Szegedi kalendárium
| Augusztus 14. Szeged 1918 decemberétől francia megszállás alá került. 1919. augusztus 14-én De Tournadre tábornok vette át a Városkormányzóság irányítását. Franciák alatt vörösök és fehérek  De Tournadre tábornok a magyar pártok villogásáról  Nagy Miklós: A francia megszállók szerepe Szeged város közigazgatásában 1919-ben De Tournadre tábornok bejegyzése a Somogyi-könyvtár egyik kötetében Augusztus 11. 1999. augusztus 11-én láthattunk utoljára teljes napfogyatkozást hazánkból. A jelenség Szegedről is kitűnően megfigyelhető volt. Teljes napfogyatkozás - cikksorozat a Délmagyarországban Fűrész Gábor: Teljes napfogyatkozás Magyarországon Magyarországról látható napfogyatkozások 896 után Augusztus 7. 1900. augusztus 7-én kezdődtek meg a Baumhorn Lipót pesti műépítész által tervezett új zsinagóga építési munkálatai. Az új zsinagóga a Szegedi Zsidó Hitközség honlapján Az EURO-TV videója a zsinagógáról Dávid király temploma Augusztus 4. 1884. augusztus 4-én Bauer Herbert néven Szegeden született Balázs Béla költő, író, filmesztéta, filmrendező. Balázs Béla Péter László: Balázs Béla naplója Erica Carter: Balázs Béla korai filmelmélete Virtuális kiállítás, 2009 Augusztus 1. 1904. augusztus 1-jén született Bálint Sándor, „a legszögedibb szögedi", a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja. Barna Gábor - Grynaeus Tamás: Egy életút példája Bálint Sándor a Somogyi-könyvtárban Virtuális kiállítás, 2004 Július 30. 1891. július 30-tól Tömörkény István, a "jeles és már elismert fiatal író" a Szegedi Napló munkatársaként dolgozott. Tömörkény István a Szegedi Naplónál Krasznai Attiláné–Lovászi Józsefné: Tömörkény István írásai a Szegedi Naplóban Július 28. 1878. július 28-án indult az első szegedi napilap, a Szegedi Napló, amely néhány év alatt minden vonatkozásban a város vezető lapja lett. Képek a szegedi sajtó történetéből A Szegedi Napló szerkesztőségei, kiadóhivatalai és nyomdái Hírlapjaink (1896) I. Politikai lapok. Szegedi Napló Mikszáth Kálmán cikkei a Szegedi Naplóban, 1878 Július 27. 1904. július 27-én Szegeden született Kiss Szaléz ferences szerzetes, akit 1946-ban koholt vádak alapján kivégeztek. P. Kiss Szaléz a Ferences Rend honlapján Máthé Zsuzsa: Egy ferences szerzetes tragédiája Varga József: Élni Krisztust, megdicsőíteni életével az evangéliumot Július 25. 1818. július 25-én hunyt el városunk nagy szülötte, Dugonics András matematikus, piarista tanár, az első magyar regény írója. Dugonics András és könyvtára Dugonics András a piarista gimnázium honlapján Madácsy László: Dugonics András Július 23. 1961. július 23-án nyílt meg a szegedi Somogyi-könyvtár eszperantó gyűjteménye, a Hungarlanda Esperanto Muzeo kaj biblioteko. A gyűjtemény honlapja Szegeden alapították meg a Magyarországi Eszperantó Múzeumot és Könyvtárat A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Eszperantó gyűjteményének története Július 23. 1728. július 23-án a ma Boszorkányszigetnek nevezett helyen zajlott le a magyarországi boszorkányság históriájának legvéresebb eseménye. Tóth G. Péter: A szegedi nagy boszorkányper, 1728 Dr. Balogh Elemér: A szegedi boszorkányper 1728/29 A szegedi boszorkányper Július 20. II. Rákóczi Ferenc 1704. július 20-án érkezett seregével Szeged alá. A várat nem sikerült bevennie, augusztus 13-án hadának zömével elvonult. Rákóczi és Szeged Zachar József: „Szövetséges" vereségek 1704. augusztus 13-án: Szeged ostromának felhagyása, csatavesztés Höchstädtnél Szeged vára és a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) Július 17. 1871. július 17-én Ferenc József Dáni Ferencet nevezte ki Szeged, Arad és Kecskemét városok főispánjává. Szinnyei József: Dáni Ferencz Dáni Ferencz Mikszáth Kálmán: Szeged pusztulása. Dáni Ferenc főispán Július 14. 1849. július 14-én Kossuth Lajos kormányzó és Nicolae Balcescu havasalföldi román politikus Szegeden aláírta a magyar–román megbékélési tervezetet. A magyar–román megbékélés tervezetének politikai rendelkezései Polgárháború után megbékélés „Magyarbarát" románok 1848-1849-ben Július 11. 1849. július 11-én Kossuth Lajos Szegedre érkezett. A Kárász-ház erkélyéről, fáklyafénynél mondta el utolsó nyilvános magyarországi beszédét. Kossuth Lajos Szegeden Szegednek népe... (Kossuth két szegedi látogatása) Kossuthtal kapcsolatos dokumentumok a Somogyi-könyvtár Vasváry-gyűjteményében Július 7. 1965. július 7-én Tápén egy termálkút fúrásakor olaj tört fel, ami döntően meghatározta Szeged és környékének fejlődését. A tápéi termálkútból feltört az olaj Az algyői fekete arany A Szeged környéki szénhidrogén-előfordulások felkutatásának, feltárásának és termeltetésének tapasztalatai Július 7. 1904. július 7-én Szegeden született Berczeli Anzelm Károly író, költő, újságíró, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának alapító tagja. Berczeli Anzelm Károly a Magyar katolikus lexikonban Jankovich Ferenc: Berczelly A. Károly válogatott versei (1943) Weöres Sándor: Július – Berczeli Anzelm Károly versei Július 4. 1898. július 4-én Szegeden született Kanyó Béla egyetemi tanár, a 20. század kiváló higiénikus orvosa. Magyar orvoséletrajzi lexikon Kanyó Béla professzorra emlékezünk Nagy magyar higiénikusok V. Prof. Dr. Kanyó Béla Július 1. 1884. július 1-jén a Szegedi Közúti Vaspálya Rt. 12 kocsival és 20 lóval indította városunkban a tömegközlekedést. Lóvasút Omnibusz, lóvasút, tuja és troli Szeged története 3/1. A közlekedés és szállítás. A posta fejlődése. III. A városi tömegközlekedés Június 27. 1934. június 27-én foglalta el hivatalát Szeged utolsó „polgári kori" polgármestere, Pálfy József. Pálfy József beszéde a hivatali eskü elhangzása után  G. Tóth Ilona: Pálfy József (részlet) Szeged polgármestere nyilatkozik az alföldi metropolis gazdasági újjáépítéséről Június 26. Országjáró útja során 1938. június 26-án este Szegedre érkezett a Szent Jobbot szállító Aranyvonat. Az eseményt hetek óta tartó készülődés előzte meg. Az Aranyvonat Aranyvonat, ami a Szent Jobbot vitte Gergely Jenő: A Szent Jobb országlátása 1938-ban Június 23. 1986. június 23-án az MSZMP KB Titkársága egy Kádár-ellenes vers megjelentetése miatt a Tiszatáj féléves szüneteltetéséről hozott határozatot. A Tiszatáj A Tiszatáj-ügy állampárti dokumentációja I. II. Gyuris György: Két esztendő a szegedi Tiszatáj életéből I. II. Június 19. 1931. június 19-én a Szentszék Szegedet püspöki székhelynek nyilvánította, és a Fogadalmi templomot a csanádi székesegyház rangjára emelte. A Szeged-Csanádi püspökség története Az egyházmegyei központ kiépítése Szegeden, 1923-1941 Szeged története 4. Egyházak és vallási mozgalmak Június 16. 1930. június 16-án Szegeden született Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, 2004 óta városunk díszpolgára. Hollósi Zsolt beszélgetése Zsigmond Vilmossal (2004) Interjú Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrrel (2009) Cannes-i életműdíj Zsigmond Vilmosnak Június 13. 1931. június 13-án tartották az első szegedi szabadtéri színielőadást a Dóm téren: a Magyar Passiót Hevesi Sándor rendezésében. A Szegedi Szabadtéri Játékok története 1930 és 1939 között Mohácsi Jenő: A szegedi szabadtéri játékok (Nyugat, 1935) Lugosi Döme: A szegedi szabadtéri játékok története 1931-1937 (könyvismertetés) Június 10. 1950 nyarán az állam feloszlatta a szerzetesrendek nagy részét. A szegedi piaristákat június 10-én a váci püspöki palotába vitték. Angyal László: A piarista gimnázium bezárása Szegeden Borsodi Csaba: A szerzetesrendek feloszlatása, működési engedélyük megvonása 1950 nyarán Június 6. 1984. június 6-án könyvtárunk megkezdte működését új helyén, a Dóm téri hatszintes üvegpalotában. A Somogyi-könyvtár története Időutazás a Délmagyarral: A Somogyi-könyvtár krónikája Június 5. Szeged és – az addig Torontál megyéhez tartozó – Újszeged független városok 1880. június 5-én egyesültek a mai Szegeddé. Szeged és Újszeged egyesülése Bálint Sándor: Újszeged Újszeged anno – képgaléria Június 2. 1923. június 2-án a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének összejövetelén Móra Ferenc felolvasta Somogyi Károlyról szóló emlékbeszédét. Móra Ferenc: Somogyi Károly emlékezete A Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének jegyzőkönyve A Somogyi-könyvtár száz éve: A kolduskodás évei Május 30. 1937. május 30-án, Horthy kormányzó jelenlétében avatták föl a Hősök kapuját - a boltívekben Aba-Novák Vilmos freskóival. Aba-Novák Vilmos: Hősök kapuja – Száz szép kép Aba-Novák Galéria A Hősök kapuja a Wikipédiában Május 28. 1989. május 28-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Szegedi Vadaspark. Zootörténelem a Szegedi Vadaspark honlapján A vadaspark a Wikipédiában A Magyar Állatkertek Szövetsége honlapján Május 24. 1857. május 24–25-én I. Ferenc József és felesége, Erzsébet – országjáró körútjuk során – ellátogattak Szegedre. Ferenc József 1857-es magyarországi utazása a Times hasábjain Erzsébet-album Örömhangok ... I. Ferencz József császár és Erzsébet császárnő üdvárasztó eljövetelének ünnepélyére Május 21. 1719. május 21-én III. Károly király kiadta a „Szeged szabad és királyi város kiváltságai megerősítése és magyarázata" című oklevelet. Az oklevél szövege Május 19. 1843. május 19-én Schwab (Löw) Arszlán főrabbi felavatta a második szegedi zsinagógát, amely a köztudatban ma „régi zsinagóga"-ként szerepel. A régi zsinagóga a MASZK Egyesület honlapján (az avatási beszéddel) Május 13. 1911. május 13-án színházunkban hangzott el először Bartók Béla Négy régi magyar népdal című kórusműve, melyet szerzője a Szegedi Dalárdának komponált. Bartók Béla és Szeged – virtuális kiállítás A népdalgyűjtés múltja Szeged környékén MTA Zenetudományi Intézet, Bartók Archívum Május 12. A Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság 1920. május 12-én Albertfalváról Szegedre indította el az első magyarországi légipostajáratot. A posta története Magyarországon – 4. A légiposta kezdetei Az első magyar légiforgalmi társaság Május 11. 1913. május 11-én a SZAK felújított pályáján került sor Szegeden az első nemzetközi labdarúgó mérkőzésre a bécsi Simmeringer Sport Club ellen. Szegedi EOL SC – az alapítástól az első profiliga elindulásáig (1899-1926) Pálya a SZAK-nak, kitörési pont a városnak - 1913 Szeged története 3/2. A szervezett sportélet kibontakozása Május 5. 1975. május 5-én a Szegedi Nemzeti Színházban „zsúfolt ház, hálás közönség asszisztált Vaszy Viktor ötvenéves karmesteri jubileumához". A Délmagyarország tudósítása Virtuális kiállítás Vaszy Viktorról Vaszy-gyűjtemény: akitől a szabadtéri fanfárja szól… Május 3. 1852. május 3-án Szegeden született Kálmány Lajos néprajzkutató, a modern magyar folklórtudomány egyik megalapozója. Magyar katolikus lexikon Ortutay Gyula: Kálmány Lajos és a modern néprajzi gyűjtés Kálmány Lajos: Szeged népe (MEK) Május 1. 1859. május 1-jén jelent meg a Szegedi Híradó első száma. A Kempelen Győző szerkesztette lap a város első folyamatosan megjelenő újságja volt. T. Knotik Márta: A Szegedi Híradó szerkesztőségei, kiadóhivatalai és nyomdái Hírlapjaink (1896) I. Politikai lapok. Szegedi Híradó Lengyel András: Kísérletek a Szegedi Híradó megerősítésére Április 29. 1979. április 29-én megindult városunkban a trolibuszforgalom az 5-ös vonal Bartók tér és Újszeged közötti megnyitásával. Szeged trolibuszvonal-hálózata ZIU-9-es trolibuszok Szegeden 30 éve gördül a troli Szeged utcáin (2009) Április 27. 1953. április 27-én Szegeden született Tokody Ilona Kossuth-díjas operaénekesnő, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze. A művészről a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem honlapján 'Illúziókergető lennék' - Tokody Ilona 60 éves Interjú Tokody Ilonával Április 26. „A romjaiból új életre kelő Szegedre nagy nemzeti missió vár..." – 1880. április 26-án Somogyi Károly fölajánlotta könyvtárát Szeged városának. A fölajánló levél teljes szövege Mikszáth Kálmán: A meglepetés Somogyi Károly Április 24. 1917. április 24-én meghalt Tömörkény István – ahogy Móricz Zsigmond írta a Nyugatban: „Elment a magyar embör legjobb barátja." Virtuális kiállítás az íróról Kosztolányi Dezső Tömörkény-nekrológja Az író válogatott novellái a Magyar Elektronikus Könyvtárban Április 24. 1875. április 24-én Szegeden született Huszka Jenő, a magyar operettmuzsika kiváló úttörője és klasszikusa. Huszka Jenő a Színészkönyvtárban Művészeink: Huszka Jenő A hét portréja: Huszka Jenő Április 23. 1926. április 23-án Kucses Éva néven Szegeden született Janikovszky Éva Kossuth-díjas író, számos nagysikerű ifjúsági regény szerzője. Janikovszky Éva Janikovszky Éva szegedi gyermekkoráról, a könyveiről és a 72 éves Mercedesről Janikovszky Éva és a gyerekek Április 22. 1885. április 22-én leégett az 1883-as "Királynapok" keretében ünnepélyesen átadott színházépület. A király nyomában Szegeden, 1883 Szeged színház nélkül A Szegedi Nemzeti Színház épülete Április 18. 1931. április 18-án házkutatást tartottak Radnóti Miklós szegedi lakásában és elkobozták második verseskötetének, az Újmódi pásztorok énekének példányait. Radnóti Miklós szegedi szobái Az Újmódi pásztorok éneke egy példányáról Virtuális kiállítás Radnóti Miklósról Április 16. 1966. április 16-án Szegeden halt meg Jancsó Miklós világhírű farmakológus, Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Ifj. Jancsó Miklós farmakológus Issekutz Béla: Jancsó Miklós emlékére Jancsó Miklós a Nemzeti Emlékcsarnokban Április 14. A Színház és Társaság 1925. április 14-i címlapján jelent meg Magyar László karikatúrája József Attiláról, s a költő két verse is olvasható volt a lapszámban. Virtuális kiállítás a költő szegedi éveiről József Attila: Curriculum vitae Képek József Attiláról |
Kronológia
Kronológia
| A Somogyi-könyvtár történetének rövid áttekintése – időrendben kiemelve a legfontosabb eseményeket |  |
Gyűjtemények
| Helyismereti gyűjtemény Könyvtárunk az országban elsőként hozott létre önálló könyvtári-helyismereti gyűjteményt, mely 1984 óta elkülönített állományrészben könyvtárunk 3. emeletén található.  |
Alapítvány
Somogyi Alapítvány
|
A Szegedi Somogyi-könyvtárért Közhasznú Alapítvány tevékenysége tudományos, kutatási, kulturális és oktatási célokat szolgál. |  |
Képek a könyvtárról
 |