Rendezvény

8. Szegedi Képregényfesztivál és Vásár
2016. november 19. (szombat) 10.00–16.00
Szeged, Dóm tér 1-4., alagsor és földszint


ElőadásokKiállításokKiadókFolytatás a Nyugi KertbenKörkérdés

A fesztivál idei előadói között megtaláljuk az ország különböző részéről érkező szakembereket és alkotókat éppen úgy, ahogyan a szegedieket is. Folytatódik Váradi Gábor képregénytörténeti előadássorozata, visszatekintünk az 1956-os eseményekre a képregények szemüvegén át, bepillanthatunk Star Trek szövevényes világába, hallhatunk a képregénygyűjtemények értékéről valamint helyet kapnak a szubjektív alkotói bemutatkozások is.

Az ismert és ismertségre pályázó képregényrajzolókat alkotás közben figyelheti meg az érdeklődő nagyérdemű. Sőt, a vállalkozókedvűek ceruzát ragadva társulhatnak az alkotáshoz. A fesztiválon a képregénykiadók és -terjesztők is jelen lesznek kínálatukkal, biztosítva az újdonságok megtekintésének és megvásárlásának lehetőségét. (A program plakátja)


ELŐADÁSOK



10.30–11.00
Váradi Gábor
Újrakezdés a másik parton (A 2000-es évek képregénytörténete)

A 90-es évek szárnyalását csődig fajuló bukás követte. És mit hozott az új évezred? A képregény több módon próbált túllépni saját keretein: „fonódó járatokat” indított, megtámadta a könyvesboltokat és nekiment Hollywoodnak is.
Mi meg most röviden áttekintjük a következő évtized szárnyalásait és bukásait.

 

11.00–11.30
Vadas Máté
Vigrid, az új digitális képregény

A szerző mesél a készülés körülményeiről, céljairól, módszereiről, folyamatairól, eredményeiről, a történet alakulásáról, ok-okozati összefüggéseiről, szerkezetéről, interdimenzionális utazásról, és az élet értelméről.

 

11.30–12.00
Fazekas Attila
Ahogy én láttam: 1956 a személyes élmények tükrében

A képregényekben is helyet kaptak az 1956-os események.  Az ARC és a Magyar Képregény Akadémia, valamint más képregényalkotók 2007-ben különböző szemszögekből  – a gyerek, a munkás, a politikus, a diák és a szovjet katona figuráján keresztül – láttatták a forradalom eseményei. Az ’56-osok terén óriásplakátként állították ki az alkotásokat. Ekkor készült el Bán János írása alapján Fazekas Attila képregénye, a Tűzvihar is. Kertész Sándor képregénykutató arról kérdezi Fazekas Attila rajzolót, hogy milyen felkészülést igényel a történelmi képregény rajzolása, mik a sajátosságai. Különös tekintettel az időben még közelinek számító 1956-os eseményekre, ahol a szemtanúk emlékezete meglehetősen kritikus megítélésével is számolni kell.

A Botond képregény magazin az egyik legrégebbi próbálkozás arra, hogy önálló képregény magazin legyen Magyarországon, magyar alkotók munkáiból. Fazekas Attila a legismertebb hazai képregény rajzoló, ma már talán a legnagyobb képregényes életművel a háta mögött. A Botond magazin évek óta az Ő munkáiból kínál válogatást rendszertelen időközönként, 1988-tól.
És az új Botond fog megjelenni szombatig, a rendezvényig!

 

12.00–12.30 EBÉDSZÜNET



12.30–13.00
Kertész Sándor
Képregénygyűjtemények (Mit ér a képregény, ha magyar?)

Vajon menyit érnek a magyar képregénygyűjtemények? Kik és miért gyűjtik a képregényt? Mi a gyűjtők Szent Grálja? Ezekre a kérdésekre keresi a választ előadásában Kertész Sándor, a hazai képregénytörténet kutatója.

 


13.00–13.30
Kiss Ferenc
Az 1956-os forradalom a külföldi képregényekben

Több külföldi képregényben is feltűnnek az 1956-os események, amelyeket Kiss Ferenc képregénygyűjtő és -kutató mutat be és beszél a keletkezésük körülményeiről. Tom Galambos From Hungary, Yves Chaland Vakáció Budapesten című képregényét elemzi.
A beszélgetésekből az is kiderül, milyen szerepet játszik az ismeretterjesztésben a képregény, milyen lehetőséget rejt magában ez az elbeszélési forma.

 

13.30–14.00
Szabó Palócz Attila
Páncélgyűrű, egy amerikai képregény a forradalomról

Alig három évvel az ötvenhatos forradalom és szabadságharc után, 1959. augusztusában jelent meg az amerikai Battle magazinban Jack Kirby képregénye Ring of Steel címmel. Magyarul ez annyit tesz: acélgyűrű, páncélgyűrű. A Budapesten játszódó, mindössze öt oldalas történet főhősei a magyar szabadságharcosok, mégis évtizedeknek kellett eltelnie, hogy a képregény magyarul is megjelenhessen.

 


14.00–14.30
Pilcz Roland
Roli szerint

Pilcz Roland szubjektív szemezgetése kedvenc és nem annyira kedvelt képregényes olvasmányai közt. Mitől lesz jó egy képregény, vagy mitől nem. Szerinte.

 


14.30–15.00
Kasza Magdolna
50 fényév – minden, amit a Star Trekről tudni akartál

Fél évszázad sok idő, pláne, ha egy élő kulturális jelenségről beszélünk. A Star Trek nagy hatással volt az egész nyugati kultúrára. Filmek, könyvek, sorozatok és persze képregények tömege adja a teljes univerzumát, amelyből hozzánk kisebb szeletek jutottak el. Az előadó segít, hogy belelássunk ebbe a szövevényesnek látszó világba, a kezdetektől napjainkon keresztül a várható jövőig.

 

KIÁLLÍTÁSOK

Parlamenti túlóra; Rádiók ostroma – képregények az 1956-os forradalom emlékére
2016. november 17-től 2017. január 14-ig – helyszín: földszinti Internet-Tér

Az ARC és a Magyar Képregény Akadémia az 1956-os forradalom 51. évfordulójának emlékére 2007-ben Kép, regény, szabadság címmel hat, egyenként hatoldalas képregényt óriásplakátokon jelenített meg Budapesten az ’56-osok terén. A 8. Szegedi Képregényfesztiválon e különleges sorozat két eleme lesz megtekinthető:
Parlamenti túlóra (írta: Szabó Jenő, rajzolta és színezte: Gáspár Tamás)
Rádiók ostroma (írta: Szabó Jenő, rajzolta: Zabos Csaba, színezte: Temesi Péter)


Több, mint aminek látszik
2016. november 19. – helyszín: földszinti kiállítótér

A 2007-ben bemutatott Transformers című filmnek és folytatásainak köszönhetően berobbantak a magyar köztudatba az úgynevezett alakváltók. A világ viszont már 1985 óta ismeri őket.
Magony Szabolcs gyerekkora óta rajong értük és gyűjteménye segítségével megpróbálja bemutatni a Transformerek elmúlt 25 évét.


A barlangrajzoktól a képes történetekig – képregényes előzmények a Somogyi-könyvtár gyűjteményéből
2016. november 17-től december 1-ig – helyszín: földszinti kiállítótér

A képregény históriájával foglalkozó munkák egy része minden több képből álló történetet a műfaj előzményének tekint – az ősember barlangrajzaitól a középkori falfestészetig. A kiállítás ezen előzményeket veszi górcső alá Rodolphe Töppfer munkásságától az első magyar karikaturistákig.


KIADÓK ÉS ALKOTÓK (a helyszínen)

Kingpin; Fumax; Vadvirágok; Pesti Könyv; Frike Comics Nero Blanco Comix; Kertész Sándor és Kiss Ferenc; 5Panels: Vabrik Dorina, Koska Zoli, Pádár Ádám, Szebeni Peti, Molnár Gábor; Pilcz Roland; Nemes Annamária; Vörös Édua; Váradi Gábor és Rozgonyi Zalán; Vadas Máté; Fazekas Attila; Kovács Zsigmond; Kasza Magdolna; Fekete Dániel


A NYUGI KERTBEN (Szeged, Vitéz u. 28.)

16.00
Képregénybörze


17.00
Ó, azok a boldog ötvenes évek – Képregény Kedvelők Klubja extra

Az ötvenes évek képregényeiről és rajzolóiról beszélget Fazekas Attila rajzoló, Kiss Feri képregényíró és -gyűjtő, valamint Kertész Sándor képregénytörténet-kutató.


KÖRKÉRDÉS

Ki számodra a legizgalmasabb lázadó képregényhős és miért?


Fazekas Attila:

A legizgalmasabb lázadó Luke a Csillagok háborúja-trilógia hőse. Tudtán kívül fordul szembe az apjával, de a végén megbékül vele.

 


Kasza Magdolna:

Talán meglepő, hogy nem szuperhősök között keresgélek, de számomra Kázmér testesíti meg az örök lázadót a Kázmér és Huba képregényből. Kázmér lázad a szülei, az iskola, a házifeladat, a bébiszitter, a lányok, az egészséges ételek, az esti fürdés, a lefekvés, sőt néha a realitás ellen is. De miért is szeretjük ezt a rossz gyereket? Mivel lopja a szívünkbe magát a kis pimasz akkor is, amikor hisztizik vagy rosszalkodik? Mert ő mi vagyunk. Mert olykor jól esne kimondani, hogy elegünk van, hogy most nem akarunk, nem szeretünk valamit. Aztán felpattanni a kis piros kocsinkra, átszáguldani az erdőn, magunkhoz szorítva a plüsstigrisünket, akit csak mi láthatunk élőnek. Kázmér lázadása a gondtalanságot is jelenti, ugyanakkor zavarba ejtően érvel a felnőtt világ szokásai társadalmi konvenciói ellen. S ha már túl erős a nyomás, átbillen a fantáziavilágba és annak szereplőivel, történéseivel vagy természeti törvényeivel színesíti az olykor félelmetesen szürke hétköznapokat. Kázmér arra tanít, hogy merj önmagad lenni és engedd ki néha a kisgyereket, aki a szívedben dörömböl.

 


Koska Zoltán:

Nekem Hanna Thompson jutott eszembe az Octopus Pie webképregényből: . A sorozat két huszonéves new york-i csaj életét dolgozza fel, akik egy fedél alatt élnek, és a sztori elején teljesen ellentétei egymásnak, de végül nagyon erősen összefonódik az életük. Eve Ning a történet elején egy kissé antiszociális, lelki válságokkal küszködő bolti alkalmazott, Hanna pedig egy szabadelvű és magabiztos hippi, aki szinte állandóan füvezik. Az elején Hanna kicsit talán sablonos lázadó karakternek tűnhet, ám ahogy a sztori előrehalad megismerhetjük a motivációit, családi hátterét és múltját, és a magabiztos és őrült viselkedése mögül előtűnnek kétségei is, megismerhetjük a gyengébbik oldalát. Sőt, egy idő után mintha helyet cserélnének a lakótársával: egy váratlan magánéleti fordulat (ami igazából végig előrelátható volt) miatt Hanna-nak kell jobban magába szállnia, visszavennie magából és újraépítenie az életét, míg lakótársa kezd el élni kissé kicsapongóbb életet.

 


Kovács Zsigmond:

Sajnos ebben most nem tudok nyilatkozni, én sosem a lázadók oldalán álltam. Az erő velem van, de nem úgy.

 


Molnár Gábor:

Végignéztem a képregénygyűjteményemen, és nem sok ilyen karaktert találtam. A Bakuman c. sorozat protagonistái átvitt értelemben nevezhetők lázadónak. Mashiro és Takagi kezdő képregényalkotók, akik már a legelején tudják, hogy karrier és társadalmi elvárások szempontjából nézve sem a legbiztonságosabb a pálya, amire léptek. Kiadójuknak pedig rendre fejfájást okoznak, mivel folyamatosan feszegetik a határokat, akár az állásukat is kockára téve. Takaginak különösen sok a vesztenivalója, mivel kitűnő tanulóként a legjobb egyetemek várják tárt karokkal. Később tömött bukszájú fehérgalléros lehetne belőle, mégis a bizonytalan kimenetelű képregényírást választja. Teszi ezt dacból és szenvedélyből, de ha már így alakult, erőn felül végzi a dolgát minden nehézség ellenére, kétségek között tengődve. Az ilyen típusú karakterekkel sokkal könnyebb azonosulnom, mint például a Vagabond Takezójával, aki csavargóként járva a világot tökéletesíti vívótechnikáját, gyakran szembekerülve a hatóságokkal, helyi tekintélyekkel, falusiakkal. Csakhogy róla tudom, hogy sikerrel jár (történelmi személy lévén olvastam az életútjáról, habár fiktív elemek beemelésével ezen a szerző akár változtathat is). illetve inkább harcos karakter, nem a mi világunkba könnyebben beleképzelhető intellektuális lázadó.

 


Nemes Annamária:

A lázadóról nehezen jut eszembe más, mint Melkor a Szilmarilokból. Melkor eredetileg nem képregényhős, de rengeteg képregény feldolgozás készült róla, úgyhogy ha nagyon akarom, be lehet suvasztani ebbe a kategóriába. Szóval ő számomra több okból is izgalmas szereplő: egyrészt, mert egy igazi Luciferi karakter, tehát nem csak pusztít, hanem változást is hoz, és előremozdítja a világ teremtését. Másfelől mert egy megérthető figura: azért lesz gonosz, mert ráébred, hogy neki is van hatalma, és mert ő is uralkodni akar; és sok emberi tulajdonsága van: gőgös, akaratos, és vannak vágyai (pl. a Szilmarilokat is meg akarja kaparintani), és annak ellenére, hogy ő az ősgonosz, mégis el tudja bűvölni Lúthien, egy "közönséges" tünde nő. Mindezek mellett azt is izgalmas látni, ahogy a különböző képregényekben különbözőképpen jelenik meg: SoraNiizu webcomicjában az eredeti szöveghez hűen van ábrázolva, ahogy a saját énekébe kezd Ilúvatar oldalán Arda teremtésekor, míg azt hiszem Sebastian Eylir képregényében ugyanezt cigarettával a szájában, elektromos gitáron játszva teszi. És pl. Phobs egyik képregényében egy olyan teremtő lényként jelenik meg, akinek bár isteni hatalma van, mégis ezt csak saját kis csínyeire használja fel, miközben még Sauron figyelmét se tudja lekötni; vagy míg Frecklesordirt képregényében egy komoly, hódító, határozott figura, addig Alyrukonál egy gonosz, bár nagyon aranyos lény, aki semmivel sem törődik a drágakövein kívül, - ezt a nemtörődömségét emeli ki Hatteeho is, mikor a képregényében Melkor Sauronra hagyja a háború vezetését, amíg ő lustán borozgat.

 


Pilcz Roland:

Bár nem ő jutna először eszébe az embernek a lázadásról, én mégis Asterixre gondoltam. Lázadni nem csak egyféleképpen lehet, nem csak hőbörögve. Asterix a bölcsességével lázad, nem csak a római iga ellen, de saját, szeretett falujának babonás, begyöpösödött gondolkodása ellen, úgy, hogy mindvégig kitart és hű marad barátaihoz, hazájához. Nem mondja azt, hogy "köpök rátok, ostoba Gallok, elutazok Lutéciába, ahol talán megértést találok...!". Amellett, hogy rengeteg esze van, nem nagyravágyó. Alázatos, és elég bölcs ahhoz, hogy értékelje amije van.

 


Vadas Máté:

Egyetlen lázadó ugrik be, szinte azonnal: V Alan Moore V for vendetta című képregényéből. Mindenkinek ajánlom,  mert fontos és máig aktuális üzenetet hordoz. Egy fasisztoid világban egy lázadó, egy terrorista az igazság egyetlen bajnoka.  V újra híressé tette Guy Fawkes maszkját, ma is a hatalommal szembeni fellépés egyik szimbóluma.

 


Váradi Gábor:

Gondolom, mindenkinek V az, és sok szempontból magam is így vagyok vele.
De csak említenék egy másikat is, vagy ha úgy tetszik, mindjárt kettőt: Dr. Jekyll és Mr. Hyde. Persze nem Stevenson eredeti figuráira gondolok, hanem arra, amit Alan Moore a Rendkívüli Úriemberek Szövetségében kihozott belőlük.
A társadalmi elvárások ellen lázadnak leginkább, mégpedig Jekyll úgy, hogy hagyja magát a brutális Hyde-á alakulni, pedig tudja róla, hogy előbb-utóbb teljesen el fogja nyomni őt. (Még utal is az eredeti regényre azzal, hogy: "Volt idő, mikor még alacsonyabb volt nálam") Hyde pedig azzal, hogy nem fogja vissza magát hűvös angol gentlemanhez méltóan, hanem zsigerből reagál mindenre.

 


Vörös Édua:

Amiket olvasok, azokban nem igazán van lázadó hős... én ilyen kis "nyugis" képregényeket olvasok, mint Asterix, Kázmér és Huba...

Rendezvények

Hetedhét országon túl...
2017. szeptember 19. (kedd) 16–18 óra
Agóra Gyermekkuckó, Kálvária sgt. 23.
Szülőnek lenni
2017. szeptember 20. (szerda) 10 óra
Északvárosi fiókkönyvtár, Gáspár Zoltán u. 6.
Csehov: Ványa bácsi – közönségtalálkozó
2017. szeptember 20. (szerda) 16.30
1. emeleti folyóiratolvasó

Játékok Játékok

Játékok, pályázatok

  • 80 nap alatt 12 könyv körül
  • Könyvkirály
 

Képek a rendezvényekrő‘l