Szegedi kalendárium
| Augusztus 19. 1979. augusztus 19-én avatták fel a Dugonics téri zenélő szökőkutat, amely Tarnai István tervei alapján készült. A kutat 2008-ban felújították. 12 méterre csap fel a zenélő szökőkút  Lesse meg velünk a zenélő szökőkutat!  Szeged, Dugonics téri szökőkút Augusztus 19.  1876. augusztus 19-én avatták fel Dugonics András szobrát a reáliskola előtti téren. 1895-ben áthelyezték a tér másik oldalára. Dugonics András és könyvtára – Dugonics-ábrázolások Dugonics András-emlékszobor – Köztérkép Majzik Andrea: „Möglépött, mint Dugonics” Augusztus 17.  2007. augusztus 17-én nyitotta meg kapuit a Regionális Összművészeti Központ (REÖK) a felújított Reök-palotában, Európa egyik legszebb szecessziós épületében. A REÖK honlapja A helyreállított Reök-palota Augusztus 14. Szeged 1918 decemberétől francia megszállás alá került. 1919. augusztus 14-én De Tournadre tábornok vette át a Városkormányzóság irányítását. Franciák alatt vörösök és fehérek De Tournadre tábornok a magyar pártok villogásáról Nagy Miklós: A francia megszállók szerepe Szeged város közigazgatásában 1919-ben De Tournadre tábornok bejegyzése a Somogyi-könyvtár egyik kötetében Augusztus 12. 1919. augusztus 12-én tartotta utolsó ülését a május végén Szegedre érkezett ellenforradalmi kormány. A szegedi kormány beszüntette működését Szeged mint az ellenforradalmi kormány székhelye Kelemen Béla: Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez, 1919 Augusztus 11. 1999. augusztus 11-én láthattunk utoljára teljes napfogyatkozást hazánkból. A jelenség Szegedről is kitűnően megfigyelhető volt. Teljes napfogyatkozás - cikksorozat a Délmagyarországban Fűrész Gábor: Teljes napfogyatkozás Magyarországon Magyarországról látható napfogyatkozások 896 után Augusztus 7. 1900. augusztus 7-én kezdődtek meg a Baumhorn Lipót pesti műépítész által tervezett új zsinagóga építési munkálatai. Az új zsinagóga a Szegedi Zsidó Hitközség honlapján Az EURO-TV videója a zsinagógáról Dávid király temploma Augusztus 4. 1884. augusztus 4-én Bauer Herbert néven Szegeden született Balázs Béla költő, író, filmesztéta, filmrendező. Balázs Béla Péter László: Balázs Béla naplója Erica Carter: Balázs Béla korai filmelmélete Virtuális kiállítás, 2009 Augusztus 1. 1904. augusztus 1-jén született Bálint Sándor, „a legszögedibb szögedi", a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja. Barna Gábor - Grynaeus Tamás: Egy életút példája Bálint Sándor a Somogyi-könyvtárban Virtuális kiállítás, 2004 Július 30. 1891. július 30-tól Tömörkény István, a "jeles és már elismert fiatal író" a Szegedi Napló munkatársaként dolgozott. Tömörkény István a Szegedi Naplónál Krasznai Attiláné–Lovászi Józsefné: Tömörkény István írásai a Szegedi Naplóban Július 28. 1878. július 28-án indult az első szegedi napilap, a Szegedi Napló, amely néhány év alatt minden vonatkozásban a város vezető lapja lett. Képek a szegedi sajtó történetéből A Szegedi Napló szerkesztőségei, kiadóhivatalai és nyomdái Hírlapjaink (1896) I. Politikai lapok. Szegedi Napló Mikszáth Kálmán cikkei a Szegedi Naplóban, 1878 Július 27. 1904. július 27-én Szegeden született Kiss Szaléz ferences szerzetes, akit 1946-ban koholt vádak alapján kivégeztek. P. Kiss Szaléz a Ferences Rend honlapján Máthé Zsuzsa: Egy ferences szerzetes tragédiája Varga József: Élni Krisztust, megdicsőíteni életével az evangéliumot Július 25. 1818. július 25-én hunyt el városunk nagy szülötte, Dugonics András matematikus, piarista tanár, az első magyar regény írója. Dugonics András és könyvtára Dugonics András a piarista gimnázium honlapján Madácsy László: Dugonics András Július 23. 1961. július 23-án nyílt meg a szegedi Somogyi-könyvtár eszperantó gyűjteménye, a Hungarlanda Esperanto Muzeo kaj biblioteko. A gyűjtemény honlapja Szegeden alapították meg a Magyarországi Eszperantó Múzeumot és Könyvtárat A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Eszperantó gyűjteményének története Július 23. 1728. július 23-án a ma Boszorkányszigetnek nevezett helyen zajlott le a magyarországi boszorkányság históriájának legvéresebb eseménye. Tóth G. Péter: A szegedi nagy boszorkányper, 1728 Dr. Balogh Elemér: A szegedi boszorkányper 1728/29 A szegedi boszorkányper Július 20. II. Rákóczi Ferenc 1704. július 20-án érkezett seregével Szeged alá. A várat nem sikerült bevennie, augusztus 13-án hadának zömével elvonult. Rákóczi és Szeged Zachar József: „Szövetséges" vereségek 1704. augusztus 13-án: Szeged ostromának felhagyása, csatavesztés Höchstädtnél Szeged vára és a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) Július 17. 1871. július 17-én Ferenc József Dáni Ferencet nevezte ki Szeged, Arad és Kecskemét városok főispánjává. Szinnyei József: Dáni Ferencz Dáni Ferencz Mikszáth Kálmán: Szeged pusztulása. Dáni Ferenc főispán Július 14. 1849. július 14-én Kossuth Lajos kormányzó és Nicolae Balcescu havasalföldi román politikus Szegeden aláírta a magyar–román megbékélési tervezetet. A magyar–román megbékélés tervezetének politikai rendelkezései Polgárháború után megbékélés „Magyarbarát" románok 1848-1849-ben Július 11. 1849. július 11-én Kossuth Lajos Szegedre érkezett. A Kárász-ház erkélyéről, fáklyafénynél mondta el utolsó nyilvános magyarországi beszédét. Kossuth Lajos Szegeden Szegednek népe... (Kossuth két szegedi látogatása) Kossuthtal kapcsolatos dokumentumok a Somogyi-könyvtár Vasváry-gyűjteményében Július 7. 1965. július 7-én Tápén egy termálkút fúrásakor olaj tört fel, ami döntően meghatározta Szeged és környékének fejlődését. A tápéi termálkútból feltört az olaj Az algyői fekete arany A Szeged környéki szénhidrogén-előfordulások felkutatásának, feltárásának és termeltetésének tapasztalatai Július 7. 1904. július 7-én Szegeden született Berczeli Anzelm Károly író, költő, újságíró, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának alapító tagja. Berczeli Anzelm Károly a Magyar katolikus lexikonban Jankovich Ferenc: Berczelly A. Károly válogatott versei (1943) Weöres Sándor: Július – Berczeli Anzelm Károly versei Július 4. 1898. július 4-én Szegeden született Kanyó Béla egyetemi tanár, a 20. század kiváló higiénikus orvosa. Magyar orvoséletrajzi lexikon Kanyó Béla professzorra emlékezünk Nagy magyar higiénikusok V. Prof. Dr. Kanyó Béla Július 1. 1884. július 1-jén a Szegedi Közúti Vaspálya Rt. 12 kocsival és 20 lóval indította városunkban a tömegközlekedést. Lóvasút Omnibusz, lóvasút, tuja és troli Szeged története 3/1. A közlekedés és szállítás. A posta fejlődése. III. A városi tömegközlekedés Június 27. 1934. június 27-én foglalta el hivatalát Szeged utolsó „polgári kori" polgármestere, Pálfy József. Pálfy József nagy győzelme G. Tóth Ilona: Pálfy József (részlet) Szeged polgármestere nyilatkozik az alföldi metropolis gazdasági újjáépítéséről Június 26. Országjáró útja során 1938. június 26-án este Szegedre érkezett a Szent Jobbot szállító Aranyvonat. Az eseményt hetek óta tartó készülődés előzte meg. Az Aranyvonat Aranyvonat, ami a Szent Jobbot vitte Gergely Jenő: A Szent Jobb országlátása 1938-ban Június 23. 1986. június 23-án az MSZMP KB Titkársága egy Kádár-ellenes vers megjelentetése miatt a Tiszatáj féléves szüneteltetéséről hozott határozatot. A Tiszatáj A Tiszatáj-ügy állampárti dokumentációja I. II. Gyuris György: Két esztendő a szegedi Tiszatáj életéből I. II. Június 19. 1931. június 19-én a Szentszék Szegedet püspöki székhelynek nyilvánította, és a Fogadalmi templomot a csanádi székesegyház rangjára emelte. A Szeged-Csanádi püspökség története Az egyházmegyei központ kiépítése Szegeden, 1923-1941 Szeged története 4. Egyházak és vallási mozgalmak Június 16. 1930. június 16-án Szegeden született Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, 2004 óta városunk díszpolgára. Ezért rajongott Zsigmond Vilmosért egész Hollywood Interjú Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrrel (2009) Cannes-i életműdíj Zsigmond Vilmosnak Június 13. 1931. június 13-án tartották az első szegedi szabadtéri színielőadást a Dóm téren: a Magyar Passiót Hevesi Sándor rendezésében. A Szegedi Szabadtéri Játékok története 1930 és 1939 között Mohácsi Jenő: A szegedi szabadtéri játékok (Nyugat, 1935) Lugosi Döme: A szegedi szabadtéri játékok története 1931-1937 (könyvismertetés) Június 10. 1950 nyarán az állam feloszlatta a szerzetesrendek nagy részét. A szegedi piaristákat június 10-én a váci püspöki palotába vitték. Angyal László: A piarista gimnázium bezárása Szegeden Borsodi Csaba: A szerzetesrendek feloszlatása, működési engedélyük megvonása 1950 nyarán Június 6. 1984. június 6-án könyvtárunk megkezdte működését új helyén, a Dóm téri hatszintes üvegpalotában. A Somogyi-könyvtár története Időutazás a Délmagyarral: A Somogyi-könyvtár krónikája Június 5. Szeged és – az addig Torontál megyéhez tartozó – Újszeged független városok 1880. június 5-én egyesültek a mai Szegeddé. Szeged és Újszeged egyesülése Bálint Sándor: Újszeged Újszeged anno – képgaléria Június 2. 1923. június 2-án a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének összejövetelén Móra Ferenc felolvasta Somogyi Károlyról szóló emlékbeszédét. Móra Ferenc: Somogyi Károly emlékezete Május 30. 1937. május 30-án, Horthy kormányzó jelenlétében avatták föl a Hősök kapuját - a boltívekben Aba-Novák Vilmos freskóival. Aba-Novák Vilmos: Hősök kapuja – Száz szép kép Aba-Novák Galéria A Hősök kapuja a Wikipédiában Május 28. 1989. május 28-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Szegedi Vadaspark. Zootörténelem a Szegedi Vadaspark honlapján A vadaspark a Wikipédiában Május 24. 1857. május 24–25-én I. Ferenc József és felesége, Erzsébet – országjáró körútjuk során – ellátogattak Szegedre. Ferenc József 1857-es magyarországi utazása a Times hasábjain Erzsébet-album Örömhangok ... I. Ferencz József császár és Erzsébet császárnő üdvárasztó eljövetelének ünnepélyére Május 21. 1719. május 21-én III. Károly király kiadta a „Szeged szabad és királyi város kiváltságai megerősítése és magyarázata" című oklevelet. Az oklevél szövege Május 19. 1843. május 19-én Schwab (Löw) Arszlán főrabbi felavatta a második szegedi zsinagógát, amely a köztudatban ma „régi zsinagóga"-ként szerepel. A régi zsinagóga a MASZK Egyesület honlapján (az avatási beszéddel) Május 13. 1911. május 13-án színházunkban hangzott el először Bartók Béla Négy régi magyar népdal című kórusműve, melyet szerzője a Szegedi Dalárdának komponált. Bartók Béla és Szeged – virtuális kiállítás A népdalgyűjtés múltja Szeged környékén MTA Zenetudományi Intézet, Bartók Archívum Május 12. A Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság 1920. május 12-én Albertfalváról Szegedre indította el az első magyarországi légipostajáratot. A posta története Magyarországon – 4. A légiposta kezdetei Az első magyar légiforgalmi társaság Május 11. 1913. május 11-én a SZAK felújított pályáján került sor Szegeden az első nemzetközi labdarúgó mérkőzésre a bécsi Simmeringer Sport Club ellen. Szegedi EOL SC – az alapítástól az első profiliga elindulásáig (1899-1926) Pálya a SZAK-nak, kitörési pont a városnak - 1913 Szeged története 3/2. A szervezett sportélet kibontakozása Május 5. 1975. május 5-én a Szegedi Nemzeti Színházban „zsúfolt ház, hálás közönség asszisztált Vaszy Viktor ötvenéves karmesteri jubileumához". A Délmagyarország tudósítása Virtuális kiállítás Vaszy Viktorról Vaszy-gyűjtemény: akitől a szabadtéri fanfárja szól… Május 3. 1852. május 3-án Szegeden született Kálmány Lajos néprajzkutató, a modern magyar folklórtudomány egyik megalapozója. Magyar katolikus lexikon Ortutay Gyula: Kálmány Lajos és a modern néprajzi gyűjtés Kálmány Lajos: Szeged népe (MEK) Május 1. 1859. május 1-jén jelent meg a Szegedi Híradó első száma. A Kempelen Győző szerkesztette lap a város első folyamatosan megjelenő újságja volt. T. Knotik Márta: A Szegedi Híradó szerkesztőségei, kiadóhivatalai és nyomdái Hírlapjaink (1896) I. Politikai lapok. Szegedi Híradó Lengyel András: Kísérletek a Szegedi Híradó megerősítésére Április 29. 1979. április 29-én megindult városunkban a trolibuszforgalom az 5-ös vonal Bartók tér és Újszeged közötti megnyitásával. Szeged trolibuszvonal-hálózata ZIU-9-es trolibuszok Szegeden 30 éve gördül a troli Szeged utcáin (2009) Április 27. 1953. április 27-én Szegeden született Tokody Ilona Kossuth-díjas operaénekesnő, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze. A művészről a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem honlapján 'Illúziókergető lennék' - Tokody Ilona 60 éves Interjú Tokody Ilonával Április 26. „A romjaiból új életre kelő Szegedre nagy nemzeti missió vár..." – 1880. április 26-án Somogyi Károly fölajánlotta könyvtárát Szeged városának. A fölajánló levél. In: A Somogyi-könyvtár száz éve. 309. o. Mikszáth Kálmán: A meglepetés. In: A Somogyi-könyvtár száz éve. 311. o. Somogyi Károly Április 24. 1917. április 24-én meghalt Tömörkény István – ahogy Móricz Zsigmond írta a Nyugatban: „Elment a magyar embör legjobb barátja." Virtuális kiállítás az íróról Kosztolányi Dezső Tömörkény-nekrológja Az író válogatott novellái a Magyar Elektronikus Könyvtárban Április 24. 1875. április 24-én Szegeden született Huszka Jenő, a magyar operettmuzsika kiváló úttörője és klasszikusa. Huszka Jenő a Színészkönyvtárban Sándor János: „Zenéjéből mindig közös valami a magyarból és a keletiből” (A fiatal Huszka Jenő és Szeged) A hét portréja: Huszka Jenő Április 23. 1926. április 23-án Kucses Éva néven Szegeden született Janikovszky Éva Kossuth-díjas író, számos nagysikerű ifjúsági regény szerzője. Janikovszky Éva Janikovszky Éva mindenkinek írt Janikovszky Éva és a gyerekek |
Könyvtártörténet
Könyvtártörténet
| Az "Alföld fővárosának" szellemi újjáépítését alapozta meg Somogyi Károly (1811-1888) esztergomi kanonok. |  |
Gyűjtemények
| Helyismereti gyűjtemény Könyvtárunk az országban elsőként hozott létre önálló könyvtári-helyismereti gyűjteményt, mely 1984 óta elkülönített állományrészben könyvtárunk 3. emeletén található.  |
Alapítvány
Somogyi Alapítvány
|
A Szegedi Somogyi-könyvtárért Közhasznú Alapítvány tevékenysége tudományos, kutatási, kulturális és oktatási célokat szolgál. |  |
Képek a könyvtárról
 |