Szegedi kalendárium
| Szeptember 25.  1897. szeptember 25. Szegeden született Joachim József festőművész és szobrász. Kortárs magyar művészeti lexikon Szegedi művész párisi sikere  Joachim József kiállítása  Szeptember 22. 1765. szeptember 22-én született Vedres István mérnök, aki sokoldalú tevékenységével fontos szerepet játszott Szeged fejlődésében. Vedres István Vedres István (varsányi) Vedres István: A' túl a' tiszai nagyobb árvizek eltéríthetésérül egy két szó Szeptember 19. Kossuth Lajos szegedi szobrát 1902. szeptember 19-én avatták, az államférfi születésének századik évfordulóján. Kossuth szegedi szobrának leleplezése Ünnepségek Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján A Kossuth-szobor alkotójáról Szeptember 17. 1857. szeptember 17-én halt meg Korda János, 48-as szegedi nemzetőrparancsnok, Vedres István veje. Szinnyei József: Magyar írók élete ésa munkái Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez Pálmai József: Korda János Szeptember 16. 1883. szeptember 16-án adták át a forgalomnak a francia Eiffel-cég által Feketeházy János mérnök tervei alapján felépített szegedi közúti hidat. A Szegedi Napló írása a híd átadásáról Fotók az épülő közúti hídról Móra Ferenc írása a híd tervezőjéről Szeptember 14.  1930. szeptember 14-én rendezték az első orgonahangversenyt a fogadalmi templomban. A fogadalmi templom első orgonahangversenye A szegedi dóm orgonája A fogadalmi templom orgonája Szeptember 10. 1968. szeptember 10-én hunyt el Pálfy-Budinszky Endre, a magyar urbanisztikai irodalom jeles képviselője, Szeged város főmérnöke. Pálfy-Budinszky Endre szobra a felújított Szent István téren Pálfy-Budinszky Endre gyászjelentése A városrendezés és városfejlesztés feladatai Szegeden : Pálfy-Budinszky Endre várospolitikai előadása az Egyetembarátok üléssorozatában Szeptember 8. A Belvárosi moziban 1920. szeptember 8-án, Étsy Emília szegedi színésznő prológja után kezdődött az első vetítés. Történeti összefoglaló a Belvárosi mozi honlapján A Belvárosi moziról a Wikipédiában A Belvárosi Mozi bemutatója (Délmagyarország, 1920. szeptember 10.) Szeptember 7. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara 1890. szeptember 7-én tartotta alakuló közgyűlését Kállay Albert miniszteri biztos elnöklete alatt. A szegedi kamara megalakulása és kezdeti tevékenysége A kamara története a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara honlapján Szeptember 6.  1896. szeptember 6-án, a szegedi millenniumi emlékünnepségek központi napján több intézményt is átadtak, köztük a közművelődési palotát. Csizmadia Edit: Szeged millenniumi ünnepe Bátyai Jenő: A millenniumi építkezések  Tóth Béla: Szegedi regélő, 73. 74. 75. Szeptember 4.  1882. szeptember 4-én Szegeden született Vlasics Károly festőművész. Vlasics Károly emléktáblája a Somogyi utcában Lődi Ferenc: Vlasics Károly 1882–1968 A festőművészről a Somogyi-könyvtár honlapján Szeptember 3. Az 1858-ban épült szegedi vasúti híd az 1944. szeptember 3-án lezajlott amerikai légitámadás során súlyosan megrongálódott. Szegedi vasúti Tisza-híd Vörös József: 150 éve épült a Szegedi Vasúti Tisza-híd (2008) A szegedi vasúti híd helyreállítása Szeptember 3. 1833. szeptember 3-án gróf Széchenyi István a Duna gőzhajó fedélzetén háromnapos látogatásra Szegedre érkezett. Reizner János: Szeged története II. Széchenyi krumplit vetett volna Szeged főterére Móra Ferenc: A Duna a Tiszán Szeptember 2.  2016. szeptember 2-án elhunyt Sánta Gábor irodalomtörténész, tanár, Fekete István életművének kutatója. Elhunyt Sánta Gábor Varga Róbert: Levél Sánta Gábor irodalomtörténész-tanár barátomnak Horváth Mihály: Egy „korszerűtlen” ember emlékére Augusztus 30. 1799. augusztus 30-án rakták le a ma látható városháza elődjének alapkövét. Az árvíz után megújított épületet 1883-ban adták át. Bálint Sándor: Szeged városa (részlet) Vedres István: ... Szeged ... tanáts-háza talp-kövének le-tétele' ... A városháza és környéke (Képek a Somogyi-könyvtár gyűjteményéből) Augusztus 29. 1926. augusztus 29-én nyílt meg Rudnay Gyula szegedi művésztelepének első kiállítása a kultúrpalotában. A szegedi művésztelep kiállítása a kulturpalotában A szegedi művésztelep kiállítása Szelesi Zoltán: Rudnay Gyula szegedi művésztelepe Augusztus 27. 1879. augusztus 27-én 32 tűzoltó felesketésével, Gaskó János tűzoltóparancsnok vezetésével alakult meg Szeged Város Hivatásos Tűzoltósága. A Szeged Városi Hivatásos Tűzoltóság megalakítása A szegedi tűzoltóság legemlékezetesebb eseteiből A szegedi lófogatú motorosszer (Magyar Múzeumok 2003/3. 38. o.) Augusztus 25. Móricz Zsigmond 1923 nyarán lányaival utazta végig az országot s városunkba is ellátogatott. A Szeged augusztus 25-én közölte a vele készített interjút. Vér György írása a Szegedben Péter László: Móricz Zsigmond Csongrádban (részlet) „Szegedre jöttem egy kicsit fiatalodni" Augusztus 19. 1979. augusztus 19-én avatták fel a Dugonics téri zenélő szökőkutat, amely Tarnai István tervei alapján készült. A kutat 2008-ban felújították. 12 méterre csap fel a zenélő szökőkút Lesse meg velünk a zenélő szökőkutat! Szeged, Dugonics téri szökőkút Augusztus 19.  1876. augusztus 19-én avatták fel Dugonics András szobrát a reáliskola előtti téren. 1895-ben áthelyezték a tér másik oldalára. Dugonics András és könyvtára – Dugonics-ábrázolások Dugonics András-emlékszobor – Köztérkép Majzik Andrea: „Möglépött, mint Dugonics” Augusztus 17.  2007. augusztus 17-én nyitotta meg kapuit a Regionális Összművészeti Központ (REÖK) a felújított Reök-palotában, Európa egyik legszebb szecessziós épületében. A REÖK honlapja A helyreállított Reök-palota Augusztus 14. Szeged 1918 decemberétől francia megszállás alá került. 1919. augusztus 14-én De Tournadre tábornok vette át a Városkormányzóság irányítását. Franciák alatt vörösök és fehérek De Tournadre tábornok a magyar pártok villogásáról Nagy Miklós: A francia megszállók szerepe Szeged város közigazgatásában 1919-ben De Tournadre tábornok bejegyzése a Somogyi-könyvtár egyik kötetében Augusztus 12. 1919. augusztus 12-én tartotta utolsó ülését a május végén Szegedre érkezett ellenforradalmi kormány. A szegedi kormány beszüntette működését Szeged mint az ellenforradalmi kormány székhelye Kelemen Béla: Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez, 1919 Augusztus 8. Augusztus 8-án ünnepli születésnapját a Rádió 88, mely 1990-ben a Szegedi Ipari Vásárhoz kapcsolódva kezdte meg működését. A Rádió 88 honlapja A Rádió 88 a Facebookon Augusztus 7. 1900. augusztus 7-én kezdődtek meg a Baumhorn Lipót pesti műépítész által tervezett új zsinagóga építési munkálatai. Az új zsinagóga a Szegedi Zsidó Hitközség honlapján Az EURO-TV videója a zsinagógáról Dávid király temploma Augusztus 4. 1884. augusztus 4-én Bauer Herbert néven Szegeden született Balázs Béla költő, író, filmesztéta, filmrendező. Péter László: Balázs Béla naplója Virtuális kiállítás, 2009 Augusztus 1. 1904. augusztus 1-jén született Bálint Sándor, „a legszögedibb szögedi", a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja. Barna Gábor - Grynaeus Tamás: Egy életút példája Bálint Sándor (1904-1980) néprajzkutató életműve és hagyatéka kulturális örökség Virtuális kiállítás (2004) Július 30. 1891. július 30-tól Tömörkény István, a "jeles és már elismert fiatal író" a Szegedi Napló munkatársaként dolgozott. Tömörkény István a Szegedi Naplónál Krasznai Attiláné–Lovászi Józsefné: Tömörkény István írásai a Szegedi Naplóban Július 28. 1878. július 28-án indult az első szegedi napilap, a Szegedi Napló, amely néhány év alatt minden vonatkozásban a város vezető lapja lett. Képek a szegedi sajtó történetéből A Szegedi Napló szerkesztőségei, kiadóhivatalai és nyomdái Hírlapjaink (1896) I. Politikai lapok. Szegedi Napló Mikszáth Kálmán cikkei a Szegedi Naplóban, 1878 Július 27. 1904. július 27-én Szegeden született Kiss Szaléz ferences szerzetes, akit 1946-ban koholt vádak alapján kivégeztek. P. Kiss Szaléz a Ferences Rend honlapján Kiss Szaléz: Mindent az Istenért! Varga József: Élni Krisztust, megdicsőíteni életével az evangéliumot Július 25. 1818. július 25-én hunyt el városunk nagy szülötte, Dugonics András matematikus, piarista tanár, az első magyar regény írója. Dugonics András és könyvtára Dugonics András a piarista gimnázium honlapján Dugonics András emlékezete Július 23. 1961. július 23-án nyílt meg a szegedi Somogyi-könyvtár eszperantó gyűjteménye, a Hungarlanda Esperanto Muzeo kaj biblioteko. A gyűjtemény honlapja Szegeden alapították meg a Magyarországi Eszperantó Múzeumot és Könyvtárat A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Eszperantó gyűjteményének története Július 23. 1728. július 23-án a ma Boszorkányszigetnek nevezett helyen zajlott le a magyarországi boszorkányság históriájának legvéresebb eseménye. Tóth G. Péter: A szegedi nagy boszorkányper, 1728 Dr. Balogh Elemér: A szegedi boszorkányper 1728/29 A szegedi boszorkányper Július 20. II. Rákóczi Ferenc 1704. július 20-án érkezett seregével Szeged alá. A várat nem sikerült bevennie, augusztus 13-án hadának zömével elvonult. Rákóczi és Szeged Zachar József: „Szövetséges" vereségek 1704. augusztus 13-án: Szeged ostromának felhagyása, csatavesztés Höchstädtnél Szeged vára és a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) Július 17. 1871. július 17-én Ferenc József Dáni Ferencet nevezte ki Szeged, Arad és Kecskemét városok főispánjává. Szinnyei József: Dáni Ferencz Dáni Ferencz Wikipédia Július 14. 1849. július 14-én Kossuth Lajos kormányzó és Nicolae Balcescu havasalföldi román politikus Szegeden aláírta a magyar–román megbékélési tervezetet. A magyar–román megbékélés tervezetének politikai rendelkezései Petrusány György: Kossuth és Balcescu Polgárháború után megbékélés Július 13.  1921. július 13-án tragikus körülmények között hunyt el Heller Ödön festőművész. Heller Ödön a Wikipédiában Politikai gyilkosság volt-e Heller Ödön halála? Heller Ödön síremléke Július 11. 1849. július 11-én Kossuth Lajos Szegedre érkezett. A Kárász-ház erkélyéről, fáklyafénynél mondta el utolsó nyilvános magyarországi beszédét. Kossuth Lajos Szegeden Szegednek népe... (Kossuth két szegedi látogatása) Kossuthtal kapcsolatos dokumentumok a Somogyi-könyvtár Vasváry-gyűjteményében Július 7. 1965. július 7-én Tápén egy termálkút fúrásakor olaj tört fel, ami döntően meghatározta Szeged és környékének fejlődését. A tápéi termálkútból feltört az olaj Az algyői fekete arany A Szeged környéki szénhidrogén-előfordulások felkutatásának, feltárásának és termeltetésének tapasztalatai Július 7. 1904. július 7-én Szegeden született Berczeli Anzelm Károly író, költő, újságíró, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának alapító tagja. Berczeli Anzelm Károly a Magyar katolikus lexikonban Weöres Sándor: Július – Berczeli Anzelm Károly versei Berczeli A. Károly útkeresése Július 4. 1898. július 4-én Szegeden született Kanyó Béla egyetemi tanár, a 20. század kiváló higiénikus orvosa. Magyar orvoséletrajzi lexikon A higiénia úttörője: Kanyó Béla Nagy magyar higiénikusok V. Prof. Dr. Kanyó Béla Július 1. 1884. július 1-jén a Szegedi Közúti Vaspálya Rt. 12 kocsival és 20 lóval indította városunkban a tömegközlekedést. Lóvasút Omnibusz, lóvasút, tuja és troli Szeged története 3/1. A közlekedés és szállítás. A posta fejlődése. III. A városi tömegközlekedés Június 27. 1934. június 27-én foglalta el hivatalát Szeged utolsó „polgári kori" polgármestere, Pálfy József. Pálfy József nagy győzelme G. Tóth Ilona: Pálfy József (részlet) Szeged polgármestere nyilatkozik az alföldi metropolis gazdasági újjáépítéséről Június 26. Országjáró útja során 1938. június 26-án este Szegedre érkezett a Szent Jobbot szállító Aranyvonat. Az eseményt hetek óta tartó készülődés előzte meg. Tízezrek hódoltak Szegeden az országjáró Szent Jobb előtt Aranyvonat, ami a Szent Jobbot vitte Gergely Jenő: A Szent Jobb országlátása 1938-ban Június 23. 1986. június 23-án az MSZMP KB Titkársága egy Kádár-ellenes vers megjelentetése miatt a Tiszatáj féléves szüneteltetéséről hozott határozatot. A Tiszatáj A Tiszatáj-ügy állampárti dokumentációja I. II. Gyuris György: Két esztendő a szegedi Tiszatáj életéből I. II. Június 19. 1931. június 19-én a Szentszék Szegedet püspöki székhelynek nyilvánította, és a Fogadalmi templomot a csanádi székesegyház rangjára emelte. A Szeged-Csanádi püspökség története Az egyházmegyei központ kiépítése Szegeden, 1923-1941 Szeged története 4. Egyházak és vallási mozgalmak Június 16. 1930. június 16-án Szegeden született Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, 2004 óta városunk díszpolgára. Ezért rajongott Zsigmond Vilmosért egész Hollywood Egy filmbe illő élet képei – Zsigmond Vilmos emlékére Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr 90 éve született Június 13. 1931. június 13-án tartották az első szegedi szabadtéri színielőadást a Dóm téren: a Magyar Passiót Hevesi Sándor rendezésében. A Szegedi Szabadtéri Játékok története 1930 és 1939 között Mohácsi Jenő: A szegedi szabadtéri játékok (Nyugat, 1935) Lugosi Döme: A szegedi szabadtéri játékok története 1931-1937 (könyvismertetés) Június 12.  1904. június 12-én avatták föl Tisza Lajos szobrát a Széchenyi téren. Tóth Attila: "A nép az dolgozik, a gróf meg csak nézi!" – a Tisza Lajos szobor Szelesi Zoltán: Fadrusz szobrai Szegeden Köztérkép Június 10. 1950 nyarán az állam feloszlatta a szerzetesrendek nagy részét. A szegedi piaristákat június 10-én a váci püspöki palotába vitték. Angyal László: A piarista gimnázium bezárása Szegeden Borsodi Csaba: A szerzetesrendek feloszlatása, működési engedélyük megvonása 1950 nyarán |
Könyvtártörténet
Könyvtártörténet
| Az "Alföld fővárosának" szellemi újjáépítését alapozta meg Somogyi Károly (1811-1888) esztergomi kanonok. |  |
Gyűjtemények
| Helyismereti gyűjtemény Könyvtárunk az országban elsőként hozott létre önálló könyvtári-helyismereti gyűjteményt, mely 1984 óta elkülönített állományrészben könyvtárunk 3. emeletén található.  |
Örökbefogadás
Örökbefogadás
| A Somogyi-könyvtár meghirdeti a könyvek "örökbefogadásának" lehetőségét, hogy személyesebb kapcsolódást alakítson ki a Város, a Város polgárai, civil szervezetei, vállalkozói és a könyvtár között. |  |
Képek a könyvtárról
 |