a magyar–román megbékélési tervezetet.
A magyar–román megbékélés tervezetének politikai rendelkezései
Polgárháború után megbékélés
„Magyarbarát" románok 1848-1849-ben

Július 11.
1849. július 11-én Kossuth Lajos Szegedre érkezett. A Kárász-ház erkélyéről, fáklyafénynél mondta el utolsó nyilvános magyarországi beszédét.
Kossuth Lajos Szegeden
Szegednek népe... (Kossuth két szegedi látogatása)
Kossuthtal kapcsolatos dokumentumok a Somogyi-könyvtár Vasváry-gyűjteményében

Július 7.
1965. július 7-én Tápén egy termálkút fúrásakor olaj tört fel, ami döntően meghatározta Szeged és környékének fejlődését.
A tápéi termálkútból feltört az olaj
Az algyői fekete arany
A Szeged környéki szénhidrogén-előfordulások felkutatásának, feltárásának és termeltetésének tapasztalatai

Július 7.
1904. július 7-én Szegeden született Berczeli Anzelm Károly író, költő, újságíró, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának alapító tagja.
Berczeli Anzelm Károly a Magyar katolikus lexikonban
Jankovich Ferenc: Berczelly A. Károly válogatott versei (1943)
Weöres Sándor: Július – Berczeli Anzelm Károly versei

Július 4.
1898. július 4-én Szegeden született Kanyó Béla egyetemi tanár, a 20. század kiváló higiénikus orvosa.
Magyar orvoséletrajzi lexikon
Kanyó Béla professzorra emlékezünk
Nagy magyar higiénikusok V. Prof. Dr. Kanyó Béla

Július 1.
1884. július 1-jén a Szegedi Közúti Vaspálya Rt. 12 kocsival és 20 lóval indította városunkban a tömegközlekedést.
Lóvasút
Omnibusz, lóvasút, tuja és troli
Szeged története 3/1. A közlekedés és szállítás. A posta fejlődése. III. A városi tömegközlekedés

Június 27.
1934. június 27-én foglalta el hivatalát Szeged utolsó „polgári kori" polgármestere, Pálfy József.
Pálfy József beszéde a hivatali eskü elhangzása után
G. Tóth Ilona: Pálfy József (részlet)
Szeged polgármestere nyilatkozik az alföldi metropolis gazdasági újjáépítéséről

Június 26.
Országjáró útja során 1938. június 26-án este Szegedre érkezett a Szent Jobbot szállító Aranyvonat. Az eseményt hetek óta tartó készülődés előzte meg.
Az Aranyvonat
Aranyvonat, ami a Szent Jobbot vitte
Gergely Jenő: A Szent Jobb országlátása 1938-ban

Június 23.
1986. június 23-án az MSZMP KB Titkársága egy Kádár-ellenes vers megjelentetése miatt a Tiszatáj féléves szüneteltetéséről hozott határozatot.
A Tiszatáj
A Tiszatáj-ügy állampárti dokumentációja I. II.
Gyuris György: Két esztendő a szegedi Tiszatáj életéből I. II.

Június 19.
1931. június 19-én a Szentszék Szegedet püspöki székhelynek nyilvánította, és a Fogadalmi templomot a csanádi székesegyház rangjára emelte.
A Szeged-Csanádi püspökség története
Az egyházmegyei központ kiépítése Szegeden, 1923-1941
Szeged története 4. Egyházak és vallási mozgalmak

Június 16.
1930. június 16-án Szegeden született Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, 2004 óta városunk díszpolgára.
Hollósi Zsolt beszélgetése Zsigmond Vilmossal (2004)
Interjú Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrrel (2009)
Cannes-i életműdíj Zsigmond Vilmosnak

Június 13.
1931. június 13-án tartották az első szegedi szabadtéri színielőadást a Dóm téren: a Magyar Passiót Hevesi Sándor rendezésében.
A Szegedi Szabadtéri Játékok története 1930 és 1939 között
Mohácsi Jenő: A szegedi szabadtéri játékok (Nyugat, 1935)
Lugosi Döme: A szegedi szabadtéri játékok története 1931-1937 (könyvismertetés)

Június 10.
1950 nyarán az állam feloszlatta a szerzetesrendek nagy részét. A szegedi piaristákat június 10-én a váci püspöki palotába vitték.
Angyal László: A piarista gimnázium bezárása Szegeden
Borsodi Csaba: A szerzetesrendek feloszlatása, működési engedélyük megvonása 1950 nyarán

Június 6.
1984. június 6-án könyvtárunk megkezdte működését új helyén, a Dóm téri hatszintes üvegpalotában.
A Somogyi-könyvtár története
Időutazás a Délmagyarral: A Somogyi-könyvtár krónikája

Június 5.
Szeged és – az addig Torontál megyéhez tartozó – Újszeged független városok 1880. június 5-én egyesültek a mai Szegeddé.
Szeged és Újszeged egyesülése
Bálint Sándor: Újszeged
Újszeged anno – képgaléria 

Június 2.
1923. június 2-án a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének összejövetelén Móra Ferenc felolvasta Somogyi Károlyról szóló emlékbeszédét.
Móra Ferenc: Somogyi Károly emlékezete
A Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének jegyzőkönyve
A Somogyi-könyvtár száz éve: A kolduskodás évei

Május 30.
1937. május 30-án, Horthy kormányzó jelenlétében avatták föl a Hősök kapuját - a boltívekben Aba-Novák Vilmos freskóival.
Aba-Novák Vilmos: Hősök kapuja – Száz szép kép
Aba-Novák Galéria
A Hősök kapuja a Wikipédiában

Május 28.
1989. május 28-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Szegedi Vadaspark.
Zootörténelem a Szegedi Vadaspark honlapján
A vadaspark a Wikipédiában
A Magyar Állatkertek Szövetsége honlapján

Május 24.
1857. május 24–25-én I. Ferenc József és felesége, Erzsébet – országjáró körútjuk során – ellátogattak Szegedre.
Ferenc József 1857-es magyarországi utazása a Times hasábjain
Erzsébet-album
Örömhangok ... I. Ferencz József császár és Erzsébet császárnő üdvárasztó eljövetelének ünnepélyére

Május 21.
1719. május 21-én III. Károly király kiadta a „Szeged szabad és királyi város kiváltságai megerősítése és magyarázata" című oklevelet.

Az oklevél szövege
Az újrafelemelkedés kora (1686-1849)
Szeged város címere (leírása szerepel az oklevélben)


Május 19.
1843. május 19-én Schwab (Löw) Arszlán főrabbi felavatta a második szegedi zsinagógát, amely a köztudatban ma „régi zsinagóga"-ként szerepel.

A régi zsinagóga a MASZK Egyesület honlapján (az avatási beszéddel) 
A szegedi zsidóság 
„Ha egyszer Szegedet megkérdeznék..." 


Május 13.
1911. május 13-án színházunkban hangzott el először Bartók Béla Négy régi magyar népdal című kórusműve, melyet szerzője a Szegedi Dalárdának komponált.
Bartók Béla és Szeged – virtuális kiállítás
A népdalgyűjtés múltja Szeged környékén
MTA Zenetudományi Intézet, Bartók Archívum

Május 12.
A Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság 1920. május 12-én Albertfalváról Szegedre indította el az első magyarországi légipostajáratot.
A posta története Magyarországon – 4.
A légiposta kezdetei
Az első magyar légiforgalmi társaság

Május 11.
1913. május 11-én a SZAK felújított pályáján került sor Szegeden az első nemzetközi labdarúgó mérkőzésre a bécsi Simmeringer Sport Club ellen.
Szegedi EOL SC – az alapítástól az első profiliga elindulásáig (1899-1926)
Pálya a SZAK-nak, kitörési pont a városnak - 1913
Szeged története 3/2. A szervezett sportélet kibontakozása

Május 5.
1975. május 5-én a Szegedi Nemzeti Színházban „zsúfolt ház, hálás közönség asszisztált Vaszy Viktor ötvenéves karmesteri jubileumához".
A Délmagyarország tudósítása
Virtuális kiállítás Vaszy Viktorról
Vaszy-gyűjtemény: akitől a szabadtéri fanfárja szól…

Május 3.
1852. május 3-án Szegeden született Kálmány Lajos néprajzkutató, a modern magyar folklórtudomány egyik megalapozója.
Magyar katolikus lexikon
Ortutay Gyula: Kálmány Lajos és a modern néprajzi gyűjtés
Kálmány Lajos: Szeged népe (MEK)

Május 1.
1859. május 1-jén jelent meg a Szegedi Híradó első száma. A Kempelen Győző szerkesztette lap a város első folyamatosan megjelenő újságja volt.
T. Knotik Márta: A Szegedi Híradó szerkesztőségei, kiadóhivatalai és nyomdái
Hírlapjaink (1896) I. Politikai lapok. Szegedi Híradó
Lengyel András: Kísérletek a Szegedi Híradó megerősítésére

Április 29.
1979. április 29-én megindult városunkban a trolibuszforgalom az 5-ös vonal Bartók tér és Újszeged közötti megnyitásával.
Szeged trolibuszvonal-hálózata
ZIU-9-es trolibuszok Szegeden
30 éve gördül a troli Szeged utcáin (2009)

Április 27.
1953. április 27-én Szegeden született Tokody Ilona Kossuth-díjas operaénekesnő, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze.
A művészről a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem honlapján
'Illúziókergető lennék' - Tokody Ilona 60 éves
Interjú Tokody Ilonával

Április 26.
„A romjaiból új életre kelő Szegedre nagy nemzeti missió vár..." – 1880. április 26-án Somogyi Károly fölajánlotta könyvtárát Szeged városának.
A fölajánló levél teljes szövege
Mikszáth Kálmán: A meglepetés
Somogyi Károly

Április 24.
1917. április 24-én meghalt Tömörkény István – ahogy Móricz Zsigmond írta a Nyugatban: „Elment a magyar embör legjobb barátja."
Virtuális kiállítás az íróról
Kosztolányi Dezső Tömörkény-nekrológja
Az író válogatott novellái a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Április 24.
1875. április 24-én Szegeden született Huszka Jenő, a magyar operettmuzsika kiváló úttörője és klasszikusa.
Huszka Jenő a Színészkönyvtárban
Művészeink: Huszka Jenő
A hét portréja: Huszka Jenő

Április 23.
1926. április 23-án Kucses Éva néven Szegeden született Janikovszky Éva Kossuth-díjas író, számos nagysikerű ifjúsági regény szerzője.
Janikovszky Éva
Janikovszky Éva szegedi gyermekkoráról, a könyveiről és a 72 éves Mercedesről
Janikovszky Éva és a gyerekek

Április 22.
1885. április 22-én leégett az 1883-as "Királynapok" keretében ünnepélyesen átadott színházépület.
A király nyomában Szegeden, 1883
Szeged színház nélkül
A Szegedi Nemzeti Színház épülete

Április 18.
1931. április 18-án házkutatást tartottak Radnóti Miklós szegedi lakásában és elkobozták második verseskötetének, az Újmódi pásztorok énekének példányait.
Radnóti Miklós szegedi szobái
Az Újmódi pásztorok éneke egy példányáról
Virtuális kiállítás Radnóti Miklósról

Április 16.
1966. április 16-án Szegeden halt meg Jancsó Miklós világhírű farmakológus, Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Ifj. Jancsó Miklós farmakológus
Issekutz Béla: Jancsó Miklós emlékére
Jancsó Miklós a Nemzeti Emlékcsarnokban

Április 14.
A Színház és Társaság 1925. április 14-i címlapján jelent meg Magyar László karikatúrája József Attiláról, s a költő két verse is olvasható volt a lapszámban.
Virtuális kiállítás a költő szegedi éveiről
József Attila: Curriculum vitae
Képek József Attiláról

Kronológia Kronológia

Kronológia

A Somogyi-könyvtár történetének rövid áttekintése –  időrendben kiemelve a  legfontosabb eseményeket

Tovább...

Gyűjtemények

Helyismereti gyűjtemény
Könyvtárunk az országban elsőként hozott létre önálló könyvtári-helyismereti gyűjteményt, mely 1984 óta elkülönített állományrészben könyvtárunk 3. emeletén található.
Tovább...

Alapítvány Alapítvány

Somogyi Alapítvány

 

A Szegedi Somogyi-könyvtárért Közhasznú Alapítvány tevékenysége tudományos, kutatási, kulturális és oktatási célokat szolgál.
 

Tovább...


Képek a könyvtárról