A Műszaki és Közlekedési Múzeum Elektrotechnikai Gyűjteményének technikatörténeti kiállításán Jedlik Ányos találmányai (köztük a „villamdelejes forgony”, az elektromágnes őse), Edison-fonográf, 1905-ben készült lemezjátszószekrény, rádiómatuzsálemek, háború előtti hajszárító és villanyvasaló, szalagos magnó, és számos más technikatörténeti ritkaság kalauzolják a nézelődőt az elektromosság fölhasználásának világában. Működésbe hozható szerkezeteket próbálhatnak ki a vállalkozó kedvű látogatók, akiket az alagsorban gólya fogad, áramütéstől védett oszlopon rakott fészkében.

A kiállítás 100 évvel ezelőtti történéseket elevenít fel: korabeli újságok, könyvek, plakátok, fotók és kéziratok vetítik elénk az év eseményeit és szereplőit – kiegészítve könyvtárunk gyűjteményének néhány újabb, a korszakot idéző kötetével.

„Szegeden sajátos helyzet alakult ki: Újszegedet a szerbek szállták meg, a Tisza másik oldalán viszont létezett ugyan kommunista direktórium, de a valódi hatalom a megszálló franciák kezében volt. Ez a furcsa állapot tette lehetővé, hogy ha nem is nyíltan, de antibolsevista szervezkedés kezdődhetett a városban. A történet másik szálát Aradon kell keresni, ahol 1919. május 5-én egy ellenforradalmi kormány jött létre, amely nem sokkal később elhagyta a várost Szeged felé tartva, az utazás azonban váratlanul véget ért Mezőhegyesnél. Mindezen események végül egyetlen történelmi folyamban egyesültek: május 31-én a Tisza és a Maros városának ellenforradalmárai a két folyó torkolatánál, azaz Szegeden alakították meg az első nemzeti kormányt.” (Tóth Marcell)

Egy európai és egy hazai meghatározó jelentőségű filmművészről a Somogyi-könyvtár dokumentumainak tükrében

Pedro Almodóvar spanyol filmrendező szeptember 25-én lesz 70 éves, Sándor Pál, Kossuth-díjas magyar filmrendező pedig 80. születésnapját ünnepli október 19-én.
Almodóvar a kortárs spanyol filmművészet meghatározó alakja: már pályája kezdetén a járatlan utakat választotta, meghökkentő, formabontó stílusa védjegyévé lett. Filmjei bátran mesélnek tabutémákról.
A 18 éves kora óta a filmszakmában dolgozó Sándor Pál életművének emblematikus darabja a feledhetetlen Régi idők focija című film, amely jól példázza a rendező csapatjátékról alkotott életfelfogását, és rendezői életművét is meghatározza. Hóbortos és szenvedélyes elképesztő figurái a magyar filmművészet halhatatlan alakjai.

A szegedi festőművész munkáinak motívum- és gondolatköre a természeti mítoszokhoz és a népművészet egyetemesebb világfelfogásához kapcsolódik. Kezdetben geometrikus szerkezetű, dekoratív és szimbolikus jellegű festői motívumokat alkalmazott, amit a későbbiekben nyitott, dinamikus és szürrealista komponálással váltott fel. Újabban plasztikai megoldásokkal is kísérletezik, archaikus kultúrák jelkincsét alkalmazva lemez-objekteket készít.

„Minden természeti képződmény, minden falevél, termés, rovar, ember vagy emberi ujjlenyomat egyedi, megismételhetetlenül egyszeri. A természetben található változatos formák lenyűgöznek. Ezek belső szerkezetének harmóniájából építkezem. A kerámia az őselemekből épül fel: föld-darabból alakítom, víz által válik formálhatóvá, majd a tűz teszi véglegessé. A természethez ennél közelebb már nem is kerülhetnék.” (Baczkó Andrea)

(kép: artszeged.hu)

Akrilképek a Sclerosis Multiplexes Betegek Csongrád Megyei Egyesülete tagjainak alkotásaiból

Az elmúlt évben az EFOP-3.7.3-16 Az egész életen át tartó tanuláshoz hozzáférés biztosítása elnevezésű pályázat keretében – A sclerosis multiplex betegek életminőségének javításáért – kompetenciafejlesztő, művészetterápiás szakkör valósult meg a Somogyi-könyvtár Odesszai fiókkönyvtárában, ahol az akrilfestés technikájával is ismerkedhettek a résztvevők. A tárlat a kompetenciafejlesztő, művészetterápiás szakkörön készült alkotásokból válogat.

Haui József (Ha Jó) – Képregény-mazsolák – A Vízipóktól a Drónok harcáig

„ …. ha valakikre tényleg igaz, hogy rajzai több generáció számára jelentettek meghatározó élményt, akkor Haui József mindenképp közéjük tartozik. A Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének rajzolójaként olyan sorozatokon dolgozott, mint a Vízipók-Csodapók, a Mézga család, a Magyar Népmesék, a Kérem a következőt! Képregényei közül talán legismertebbek a Bucó, Szetti, Tacsi albumai, de gazdag képregényes életműve korántsem merül ki ezzel. Rajzolt több mint száz mesekönyvet és tankönyvet, plakátokat, storyboardokat, kifestőkönyvet, diafilmet.” (kepregeny.blog.hu)

Ősz – Agóra Gyermekkuckó, Kálvária sgt. 23.

Szobrok – Dorozsmai Fiókkönyvtár, Negyvennyolcas u. 12.

Védjük környezetünket! – Tápai Fiókkönyvtár, Budai Nagy Antal u. 20-22.