„Tájak, városképek, lebegő alakok – nézőpontok sokasága. Légies könnyedség, máskor pattogó dinamika jellemzi Ale Ildikó egyedi festői világát, melynek domináns kifejezőeszköze, technikája az alkotó festői eszköztárában oly jellemző pasztellkréta. A Szegeden élő művésznő 2003 óta tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Képzőművészeti Tagozatának, lakóhelyén kívül számos országos és nemzetközi tárlaton mutatkozott már be. Kiállításain rendszerint egy-egy újabb sorozattal jelentkezik. A Somogyi-könyvtárban októberben látható válogatás azonban valami más, valami rendhagyó: egyszerre vannak jelen a korábbi évek és az újabb alkotói törekvések lenyomatai, amelyek közös nevezői az elvágyódás és a hazatalálás, melyek egyaránt jellemzik a több mint két évtizede aktívan alkotó Ale Ildikó képeinek hangulatát.” (Képiró Ágnes, a Tornyai János Múzeum művészettörténésze)

A tárlat A magyar festészet napja programsorozat része.
A program plakátja

Amit van Gogh, Gauguin és Cézanne vitt véghez a festészet terén, azt Rodin egyedül alkotta meg a szobrászatban – egy új világot tárt fel a művészet számára... a lélek megformálását. Rodin és a szobrászat kapcsolata egy misztikus házasság. Így váltak szobrai a modern szobrászat ikonjaivá.

Kamarakiállítás a könyvtár dokumentumaiból

A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Helytörténeti gyűjteményében, az egyetemi könyvtárban és a levéltárakban őrzött, Dorozsma alapításával kapcsolatos kordokumentumok másolatából új, állandó kiállítás nyílt a könyvtár előterében.

Garisa H. Zsolt grafikus Rejtő Jenő regényéhez készített képregény-adaptációjából válogatott kamarakiállítás

„Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy Korcsmáros Pál adott igazi karaktert a P. Howard által kitalált figuráknak, úgy mint Piszkos Frednek, vagy Fülig Jimmy-nek. A szőke ciklont 1961-ben rajzolta meg, az utolsó 1973-ban a Piszkos Fred közbelép volt. A 14 műből 13-at a Füles megrendelésére készített el, a kakukktojás Az elveszett cirkáló volt, amely a Lobogóban jelent meg 1968-ban. A rejtvényújság háromoldalas folytatásokban közölte ezeket a Rejtő-adaptációkat.
Garisa H. Zsolt, aki az utóbbi időkben újraálmodta, újrarajzolta a régi Korcsmáros-rajzokat, illetve sajátos stílusával (mely tiszteleg Korcsmáros rajzolói géniusza előtt) egy új rejtői univerzumot teremtett! Prücsök, Szivar és Babette anyó figurája épp olyan frappánsra sikeredett, mint a nagy előd és példakép: Korcsmáros Pál remekbe szabott rajzai.” (Kiss Ferenc)

Népmesetípusokat bemutató interaktív, játékos kiállítás gyermekek számára a népmese napja alkalmából

A Füvészkert, mint egyetemi egység is jelentős, hiszen a környezettudatos szemléletmód kialakításában és ismeretterjesztésben a természetismereti-, a tanórán kívüli foglalkozásokkal, a hétvégi családi programokkal és az eseti kiállításokkal is a közoktatás segítőtársa.

Az SZTE Füvészkert a különböző környezeti és emberi tényezők miatt kihalásra ítéltetett fajok megmentése mellett, más országok ritkaságait is felvonultatja, bemutatja. Számos olyan növényfaj van jelen, amely saját élőhelyén már ritkaságnak számít és jelentős eszmei és természetvédelmi értékkel bír.

Miklosovits László grafikusművész képregényt készített Karinthy Frigyes Röhög az egész osztály című írásához.
A művész így vall irodalmi és képi nyelv viszonyáról: „Karinthy veretes szövegén semmiképpen nem óhajtottam változtatni, (sok a kép, és a szöveg), tulajdonképpen átmenet egy bővebben illusztrált oldal és a későbbi képregények közt... Még a buborékot is mellőztem, ezért ez a korai, klasszikus képregényekre hajaz. ... Így az anyag kicsit szikár lett, de úgy gondolom, hogy ezzel a megoldással egy szuszra érvényesül rajz és szöveg.”

Képregények az 1956-os forradalom emlékére

Az ARC és a Magyar Képregény Akadémia az 1956-os forradalom 51. évfordulójának emlékére 2007-ben Kép, regény, szabadság címmel hat, egyenként hatoldalas képregényt óriásplakátokon jelenített meg Budapesten az ’56-osok terén. A teljes sorozatból két képregény látható a kiállításon:

Parlamenti túlóra (írta: Szabó Jenő, rajzolta és színezte: Gáspár Tamás)
Rádiók ostroma (írta: Szabó Jenő, rajzolta: Zabos Csaba, színezte: Temesi Péter)

Szabadkai pillanatképek

Földrajzilag, de lélekben is a legközelebb áll hozzánk első testvérvárosunk – Szabadka. Az 1966-ban aláírt, majd 2003-ban megújított testvérvárosi kontraktus Szeged–Szabadka között kiváló lehetőségeket biztosított a gazdasági, a kulturális, az oktatási tevékenységben való közös fejlődésben. S ezzel élt is a két város. Korábban is, napjainkban is. Nagyon sok családi, baráti szál fűzi egymáshoz az észak bácskai és a Tisza-parti város lakóit, akik gyakran keresik fel egymást. Szabadka, a szecesszió városa, gazdag történelmi, kulturális látnivalót kínál az odalátogatónak. A városháza, a közelmúltban felújított zsinagóga, a mindig pezsgő élet látványát kínáló tejpiac, a helyi katolikus, református, ortodox templomok, a belváros csodaszép sétánya az olimpiai emlékművel, de a várostól alig 9 kilométerre lévő Palicsi tó is kellemes kikapcsolódási lehetőséget nyújt mindnyájunknak.
Menjünk el Szabadkára!...

Mesélő Dorozsma – Dorozsmai Fiókkönyvtár – a program plakátja

Szeged régen és ma – Tápai Fiókkönyvtár