Szegedi kalendárium
| Április 24. 1917. április 24-én meghalt Tömörkény István – ahogy Móricz Zsigmond írta a Nyugatban: „Elment a magyar embör legjobb barátja." Virtuális kiállítás az íróról  Kosztolányi Dezső Tömörkény-nekrológja Az író válogatott novellái a Magyar Elektronikus Könyvtárban Április 24. 1875. április 24-én Szegeden született Huszka Jenő, a magyar operettmuzsika kiváló úttörője és klasszikusa. Huszka Jenő a Színészkönyvtárban Sándor János: „Zenéjéből mindig közös valami a magyarból és a keletiből” (A fiatal Huszka Jenő és Szeged) A hét portréja: Huszka Jenő Április 23. 1926. április 23-án Kucses Éva néven Szegeden született Janikovszky Éva Kossuth-díjas író, számos nagysikerű ifjúsági regény szerzője. Janikovszky Éva Janikovszky Éva mindenkinek írt Janikovszky Éva és a gyerekek Április 22. 1885. április 22-én leégett az 1883-as "Királynapok" keretében ünnepélyesen átadott színházépület. A király nyomában Szegeden, 1883 Szeged színház nélkül A Szegedi Nemzeti Színház épülete Április 18. 1931. április 18-án házkutatást tartottak Radnóti Miklós szegedi lakásában és elkobozták második verseskötetének, az Újmódi pásztorok énekének példányait. Radnóti Miklós szegedi szobái Az Újmódi pásztorok éneke egy példányáról Virtuális kiállítás Radnóti Miklósról Április 16. 1966. április 16-án Szegeden halt meg Jancsó Miklós világhírű farmakológus, Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Ifj. Jancsó Miklós farmakológus Issekutz Béla: Jancsó Miklós emlékére Jancsó Miklós a Nemzeti Emlékcsarnokban Április 14. A Színház és Társaság 1925. április 14-i címlapján jelent meg Magyar László karikatúrája József Attiláról, s a költő két verse is olvasható volt a lapszámban. Virtuális kiállítás a költő szegedi éveiről József Attila: Curriculum vitae Képek József Attiláról Április 11. Vántus István: Aranykoporsó című operájának kirobbanó sikerű ősbemutatója 1975. április 11-én volt a Szegedi Nemzeti Színházban. Vántus István zeneszerző (1935–1992) Virtuális kiállítás Illés Mária: „A tiszta hangok titka”. Vántus István művészete zeneelméleti rendszerének tükrében Április 7. Egy egyetemi tanácsülésen elhangzott javaslat alapján 1938. április 7-én Szent-Györgyi Albertet a szegedi egyetem természettudományi karának díszdoktorává avatták. A Nobel-díjas tudós a Szegedi Tudományegyetem honlapján Magyar feltalálók és találmányaik Életút zenei kitérőkkel Április 6.  1937. április 6-án az egykori Fodor utca 6-os számú házban hunyt el Juhász Gyula. Az utca, ahol a költő élete utolsó éveit töltötte, ma az ő nevét viseli. Juhász Gyula Juhász Gyula-dokumentumok a Kilényi-gyűjteményben Juhász Gyula összes versei a Magyar Elektronikus Könyvtárban Április 4. 1883. április 4-én született Szeged halhatatlan költője, Juhász Gyula a palánki Ipar utca 13. számú házban. A reverendát adta föl az írásért Juhász Gyula és a művészetek A félrecsúszott nyakkendő... Juhász Gyula szerelmei Április 3. Szenttamás 1849. április 3-i bevételekor a Földváry Sándor vezette szegedi önkéntes nemzetőrök csapata tűzte ki elsőként a nemzeti színű zászlót. A szent-tamási diadal A délvidéki események; Perczel Mór támadó műveletei a Bácskában Szent-Tamás. A rabló ráczok főfészke nincs többé! Április 1.  1919. április 1-jén jelent meg Móra Ferenc Memento című vezércikke. Az író hamarosan lemondásra kényszerült a Szegedi Napló főszerkesztői tisztéről. A Mementó a Szegedi Naplóban és a kézirat első oldala Változás a Szegedi Napló szerkesztőségében Lengyel András: A forradalmak furcsa párosa Március 29. 1944. március 29-én érkezett Szegedre a hónap elején kinevezett új csanádi püspök, Hamvas Endre. Magyar életrajzi lexikon: Hamvas Endre Hamvas Endre az új csanádi püspök Hamvas Endre megyéspüspök Március 25. A Szeged 1925. március 25-i számában jelent meg József Attila Tiszta szívvel című verse, mely a költő életében különös jelentőséggel bír. Alföldy Jenő: Törvényen kívül és törvényen felül Énszerkezet, önteremtés - József Attila üzenete József Attila Szegeden, 1925 Március 23.  1984. március 23-án hunyt el Greguss Pál botanikus, egyetemi tanár, aki éveken át volt a szegedi egyetem dékánja, majd rektora, valamint a Füvészkert igazgatója. Móra Ferenc: A növények csodálatos élete Nagy magyar tudományos siker a kanadai nemzetközi botanikai köngresszuson Molnár Jakab: Tudós fiát köszöntötte Tornya Március 22. 1887. március 22-én Szegeden született Hegedűs Gyula újságíró, több neves budapesti lap munkatársa, a Magyarság és a Magyar Nemzet egyik alapítója. Magyar életrajzi lexikon A Magyar Nemzet egyik alapítója Kunszery Gyula: „A Tűz fiai” (Hegedűs Gyula irodalmi hagyatékából) Március 18. A pesti forradalom híreit 1848. március 18-án népgyűlésen ismertették Szeged lakosságával, melyen „a közrend a csend s a bátorság fenntartása érdekében" állandó bizottmányt választottak. A népgyűlés jegyzőkönyvének első oldala A reformmozgalom és a forradalom Szegeden Szeged eseményei 1848-49-ben Március 17. 1879. március 17-én Szegedre látogatott I. Ferenc József, hogy személyes tapasztalatai alapján hozza meg a szükséges intézkedéseket az árvíz sújtotta város megmentésére. Vágó Pál festménye  A király Szegeden   A király a vár bástyáján  Március 12. 1879. március 12-én hajnali fél 2-kor a megáradt Tisza Rókusnál átszakította a töltést, és a víz Szeged városára zúdult. A 6000 házból alig 260 maradt meg. „A hajnal nem találta többé..." – virtuális kiállítás Vágás István: A Szeged városát 1879-ben romba döntő árvíz A napfény városának leggyászosabb éjszakája Március 8. A Szeged 1925. március 8-i száma hírül adta, hogy Szabó Dezső a lap munkatársa lett és közölte írását Juhász Gyula Testamentom című kötetéről. Péter László: Szabó Dezső Szegeden Szabó Dezső: Juhász Gyula új könyvéhez  Budai Balogh Sándor: Szabó Dezső ismeretlen naplója (1924–1925) Március 4. 1854. március 4-én indult meg a vasúti közlekedés Szegedre. Ekkor adták át a Cegléd–Szeged vasútvonal Félegyháza–Szeged közötti szakaszát. Szeged története 3/1. Közlekedés és szállítás Dr. Horváth Ferenc: A Cegléd–Szeged vasútvonal története Engi József: A szegedi kényszerpályás tömegközlekedés története. 1. rész: A kezdetektől a lóvasútig Március 1. 1973. március 1-jén került a Somogyi-könyvtár élére Tóth Béla író, könyvtáros. Az ő erőfeszítéseinek köszönhetően épült fel a Dóm téri új könyvtárépület. Szegedi arcképcsarnok: Tóth Béla Gyuris György: Tóth Béla, a könyvtáros Az átszervezés éve 1973 Február 27. 1915. február 27-én Czibula Viktor néven Szegeden született Csongor Győző tanár, botanikus, muzeológus, várostörténész, numizmatikus, szabadkőműves főmester. Gaskó Béla: Csongor Győző Csongor Győző: A szegedi Móra Ferenc Múzeum herbariuma Csongor Győző: Móra Ferenc és a természettudomány Február 25. 1914. február 25-én másodszor adott koncertet Szegeden a világhírű gordonkaművész, Pablo Casals – ezúttal George Enescu és Szántó Tivadar társaságában. A Szegedi Napló írása a koncertről Pablo Casals magyarországi hangversenyeinek jegyzéke Pablo Casals művészete és életének magyar vonatkozásai Február 24. 1893. február 24-én Szegeden mutatták be Gárdonyi Géza: A paradicsom című egyfelvonásos vígoperettjét. A zenét Barna Izsó, a szegedi színház karmestere szerezte. Gárdonyi Géza: A paradicsom A bemutató színlapja A színműíró Gárdonyi Február 18. A budapesti Uránia Tudományos Színház 1901. február 18-án kezdte meg látványos, vetített képes előadásainak sorozatát a szegedi színházban. Az első előadás színlapja Sajtóhír az Uránia előadásáról Uránia Nemzeti Filmszínház Február 17. 1915. február 17-én lett városunk vezetője Somogyi Szilveszter, korábbi ügyész, majd rendőrkapitány. Polgármestersége alatt vált Szeged egyetemi várossá. Somogyi Szilveszter portréja Somogyi Szilveszter: Szeged új korszaka Somogyi Szilveszter: Nemzeti előrehaladás és Szeged Február 15. Somogyi Károly esztergomi kanonok az 1879-es árvíz pusztítása után ajánlotta fel könyvtárát Szegednek. Az alapítványi oklevelet 1881. február 15-én írták alá. Az adomány Az alapítványi oklevél Az alapítványi gyűjtemény Február 12. 1910. február 12-én Szegeden született Erdey László vegyész, műegyetemi tanár, akadémikus, „az analitika egyik utolsó polihisztora". Tudósnaptár: Erdey László A magyar vegyészet arcképcsarnoka: Erdey László A magyar kémia művelődéstörténete: Erdey László Február 8. 1934. február 8-án halt meg Móra Ferenc író, újságíró, régész, 1917-től a Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum igazgatója. Móra Ferenc – utolsó évek In memoriam Móra Ferenc Banner János: Móra Ferenc emlékezete Február 6. Németh László utolsó drámáját, Az írás ördögét a Szegedi Nemzeti Színház művészei mutatták be 1970. február 6-án. Az író kérésére a bemutató Hódmezővásárhelyen volt, majd február 7-én Szegeden is előadták a darabot. Az írás ördöge (a dráma szövege) Kerényi Magda: Az írás ördöge - az író embersége Február 5.  A Dugonics Társaság 1939. február 5-én ünnepi ülésen köszöntötte az ötvenéves Sík Sándort, a társaság alelnökét. Miklós Péter: Az ötvenéves Sík Sándor köszöntése a szegedi Dugonics Társaságban Diósi Géza: Sík Sándor élete költészetében – Délmagyarország, 1939. február 5. (5. old.) Az 50 éves Sík Sándort ünnepelte vasárnap a piarista gimnázium és a Dugonics Társaság – Délmagyarország, 1939. február 7. (5-6. old.) Február 1. 1927. február 1-jén átadták a forgalomnak az alsótanyai kisvasutat. Az első szerelvény 466 utassal futott be a Rudolf térre. A kisvasút első diadalútja Pusztamárgesig – Délmagyarország, 1927. január 29. (3. old.) Hermann Miksa kereskedelmi miniszter átadta a kisvasutat a forgalomnak – Délmagyarország, 1927. február 1. (3. old.) Szegedi Kisvasút Február 1. 1902. február 1-jén indult a Szegedi Krónika Gallovich Jenő és Szakács Andor szerkesztésében. A szépirodalmi, művészeti és társadalmi képes folyóiratnak mindössze néhány száma jelent meg. Az első számból: címlap, a Kossuth-szoborról, a szerkesztőség az induló lapról Január 30. 1944. január 30-án Szegeden született dr. Molnár Gyula biológus, ornitológus, természetfotós és zenész, a Molnár Dixieland Band alapítója. naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége A madarakkal fújja A Molnár Dixieland Band honlapja Január 30. 1915. január 30-án elhunyt Lázár György, Szeged széles látókörű, nyitott szemléletű polgármestere, aki 1904-től volt a város első embere. Lázár György – Délmagyarország, 1915. január 31. Lázár György temetése – Délmagyarország, 1915. február 2., 3. old. Lázár György arcképe  Január 28. 1914. január 28-án született „az utolsó szegedi papucsos", Rátkai Sándor népi iparművész. Portréfilm Rátkai Sándor papucskészítőről Nyilas Péter: 100 éve született Rátkai Sándor, az utolsó szegedi papucsos Rátkai Sándor - szegedi papucskészítő Január 24. 2004. január 24-én hunyt el Kristó Gyula egyetemi tanár, a középkori magyar történelem tudós kutatója, Szeged város díszpolgára. Kristó Gyula Almási Tibor: Kristó Gyula emlékére A Kristó Gyula-emlékiratokról Január 22. 1852. január 22-én Szegeden született Csonka János gépészmérnök, feltaláló, a magyar technikatörténet kiemelkedő alakja. Magyar feltalálók és találmányaik: Csonka János A hazai automobilizmus története és dokumentációja: Csonka János Csonka János Emlékmúzeum Január 20. 1854. január 20-án Szegeden született Löw Immánuel, a nemzetközi hírű tudós rabbi, orientalista, művelődéstörténeti író. Löw Immánuel (virtuális kiállítás) Varga László: "A földkerekség legtudósabb rabbija" Péter László: Löw Immánuel és Móra Ferenc Január 20. 1847. január 20-án született Reizner János, a Szeged története című monográfia szerzője, a Somogyi-könyvtár első igazgatója. A Reizner család – száz év egy iparos família történetéből Reizner János – A Somogyi-könyvtár száz éve Reizner János: Szeged története Január 16. Szegeden nyílt meg az első háromdimenziós vidéki mozi: 2009. január 16-tól a Belvárosi mozi Zsigmond Vilmos terme 3D-s filmek vetítésére is alkalmas. A mozi visszavág: 3D-s élménnyel vár a Belvárosi mozi Különleges módon turnézik Szegeden a U2 Digitális vetítők Magyarországon Január 12. 1818. január 12-én született Osztróvszky József, Szeged reformkori ellenzéki politikai életének szervezője, 1861-ben rövid ideig polgármestere. Osztróvszky József Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái Osztróvszky József szobra Szegeden Január 8. Pósa Lajos 1881. január 8-án Szeged című írásával mutatkozott be olvasóinak a Szegedi Napló hasábjain. 1889 végéig maradt a lapnál és városunkban. Móra Ferenc: A Szegedi Napló története (részlet) Péter László: Pósa Lajos helye Lengyel András: Egy szegedi lapalapítási kísérlet 1881-ben Január 6. 1934. január 6-án hunyt el Nyilasy Sándor festőművész, aki képein a Szeged környéki tanyavilág életét örökítette meg. Képzőművészet Magyarországon: Nyilasy Sándor Nyilasy Sándor a Wikipédiában Nyilasy Sándor művei a Budapest Aukció adatbázisban Január 4. 1869. január 4-én Ferenc József Ráday Gedeon grófot királyi biztossá nevezte ki az alföldi betyárvilág felszámolására. Életrajz és mentalitás. Ráday Gedeon elfelejtett élete Lefejezte az alvilágot Ráday Gedeon Ráday Gedeon és a szegedi királyi biztosság a korabeli sajtó tükrében Szegedi bűnkrónika December 31. Egy 1974. december 31-i tanácsi határozat nyomán indultak meg Szeged történeti monográfiájának munkálatai. Az első kötet 1983-ban jelent meg. Előszó az első kötethez Imre Mihály: Szeged története. 2. kötet A szerkesztő, Blazovich László előszava az ötödik kötethez December 26. Bár az első istentiszteletet már 1947 végén megtartották, a Honvéd téri református templom felszentelésére csak 1949. december 26-án került sor. Múltunk, templomunk, gyülekezetünk Kis templomtörténet: a Honvéd téri református templom Csongrád megye építészeti emlékei (376. Református templom) December 26.  1927. december 26-án Szegeden született Kass János Kossuth-díjas grafikusművész, városunk díszpolgára. Kass János-emléktábla (2017) „A világot is olyan szemmel látta, mint amilyen művész volt." „Szeged számomra az elveszett Paradicsom" |
Könyvtártörténet
Könyvtártörténet
| Az "Alföld fővárosának" szellemi újjáépítését alapozta meg Somogyi Károly (1811-1888) esztergomi kanonok. |  |
Gyűjtemények
| Helyismereti gyűjtemény Könyvtárunk az országban elsőként hozott létre önálló könyvtári-helyismereti gyűjteményt, mely 1984 óta elkülönített állományrészben könyvtárunk 3. emeletén található.  |
Alapítvány
Somogyi Alapítvány
|
A Szegedi Somogyi-könyvtárért Közhasznú Alapítvány tevékenysége tudományos, kutatási, kulturális és oktatási célokat szolgál. |  |
Képek a könyvtárról
 |