Kincsek a könyvtárból

 
“S művem örökké él; még csak színe se vész”
Születésének 210. évfordulóján egy különlegesség bemutatásával emlékezünk meg Szeged jótevőjéről, könyvtárunk alapítójáról.

 
„Megérdemli ez a Dugonics, hogy jó szívvel legyen hozzá a szegedi ember. Először azért, mert Juhász Gyula előtt ő volt az egyetlen magyar író, aki Szegeden született. Másodszor azért, mert minden írása tele van szegedi ízzel, színnel…” (Móra Ferenc)

 
“...később mindig lehetvén lisztet hozzá vegyíteni, ha a szükség úgy hozandná magával”

így készült a farsangi fánk a 19. század népszerű gasztronómiai szakírója és háziasszonya szerint

 
Tary Pál pesti joghallgató korában ismerkedett meg Kováts Terkával, későbbi első feleségével. „Távkapcsolatuk” Tary szegedi joggyakorlata idején kezdődött, s a levelek egészen házasságuk megkötéséig rendszeresen váltották egymást.

 
A kártya a 13. században kezdte meg hódító útját Európában, és Magyarországon is igen gyorsan népszerűvé vált. Ennek ellenére kevés fennmaradt korai kártyalap ismeretes, mert használati tárgy volt, így a lapok idővel elkoptak. A kártyajáték eleinte a nemesi réteg kiváltsága volt, ám a nyomtatás megjelenésével, a nyomdatechnika fejlődésével egyre olcsóbban lehetett előállítani a paklit, s így szélesebb körben elterjedhetett.

 
Radnóti Miklós tanulmányai, meghatározó tanárai és barátságai révén is ezer szállal kötődik Szegedhez. A Somogyi-könyvtár őriz néhány különleges dokumentumot, melyek az életmű igen izgalmas aspektusairól árulkodnak.

 
"Annyi bajom van, mint az istennyila avval a menykő nagy kötettel!"

A legismertebb magyar költő, a szerelem és a forradalom poétája halhatatlan műveket hagyott maga után. Kevésbé ismert tény azonban, hogy "összes művei" már életében megjelentek.

 
„Ó Szépség, nézz rá: olyan fiatal…” A Szépség koldusa 1922 végén jelent meg háromszáz példányban. A Makón élő ifjú költő Juhász Gyulát kérte meg, hogy előszót írjon kötetéhez.

 
A Somogyi-könyvtár őriz egy igen különleges oklevelet: egy bárói címet adományozó levelet, amelyet maga Mária Terézia írt alá. Az oklevél bordó bársonykötést visel, és az úgynevezett nagy királyi pecséttel hitelesítették, amit a kancellárián csak olyan hivatalos dokumentumhoz használtak, amelyet maga az uralkodó írt alá.

 
Cserei Mihály (1667—1756) magyar nyelven írta meg emlékiratát, mely Erdély históriája vagy Erdély története néven vált ismertté, és korának népszerű történeti forrása lett. A protestáns taníttatású történetíró históriájában rendkívül szemléletesen mutatja be a 17. század második felének, a 18. század elejének eseményeit.

 
Egy páratlan szépségű és nagyon ritka kincs: a pápai kert növényeit bemutató botanikai munka a 18. század végéről

A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár botanikai tárgyú dokumentumállománya rendkívül gazdag és sokszínű: a kéziratos munkától kezdve a dedikált doktori dolgozaton át a könyvritkaságnak számító egyedi, kézi színezésű metszetekkel ellátott herbáriumig találkozhatunk kuriózumokkal.

Kronológia Kronológia

Kronológia

A Somogyi-könyvtár történetének rövid áttekintése –  időrendben kiemelve a  legfontosabb eseményeket

Tovább...

A gyűjtemény

Vasváry-gyűjtemény

Vasváry Ödön református lelkész, az amerikai magyarság történetének kutatója, 1972. május 16-án Washingtonban kelt adománylevelében szülővárosa könyvtárára hagyta nagyértékű gyűjteményét.

Tovább...

Örökbefogadás Örökbefogadás

Örökbefogadás

A Somogyi-könyvtár meghirdeti a könyvek "örökbefogadásának" lehetőségét, hogy  személyesebb kapcsolódást alakítson ki a Város, a Város polgárai, civil szervezetei, vállalkozói és a könyvtár között.

Tovább...

Képek a könyvtárról