Szegedi kalendárium

Június 26.
Országjáró útja során 1938. június 26-án este Szegedre érkezett a Szent Jobbot szállító Aranyvonat. Az eseményt hetek óta tartó készülődés előzte meg.
Az Aranyvonat
Aranyvonat, ami a Szent Jobbot vitte
Gergely Jenő: A Szent Jobb országlátása 1938-ban

Június 23.
1986. június 23-án az MSZMP KB Titkársága egy Kádár-ellenes vers megjelentetése miatt a Tiszatáj féléves szüneteltetéséről hozott határozatot.
A Tiszatáj
A Tiszatáj-ügy állampárti dokumentációja I. II.
Gyuris György: Két esztendő a szegedi Tiszatáj életéből I. II.

Június 19.
1931. június 19-én a Szentszék Szegedet püspöki székhelynek nyilvánította, és a Fogadalmi templomot a csanádi székesegyház rangjára emelte.
A Szeged-Csanádi püspökség története
Az egyházmegyei központ kiépítése Szegeden, 1923-1941
Szeged története 4. Egyházak és vallási mozgalmak

Június 16.
1930. június 16-án Szegeden született Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, 2004 óta városunk díszpolgára.
Hollósi Zsolt beszélgetése Zsigmond Vilmossal (2004)
Interjú Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrrel (2009)
Cannes-i életműdíj Zsigmond Vilmosnak

Június 13.
1931. június 13-án tartották az első szegedi szabadtéri színielőadást a Dóm téren: a Magyar Passiót Hevesi Sándor rendezésében.
A Szegedi Szabadtéri Játékok története 1930 és 1939 között
Mohácsi Jenő: A szegedi szabadtéri játékok (Nyugat, 1935)
Lugosi Döme: A szegedi szabadtéri játékok története 1931-1937 (könyvismertetés)

Június 10.
1950 nyarán az állam feloszlatta a szerzetesrendek nagy részét. A szegedi piaristákat június 10-én a váci püspöki palotába vitték.
Angyal László: A piarista gimnázium bezárása Szegeden
Borsodi Csaba: A szerzetesrendek feloszlatása, működési engedélyük megvonása 1950 nyarán

Június 6.
1984. június 6-án könyvtárunk megkezdte működését új helyén, a Dóm téri hatszintes üvegpalotában.
A Somogyi-könyvtár története
Időutazás a Délmagyarral: A Somogyi-könyvtár krónikája

Június 5.
Szeged és – az addig Torontál megyéhez tartozó – Újszeged független városok 1880. június 5-én egyesültek a mai Szegeddé.
Szeged és Újszeged egyesülése
Bálint Sándor: Újszeged
Újszeged anno – képgaléria 

Június 2.
1923. június 2-án a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének összejövetelén Móra Ferenc felolvasta Somogyi Károlyról szóló emlékbeszédét.
Móra Ferenc: Somogyi Károly emlékezete
A Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének jegyzőkönyve
A Somogyi-könyvtár száz éve: A kolduskodás évei

Május 30.
1937. május 30-án, Horthy kormányzó jelenlétében avatták föl a Hősök kapuját - a boltívekben Aba-Novák Vilmos freskóival.
Aba-Novák Vilmos: Hősök kapuja – Száz szép kép
Aba-Novák Galéria
A Hősök kapuja a Wikipédiában

Május 28.
1989. május 28-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Szegedi Vadaspark.
Zootörténelem a Szegedi Vadaspark honlapján
A vadaspark a Wikipédiában
A Magyar Állatkertek Szövetsége honlapján

Május 24.
1857. május 24–25-én I. Ferenc József és felesége, Erzsébet – országjáró körútjuk során – ellátogattak Szegedre.
Ferenc József 1857-es magyarországi utazása a Times hasábjain
Erzsébet-album
Örömhangok ... I. Ferencz József császár és Erzsébet császárnő üdvárasztó eljövetelének ünnepélyére

Május 21.
1719. május 21-én III. Károly király kiadta a „Szeged szabad és királyi város kiváltságai megerősítése és magyarázata" című oklevelet.

Az oklevél szövege
Az újrafelemelkedés kora (1686-1849)
Szeged város címere (leírása szerepel az oklevélben)


Május 19.
1843. május 19-én Schwab (Löw) Arszlán főrabbi felavatta a második szegedi zsinagógát, amely a köztudatban ma „régi zsinagóga"-ként szerepel.

A régi zsinagóga a MASZK Egyesület honlapján (az avatási beszéddel) 
A szegedi zsidóság 
„Ha egyszer Szegedet megkérdeznék..." 


Május 13.
1911. május 13-án színházunkban hangzott el először Bartók Béla Négy régi magyar népdal című kórusműve, melyet szerzője a Szegedi Dalárdának komponált.
Bartók Béla és Szeged – virtuális kiállítás
A népdalgyűjtés múltja Szeged környékén
MTA Zenetudományi Intézet, Bartók Archívum

Május 12.
A Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság 1920. május 12-én Albertfalváról Szegedre indította el az első magyarországi légipostajáratot.
A posta története Magyarországon – 4.
A légiposta kezdetei
Az első magyar légiforgalmi társaság

Május 11.
1913. május 11-én a SZAK felújított pályáján került sor Szegeden az első nemzetközi labdarúgó mérkőzésre a bécsi Simmeringer Sport Club ellen.
Szegedi EOL SC – az alapítástól az első profiliga elindulásáig (1899-1926)
Pálya a SZAK-nak, kitörési pont a városnak - 1913
Szeged története 3/2. A szervezett sportélet kibontakozása

Május 5.
1975. május 5-én a Szegedi Nemzeti Színházban „zsúfolt ház, hálás közönség asszisztált Vaszy Viktor ötvenéves karmesteri jubileumához".
A Délmagyarország tudósítása
Virtuális kiállítás Vaszy Viktorról
Vaszy-gyűjtemény: akitől a szabadtéri fanfárja szól…

Május 3.
1852. május 3-án Szegeden született Kálmány Lajos néprajzkutató, a modern magyar folklórtudomány egyik megalapozója.
Magyar katolikus lexikon
Ortutay Gyula: Kálmány Lajos és a modern néprajzi gyűjtés
Kálmány Lajos: Szeged népe (MEK)

Május 1.
1859. május 1-jén jelent meg a Szegedi Híradó első száma. A Kempelen Győző szerkesztette lap a város első folyamatosan megjelenő újságja volt.
T. Knotik Márta: A Szegedi Híradó szerkesztőségei, kiadóhivatalai és nyomdái
Hírlapjaink (1896) I. Politikai lapok. Szegedi Híradó
Lengyel András: Kísérletek a Szegedi Híradó megerősítésére

Április 29.
1979. április 29-én megindult városunkban a trolibuszforgalom az 5-ös vonal Bartók tér és Újszeged közötti megnyitásával.
Szeged trolibuszvonal-hálózata
ZIU-9-es trolibuszok Szegeden
30 éve gördül a troli Szeged utcáin (2009)

Április 27.
1953. április 27-én Szegeden született Tokody Ilona Kossuth-díjas operaénekesnő, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze.
A művészről a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem honlapján
'Illúziókergető lennék' - Tokody Ilona 60 éves
Interjú Tokody Ilonával

Április 26.
„A romjaiból új életre kelő Szegedre nagy nemzeti missió vár..." – 1880. április 26-án Somogyi Károly fölajánlotta könyvtárát Szeged városának.
A fölajánló levél teljes szövege
Mikszáth Kálmán: A meglepetés
Somogyi Károly

Április 24.
1917. április 24-én meghalt Tömörkény István – ahogy Móricz Zsigmond írta a Nyugatban: „Elment a magyar embör legjobb barátja."
Virtuális kiállítás az íróról
Kosztolányi Dezső Tömörkény-nekrológja
Az író válogatott novellái a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Április 24.
1875. április 24-én Szegeden született Huszka Jenő, a magyar operettmuzsika kiváló úttörője és klasszikusa.
Huszka Jenő a Színészkönyvtárban
Művészeink: Huszka Jenő
A hét portréja: Huszka Jenő

Április 23.
1926. április 23-án Kucses Éva néven Szegeden született Janikovszky Éva Kossuth-díjas író, számos nagysikerű ifjúsági regény szerzője.
Janikovszky Éva
Janikovszky Éva szegedi gyermekkoráról, a könyveiről és a 72 éves Mercedesről
Janikovszky Éva és a gyerekek

Április 22.
1885. április 22-én leégett az 1883-as "Királynapok" keretében ünnepélyesen átadott színházépület.
A király nyomában Szegeden, 1883
Szeged színház nélkül
A Szegedi Nemzeti Színház épülete

Április 18.
1931. április 18-án házkutatást tartottak Radnóti Miklós szegedi lakásában és elkobozták második verseskötetének, az Újmódi pásztorok énekének példányait.
Radnóti Miklós szegedi szobái
Az Újmódi pásztorok éneke egy példányáról
Virtuális kiállítás Radnóti Miklósról

Április 16.
1966. április 16-án Szegeden halt meg Jancsó Miklós világhírű farmakológus, Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Ifj. Jancsó Miklós farmakológus
Issekutz Béla: Jancsó Miklós emlékére
Jancsó Miklós a Nemzeti Emlékcsarnokban

Április 14.
A Színház és Társaság 1925. április 14-i címlapján jelent meg Magyar László karikatúrája József Attiláról, s a költő két verse is olvasható volt a lapszámban.
Virtuális kiállítás a költő szegedi éveiről
József Attila: Curriculum vitae
Képek József Attiláról

Április 11.
Vántus István: Aranykoporsó című operájának kirobbanó sikerű ősbemutatója 1975. április 11-én volt a Szegedi Nemzeti Színházban.
Vántus István zeneszerző (1935–1992)
Virtuális kiállítás
Illés Mária: „A tiszta hangok titka”. Vántus István művészete zeneelméleti rendszerének tükrében

Április 7.
Egy egyetemi tanácsülésen elhangzott javaslat alapján 1938. április 7-én Szent-Györgyi Albertet a szegedi egyetem természettudományi karának díszdoktorává avatták.
A Nobel-díjas tudós a Szegedi Tudományegyetem honlapján
Magyar feltalálók és találmányaik
Életút zenei kitérőkkel

Április 6.
1937. április 6-án az egykori Fodor utca 6-os számú házban hunyt el Juhász Gyula. Az utca, ahol a költő élete utolsó éveit töltötte, ma az ő nevét viseli.
Juhász Gyula
Juhász Gyula-dokumentumok a Kilényi-gyűjteményben
Juhász Gyula összes versei a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Április 4.
1883. április 4-én született Szeged halhatatlan költője, Juhász Gyula a palánki Ipar utca 13. számú házban.
A reverendát adta föl az írásért
Juhász Gyula és a művészetek
A félrecsúszott nyakkendő... Juhász Gyula szerelmei

Április 3.
Szenttamás 1849. április 3-i bevételekor a Földváry Sándor vezette szegedi önkéntes nemzetőrök csapata tűzte ki elsőként a nemzeti színű zászlót.
A szent-tamási diadal
A délvidéki események; Perczel Mór támadó műveletei a Bácskában
Szent-Tamás. A rabló ráczok főfészke nincs többé!

Április 1.
1919. április 1-jén jelent meg Móra Ferenc Memento című vezércikke. Az író hamarosan lemondásra kényszerült a Szegedi Napló főszerkesztői tisztéről.
A Mementó a Szegedi Naplóban és a kézirat első oldala
Változás a Szegedi Napló szerkesztőségében
Lengyel András: A forradalmak furcsa párosa

Március 29.
1944. március 29-én érkezett Szegedre a hónap elején kinevezett új csanádi püspök, Hamvas Endre.
Magyar életrajzi lexikon: Hamvas Endre
Hamvas Endre az új csanádi püspök
Hamvas Endre megyéspüspök

Március 25.
A Szeged 1925. március 25-i számában jelent meg József Attila Tiszta szívvel című verse, mely a költő életében különös jelentőséggel bír.
Alföldy Jenő: Törvényen kívül és törvényen felül
Énszerkezet, önteremtés - József Attila üzenete
József Attila Szegeden, 1925

Március 23.
1984. március 23-án hunyt el Greguss Pál botanikus, egyetemi tanár, aki éveken át volt a szegedi egyetem dékánja, majd rektora, valamint a Füvészkert igazgatója.
Móra Ferenc: A növények csodálatos élete
Nagy magyar tudományos siker a kanadai nemzetközi botanikai köngresszuson
Molnár Jakab: Tudós fiát köszöntötte Tornya

Március 22.
1887. március 22-én Szegeden született Hegedűs Gyula újságíró, több neves budapesti lap munkatársa, a Magyarság és a Magyar Nemzet egyik alapítója.
Magyar életrajzi lexikon
A Magyar Nemzet egyik alapítója
Kunszery Gyula: „A Tűz fiai” (Hegedűs Gyula irodalmi hagyatékából)

Március 18.
A pesti forradalom híreit 1848. március 18-án népgyűlésen ismertették Szeged lakosságával, melyen „a közrend a csend s a bátorság fenntartása érdekében" állandó bizottmányt választottak.
A népgyűlés jegyzőkönyvének első oldala
A reformmozgalom és a forradalom Szegeden
Szeged eseményei 1848-49-ben

Március 17.
1879. március 17-én Szegedre látogatott I. Ferenc József, hogy személyes tapasztalatai alapján hozza meg a szükséges intézkedéseket az árvíz sújtotta város megmentésére.
Vágó Pál festménye
A király Szegeden
A király a vár bástyáján

Március 12.
1879. március 12-én hajnali fél 2-kor a megáradt Tisza Rókusnál átszakította a töltést, és a víz Szeged városára zúdult. A 6000 házból alig 260 maradt meg.
„A hajnal nem találta többé..." – virtuális kiállítás
Vágás István: A Szeged városát 1879-ben romba döntő árvíz 
A napfény városának leggyászosabb éjszakája

Március 8.
A Szeged 1925. március 8-i száma hírül adta, hogy Szabó Dezső a lap munkatársa lett és közölte írását Juhász Gyula Testamentom című kötetéről.
Péter László: Szabó Dezső Szegeden
Szabó Dezső: Juhász Gyula új könyvéhez 
Budai Balogh Sándor: Szabó Dezső ismeretlen naplója (1924–1925)

Március 4.
1854. március 4-én indult meg a vasúti közlekedés Szegedre. Ekkor adták át a Cegléd–Szeged vasútvonal Félegyháza–Szeged közötti szakaszát.
Szeged története 3/1. Közlekedés és szállítás
Dr. Horváth Ferenc: A Cegléd–Szeged vasútvonal története 
Engi József: A szegedi kényszerpályás tömegközlekedés története. 1. rész: A kezdetektől a lóvasútig

Március 1.
1973. március 1-jén került a Somogyi-könyvtár élére Tóth Béla író, könyvtáros. Az ő erőfeszítéseinek köszönhetően épült fel a Dóm téri új könyvtárépület.
Szegedi arcképcsarnok: Tóth Béla
Gyuris György: Tóth Béla, a könyvtáros
Az átszervezés éve 1973

Február 27.
1915. február 27-én Czibula Viktor néven Szegeden született Csongor Győző tanár, botanikus, muzeológus, várostörténész, numizmatikus, szabadkőműves főmester.
Gaskó Béla: Csongor Győző
Csongor Győző: A szegedi Móra Ferenc Múzeum herbariuma
Csongor Győző: Móra Ferenc és a természettudomány

Február 25.
1914. február 25-én másodszor adott koncertet Szegeden a világhírű gordonkaművész, Pablo Casals – ezúttal George Enescu és Szántó Tivadar társaságában.
A Szegedi Napló írása a koncertről
Pablo Casals magyarországi hangversenyeinek jegyzéke
Pablo Casals művészete és életének magyar vonatkozásai

Február 24.
1893. február 24-én Szegeden mutatták be Gárdonyi Géza: A paradicsom című egyfelvonásos vígoperettjét. A zenét Barna Izsó, a szegedi színház karmestere szerezte.
Gárdonyi Géza: A paradicsom
A bemutató színlapja
A színműíró Gárdonyi

Február 18.
A budapesti Uránia Tudományos Színház 1901. február 18-án kezdte meg látványos, vetített képes előadásainak sorozatát a szegedi színházban.
Az első előadás színlapja
Sajtóhír az Uránia előadásáról
A tudományos színházról

Kronológia Kronológia

Kronológia

A Somogyi-könyvtár történetének rövid áttekintése –  időrendben kiemelve a  legfontosabb eseményeket

Tovább...

Gyűjtemények

Helyismereti gyűjtemény
Könyvtárunk az országban elsőként hozott létre önálló könyvtári-helyismereti gyűjteményt, mely 1984 óta elkülönített állományrészben könyvtárunk 3. emeletén található.
Tovább...

Örökbefogadás Örökbefogadás

Örökbefogadás

A Somogyi-könyvtár meghirdeti a könyvek "örökbefogadásának" lehetőségét, hogy  személyesebb kapcsolódást alakítson ki a Város, a Város polgárai, civil szervezetei, vállalkozói és a könyvtár között.

Tovább...

Képek a könyvtárról