A kötetben profi történészek, néprajzosok, egyetemi oktatók és egy­házukat szolgáló lelkészek írásai olvashatók. A teljesség igénye nélkül találunk tanulmányokat a magyarországi evangélikus egyház elmúlt 300 éves viszontagságairól. Dicsőséget, megpróbáltatást, üldözte­tést és helytállást látunk a vizsgált idő során: változott a politikai hatalom, az ország, a nyelv, de az egyház szolgái és hívei kitartottak. Imponáló látni azt a rugalmasságot, ahogy ezek az emberek a hajdani Magyarországot bejárták. Tanulmányaikat Selmecbányán, Rozsnyón, Eperjesen, Késmárkon végezték, sokan közülük Jénában az egyete­men folytatták. Azután kezdték el lelkészi, közéleti szolgálatukat – életüket – Orosházán, Békéscsabán, Tótkomlóson, Szarvason, Hód­mezővásárhelyen, Makón és Szegeden. De ott találjuk őket Pesten, Sopronban és Pozsonyban is. Az sem meglepő, hogy németül, szlová­kul, magyarul egyaránt tudtak. De sohasem volt kérdéses a magyar­ságtudatuk. Akkor sem, amikor Kossuth mellé álltak és Trianon után sem.
A program a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtára Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány (HEH) és a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) közös szervezésében valósul meg.