Rendezvény

7. Szegedi Képregényfesztivál
2015. november 21. (szombat) 10-17 óra
Szeged, Dóm tér 1-4., alagsor és földszinti aula


A Képregényfesztiválon totót kitöltők közül 25 embert sorsoltunk ki.
Gratulálunk a nyerteseknek! A nyereményüket december 18-ig vehetik át az adminisztrációban.

Baksa Daniella, Batinkov Virág, Botye Bence, Brezina Dorka, Csakiné Varga Gabriella, Debreczeni Dániel, Füredi-Tóth Márton, Gama Adrián Szabolcs, Gyüre Villő, Hergott Kristóf, Király István, Magyar Adél, Mezey Zsuzsanna, Mustabasic Damir, Nagy Ildikó, Nolda Jákob, Orbán Julianna, Pozsgai Bulcsú, Szabó Tétény, Tenczer Franciska, Tenczer Zita, Varga Titusz, Verebélyi Bertalan, Völgyesi Miklós, Zombori Zoltán


… egy messzi-messzi Galaxisban, hét határon is túl, ismét lesz egy képregényfesztivál, ahová útnak indulnak a képregényhősök, jedi lovagok, a rajzolt világ legjava…

Az előadások és kiállítások mellett játék is várja az érkezőket, akik az idén is alkotás közben figyelhetik meg a meghívott képregényrajzolókat. Sőt, a vállalkozó kedvűek ceruzát ragadva társulhatnak az alkotáshoz.

Ismét jelen lesznek kínálatukkal képregénykiadók és -terjesztők, biztosítva az újdonságok, valamint régebbi kiadványaik megtekintésének és megvásárlásának lehetőségét.

Szokásunkhoz híven az idén is feltettünk egy körkérdést a fesztiválra érkező alkotóknak és előadóknak. Ezúttal arról kérdeztük őket, hogy mit jelent számukra a Star Wars?

KÉPEK A FESZTIVÁLRÓL
 

RÉSZLETES PROGRAM

10.30–11.00
Róka László:
A rajongás ereje – A rajongás lélektani kérdései

Az előadás bemutatja a kamaszkori és felnőttkori rajongás főbb pszichológiai jellemzőit, mechanizmusait. Sorra veszünk néhányat a Csillagok háborúja azon vonásai közül, amely a rajongók ilyen széles körét évtizedek óta megragadja. Ilyen többek közt a történet kulturális beágyazottsága, a készítők személyisége, illetve a világ eklektikussága. Szóba kerül emellett, hogy mikor, hogyan válik a rajongás lélektanilag kórossá, és hogyan lehet inspiráló egy sci-fi az ember életében.

 

11.00–11.30
Kasza Magdolna:
START Wars

Valamikor réges régen, egy messzi-messzi Galaxisban... egy George Lucas nevű fiatalember fejében megfogant egy ötlet egy meséről, ami régi mitológiákból merítve épít majd egy modern legendát. Kasza Magdolna előadása ezt a folyamatot követi végig a kezdetektől a klasszikus trilógia forgatási körülményein keresztül az első sikerekig, sok-sok ritkán látott fényképpel illusztrálva.

 

11.30–12.00
Bayer Antal:
Beszélgetés a fesztivál díszvendégével, Bane Kerac szerb képregényrajzolóval

Tara, a hős partizán tiszt, Kobra, a kaszkadőr, Billy the Pljuc, a vadnyugati antihős, Cat Claw, a hiányos öltezetű szuperhősnő – valamennyien Bane Kerac szerb rajzoló alkotásai, az egykor virágzó jugoszláviai képregénypiac ismerős alakjai. Némelyikük kalandjai magyarul is olvashatók voltak vajdasági lapokban. De Kerac munkássága távolabbi országokba is eljutott. Cat Claw a svéd Magnum képregénymagazin sztárja volt, majd az Egyesült Államokban önálló sorozatot is kapott. Kerac éveken keresztül készített Tarzan-képregényeket egy skandináv kiadó megbízásából, több történetet a Blek című híres olasz westernsorozatból, rajzolt egy-egy epizódot a Gangs és a Lignes de Front című francia sorozatokból, dolgozott a Fantomon, legutóbb pedig az olasz Bonelli kiadó egyik legnépszerűbb figuráját, Zagort vette kezelésbe egy különszám erejéig. Valamint ő képviselte Jugoszláviát a Falomlás című nemzetközi képregényantológiában, amely magyarul is megjelent 1990-ben a berlini fal ledöntésének alkalmából. Mi több, egy heavy metal zenekarban is dobolt, két lemezük jelent meg. Az Újvidéken élő Kerac jelenleg is a híres Stripoteka magazin munkatársa.

A fesztivál vendégével Bayer Antal, a Papírmozi szerkesztője beszélget abból az alkalomból, hogy a képregénymagazinban először jelennek meg Cat Claw kalandjai magyar nyelven. A riporter munkáját Damir Mustabasic segíti tolmácsként.

 

12.00–13.30 EBÉDSZÜNET

13.30–14.00
Váradi Gábor:
Messzi-messzi galaxisok – Az űropera mint műfaj

Az elnevezés 1941-es, de amit takar, már korábban is létezett. Manapság a Star Wars jelenti leginkább AZ űroperát, de mi volt előtte? Hogyan változtatta meg a világot? Mi jött utána? És ami talán a legfontosabb, milyen szerephez jutottak mindebben a képregények?

 

14.00–14.30
Dunai Tamás:
Anti-Star Wars: a cyberpunk zsáner

A hetvenes és a nyolcvanas évek fordulóján a Star Wars nyomán az űrben játszódó sci-fik épp virágkorukat élik. Ekkor születik meg a cyberpunk, ami fellázad a sci-fi főcsapása ellen. Képviselői szerint a sci-fi feladata koruk társadalmi viszonyairól mondani valamit, eszképizmus helyett társadalomkritikával szolgálni. A cyberpunk-irodalom fő témái az ember és a technológia viszonya, valamint az információhoz való hozzáférés különbségeiből fakadó egyenlőtlenségek. A zsáner a regények mellett hamarosan más médiumokban is elterjed. Az előadás célja a műfaj bemutatása, illetve a fontosabb cyberpunk alkotások rövid áttekintése.

 

14.30–15.00
Kertész Sándor:
Szerzői jog-talanságok a nyolcvanas években

Nemcsak ideológiai, hanem pénzügyi okok is akadályozták a nyugati comics magyarországi megjelenését a nyolcvanas években. Nem véletlen hogy leginkább irodalmi művek adaptációját engedélyezte a kultúrpolitika, miközben az amerikai szuperhős-képregénnyel riogatta a hazai újságolvasókat. A vasfüggöny ugyan elzárt bennünket a nyugattól, de védelmet is jelentett a szerzői jogokkal kapcsolatban, mondván: úgysem talál meg bennünket a jogtulajdonos, ezért szabadon lehet garázdálkodni. A hetvenes–nyolcvanas évek képregény-kiadásában jellemző jelenség volt a szerzői jogok kifizetésének elkerülése. Kik és hogyan adták-vették a képregényeket a szocializmus idején? Egy előadás a korszakról, izgalmas történetekkel, feltételezett stiklikkel.

 

15.00–15.30
Pilcz Roland–Garisa Zsolt:
Star Wars-parafrázisok
– Pilcz Roland beszélget Garisa Zsolttal, a magyar Star Wars-képregény készítésének titkairól.

 


KIÁLLÍTÁSOK

  • Yodától Vasemberig – Életnagyságú figurák a Star Wars és a Marvel univerzumából. Válogatás Jakobszen Gyula gyűjteményéből

    A Star Wars és a Marvel filmekből ismert karakterek életnagyságú figuráit 15 éve készíti Jakobszen Gyula. A különleges hobbi eredménye több mint 50 fajta bábu, amivel egy egész lakást töltött meg az alkotó. Az aprólékosan kidolgozott bábuk egy része most lesz először látható a nagyközönség számára, a 7. Szegedi Képregényfesztiválon, a Somogyi-könyvtárban.
     
  • 7 év 7 plakát – Pilcz Roland munkái a szegedi képregényfesztiválok történetéből
     
  • Magyarok az Isonzónál – A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány képregénypályázatának díjazott alkotásai
     
  • Star Wars-parafrázisok – Garisa Zsolt Csillagok háborúja adaptációja
     
  • Első generációs, vintage Star Wars-figurák – Szekeres Szabolcs gyűjteménye

    Szekeres Szabolcs gyermekkora óta gyűjti az amerikai Kenner cég kiadásában megjelent Star Wars-figurákat, -járműveket. A cég 1977 és 1985 között hivatalosan 96 akciófigurát gyártott, melyeknek nagy részét sikerült a gyűjtőnek megszereznie. Az értékes kollekcióból válogatott kiállítási anyagot a 7. Szegedi Képregényfesztiválon mutatjuk be.

     



JÁTÉK

X-Wing-figurás játék – a fesztivállátogatók a helyszínen megismerkedhetnek a játék elemeivel és működésével, valamint lehetőség kapnak annak kipróbálására is.
A játék ajánlójában ezt olvashatjuk: „A Star Wars univerzum hangulatát minden ízében visszaadó játékrendszer speciális élményt nyújt. Mialatt hajóinkat irányítjuk a harctéren, ismét visszatérhetünk abba a messzi-messzi galaxisba, és barátainkkal, családtagjainkkal átélhetjük ugyan azokat a perceket, melyet a film magával ragadó világa adott, már nagyon – nagyon sok embernek, ebben a nem is olyan messzi – messzi galaxisban."

A játékról részletesen
Az interneten: swmini.blog.hu


 



KIADÓK

A fesztiválon kínálatukat bemutató képregénykiadók és -terjesztők:

 


KÖRKÉRDÉS

Az alkotókat és az előadókat arról kérdeztük, hogy mit jelent számukra a Star Wars?


Bayer Antal:
A Csillagok háborúját egy ma már tanszékvezető nyelvészprofesszor barátommal együtt néztük meg a Mártírok útján székelő Május 1. mozi erkélyének első sorából, a korlátra feltett lábbal, önfeledt, gyermeki örömmel.
Barátommal leginkább westernekre és thrillerekre jártunk. Sci-fire azért nem, mert az akkori filmek mind-mind azt a galaktikus szerkesztési elvet igazolták, miszerint a jó tudományos-fantasztikus irodalom tulajdonképpen az örök emberit szokatlan környezetbe átplántálva oktat minket a helyes életre.
Pusztán csak szórakoztató, a világról mint olyanról semmi különöset mondani nem akaró, a különböző mitológiákat vegyesfelvágottként tálaló "fantit" vagy "tufát" legfeljebb képregényből ismerhettünk, és persze azt sem itthonról. Akkoriban a Zrínyi nyomdából sem csempészhettek ki a dolgozók svéd, dán és holland Marvel comics-okat, mert még nem ott készültek. Csak a magunkfajta megveszekedett szubkultúramániás angol szakos egyetemisták szerezhettek tudomást a Fantasztikus Négyes vagy Zöld Lámpás létezéséről, egy-egy véletlenszerűen oktrojált kéthetes angliai ösztöndíj kapcsán.
No, nem mintha az amerikai zsánerképregények ne hemzsegnének a maguk módján az univerzális kétforintos bölcsességektől, de nekünk ott és akkor új volt, hogy a vadnyugat hangulatát új köntösbe öltöztetve megmozdulnak a fantáziadús amerikai és francia rajzolók grafikái, amelyekből Lucas az ihletet merítette.
Annál az első, feledhetetlen Star Wars-élménynél kevés film volt rám nagyobb hatással. Jó film volt? Egy fenét. Csupa klisé, másodosztályú szereplőkkel, erotikus gondolatokat még háromévenkénti rendes szibériai szabadságára induló szovjet katonában sem ébresztő Leia hercegnővel, bildungsromanja előhangjánál járó, egyikünknél sem daliásabb (sőt), tenyérbemászó képű Luke Skywalkerrel, valahonnan veszettül közhelyesen ismerős Darth Vaderrel. Annyira rossz volt, hogy az már jó? Ez sem igaz. Az eredeti Csillagok háborúja tökéletes mű, teljes egész, folytathatatlan. Meg sem néztem évekig a második és harmadik részt.
Azt adta nekem az első és megismételhetetlen Star Wars, hogy lehet és szabad felnőttnek is élvezkedni egy filmen. Ami ma már nem is kérdés, de akkoriban, amikor a pesti mozikban pont a legdrámaibb és legizgalmasabb részeknél jött egy filmszakadás vagy dübörgött be a körúti villamos hangja, még revelatív hatást bírt gyakorolni ránk.

Dunai Tamás:
Kellemes kikapcsolódást. A Birodalom visszavág máig az egyik kedvenc romantikus vígjátékom.

 

Fehér Zoltán
A kérdésre vagy egy kurta tőmondatban vagy egy terjengős kisregényben tudnék megfelelően válaszolni és mindkettő arról árulkodna, hogy mint sokaknak, nekem is gyerekkorom egyik legmeghatározóbb élménye volt a Star Wars-⁠univerzum – talán csak Dr. Bubó előzi meg egy szárnycsapással. Ráadásul, olvasva a többi résztvevő, alkotó beszámolóit, túl sok új, érdemi információt úgysem tudnék hozzátenni a leírtakhoz, így inkább majd rajzban igyekszem kifejezni rajongásomat a fesztiválon. Talán az mégis idekívánkozik, hogy éppen a nyáron „sereg szemléztem" a pár éve otthonról visszacsent Jedi bábu-⁠gyűjteményemet, ami közel félszáz figurára tehető és nyugodt szívvel konstatáltam, hogy bár elég slendrián módon tároltam őket, mégis minden szereplőnek hiánytalanul megvan a maga kiegészítője – beleértve az Ewok-⁠kőhajító fröccsöntött sziklatömbjeit is. Egészen elképesztő, hogy még így harminc év után is képes rá az ember, hogy behunyt szemmel, tapintás alapján felismerje a kedvenceit. Nekem ilyen Bib Fortuna, Squid Head és Admiral Ackbar.


Fekete Dániel:
Karakterkoncepció-készítő ismertetőanyagot.
Úgy vélem, manapság nagyon nehéz eredeti küllemet alkotni egy saját karakternek. A legtöbb művész, ha fiktív karaktert akar megeleveníteni, valós gyökerekhez nyúl. Olyanokhoz, melyek megtalálhatók a környezetében. Állatok, növények, természeti elemek. Félig állat, félig ember hősök. Tűz képességű rosszfiúk. Stb.
Nehezen rugaszkodnak el a megszokottól, félnek igazán újat gondolni, lévén, ez hülyén nézne ki.
Hát annak idején Lucasék kockáztattak, új dolgokkal próbálkoztak, és nem egy, több évtizednyi generációt hódítottak meg. Nem csak a sztorijukkal, nem csak a karakter jellemekkel. Hanem a külsős koncepciókkal egyaránt.
Én a Star Warst azért szeretem, mert egy olyan élővilág populációját tárja elém, mellyel sehol máshol nem találkozhatok. Ezen lényeknek köszönhetően tudom igazán elhinni, hogy egy másik világba kapok betekintést.
A Star Wars óta tudom, hogy inkább legyen egy koncepció megnevettető, komolytalan, szokatlan és egyben merész, korszakalkotó, mintsem sokat látott, elcsépelt, kommersz.


Garisa Zsolt:
Rajongó vagyok, mert jó a film. Mármint a régi trilógia. Az Star Wars Az új trilógiáról inkább nem mondanék semmit (halottról vagy jót, vagy semmit). gyerekkoromban volt a Star Wars, mint egyetlen "normális" sci-fi, egy gyereknek nem nagyon volt más akkoriban. Gyűjtöttem is mindent, ami a filmmel, a szereplőkkel kapcsolatos.


Kasza Magdolna:Kattints a képre!
Pontosan két hetes voltam, amikor a Star Warsot bemutatták Amerikában. Az édesapám mozigépész volt, így én valamelyik újravetítés alkalmával, még óvodás koromban láthattam a filmet és onnantól fogva magával ragadott ez a világ. A barátaimmal ezután folyton Csillagok háborúja játékokat játszottunk. Kiosztottuk a szerepeket és újra meg újra "megrendeztük" a történeteket. Csatáztunk és kardoztunk, szövegeket idéztünk. Rongyosra olvastuk a filmekből készült könyveket, Fazekas Attila SW képregényeit és a Jedi visszatér filmes füzetét. Matricákat, naptárakat, képeket gyűjtöttünk azokban az időkben, amikor ezekhez még nem is volt olyan egyszerű hozzájutni, mint manapság. 11 éves koromban azt kértem otthon, hogy hadd legyek Darth Vader a farsangon. Habár nem szokványos kérés egy kislánytól, az édesanyám, a nővérem és az unokabátyám összefogtak, hogy kérésemet teljesítsék és egy második világháborús német sisak, egy nyeles zseblámpa, sok fotókarton és fekete ruhaanyag, valamint jó pár valóban villogó led segítségével összeállították a jelmezemet. Fantasztikus élmény volt az egyik kedvenc szereplőm bőrébe bújni!
Kattints a képre!
Évekkel később végül megadatott az is, hogy David Prowse-szal, vagyis az igazi Darth Vaderrel személyesen is találkozzam. Hogy mit jelent számomra a Star Wars? Az életem fontos részét. Merem állítani, hogy nélküle nem az lennék, aki most vagyok.
 


Kertész Sándor:
Éppen amikor kinőttek a lovagregényeket, és úgy gondoltam hogy ezek már nekem gyerekesek és komolyabb dolgokkal kellene foglalkoznom, megnéztem a Csillagok háborúját, ami magával ragadt. Hihetetlen élmény volt és mint grafikus főiskolai hallgató hetekig a film látványának a hatása alatt voltam. Többször megnéztem, kerestem a filmes trükköket, hogy vajon mit hogyan csináltak, de a film lendülete minden alkalommal elvarázsolt. Ezt követően Fazekas Attila képregénye hozta számomra a csodát. Önálló füzetben képregény, és ilyen fantasztikus rajzokkal? Egy szép új képi világ kezdetét láttam mindkettőben. De azt soha nem gondoltam volna hogy közel negyven év múlva még fogom várni a következő Star Wars filmet.


Koska Zoltán:
Hát, én tulajdonképpen a Star Wars-nak köszönhetem, hogy képregényrajongó lettem. Ahogy még tavaly megírtam a Firka Comics 10-ben, kiskamasz koromban egy látványosan megrajzolt és filmszerűen pergő semices Star Wars-füzet döbbentett rá arra, hogy milyen érdekesen is lehet képregényt írni és rajzolni, azóta vonzódom ennyire a képregényekhez. Persze a filmek is tetszenek meg az egész SW világa:)


Molnár Gábor:
Hangulatos mozi volt az epizódok többsége, amit láttam, de maga a világ sosem vonzott különösebben. Filmes szakirodalomban annál gyakrabban botlok bele, mivel a forgatókönyvírásról szóló könyvek, cikkek - amiket képregényíróként nyilván tanulmányozni célszerű - előszeretettel példálóznak a címmel.

 


Pádár Ádám:
Lőrincin, a Mátra vidéki erőmű lakótelepén, egy nappaliban gubbasztok egy francia ágy közepén. Nagyjából négy éves lehetek. Az alattam elterülő pokróc színei ízléstelen együttesben sorakoznak egymás után. Itt-ott pár kopaszfolt is ritkítja a kompozíciót, köszönhetően annak, hogy a műszálakat rendszeresen kitépkedtem és megettem, talán vattacukornak néztem a színek miatt. A pokróc egy franciaágyat takar, én annak a közepén trónolva, görnyedt háttal és tág pupillával bámulom a szembe elterülő szekrénysor közepébe belesüppedő orion televízió képcsöves monitorát. Mellettem a falon egy pálmafás lakatlansziget sziluettje amit a mögé festett, színjátszó lemenő nap tarkít. A kis lakótelepi lakás nappalijának delejes tévéduruzsolását három nagyon szőrös obtail lihegésének hangja töri meg időnként. Az ormótlan televízió felett egy ortopéd kinézetű, ormótlan JVC videó lejátszó pislákol, a számlálói az akciófilmek csúcsjeleneteinek bombakijelzőire emlékeztet. A televízióból egy rettenetesen rossz minőségű felvételen, nehezen kivehető halk krákogás és értelmetlen angol hablaty hallatszik. A jelenet drámaiságát csak a háttérben jajveszékelő szimfonikus hangszerek, és egy nagyon unott bácsi hangja próbálja meg átadni, aki annyit mond: Én vagyok az apád! Katarzis!


Pilcz Roland:
A Csillagok Háborúján nőttem fel, már ami volt belőle akkor. Nem folyt a csapból is, nem tudtuk naponta megnézni, nem volt internet, de még videónk sem volt. Nem volt kiadványdömping, de voltak megsárgult újságok, amikben felbukkant néhány fotó, volt salátára nyűtt Jedi Visszatér képeskönyv és kártya, s csak találgattunk, mi is történik pontosan a képeken. Az egész tényleg éppen olyan volt, mintha valami ősi, elveszett történet tudósítása lett volna, egy messzi-messzi galaxisból.
Azt hiszem, ez egy megismételhetetlen, generációs élmény.


 

Róka László
Kisgyerekkorom óta jelen van az életemben, sokszor láttam a filmeket, még pár könyvet is olvastam. Valahol a Csillagok háborúja jelenti számomra a Meseországot, ahol a gyermek és a felnőtt fantáziája egyaránt szárnyalhat. Ahol az ismerős, archaikus elemek megférnek az űrhajók mellett, és ahol a jó akkor is győz, amikor a valóságban nem tud. Szórakoztat és inspirál. És közös, stabil pont a szüleim és a magam, amúgy nagyon eltérő ízlésében.


Tálosi András:
Habár az első igazi félelmetes filmes gonosz az életemben Darth Vader volt, akit először németül hallottam megszólalni a SAT1 csatornának köszönhetően az 1990-es évek elején, és a Birodalom visszavágot máig az egyik legjobb második résznek tartom az összes "másodikrészfilm" közül, a Star Wars mégsem tudott annyira beszippantani, mint másokat. Ez talán annak is köszönhető, hogy az I-II-III. részek - ezekben amúgy nagyot csalódtam - túl későn érkeztek, hiszen cirka 8 év StarWars mentesen telt az életemben, ami alatt komolyabb művű filmeken is túljutott az ember, így az első három epizód (I-III.) visszamaradottságát is könnyebb volt kiszúrni.
Ellenben már most nagyon várom, hogy felébredjen az erő, mert az már az előzetesekből is kitűnik, hogy a Star Wars VII. kameramozgásai, a fényképezése és a zenéje lenyűgözőbb és modernebb lesz minden eddigi SW filmnél. Az pedig, hogy a régi karakterek visszaköszönnek, nagyobb nosztalgiafaktor, mint bármi más.

Váradi Gábor:
A Star Wars nekem az egyetemes emberi kultúra része, egy olyan film, ami saját időszámítást teremtett, mert eredeti és mégis ismerős volt egyszerre, azzal, hogy népmesét mutatott új köntösben és olyan formában, amihez foghatót akkor a világ még nem látott. És a sok akadémiai fokozattal rendelkező entellektüell és az utolsó műveletlen suttyó is osztozhatott az iránta érzett rajongásban. Illetve a jelenség mélységes megvetésében az új trilógia miatt. A legnagyobb kedvenc, a legjobban várt, a legjobb, a legrosszabb (a karácsonyi különkiadásra gondolok) és a legnagyobb csalódást okozó filmek miatt, melyek ugyanahhoz a sorozathoz tartoznak.

 

Vörös Édua:

Sajnos a gyerekkoromból ilyen-olyan okokból kimaradt. A szüleim nem rajongtak érte, így természetesen én sem láttam őket, amíg meg nem jelentek Magyarországon a kereskedelmi csatornák.  
Természetesen tudtam, hogy léteznek a filmek, de semmit se tudtam a szereplőkről, se a történetről, és úgy általában arról az univerzumról. Nagymamámnak volt egy olcsó kis kézitükre, amiket annak idején a mozikban árultak szuvenírként, s amin C-3PO képe díszelgett, de  akkoriban a droidot inkább ijesztőnek találtam, mint vagánynak.
Beleestem ugyan abba az időszakba, mikor újabb hype-hullám érkezett Nyugatról, és megjelent a Baljós Árnyak,  de tiniként nem igazán érdekeltek a filmek (mostanság sem igazán), így az első három részt sem láttam moziban.
A tévében megnéztem ugyan a részeket, mikor leadták őket, viszont a látványon és a főszereplők nevein kívül semmit se sikerült megjegyeznem belőlük.  Talán mert soha nem láttam őket egyszerre, összefüggően.
Később, már a huszas éveim végén  belekerültem egy olyan közegbe, ahol cikinek számított, ha valaki nem ismeri a Star Warst, így rászántam végre magam, és egy éjszakai „maratont" rendeztem magamnak. Most már, hogy láttam egyben az egészet,  összeállt végre a kép, ki mit miért csinált, mi miért történt... De mégsem vált belőlem egy Star Wars fanatikus, aki az utolsó szögig meg tudja nevezni a filmekben látott objektumokat. (Pl olyan kínos, mikor beszélgetni próbálok valakivel, és az a valaki keni-vágja, melyik fegyver, robot, jármű milyen számkóddal van ellátva, vagy hogy melyik fénykard milyen filmes kellék volt eredetileg... én meg csak nézek, mint a csacsi a hegyen.) Emiatt az igencsak későn jött érdeklődés miatt a saját történeteimben (sajnos, vagy szerencsére?) elvétve lehet csak találni Star Wars-os utalást.
Összességében  szeretem ezt a  remekművet, de valahogy mégsem érzek késztetést, hogy túlságosan beleássam magam a melléksztorikba, az adaléktörténetekbe,  hogy kutassak a Star Wars univerzum  fiktív történelmében. Mondjuk úgy, hogy egy visszafogott rajongó vagyok, akinek azért egy Millenium Falcon modell, és egy R2D2 figura mégiscsak díszeleg a polcán.

Rendezvények

Nagy Dia (hó)Nap
2019. november 4–29.
Fiókkönyvtárak, Gyermekkönyvtár és Agóra Gyermekkuckó
BabaKuckó
2019. november 22. (péntek) 10.00
Agóra Gyermekkuckó, Kálvária sgt. 23.
Játékos felnőtt kör
2018. november
Odesszai Fiókkönyvtár, Székely sor 11.

Játékok Játékok

Játékok, pályázatok

  • Könyvkirály
  • Kvízmaraton
  • Könyvtári – színházi játék
 

Képek a rendezvényekrő‘l