Szegedi kalendárium
| Június 26. Országjáró útja során 1938. június 26-án este Szegedre érkezett a Szent Jobbot szállító Aranyvonat. Az eseményt hetek óta tartó készülődés előzte meg. Tízezrek hódoltak Szegeden az országjáró Szent Jobb előtt  Aranyvonat, ami a Szent Jobbot vitte Gergely Jenő: A Szent Jobb országlátása 1938-ban Június 23. 1986. június 23-án az MSZMP KB Titkársága egy Kádár-ellenes vers megjelentetése miatt a Tiszatáj féléves szüneteltetéséről hozott határozatot. A Tiszatáj  A Tiszatáj-ügy állampárti dokumentációja I. II. Gyuris György: Két esztendő a szegedi Tiszatáj életéből I. II. Június 19. 1931. június 19-én a Szentszék Szegedet püspöki székhelynek nyilvánította, és a Fogadalmi templomot a csanádi székesegyház rangjára emelte. A Szeged-Csanádi püspökség története Az egyházmegyei központ kiépítése Szegeden, 1923-1941 Szeged története 4. Egyházak és vallási mozgalmak Június 16. 1930. június 16-án Szegeden született Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, 2004 óta városunk díszpolgára. Ezért rajongott Zsigmond Vilmosért egész Hollywood Interjú Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrrel (2009) Cannes-i életműdíj Zsigmond Vilmosnak Június 13. 1931. június 13-án tartották az első szegedi szabadtéri színielőadást a Dóm téren: a Magyar Passiót Hevesi Sándor rendezésében. A Szegedi Szabadtéri Játékok története 1930 és 1939 között Mohácsi Jenő: A szegedi szabadtéri játékok (Nyugat, 1935) Lugosi Döme: A szegedi szabadtéri játékok története 1931-1937 (könyvismertetés) Június 10. 1950 nyarán az állam feloszlatta a szerzetesrendek nagy részét. A szegedi piaristákat június 10-én a váci püspöki palotába vitték. Angyal László: A piarista gimnázium bezárása Szegeden Borsodi Csaba: A szerzetesrendek feloszlatása, működési engedélyük megvonása 1950 nyarán Június 6. 1984. június 6-án könyvtárunk megkezdte működését új helyén, a Dóm téri hatszintes üvegpalotában. A Somogyi-könyvtár története Időutazás a Délmagyarral: A Somogyi-könyvtár krónikája Június 5. Szeged és – az addig Torontál megyéhez tartozó – Újszeged független városok 1880. június 5-én egyesültek a mai Szegeddé. Szeged és Újszeged egyesülése Bálint Sándor: Újszeged Újszeged anno – képgaléria Június 2. 1923. június 2-án a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének összejövetelén Móra Ferenc felolvasta Somogyi Károlyról szóló emlékbeszédét. Móra Ferenc: Somogyi Károly emlékezete Május 30. 1937. május 30-án, Horthy kormányzó jelenlétében avatták föl a Hősök kapuját - a boltívekben Aba-Novák Vilmos freskóival. A kormányzó országos jelentőségű ünnepen felavatta a szegedi Hősök Kapuját Aba-Novák Vilmos: Hősök kapuja – Száz szép kép A Hősök kapuja a Wikipédiában Május 28. 1989. május 28-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Szegedi Vadaspark. Zootörténelem a Szegedi Vadaspark honlapján A vadaspark a Wikipédiában Május 24. 1857. május 24–25-én I. Ferenc József és felesége, Erzsébet – országjáró körútjuk során – ellátogattak Szegedre. Ferenc József 1857-es magyarországi utazása a Times hasábjain Erzsébet-album Örömhangok ... I. Ferencz József császár és Erzsébet császárnő üdvárasztó eljövetelének ünnepélyére Május 21. 1719. május 21-én III. Károly király kiadta a „Szeged szabad és királyi város kiváltságai megerősítése és magyarázata" című oklevelet. Az oklevél szövege Május 19. 1843. május 19-én Schwab (Löw) Arszlán főrabbi felavatta a második szegedi zsinagógát, amely a köztudatban ma „régi zsinagóga"-ként szerepel. A régi zsinagóga a MASZK Egyesület honlapján (az avatási beszéddel) Május 16. 1972. május 16-án Washingtonban kelt adománylevelében Vasváry Ödön a szegedi Somogyi-könyvtárnak adományozta gyűjteményét. Az adománylevél Május 13. 1911. május 13-án színházunkban hangzott el először Bartók Béla Négy régi magyar népdal című kórusműve, melyet szerzője a Szegedi Dalárdának komponált. Bartók Béla és Szeged – virtuális kiállítás Szeged és környéke a népdalgyűjtés bölcsője... MTA Zenetudományi Intézet, Bartók Archívum Május 12. A Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság 1920. május 12-én Albertfalváról Szegedre indította el az első magyarországi légipostajáratot. A légiposta kezdetei Az első magyar légiforgalmi társaság Száz éves a Magyar Légiposta (2018) Május 11. 1913. május 11-én a SZAK felújított pályáján került sor Szegeden az első nemzetközi labdarúgó mérkőzésre a bécsi Simmeringer Sport Club ellen. Szegedi EOL SC – az alapítástól az első profiliga elindulásáig (1899-1926) Pálya a SZAK-nak, kitörési pont a városnak - 1913 Szeged története 3/2. A szervezett sportélet kibontakozása Május 6. 1800. május 6-tól 28-ig Kelemen László színtársulata a használaton kívüli felsővárosi Szent György templomban magyar nyelvű előadásokat tartott. A szegedi színjátszás kezdetei Kelemen László és Szeged (p. 40–60.) Reizner János: Szeged története III. Színház és színészet Május 5. 1975. május 5-én a Szegedi Nemzeti Színházban „zsúfolt ház, hálás közönség asszisztált Vaszy Viktor ötvenéves karmesteri jubileumához". A Délmagyarország tudósítása Virtuális kiállítás Vaszy Viktorról Vaszy-gyűjtemény: akitől a szabadtéri fanfárja szól… Május 3. 1852. május 3-án Szegeden született Kálmány Lajos néprajzkutató, a modern magyar folklórtudomány egyik megalapozója. Magyar katolikus lexikon Ortutay Gyula: Kálmány Lajos és a modern néprajzi gyűjtés Kálmány Lajos: Szeged népe (MEK) Május 1. 1859. május 1-jén jelent meg a Szegedi Híradó első száma. A Kempelen Győző szerkesztette lap a város első folyamatosan megjelenő újságja volt. T. Knotik Márta: A Szegedi Híradó szerkesztőségei, kiadóhivatalai és nyomdái Hírlapjaink (1896) I. Politikai lapok. Szegedi Híradó Lengyel András: Kísérletek a Szegedi Híradó megerősítésére Április 29. 1979. április 29-én megindult városunkban a trolibuszforgalom az 5-ös vonal Bartók tér és Újszeged közötti megnyitásával. Szeged trolibuszvonal-hálózata ZIU-9-es trolibuszok Szegeden 30 éve gördül a troli Szeged utcáin (2009) Április 27. 1953. április 27-én Szegeden született Tokody Ilona Kossuth-díjas operaénekesnő, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze. A művészről a Zeneakadémia honlapján 'Illúziókergető lennék' - Tokody Ilona 60 éves Interjú Tokody Ilonával Április 26. „A romjaiból új életre kelő Szegedre nagy nemzeti missió vár..." – 1880. április 26-án Somogyi Károly fölajánlotta könyvtárát Szeged városának. A fölajánló levél. In: A Somogyi-könyvtár száz éve. 309. o. Mikszáth Kálmán: A meglepetés. In: A Somogyi-könyvtár száz éve. 311. o. Somogyi Károly Április 24. 1917. április 24-én meghalt Tömörkény István – ahogy Móricz Zsigmond írta a Nyugatban: „Elment a magyar embör legjobb barátja." Virtuális kiállítás az íróról Kosztolányi Dezső Tömörkény-nekrológja Az író válogatott novellái a Magyar Elektronikus Könyvtárban Április 24. 1875. április 24-én Szegeden született Huszka Jenő, a magyar operettmuzsika kiváló úttörője és klasszikusa. Sándor János: „Zenéjéből mindig közös valami a magyarból és a keletiből” (A fiatal Huszka Jenő és Szeged) Huszka Jenő a Wikipédiában Operácskák Huszka Jenőtől Április 23. 1926. április 23-án Kucses Éva néven Szegeden született Janikovszky Éva Kossuth-díjas író, számos nagysikerű ifjúsági regény szerzője. Janikovszky Éva Janikovszky Éva mindenkinek írt Janikovszky Éva és a gyerekek Április 22. 1885. április 22-én leégett az 1883-as "Királynapok" keretében ünnepélyesen átadott színházépület. A király nyomában Szegeden, 1883 Szeged színház nélkül A Szegedi Nemzeti Színház épülete Április 18. 1931. április 18-án házkutatást tartottak Radnóti Miklós szegedi lakásában és elkobozták második verseskötetének, az Újmódi pásztorok énekének példányait. Radnóti Miklós szegedi szobái Az Újmódi pásztorok éneke egy példányáról Virtuális kiállítás Radnóti Miklósról Április 16. 1966. április 16-án Szegeden halt meg Jancsó Miklós világhírű farmakológus, Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Ifj. Jancsó Miklós farmakológus Issekutz Béla: Jancsó Miklós emlékére Jancsó Miklós a Nemzeti Emlékcsarnokban Április 14. A Színház és Társaság 1925. április 14-i címlapján jelent meg Magyar László karikatúrája József Attiláról, s a költő két verse is olvasható volt a lapszámban. Virtuális kiállítás a költő szegedi éveiről József Attila: Curriculum vitae Képek József Attila életéből Április 11. Vántus István: Aranykoporsó című operájának kirobbanó sikerű ősbemutatója 1975. április 11-én volt a Szegedi Nemzeti Színházban. Vántus István zeneszerző (1935–1992) Virtuális kiállítás Illés Mária: „A tiszta hangok titka”. Vántus István művészete zeneelméleti rendszerének tükrében Április 7. Egy egyetemi tanácsülésen elhangzott javaslat alapján 1938. április 7-én Szent-Györgyi Albertet a szegedi egyetem természettudományi karának díszdoktorává avatták. A Nobel-díjas tudós a Szegedi Tudományegyetem honlapján Magyar feltalálók és találmányaik Életút zenei kitérőkkel Április 6.  1937. április 6-án az egykori Fodor utca 6-os számú házban hunyt el Juhász Gyula. Az utca, ahol a költő élete utolsó éveit töltötte, ma az ő nevét viseli. Juhász Gyula Juhász Gyula-dokumentumok a Kilényi-gyűjteményben Juhász Gyula összes versei a Magyar Elektronikus Könyvtárban Április 4. 1883. április 4-én született Szeged halhatatlan költője, Juhász Gyula a palánki Ipar utca 13. számú házban. A reverendát adta föl az írásért Juhász Gyula és a művészetek A félrecsúszott nyakkendő... Juhász Gyula szerelmei Április 3. Szenttamás 1849. április 3-i bevételekor a Földváry Sándor vezette szegedi önkéntes nemzetőrök csapata tűzte ki elsőként a nemzeti színű zászlót. A szent-tamási diadal A délvidéki események; Perczel Mór támadó műveletei a Bácskában Szent-Tamás. A rabló ráczok főfészke nincs többé! Április 1.  1919. április 1-jén jelent meg Móra Ferenc Memento című vezércikke. Az író hamarosan lemondásra kényszerült a Szegedi Napló főszerkesztői tisztéről. A Mementó a Szegedi Naplóban és a kézirat első oldala Változás a Szegedi Napló szerkesztőségében Lengyel András: A forradalmak furcsa párosa Március 29. 1944. március 29-én érkezett Szegedre a hónap elején kinevezett új csanádi püspök, Hamvas Endre. Magyar életrajzi lexikon: Hamvas Endre Hamvas Endre az új csanádi püspök Hamvas Endre megyéspüspök Március 25. A Szeged 1925. március 25-i számában jelent meg József Attila Tiszta szívvel című verse, mely a költő életében különös jelentőséggel bír. Alföldy Jenő: Törvényen kívül és törvényen felül Énszerkezet, önteremtés - József Attila üzenete József Attila Szegeden, 1925 Március 23.  1984. március 23-án hunyt el Greguss Pál botanikus, egyetemi tanár, aki éveken át volt a szegedi egyetem dékánja, majd rektora, valamint a Füvészkert igazgatója. Móra Ferenc: A növények csodálatos élete Nagy magyar tudományos siker a kanadai nemzetközi botanikai köngresszuson Molnár Jakab: Tudós fiát köszöntötte Tornya Március 22. 1887. március 22-én Szegeden született Hegedűs Gyula újságíró, több neves budapesti lap munkatársa, a Magyarság és a Magyar Nemzet egyik alapítója. Magyar életrajzi lexikon A Magyar Nemzet egyik alapítója Kunszery Gyula: „A Tűz fiai” (Hegedűs Gyula irodalmi hagyatékából) Március 18. A pesti forradalom híreit 1848. március 18-án népgyűlésen ismertették Szeged lakosságával, melyen a közrend fenntartása érdekében állandó bizottmányt választottak. A népgyűlés jegyzőkönyvének első oldala A reformmozgalom és a forradalom Szegeden Szeged eseményei 1848-49-ben Március 17. 1879. március 17-én Szegedre látogatott I. Ferenc József, hogy személyes tapasztalatai alapján hozza meg a szükséges intézkedéseket az árvíz sújtotta város megmentésére. Vágó Pál festménye  A király Szegeden   A király a vár bástyáján  Március 12. 1879. március 12-én hajnali fél 2-kor a megáradt Tisza Rókusnál átszakította a töltést, és a víz Szeged városára zúdult. A 6000 házból alig 260 maradt meg. „A hajnal nem találta többé..." – virtuális kiállítás Vágás István: A Szeged városát 1879-ben romba döntő árvíz A napfény városának leggyászosabb éjszakája Március 8. A Szeged 1925. március 8-i száma hírül adta, hogy Szabó Dezső a lap munkatársa lett és közölte írását Juhász Gyula Testamentom című kötetéről. Péter László: Szabó Dezső Szegeden Szabó Dezső: Juhász Gyula új könyvéhez  Budai Balogh Sándor: Szabó Dezső ismeretlen naplója (1924–1925) Március 5. 1985. március 5-én hunyt el Kanyó Zoltán, a szegedi egyetem tanszékvezető docense, a nyelvészeti és szemiotikai alapú irodalomelmélet jelentős hazai képviselője. Bernáth Árpád: Kanyó Zoltán (1940-1985) Kanyó Zoltán a Wikipédiában Kanyó Zoltán (Névpont) Március 4. 1854. március 4-én indult meg a vasúti közlekedés Szegedre. Ekkor adták át a Cegléd–Szeged vasútvonal Félegyháza–Szeged közötti szakaszát. Szeged története 3/1. Közlekedés és szállítás Dr. Horváth Ferenc: A Cegléd–Szeged vasútvonal története Engi József: A szegedi kényszerpályás tömegközlekedés története. 1. rész: A kezdetektől a lóvasútig Március 1. 1973. március 1-jén került a Somogyi-könyvtár élére Tóth Béla író, könyvtáros. Az ő erőfeszítéseinek köszönhetően épült fel a Dóm téri új könyvtárépület. Szegedi arcképcsarnok: Tóth Béla Gyuris György: Tóth Béla, a könyvtáros A Somogyi-könyvtár száz éve. Az átszervezés éve 1973 Február 27. 1915. február 27-én Czibula Viktor néven Szegeden született Csongor Győző tanár, botanikus, muzeológus, várostörténész, numizmatikus, szabadkőműves főmester. Gaskó Béla: Csongor Győző Csongor Győző: A szegedi Móra Ferenc Múzeum herbariuma Csongor Győző: Móra Ferenc és a természettudomány |
Könyvtártörténet
Könyvtártörténet
| Az "Alföld fővárosának" szellemi újjáépítését alapozta meg Somogyi Károly (1811-1888) esztergomi kanonok. |  |
Gyűjtemények
| Helyismereti gyűjtemény Könyvtárunk az országban elsőként hozott létre önálló könyvtári-helyismereti gyűjteményt, mely 1984 óta elkülönített állományrészben könyvtárunk 3. emeletén található.  |
Alapítvány
Somogyi Alapítvány
|
A Szegedi Somogyi-könyvtárért Közhasznú Alapítvány tevékenysége tudományos, kutatási, kulturális és oktatási célokat szolgál. |  |
Képek a könyvtárról
 |