Szegedi kalendárium

Augusztus 19.
1979. augusztus 19-én avatták fel a Dugonics téri zenélő szökőkutat, amely Tarnai István tervei alapján készült. A kutat 2008-ban felújították.
12 méterre csap fel a zenélő szökőkút
Lesse meg velünk a zenélő szökőkutat!
Szeged, Dugonics téri szökőkút

Augusztus 19.
1876. augusztus 19-én avatták fel Dugonics András szobrát a reáliskola előtti téren. 1895-ben áthelyezték a tér másik oldalára.
Dugonics András és könyvtára – Dugonics-ábrázolások
Dugonics András-emlékszobor – Köztérkép
Majzik Andrea: „Möglépött, mint Dugonics”

Augusztus 17.
2007. augusztus 17-én nyitotta meg kapuit a Regionális Összművészeti Központ (REÖK) a felújított Reök-palotában, Európa egyik legszebb szecessziós épületében.
A REÖK honlapja
A helyreállított Reök-palota

Augusztus 14.
Szeged 1918 decemberétől francia megszállás alá került. 1919. augusztus 14-én De Tournadre tábornok vette át a Városkormányzóság irányítását.
Franciák alatt vörösök és fehérek
De Tournadre tábornok a magyar pártok villogásáról
Nagy Miklós: A francia megszállók szerepe Szeged város közigazgatásában 1919-ben
De Tournadre tábornok bejegyzése a Somogyi-könyvtár egyik kötetében

Augusztus 12.

1919. augusztus 12-én tartotta utolsó ülését a május végén Szegedre érkezett ellenforradalmi kormány.
A szegedi kormány beszüntette működését
Szeged mint az ellenforradalmi kormány székhelye
Kelemen Béla: Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez, 1919

Augusztus 11.
1999. augusztus 11-én láthattunk utoljára teljes napfogyatkozást hazánkból. A jelenség Szegedről is kitűnően megfigyelhető volt.
Teljes napfogyatkozás - cikksorozat a Délmagyarországban
Fűrész Gábor: Teljes napfogyatkozás Magyarországon
Magyarországról látható napfogyatkozások 896 után

Augusztus 7.
1900. augusztus 7-én kezdődtek meg a Baumhorn Lipót pesti műépítész által tervezett új zsinagóga építési munkálatai.
Az új zsinagóga a Szegedi Zsidó Hitközség honlapján
Az EURO-TV videója a zsinagógáról
Dávid király temploma

Augusztus 4.
1884. augusztus 4-én Bauer Herbert néven Szegeden született Balázs Béla költő, író, filmesztéta, filmrendező.
Balázs Béla
Péter László: Balázs Béla naplója
Erica Carter: Balázs Béla korai filmelmélete
Virtuális kiállítás, 2009

Augusztus 1.
1904. augusztus 1-jén született Bálint Sándor, „a legszögedibb szögedi", a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja.
Barna Gábor - Grynaeus Tamás: Egy életút példája
Bálint Sándor a Somogyi-könyvtárban
Virtuális kiállítás, 2004

Július 30.
1891. július 30-tól Tömörkény István, a "jeles és már elismert fiatal író" a Szegedi Napló munkatársaként dolgozott.
Tömörkény István a Szegedi Naplónál
Krasznai Attiláné–Lovászi Józsefné: Tömörkény István írásai a Szegedi Naplóban
 

Július 28.
1878. július 28-án indult az első szegedi napilap, a Szegedi Napló, amely néhány év alatt minden vonatkozásban a város vezető lapja lett.
Képek a szegedi sajtó történetéből
A Szegedi Napló szerkesztőségei, kiadóhivatalai és nyomdái
Hírlapjaink (1896) I. Politikai lapok. Szegedi Napló
Mikszáth Kálmán cikkei a Szegedi Naplóban, 1878

Július 27.
1904. július 27-én Szegeden született Kiss Szaléz ferences szerzetes, akit 1946-ban koholt vádak alapján kivégeztek.
P. Kiss Szaléz a Ferences Rend honlapján
Máthé Zsuzsa: Egy ferences szerzetes tragédiája
Varga József: Élni Krisztust, megdicsőíteni életével az evangéliumot

Július 25.
1818. július 25-én hunyt el városunk nagy szülötte, Dugonics András matematikus, piarista tanár, az első magyar regény írója.
Dugonics András és könyvtára
Dugonics András a piarista gimnázium honlapján
Madácsy László: Dugonics András

Július 23.
1961. július 23-án nyílt meg a szegedi Somogyi-könyvtár eszperantó gyűjteménye, a Hungarlanda Esperanto Muzeo kaj biblioteko.
A gyűjtemény honlapja
Szegeden alapították meg a Magyarországi Eszperantó Múzeumot és Könyvtárat
A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Eszperantó gyűjteményének története

Július 23.
1728. július 23-án a ma Boszorkányszigetnek nevezett helyen zajlott le a magyarországi boszorkányság históriájának legvéresebb eseménye.
Tóth G. Péter: A szegedi nagy boszorkányper, 1728
Dr. Balogh Elemér: A szegedi boszorkányper 1728/29
A szegedi boszorkányper

Július 20.
II. Rákóczi Ferenc 1704. július 20-án érkezett seregével Szeged alá. A várat nem sikerült bevennie, augusztus 13-án hadának zömével elvonult.
Rákóczi és Szeged
Zachar József: „Szövetséges" vereségek 1704. augusztus 13-án: Szeged ostromának felhagyása, csatavesztés Höchstädtnél
Szeged vára és a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711)

Július 17.
1871. július 17-én Ferenc József Dáni Ferencet nevezte ki Szeged, Arad és Kecskemét városok főispánjává.
Szinnyei József: Dáni Ferencz
Dáni Ferencz
Mikszáth Kálmán: Szeged pusztulása. Dáni Ferenc főispán

Július 14.
1849. július 14-én Kossuth Lajos kormányzó és Nicolae Balcescu havasalföldi román politikus Szegeden aláírta a magyar–román megbékélési tervezetet.
A magyar–román megbékélés tervezetének politikai rendelkezései
Polgárháború után megbékélés
„Magyarbarát" románok 1848-1849-ben

Július 11.
1849. július 11-én Kossuth Lajos Szegedre érkezett. A Kárász-ház erkélyéről, fáklyafénynél mondta el utolsó nyilvános magyarországi beszédét.
Kossuth Lajos Szegeden
Szegednek népe... (Kossuth két szegedi látogatása)
Kossuthtal kapcsolatos dokumentumok a Somogyi-könyvtár Vasváry-gyűjteményében

Július 7.
1965. július 7-én Tápén egy termálkút fúrásakor olaj tört fel, ami döntően meghatározta Szeged és környékének fejlődését.
A tápéi termálkútból feltört az olaj
Az algyői fekete arany
A Szeged környéki szénhidrogén-előfordulások felkutatásának, feltárásának és termeltetésének tapasztalatai

Július 7.
1904. július 7-én Szegeden született Berczeli Anzelm Károly író, költő, újságíró, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának alapító tagja.
Berczeli Anzelm Károly a Magyar katolikus lexikonban
Jankovich Ferenc: Berczelly A. Károly válogatott versei (1943)
Weöres Sándor: Július – Berczeli Anzelm Károly versei

Július 4.
1898. július 4-én Szegeden született Kanyó Béla egyetemi tanár, a 20. század kiváló higiénikus orvosa.
Magyar orvoséletrajzi lexikon
Kanyó Béla professzorra emlékezünk
Nagy magyar higiénikusok V. Prof. Dr. Kanyó Béla

Július 1.
1884. július 1-jén a Szegedi Közúti Vaspálya Rt. 12 kocsival és 20 lóval indította városunkban a tömegközlekedést.
Lóvasút
Omnibusz, lóvasút, tuja és troli
Szeged története 3/1. A közlekedés és szállítás. A posta fejlődése. III. A városi tömegközlekedés

Június 27.
1934. június 27-én foglalta el hivatalát Szeged utolsó „polgári kori" polgármestere, Pálfy József.
Pálfy József nagy győzelme
G. Tóth Ilona: Pálfy József (részlet)
Szeged polgármestere nyilatkozik az alföldi metropolis gazdasági újjáépítéséről

Június 26.
Országjáró útja során 1938. június 26-án este Szegedre érkezett a Szent Jobbot szállító Aranyvonat. Az eseményt hetek óta tartó készülődés előzte meg.
Az Aranyvonat
Aranyvonat, ami a Szent Jobbot vitte
Gergely Jenő: A Szent Jobb országlátása 1938-ban

Június 23.
1986. június 23-án az MSZMP KB Titkársága egy Kádár-ellenes vers megjelentetése miatt a Tiszatáj féléves szüneteltetéséről hozott határozatot.
A Tiszatáj
A Tiszatáj-ügy állampárti dokumentációja I. II.
Gyuris György: Két esztendő a szegedi Tiszatáj életéből I. II.

Június 19.
1931. június 19-én a Szentszék Szegedet püspöki székhelynek nyilvánította, és a Fogadalmi templomot a csanádi székesegyház rangjára emelte.
A Szeged-Csanádi püspökség története
Az egyházmegyei központ kiépítése Szegeden, 1923-1941
Szeged története 4. Egyházak és vallási mozgalmak

Június 16.
1930. június 16-án Szegeden született Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, 2004 óta városunk díszpolgára.
Ezért rajongott Zsigmond Vilmosért egész Hollywood
Interjú Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrrel (2009)
Cannes-i életműdíj Zsigmond Vilmosnak

Június 13.
1931. június 13-án tartották az első szegedi szabadtéri színielőadást a Dóm téren: a Magyar Passiót Hevesi Sándor rendezésében.
A Szegedi Szabadtéri Játékok története 1930 és 1939 között
Mohácsi Jenő: A szegedi szabadtéri játékok (Nyugat, 1935)
Lugosi Döme: A szegedi szabadtéri játékok története 1931-1937 (könyvismertetés)

Június 10.
1950 nyarán az állam feloszlatta a szerzetesrendek nagy részét. A szegedi piaristákat június 10-én a váci püspöki palotába vitték.
Angyal László: A piarista gimnázium bezárása Szegeden
Borsodi Csaba: A szerzetesrendek feloszlatása, működési engedélyük megvonása 1950 nyarán

Június 6.
1984. június 6-án könyvtárunk megkezdte működését új helyén, a Dóm téri hatszintes üvegpalotában.
A Somogyi-könyvtár története
Időutazás a Délmagyarral: A Somogyi-könyvtár krónikája

Június 5.
Szeged és – az addig Torontál megyéhez tartozó – Újszeged független városok 1880. június 5-én egyesültek a mai Szegeddé.
Szeged és Újszeged egyesülése
Bálint Sándor: Újszeged
Újszeged anno – képgaléria 

Június 2.
1923. június 2-án a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének összejövetelén Móra Ferenc felolvasta Somogyi Károlyról szóló emlékbeszédét.
Móra Ferenc: Somogyi Károly emlékezete

Május 30.
1937. május 30-án, Horthy kormányzó jelenlétében avatták föl a Hősök kapuját - a boltívekben Aba-Novák Vilmos freskóival.
Aba-Novák Vilmos: Hősök kapuja – Száz szép kép
Aba-Novák Galéria
A Hősök kapuja a Wikipédiában

Május 28.
1989. május 28-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Szegedi Vadaspark.
Zootörténelem a Szegedi Vadaspark honlapján
A vadaspark a Wikipédiában

Május 24.
1857. május 24–25-én I. Ferenc József és felesége, Erzsébet – országjáró körútjuk során – ellátogattak Szegedre.
Ferenc József 1857-es magyarországi utazása a Times hasábjain
Erzsébet-album
Örömhangok ... I. Ferencz József császár és Erzsébet császárnő üdvárasztó eljövetelének ünnepélyére

Május 21.
1719. május 21-én III. Károly király kiadta a „Szeged szabad és királyi város kiváltságai megerősítése és magyarázata" című oklevelet.

Az oklevél szövege
Az újrafelemelkedés kora (1686-1849)
Szeged város címere (leírása szerepel az oklevélben)


Május 19.
1843. május 19-én Schwab (Löw) Arszlán főrabbi felavatta a második szegedi zsinagógát, amely a köztudatban ma „régi zsinagóga"-ként szerepel.

A régi zsinagóga a MASZK Egyesület honlapján (az avatási beszéddel) 
A szegedi zsidóság 
„Ha egyszer Szegedet megkérdeznék..." 


Május 13.
1911. május 13-án színházunkban hangzott el először Bartók Béla Négy régi magyar népdal című kórusműve, melyet szerzője a Szegedi Dalárdának komponált.
Bartók Béla és Szeged – virtuális kiállítás
A népdalgyűjtés múltja Szeged környékén
MTA Zenetudományi Intézet, Bartók Archívum

Május 12.
A Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság 1920. május 12-én Albertfalváról Szegedre indította el az első magyarországi légipostajáratot.
A posta története Magyarországon – 4.
A légiposta kezdetei
Az első magyar légiforgalmi társaság

Május 11.
1913. május 11-én a SZAK felújított pályáján került sor Szegeden az első nemzetközi labdarúgó mérkőzésre a bécsi Simmeringer Sport Club ellen.
Szegedi EOL SC – az alapítástól az első profiliga elindulásáig (1899-1926)
Pálya a SZAK-nak, kitörési pont a városnak - 1913
Szeged története 3/2. A szervezett sportélet kibontakozása

Május 5.
1975. május 5-én a Szegedi Nemzeti Színházban „zsúfolt ház, hálás közönség asszisztált Vaszy Viktor ötvenéves karmesteri jubileumához".
A Délmagyarország tudósítása
Virtuális kiállítás Vaszy Viktorról
Vaszy-gyűjtemény: akitől a szabadtéri fanfárja szól…

Május 3.
1852. május 3-án Szegeden született Kálmány Lajos néprajzkutató, a modern magyar folklórtudomány egyik megalapozója.
Magyar katolikus lexikon
Ortutay Gyula: Kálmány Lajos és a modern néprajzi gyűjtés
Kálmány Lajos: Szeged népe (MEK)

Május 1.
1859. május 1-jén jelent meg a Szegedi Híradó első száma. A Kempelen Győző szerkesztette lap a város első folyamatosan megjelenő újságja volt.
T. Knotik Márta: A Szegedi Híradó szerkesztőségei, kiadóhivatalai és nyomdái
Hírlapjaink (1896) I. Politikai lapok. Szegedi Híradó
Lengyel András: Kísérletek a Szegedi Híradó megerősítésére

Április 29.
1979. április 29-én megindult városunkban a trolibuszforgalom az 5-ös vonal Bartók tér és Újszeged közötti megnyitásával.
Szeged trolibuszvonal-hálózata
ZIU-9-es trolibuszok Szegeden
30 éve gördül a troli Szeged utcáin (2009)

Április 27.
1953. április 27-én Szegeden született Tokody Ilona Kossuth-díjas operaénekesnő, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze.
A művészről a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem honlapján
'Illúziókergető lennék' - Tokody Ilona 60 éves
Interjú Tokody Ilonával

Április 26.
„A romjaiból új életre kelő Szegedre nagy nemzeti missió vár..." – 1880. április 26-án Somogyi Károly fölajánlotta könyvtárát Szeged városának.
A fölajánló levél. In: A Somogyi-könyvtár száz éve. 309. o.
Mikszáth Kálmán: A meglepetés. In: A Somogyi-könyvtár száz éve. 311. o.
Somogyi Károly

Április 24.
1917. április 24-én meghalt Tömörkény István – ahogy Móricz Zsigmond írta a Nyugatban: „Elment a magyar embör legjobb barátja."
Virtuális kiállítás az íróról
Kosztolányi Dezső Tömörkény-nekrológja
Az író válogatott novellái a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Április 24.
1875. április 24-én Szegeden született Huszka Jenő, a magyar operettmuzsika kiváló úttörője és klasszikusa.
Huszka Jenő a Színészkönyvtárban
Sándor János: „Zenéjéből mindig közös valami a magyarból és a keletiből” (A fiatal Huszka Jenő és Szeged)
A hét portréja: Huszka Jenő

Április 23.
1926. április 23-án Kucses Éva néven Szegeden született Janikovszky Éva Kossuth-díjas író, számos nagysikerű ifjúsági regény szerzője.
Janikovszky Éva
Janikovszky Éva mindenkinek írt
Janikovszky Éva és a gyerekek

Könyvtártörténet Könyvtártörténet

Könyvtártörténet

Az  "Alföld fővárosának" szellemi újjáépítését alapozta meg Somogyi Károly (1811-1888) esztergomi kanonok.
 

Tovább...

Gyűjtemények

Helyismereti gyűjtemény
Könyvtárunk az országban elsőként hozott létre önálló könyvtári-helyismereti gyűjteményt, mely 1984 óta elkülönített állományrészben könyvtárunk 3. emeletén található.
Tovább...

Alapítvány Alapítvány

Somogyi Alapítvány

 

A Szegedi Somogyi-könyvtárért Közhasznú Alapítvány tevékenysége tudományos, kutatási, kulturális és oktatási célokat szolgál.
 

Tovább...


Képek a könyvtárról