Zöld hírek Zöld hírek

Válogatás a Somogyi-könyvtár "zöld" könyveiből


A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára.

Szent-Györgyi Albert



Kovács Róbert: Klímaváltozás. Pánik és tagadás között (2019)

Itt a globális felmelegedés! Akár esik, akár fagy, kiárad egy folyó, vagy éppen kiapad, a média rutinszerűen ráerősít, és ha egy rekord is megdől (ami jó párszor előfordul), vezető hír lesz belőle. Nem is olyan rég a közelgő jégkorszakról szólt az aktuális pánik. Abban az időben a szén-dioxidra csak úgy gondoltak, mint egy jelentéktelen, egyéniség nélküli gázra, és a klímaváltozás csupán egy volt a globális problémák között. A légszennyezés, a vízszennyezés, a talajszennyezés, a fajok kihalása vagy éppen az „ózonlyuk” mind súlyosabbnak tűntek. Az éghajlatváltozás azonban „legyőzte” a többi aggodalmat, hogy saját maga válhasson majdnem mindennek az okozójává és okozatává.
Ebben az ismeretterjesztő könyvben a szerző arra vállalkozik, hogy a média és a politikusok sarkos megállapításai mögé nézzen. A cél nem kevesebb, mint kilépni az érzelmileg terhelt vitákból, ahol mindenki saját „hite” szerint csoportosítja, kisebbíti vagy épp felnagyítja az információkat. Hántsuk le a leegyszerűsítő és hatásvadász sallangokat, és ismerjük meg, hogy valójában mit tud ma erről a globális politikai és gazdasági horderejűvé kerekedett elméletről a tudomány!

Megnézem a katalógusban



Gazdag László: Környezet-gazdaságtan, környezetgazdálkodás (2018)

A szerző célja, hogy nélkülözhetetlen ismereteket adjon át a témakör iránt érdeklődőknek, de inkább szemléletet formáljon, szembeszállva a tudománytalan, haladásellenes, technikaellenes nézetekkel, az úgynevezett „zöld dilettantizmussal”. Ez mindig jól tetten érhető, azonosítható a sosem volt, idealizált múltba révedéssel; a közgazdasági értelemben rossz hatékonyságú, versenyképtelen, technikai szempontból elavult technológiákhoz, gazdálkodási formákhoz való visszatéréssel.
Tudomásul kell vennünk, hogy természetes és művi környezetünk erőforrás a számunkra, amelyet hasznosítanunk kell, ha élni és fejlődni akarunk. Erről szól a fenntartható fejlődés elmélete, illetve törvénye. Ezért nem szabad, nem lehet a környezetgazdálkodást leszűkíteni a környezetvédelemre, vagy még szűkebben értelmezve: a természetvédelemre.
„A laikus olvasó, vagy akár a könyvet tankönyvként használó diák számára is üzenem: nem szükséges mindig mindenben egyetértenie az itt leírtakkal, viszont nagyon fontos, hogy minden állítást, bárkitől, bárhonnan érkezzen is, engedje át szubjektuma kritikai szűrőjén, ne dőljön be könnyen divatoknak, maradjon meg szuverén, kritikus gondolkodónak. Ismertetni fogom az eltérő, gyakran egymásnak homlokegyenest ellentmondó nézeteket is az egyes témakörökben, nem mindig foglalok majd állást, rábízva az olvasóra a tudatos választást.”

Megnézem a katalógusban



Hódosy Annamária: Biomozi. Ökokritika és populáris film (2018)

A könyv népszerű, többnyire hollywoodi filmek ökokritikai olvasatával ismerteti meg az érdeklődőket. A címben is szereplő terminus, az „öko­kritika”, a kultúrkritikai irány­zatoknak egy újabban előtérbe került, környezet­tudatos, természetközpontú válfajára vonatkozik. Olyan szemléletet kínál, amelynek megismerése és elsajátítása új fényben tüntetheti fel e többnyire nem sokra becsült alkotásokat. És talán hozzá­járulhat egy olyan gondol­ko­dás­mód kialakításához is, amely a TV vagy a számító­gép elől felkelve és a moziból való távozás után is a világ fenntarthatóbbá tételére ösztönzi a nézőket.

Megnézem a katalógusban

 



Stefano Mancuso: Zöld forradalom. A növények már feltalálták a jövőnket! (2018)

A fák titkos nyelve című sikerkönyv után Stefano Mancuso újabb döbbenetes tényeket tár fel előttünk a növényekről.
Például azt, hogy a növények szervezete az állatokétól alapvetően eltérő minta alapján épül fel. Valóságos élő hálózatok, melyek katasztrofális eseményeket képesek túlélni anélkül, hogy elveszítenék létfontosságú funkcióikat, azaz az állatoknál sokkal ellenállóbb és „korszerűbb” organizmusok. Tökéletesen egyesül bennük a szilárdság és a rugalmasság. Kivételes alkalmazkodó képességüknek köszönhetően extrém környezetben is képesek életben maradni, láthatatlanná tudnak válni a ragadozók számára, és saját belső energiájuk felhasználása nélkül képesek mozogni!

Megnézem a katalógusban

 



Roger Scruton: Zöld filozófia (2018)

A Magyarországon is nagy sikert aratott Iszom, tehát vagyok világhírű brit, sőt egyenesen angol szerzője ezúttal talán a legfontosabb és a legaktuálisabb, egész eddigi életünk radikális megváltozását előrevetítő témában, a környezeti kérdések, a globális éghajlatváltozás témakörében fejti ki izgalmas és jól érthető, de egyúttal nagyon is extravagáns gondolatait, amelyek még azokat is elgondolkodtatják (és persze szórakoztatják is egyben, hiszen Scruton korunk egyik legjobb esszéistája), akik talán semmiben sem értenek vele egyet.
Az ökológiai gondolkodást és a „zöld” mozgalmakat sokan a progresszivista, a „baloldali” gondolkodással és politikával szokták összefüggésbe hozni, de Scruton megmutatja, hogy a kérdés ennél sokkal izgalmasabb és fontosabb. Itt is viszontlátjuk a máshonnan már ismerős, nagyon is derűs „életfilozófiáját”, ami különösen vonzó olvasmánnyá teszi a könyvet.
A könyv központi fogalma a kötődés – kötődés az otthonhoz, a sajáthoz, a helyihez, a családhoz, a tájhoz, a saját közösséghez, a nemzethez, a saját kultúrához. Ha ez a kötődés megvan (Scruton az oikophilia szót szereti használni rá), akkor mindenfajta absztrakt és felülről lefelé irányuló megoldás problematikussá válik, legyen a kezdeményezője az állami vagy az EU-bürokrácia, vagy éppen valamelyik nagy nemzetközi, nem átlátható és nem elszámoltatható NGO.

Megnézem a katalógusban



Tóth Andi: Dobd ki a szemetest! Hulladékcsökkentés lépésről lépésre (2018)

Egy hangsúlyozottan magyarországi viszonyokra íródott, a szerző saját tapasztalatain alapuló, hiteles zéró hulladék gyakorlati kézikönyv, amely lépésről lépésre elkíséri az olvasót a hulladékminimalizálás folyamatában. 

Erre számíthatsz a könyvben:
szemléletformáló alapok a zéró hulladék életvezetéshez; három szinten – kezdő, haladó, és szuperhaladó – bemutatott gyakorlati lépések a mindennapi élet 6 területéről: szemlélet, bevásárlás, konyha, fürdőszoba, takarítás, kert; minden rész végén érdekességek: történelmi visszatekintés, hazai és nemzetközi statisztikák, külföldi inspirációk, bakik; minden rész végén forintosított megtakarítási potenciál egy 5 fős átlagos magyar család költségvetésére; magyarországi és Európai Uniós jogszabályi vonatkozások; alapítványok, szervezetek, gyűjtőhelyek, nonprofit vállalkozások, applikációk; társadalmi aspektusok – közösségek, család és barátok, iskola, munkahely – áttekintése; 29 kipróbált recept házilag elkészíthető tisztító- és kozmetikai szerekhez; zéró hulladék háztartás alapanyaglistája; magyarországi zéró hulladék életformát támogató webáruházak és boltok; motiváló ellenőrző lista melléklet a zéró hulladékos háztartás felé vezető egyéni út dokumentálására;

…mert hisszük, hogy minden kis lépés számít! 

Megnézem a katalógusban



Béres Tamás: A hálás élet művészete. Bevezetés az ökoteológiába (2017)

Az ember számára a világ már mindig is előzetesen adott, ezt az ember önmagára nézve, életvilágként éli meg, tehát a külvilág és közte levő demarkációs vonal tiszteletben tartása csupán tudatos és szigorú nevelés vagy önnevelés útján eredményezhet egyszerre figyelmes és cselekvőképes magatartást. Ez azonban egyrészt csak keveseknek adatik meg, másrészt – vagy épp azért nem, mert – nem ösztönös, vagyis nem lehet egyszerre életvidám, szabad, találékony és gondoskodó. Amennyiben az ember és környezete együttélésének kölcsönösen támogató paradigmáit keressük, ehhez az ember részéről elengedhetetlen, hogy olyan elbeszélések szereplőjeként ismerjen magára, aki felé a környezete már mindig is elfogadóan fordult, s aki az elfogadottságnak ebben az alapélményében oly módon éli át egyéni léte méltóságát, hogy ebből, a ráháruló felelősség vállalása mellett, más teremtményeket is részesíteni kíván és tud, tekintet nélkül azok élő vagy élettelen voltára. Nagyvonalaiban ez jelentené egy olyan ökoteológia kereteit, melyben kiemelt helyet kap a teremtés, a megigazulás és a remény továbbadása (misszió), s amelyet, jellegét tekintve, hálás életstílusnak nevezhetünk.

Megnézem a katalógusban



Farkas Judit: Leválni a köldökzsinórról. Ökofalvak Magyarországon (2017)

E tanulmánykötet a szerző magyar ökofalvakról írt munkáiból nyújt válogatást. Az ökofalu olyan alternatív életmód-kísérlet, amely viszonylag keveseket vonz, és még kevesebb azoknak a száma, akik a szándékon túl meg is tudják valósítani. Mivel a magyarországi ökofalvakban lakók lélekszáma legfeljebb 500 fő, azt gondolhatnánk, hogy valójában marginális jelenségről van szó. Mégis érdemes vele foglalkozni: egyrészt mert az ökofalusi értékrend vizsgálata – tehát, hogy mi ellenében és mi mellett jön létre – jelen társadalmunk problémáinak diagnózisa lehet; másrészt mert rendkívül érdekes társadalmi kísérlet, amely a társadalomtudományok számára (is) izgalmas kutatási terepet kínál, önmagán túlmutató kérdéseket vetve fel.
Az ökofalusiakat – akiknek jó része középosztálybeli értelmiségi – általában erős reflexivitás jellemzi: reflektálás a világ dolgaira, véleménynyilvánítás az aktuális társadalmi kérdésekről (fogyasztói társadalomról, globalizációról, centralizációról, környezeti-gazdasági-etikai krízisről, elidegenedésről). A világról való gondolkodásuk társadalomkritika is egyben, amelynek alapja – a mérlegelő-értékelő értelmiségi gondolkodás mellett – a sajátos szemszög, egyfajta alternatív látásmód, amely a többségitől eltérő értelmezését adja a világnak. Ez a látásmód és attitűd azonban nem kizárólag az övék, az ökofalvaktól látszólag radikálisan eltérő világokban is találkozhatunk vele. Ez pedig az ökofalu-diskurzust szélesebb kontextusba helyezi, ami a kutatás aktualitását és relevanciáját erősíti.

Megnézem a katalógusban



Horváth József: Biofilia. Gondolatok a fenntarthatóságról és a fennmaradásról (2017)

A könyv szerzője az ember és a természet kapcsolatát elemzi és rámutat azokra a nehézségekre, amelyek a világ népességének növekedésével, a megnövekedett ipari termeléssel, a talaj, a víz, a légkör és a természet károsításával, a túlzott szén-dioxid kibocsátással, globális felmelegedéssel, a klímaváltozással és az ökoszisztémák pusztulásával kapcsolatban felmerültek.
A 20. század első felének nagy szellemi áramlatai után az ökológiai gondolkodás megkésve csak az 1970-es évektől kezdve erősödött fel. A környezeti változások, a természet pusztulása, az erőforrások globális kimerülése egy olyan ökologikus gondolkodás és nézetrendszer kifejlődéséhez vezetett, amelynek során az emberiségnek fel kellett ismerni azt, hogy a természetfeletti uralma helyett a békés együttélésre van szükség a természettel.
A 20. század ökológiai változásai arra hívják fel a 21. század ember figyelmét, hogy meg kell változtatnia a Föld életadó rendszerével kapcsolatos félrevezető véleményét, és erre alapozott viselkedését, továbbá figyelembe kell venni a jövőbeli lehetőségeit, még ha azok megszokott fogyasztásának jelentős csökkenésével is járnak.
Az emberiség cselekedeteit évtizedeken át meghatározó növekedési kényszert felváltotta az aggodalom; az ember aggodalma a fennmaradásáért, a túlélésért. Ezt pedig csak az önkorlátozó erkölcs és az ökologikus gondolkodású és cselekvőképes ember, a Homo moralis és a Homo oecologicus képes megteremteni.

Megnézem a katalógusban



Jürgen Reuss, Cosima Dannoritzer: Vásárlás a szemétdombra. A tervezett elavulás elve (2017)

A termék, amely nem megy tönkre, a kapitalizmus rémálma. Rontja a kereskedelmi forgalmat. A fogyasztás viszont gazdasági rendszerünk hajtómotorja, s ezért eldobjuk a régit és javítás helyett újat veszünk - kivált, mert manapság ez utóbbi gyakran olcsóbb. Az 1920-as évek izzólámpa-kartelljét követően sok termék nem tart már annyi ideig, ameddig erre valójában képes lenne: az izzószálak idő előtt kiégnek, a tintasugaras nyomtatók chip-vezérlés parancsára beszüntetik a munkát, és háromévente új számítógépre van szükség, mivel a régi az új operációs rendszerrel már nem tud lépést tartani. Rendszer van ebben: "tervezett elavulás" a neve annak az elvnek, amely az élettartam szándékos megrövidítését elejétől fogva előirányozza. Ez az elv az olcsó tömeggyártásnak és a pazarló nyersanyagfelhasználásnak köszönhetően a bőségi társadalom és bálványa, a gazdasági növekedés tartópillérévé vált. A következmény az egész világot elárasztó jóléti szemét és az erőforrások elapadása.
A könyv olyan izgalmas, mint egy rémregény, ugyanakkor megalapozottan és inspirálóan meséli el, hogy ki találta ki ezt az eszközt a konjunktúra fellendítésére és miként válhatott ez még saját tetteink mozgatórugójává is. A könyv az azonos című dokumentumfilmhez végzett többéves kutatómunka alapján készült. A dokumentumfilmet a televízióban (arte, ORF) többször vetítették és megvitatták (többek között a Hart aber fair című műsorban).

Megnézem a katalógusban



Takács-Sánta András: A közlegelők komédiája. A közösségek újrafelfedezése mint kiút az ökológiai válságból (2017)

Az ökológiai válság mindnyájunk életminőségét fenyegeti. Ha el akarjuk kerülni, hogy az éghajlatváltozás, az élővilág elszegényedése vagy a talajpusztulás katasztrófákhoz vezessen, alaposan változtatnunk kellene életmódunkon. A könyv fő állítása szerint mindehhez az egyik legfontosabb, ám mindeddig igencsak elhanyagolt lépés a közösségek újrafelfedezése lenne. A kötet vezérfonala a számos tudományterületen használt, a környezeti problémákra is remekül alkalmazható „közlegelők tragédiája” tanmese – ám friss szemmel tekint erre a modellre. Hogyan segíthetnek helyi közösségek komédiába fordítani a tragédiát, vagyis az ökológiai válságot? Mit tanulhatunk mindehhez két távoli sziget lakóitól? Mi jellemzi azokat a hazai ökofalvakat és más helyi ökoközösségeket, amelyek már elindultak ezen az úton?

Megnézem a katalógusban



Takács-Sánta András (szerk.): Építőkockák egy új világhoz. Ökológia, közösség, boldogulás – helyben! (2017)

Csökkenthetjük ökológia lábnyomunkat, miközben újra felfedezzük a közösségek erejét? Igen, szerencsére ma már Magyarországon is jó néhány kezdeményezés törekszik minderre. A Kisközösségi Program munkatársai bő tucatnyi lelkesítő példát mutatnak be ebben a könyvben - tudományos igényességgel, mégis közérthetően. A szövegekhez Marabu rajzolt szórakoztató illusztrációkat.

Megnézem a katalógusban



Nagy Réka: Ökoanyu (2017)

Anyukaként lótunk-futunk, bevásárolunk, főzünk, takarítunk, gyereket nevelünk, dolgozunk. Miközben a lehető legjobbat akarjuk családtagjaink és a környezetünk számára - fontos kérdésekkel kerülünk szembe nap, mint nap az élet bármely területén. Mivel fürödjön a család? Hogyan legyen otthon tisztaság? Miként kerüljön az asztalra finom és egészséges étel? Olyan könnyű lenne, ha egyértelmű válaszok lennének. De nem ússzuk meg az utánajárást és a dilemmákat. Segítséget viszont kaphatunk. Rengeteget. Azoktól, akik már végigküszködték magukat ezeken a kérdéseken, és találtak rá válaszokat, megoldásokat, amelyeket meg is osztanak velünk. Ökoanyu és az ő könyve ilyen. Minden egyes termék, amit a kosarunkba teszünk egy döntés. Mi hozzuk meg. Hiszünk abban, hogy minden egyes pici lépés, amit a környezetünkben teszünk, számít.
Jakab Krisztina, A Nők Lapja Café főszerkesztője

Megnézem a katalógusban



Borsos Béla: Az új Gyűrűfű. Az ökofalu koncepciója és helye a fenntartható település- és vidékfejlesztésben (2016)

A korombéli ember sok mindent átélt már ebben az országban. Éppen elkerülte a szörnyű ötvenes éveket, az amnesztia után eszmélt és mire felnőtt lett, recsegni ropogni kezdett a szocializmus remek épülete. Aztán beköszöntött a vad kapitalizmus, eredetinek egyáltalán nem nevezhető tőkefelhalmozás, a köztulajdon kiárusításának kora. A következő fordulóban az intézményesített tolvajlás, mostanában pedig az új állami monopolkapitalizmus, nepotizmus és autoriter rezsim kiépítése a cél. A természettel való kapcsolat rendezése ezen időszak alatt soha, sehol nem szerepelt a sürgős teendők listáján. Mégis voltak és vannak, akik megpróbálják. Eme úttörők egy maroknyi csoportjáról szól ez a könyv.
Dr. Borsos Béla némi malíciával túlképzett sarlatánnak mondható. Lódoktori – ahogyan annak idején mondták – diplomáját szögre akasztva a környezetvédelem lett a vesszőparipája. Szabadúszó, volt parlamenti szakértő, tudományos kutató, szaktanácsadó és az ENSZ szerződéses munkatársa. Bár földrajzból doktorált, mégis ökológusnak, humánökológusnak képzeli magát. A rendszerelméletet tartja ember és természet kapcsolata legkívánatosabb rendező elvének. Részt vett a magyar Tisza-völgy tájgazdálkodási koncepciójának kidolgozásában. A gyűrűfűi ökofalu egyik alapítója, meghívott egyetemi oktató, a publikálj vagy pusztulj törvényének értelmében öt könyv és számos hazai, külföldi szakcikk, könyvfejezet szerzője. Mellesleg szakfordító és szinkrontolmács, mert valamiből mégis csak meg kell élni.

Megnézem a katalógusban



Erdős László: Zöld hősök (2016)

Hogyan kerül egy könyvbe Assisi Szent Ferenc és Arnold Schwarzenegger? Mi a közös egy középkori szent és egy jelenkori filmsztár életében? Hisszük-e vagy sem, de mindketten a környezeti mozgalmak fontos alakjai. Épp úgy, mint Al Gore amerikai alelnök, Charles Darwin vagy mindannyiunk kedvenc David Attenborough-ja. Megannyi érdekes ember és izgalmas történet a környezetvédelem hőseiről a XIII. századtól napjainkig, a Greenpeace sztoritól a Néma tavaszig. Erdős László könyve kötelező olvasmány mindenkinek, aki érdeklődik a modern kor egyik legnagyobb kihívása, a környezet védelmének kérdései, és a zöld mozgalmak története iránt. A szerző az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa.

Megnézem a katalógusban



Glied Viktor: A halványtól a mélyzöldig. A globális környezetvédelmi mozgalom negyed százada (2016)

A globális ökológiai problémák és a klímaváltozás következményei mára mindenki számára érzékelhetővé váltak. Immáron több mint negyven éve feltűnt egy új, sokszínű társadalmi mozgalom, amely több-kevesebb sikerrel veszi fel a küzdelmet a környezetszennyezés és a fenntarthatatlan gazdasági folyamatok, valamint az azokat mozgató szereplők ellen.
A kötet a rendkívül színes környezetvédelmi (zöld) mozgalom formálódását, hálózatosodását, a nemzetközi környezet- és klímavédelmi rezsimek fejlődését, illetve az aktivitás hátteréül szolgáló zöld gondolatrendszer kialakulását és fő elemeit elemzi, végig a mozgalom működésének keretet adó tiltakozás/ellenállás – partnerség/kooperáció kettősségét szem előtt tartva.
A „halványtól”, azaz a politikai-gazdasági döntéshozókkal együttműködő, velük partnerségi viszonyt kialakító, a döntések meghozatalában részt vevő és az azok végrehajtásában szerepet vállaló szervezetektől eljutunk a kompromisszumokat elutasító, a rendszert megreformálni kívánó, vagy rendszeren kívüli, a társadalomból kivonuló „mélyzöld”, és a fennálló keretek ellen erőszakkal fellépő ökoterrorista irányzatokig.

Megnézem a katalógusban



Horváth Balázs (szerk.): Ökológiai lábnyom és fenntarthatatlanság (2016)

Civilizációnk fokozódó mértékben fenntarthatatlan. Noha napjainkban rengeteg olyan jelenség is megfigyelhető, amely környezetvédelmi szempontból reménykeltő (olcsóbb napelemek, új villanyautó-típusok megjelenése, tengervízből való uránkivonás, a szabályozott magfúzió reményének felcsillanása stb.), mindeközben fenntarthatatlanságunk is tovább nő. A tudományos-technológiai fejlődés jelei azonban annyira szembetűnőek, hogy a környezeti problémák súlyosbodását a legtöbbünk észre sem veszi, esetleg kétségbe is vonja. Ezért alkották meg tudósok az ökolábnyom-számítás módszerét, amelynek eredménye egyértelműen jelzi egy-egy ország, város, tevékenység vagy személy életmódjának fenntarthatatlanságát. S e számítások eredményei szerint nem állunk jól.
A kötetünkben összegyűjtött írások közül az első négy végzős diákok, hallgatók munkája, akik az iskolába járás, a magyar és svájci falusi életmód, a nyers növényi táplálkozás vagy éppen a hallgatói életforma ökológiai lábnyomát számították ki, és tettek konstruktív javaslatokat a csökkentésére. A további hét tanulmány, amelyet környezetvédelemmel foglalkozó egyetemi oktatók, magyar és külföldi könyvszerzők, akadémikusok készítettek, a fenntarthatatlanság egyéb aspektusaival foglalkozik. Milyen lesz a jövő éghajlata? Milyen kihívásokkal kell szembenéznie napjaink szétdarabolt tudományának? Reménykedhetünk-e fenntarthatóságban, amíg a világnépesség tovább növekszik? El tudunk-e látni egy bolygónyi embert egészséges táplálékkal? Megoldást jelent-e a megújuló energiaforrásokra való átállás? (A két utóbbi írás eredetiben, angolul olvasható.) És hogyan viszonyul mindezen problémákhoz a ma embere? Ezekre a kérdésekre keresi a választ ez a könyv.

Megnézem a katalógusban



Lányi András: Elképzelt közösségeim (2016)

Lányi András író, filozófus, filmrendező, egyetemi oktató, a Duna Charta, a Védegylet és az Élőlánc Magyarországért egyik alapítója emblematikus alakja a magyarországi rendszerváltásnak. Munkásságának középpontjában a környezet és a társadalom, a közösségi lét védelme áll. Határozott politikai, ökopolitikai, társadalmi elképzeléseiről ad képet friss tanulmánykötete. Lányi nem riad vissza az úgynevezett rázós témáktól: így nagy ívű írást ad közre a liberalizmusról, az antiszemitizmusról, a migrációról, az ökológiai felelősségvállalás és környezetvédelem szükségességéről, Paksról, a globalizmusról.

Megnézem a katalógusban

 



Simai Mihály: A harmadik évezred nyitánya. A zöld fejlődés esélyei és a globális kockázatok (2016)

E könyv megírását, s a kapcsolódó kutatómunkámat, elsősorban az ösztönözte, hogy az emberiség a XXI. század jelenlegi szakaszában ismét válaszúthoz érkezett. A XX. század második felében létrehozott tudományos és intézményi alapok révén történelmileg példátlan lehetőségek felé vezet az egyik út, amelyen haladva biztonságos és elfogadható életfeltételeket alakíthatnánk ki a Föld lakói számára. Ez hatalmas feladatok megoldását követeli korunk globális átalakulásainak kezelésében, amelyek között a környezeti és társadalmi fejlődés fenntarthatóságának, a „zöld fejlődés” feltételeinek megteremtése a legfontosabb. Ezek politikai, társadalmi, gazdasági, szervezeti és szerkezeti összefüggései a könyv központi témái. A másik út konfliktusok, elnyomó rendszerek, nyomor és háborúk felé vezet.
A XXI. század eseményei és irányzatai meghatározó fontosságúak a következő évszázadok fejlődése szempontjából. Az útválasztással kapcsolatos döntések feltételeinek megteremtésében és végrehajtásában különösen jelentős a tudomány szerepe, és hatalmas a politikusok felelőssége. A könyv az esélyek megvilágításában ajánl segítséget. (Simai Mihály)

Megnézem a katalógusban



Szigeti Cecília: Az ökológiai lábnyom határai (2016)

Az ökolábnyom az elmúlt évtizedek során egy érdekes tudományos kezdeményezésből az egyik legígéretesebb alternatív makrogazdasági mérőszámmá vált. Elismertségét világhírű, Nobel-díjas tudósok (Stiglitz, Sen, Fitoussi) munkái és kontinenseken átívelő politikai kampányok (TEN-in-TEN) is jelzik. Számos ország, többek közt az Egyesült Arab Emírségek és Svájc élen jár a mutató bevezetésében. A páratlan sikertörténet azonban problémák forrása is. Az ismeretek gyakran felületesek, a médiában továbbított információ pontatlan, gyakran alapjában téves. Az ökológiai lábnyomnak ahogy ezt a cím is sugallja a könyv elsősorban makroszintű vonatkozásait vizsgálja, nagy hangsúlyt helyezve az egyes országok ökolábnyomának elemzésére. Arra is fény derül, hogy az alternatív makrogazdasági mérőszámok között az ökológiai lábnyomnak kiemelt szerepe van-e. A kötet hipotézise szerint vannak a fenntarthatóság dimenzióit jobban képviselő és ezáltal több információt tartalmazó mérőszámok, míg az ökológiai lábnyom csak korlátozottan alkalmas következtetések levonására. A szerző kvantitatív módszerekkel keresi a koncepció és az adatbázisok gyengeségeit és hibáit, hogy ezek ismeretében választ adhasson arra, hol vannak az ökológiai lábnyom alkalmazásának határai.

Megnézem a katalógusban



Antal Z. László: Klímaparadoxonok. Lehet-e harmónia természet és társadalom között? (2015)

Az elmúlt néhány évtizedben a természetben tapasztalható változások közül – pontosan nem lehet tudni, hogy miért – az éghajlatváltozás váltotta ki a legnagyobb társadalmi és politikai érdeklődést. A nagyfokú érdeklődés, valamint az éghajlat már megtapasztalt és további várható változásai miatt növekvő aggodalom következtében a fejlett ipari országok az elmúlt két évtizedben komoly erőfeszítéseket tettek az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentésére. Mindezek ellenére a kockázatok nem csökkentek, hanem tovább növekedtek. Az elmúlt tíz évben végzett szociológiai kutatásaimban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a modern társadalmakban milyen társadalmi és gazdasági feltételek akadályozzák meg, hogy csökkentsék azokat a kockázatokat, amelyeket a működőképességük megőrzése szempontjából ennyire fontosnak tartanak.
Az éghajlatváltozással foglalkozó tudományos eredmények, politikai, illetve civil programok és viták elemzésével, a Magyarországon és az Egyesült Királyságban készített kormányzati és helyi szintű klímastratégiák megvalósítását segítő illetve akadályozó feltételek vizsgálatával kerestem a választ a kérdésre. Arra a következtetésre jutottam, hogy a modern társadalmakban olyan feloldhatatlan ellentmondások – klímaparadoxonok – alakultak ki, amelyek megakadályozzák az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentését. A könyv végén bemutatom azokat a lehetőségeket, amelyek esélyt kínálnak a klímaparadoxonok feloldására és arra, hogy a vizsgált két országban – és más az országokban is – a társadalom és a természet között helyreálljon az egykori harmonikus viszony.

Megnézem a katalógusban



Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikája közös otthonunk gondozásáról (2015)

Ferenc pápa ökológiai témájú enciklikájával a Naphimnusz első szavait idézve Assisi Szent Ferenc nyomába lép és együtt dicsérik a Teremtőt a teremtett világért.
Ezzel Ferenc pápa a mai világot élénken foglalkoztató ökológiai kérdéseket az egyházi tanítás első vonalába emelte. A hat fejezetből álló enciklika összefoglalja a tudományos problémákat, tárgyalja a témával foglalkozó bibliai részeket, feltárható okokat nevez meg, és arra is választ ad mit kell tennünk. Enciklikája két imádsággal zárul, amelyek közül egyik a keresztények számára íródott a másik az egyistenhívők nevében szól a teremtett világ értekeinek a megőrzéséért.

Megnézem a katalógusban

 



Lányi András: Oidipusz avagy A természetes ember (2015)

Oidipusz válasza logikus és téves. Megtévesztették a számok. Mert az ember nem négy, nem kettő és nem három: az ember az, ami számokkal nem mérhető. A mennyiség uralma a vak természeti erők uralmának egyenes folytatása: hatalom önismeret nélkül.

Megnézem a katalógusban

 

 

 



Ernst F. Schumacher: A kicsi szép. Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról (2014)

Ernst Friedrich Schumacher Németországban, Bonnban született 1911. augusztus 16-án. Tanulmányait Oxfordban és New Yorkban végezte. A nácizmus elől Angliába emigrált, a II. világháború után Indiában és Burmában dolgozott kormánytanácsadóként, majd Angliába visszatérvén a National Coal Board közgazdász szakértője lett. 1977. szeptember 4-én szívrohamban hunyt el.
A kicsi szép, mert emberléptékű. Közgazdasági gondolkodásunk olyan mértékben torzult el az elmúlt századok során, hogy olyan dolgokat „istenít” – végtelen növekedés, mértéktelen fogyasztás, óriási méretek –, amelyek józan ésszel belátva károsak mind az ember, mind környezete számára. Schumacher könyvében az a csodálatos, hogy természetes könnyedséggel helyezi vissza a „józan ész” talajára a közgazdaságtant, középpontba az embert mint morális lényt állítva. Ennek mintegy „mellékterméke”, hogy bemutatja: a kicsi nemcsak szép, de jó és hasznos is: a kicsinység dicsérete egy fenntarthatóbb, működőképesebb világot alapoz meg. Ezért bibliája immár 40 éve Schumacher könyve a zöld közgazdasági és etikai gondolkodásnak.

Megnézem a katalógusban



Bálint Mariann: Hulladék históriák (2013)

A Hulladék Históriák mesetankönyv a javából. A klímanók munkájának valóságos gyümölcse az a cselekedet, melyet naponta tesznek majd a manókat jól ismerő gyermekek azért, hogy a saját környezetükben legyen megtalálható Hasznos Halom. A legszebb pedig az, hogy a klímanó történetek hősei a gyermekének felolvasó szülő lelkében is eredményesek. Mert a klímanókon kívül még egy hőse van a históriáknak: Te vagy az, kedves Olvasó. Itt és Most. dr. Domokos Péter, klímapolitikai főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Megnézem a katalógusban

 



Bartha Dénes: Természetvédelmi élőhelyismeret (2013)

Bartha Dénes könyve ennek a nem olyan nagy múltra visszatekintő tudományágnak hiánypótló kötete. A mű ismeretanyaga hozzájárul a természetvédelmi tervezés, monitorozás és kezelés feladatainak elvégzéséhez. A mű két nagy részből áll. Az első a vegetáció általános törvényszerűségeit, a vegetációs folyamatok jellemzését tartalmazza, meghatározza a vegetációismereti fogalmakat. A másik fő rész az élőhelytípusokat ismerteti. A Kárpát-medencét természetföldrajzi egységként kezeli, de csak a hazai élőhelyeket ismerteti részletesen. Feltárja a fás élőhelyeket, a természetes és kultúrerdők jellemzőit, fajait, a fátlan élőhelyeket, a gyepek, vizes élőhelyek, természetes mocsarak, lápok stb. növényfajait. Az élőhelyek leírásán, fajismertetésén kívül felhívja a figyelmet az élőhelyeket veszélyeztető tényezőkre is. A függelékben összegyűjti és rendszerezi az eddig ismert élőhelyi osztályozásokat, s ezzel is segíti a tájékozódást a még nem egészen kiforrott tudományág területén. A könyv nagy erénye, hogy szinte minden élőhely jellegzetes fotója megjelenik a mű színes mellékletében, ezzel is gazdagítva az olvasó természetföldrajzi, növényismereti tudását. A könyvet elsősorban a természetvédelmi mérnökképzés oktatásában ajánljuk az alapképzéstől a mesterképzésig. Új ismereteket adhat még a biológusoknak, a biológiatanároknak, a mezőgazdáknak, az erdőgazdáknak is, de a gyakorlatban tevékenykedő természetvédőknek is hasznos lehet újszerűsége, gazdag információanyaga miatt.

Megnézem a katalógusban



Gallé László: A szupraindividuális biológia alapjai. Populációk és közösségek ökológiája (2013)

Az ökológiát oktatóknak hazánkban nagy problémát jelent a tananyag koncepciójának arányos tervezése. A zseniális magyar tudós, Juhász-Nagy Pál jó negyed századdal ezelőtt ugyanis az ökológiai tárgyát, célkitűzéseit, módszerelméletét és kapcsolódó tudományait illetően egy olyan egységes logikán alapuló, operatív rendszert dolgozott ki, amely megváltoztatta a magyar ökológiai gondolkodás egészét.
Jelen tananyag nagyrészt magába foglalja a különböző szakokon előadott ökológiai kurzusok anyagait, hangsúlyozni kell, hogy nem pótolja az előadásokat, hiszen azok nem egyszerű verbális kópiái a könyvnek.

Megnézem a katalógusban
 



Holndonner Péter (szerk.): Magyarország környezeti állapota: 2013 (2013)

A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és partnerszervezetei 2013 óta dolgoznak a Magyarország környezeti állapotát bemutató, évenként megjelenő kiadványon, azzal a céllal, hogy tudományos igényességgel, de közérthetően mutassák be hazánk környezeti adatait, valamint a legfőbb kihívásokat.
A kiadvány egyes fejezetei a legfrissebb adatok felhasználásával mutatják be a különböző környezeti, természeti témákat, továbbá összevetik az idei év teljesítményét az előző évek tendenciáival, és nemzetközi összehasonlításban is értékelik azt.

Megnézem a katalógusban
 



Seléndy Szabolcs (szerk.) Gyakorlati biogazdálkodás 1. Gyümölcsös, homoktövis, szőlő, szántó, zöldséges, házi tartósítás (2013)

Ez a mű a szerkesztő ötlete alapján készült, és az ő elgondolása alapján valósult meg. A cél az volt, hogy az egyes fejezeteket, a biotermesztés területén tevékenykedő sikeres biogazdák maguk írják, Röviden összefoglalják gyakorlati tapasztalataikat, amiket elsősorban saját fényképeikkel dokumentálnak is. Így könnyű tanulnia belőle a kezdőknek, gyakorlóknak egyaránt.
Kötetünk a gyümölcsfák biovédelméről, a gyógyító növények királynőjéről, a homoktövisről, a bioszőlő telepítéstől szüretig tartó munkálatairól, a szántóföld művelésének biomódszereiről, a figyelemre méltó hansági zöldségtermesztésről és a gyümölcsök, zöldségek bio módon is megvalósítható, házi tartósításáról szól. Mindezt kiegészíti annak a feltételrendszernek a bemutatása, amelynek teljesítése esetén joggal nevezheti, árusíthatja termését a gazda biotermékeként.
A kertbarátok, kertészek, a kezdő és már biogazdák – még a biotermék-fogyasztók is – sok hasznosítható információt nyerhetnek ebből a színes képekben gazdag műből.

Megnézem a katalógusban



Seléndy Szabolcs (szerk.): Gyakorlati biogazdálkodás 2. Bioállattartás (kecske, mangalica, tyúk, gyöngytyúk, méh), kemenceépítés és -használat, ökoszabályrendszer (2013)

A második kötetet, az előzőhöz hasonlóan, a biotermesztés területén sikeresen tevékenykedő biogazdák írták. Röviden összefoglalják gyakorlati tapasztalataikat, amelyeket saját fényképeikkel illusztrálnak. Így könnyű tanulni belőle kezdőknek, gyakorlottaknak egyaránt.
Kötetünk a kecsketartásról, a baromfi természetes keltetéséről, a biocsirkék, -jércék, -tojótyúkok háztáji felneveléséről, a biotojásról, a boldog mangalicákról, a "vadmadár" biogyöngyösről, a méhek és a méz csodálatos világáról szól. Érdekességként hozzáfűztük még a külső és belső kemencék építésének, használatát leírását is.
Mindezt kiegészíti a biogazdálkodás szabályrendszerének ismertetése, amelynek feltételeit minden biogazdának be kell tartania, ha valódi bioterméket szeretne előállítani, fogyasztani, értékesíteni.
A színes képekben gazdag mű, amellett, hogy kedvet ébreszt a biogazdálkodásra, sok jól hasznosítható ötlettel szolgál nemcsak a kezdő, hanem a tapasztalt biogazdáknak is.

Megnézem a katalógusban



Sümegi Pál: A régészeti geológia és a történeti ökológia alapjai (2013)

A tankönyv célja, hogy átfogó ismereteket nyújtson a régészeti geológiáról és a történeti ökológiáról. Szándékom az volt, hogy az egyetemistáknak, a főiskolásoknak és az érdeklődőknek olyan sokoldalú megközelítést tartalmazó tankönyvet készítsek, amely révén szinte naprakész ismeretek birtokába juthatnak, így az ember és a környezet hosszú távú kapcsolatának, a régészeti geológiának és történeti ökológiának további tanulmányozása is lehetővé válik számukra.

Megnézem a katalógusban


 



Brian Fagan: A nagy felmelegedés. Klímaváltozás és a civilizációk felemelkedése és hanyatlása (2012)

Manapság egyre több szó esik a globális felmelegedésről. Brian Fagan, a Kaliforniai Egyetem (Santa Barbara) professzora ebben a könyvben annak járt utána, mi történt a Föld előző felmelegedési periódusában, ezer évvel ezelőtt. I. sz. 1000 körül a hosszabb, melegebb nyarak bőséget hoztak Nyugat-Európának, több termést, kellemesebb klímát, jobb életet. A norvég hajósok letelepedtek Grönlandon, ahol a rozmárvadászat bőséges zsákmányt eredményezett, majd továbbhajóztak és kapcsolatba kerültek az eszkimókkal. A polinéziaiak az új széljárásnak köszönhetően a világ legeldugottabb részeit is képesek voltak benépesíteni, például a Húsvét-szigetet. A Föld túloldalán azonban aszály pusztított ugyanekkor, tönkretéve többek között Angkor Wat virágzó civilizációját. Ha a történelem az élet tanítómestere, most különösen fontos lenne megszívlelni a szavát. Fagan professzor szerint ugyanis a legnagyobb veszélyt ma is a szárazság jelenti, miközben a Föld gazdagabb része egyre több vizet használ.

Megnézem a katalógusban
 



Andreas Malm: Hamarosan túl késő lesz... – avagy a klímaváltozás árnyékában (2012)

Andreas ​Malm műve nem csupán egy újabb a hasonló témájú könyvek sorában. Ha Ön eddig még nem győződött meg az éghajlatváltozás veszélyének valósságáról, most döbbenetes felismerés várja. Ha a tudatos környezetvédők közé tartozik, ez esetben is gondolatébresztő és lélegzetelállító irodalmi élményben lesz része. A fiatal svéd szerző könnyedén ér el hatást az olvasóban: néhol gyönyörködtet, másszor elborzaszt, nemritkán filozófiai mélységeket ér el, a tudományos eseményeket és eredményeket pedig érdekessé, könnyen befogadhatóvá varázsolja. Az élet csodájának, az éghajlatra ható rendszerek működésének és a tudománytörténet meghatározó állomásainak bemutatását követően kiáll egy újfajta természetszemlélet mellett. Leírja annak megdönthetetlen bizonyítékait, hogy a vészterhes klímaváltozás itt és most zajlik, és felfedi, milyen alternatívák állnak rendelkezésünkre a katasztrofális következmények elkerülésére, illetve mérséklésére. Végkicsengése nem más, mint jogos és megalapozott felszólítás az azonnali cselekvésre, amennyiben élő Földünket tovább szeretnénk örökíteni unokáink számára.
Az egyik vezető svéd napilapot idézve: „Andreas Malm klímaváltozásról szóló könyve egy szenzáció. Sokszorosan túlszárnyalja a Néma tavasz apokalipszisét. Kétségtelenül egy áldással ér fel abban az erejét vesztett műfajban, amit tudományos ismeretterjesztő irodalomnak hívnak” – Sverker Sörlin (Dagens Nyheter).

Megnézem a katalógusban



Olajos Péter: Konzervatív zöldség. Politikáról, gazdaságról jövő időben (2011)

A ​gyorsuló környezeti és klimatikus változások radikális gyorsasággal alakítják át életünket. Egy új paradigmának, a zöldgazdaság születésének vagyunk tanúi. De mi is az a zöldgazdaság? Milyen alkotóelemei vannak és hogyan fejlődött ki, hogy mára a fosszilis energiahordozókon nyugvó világunkban egy lehetséges váltómodellként emlegetik. A könyv nemzetközi és hazai példákon keresztül mutatja be az olvasónak a zöldgazdaság múltját, jelenét és lehetséges jövőjét. Mindemellett választ keres olyan kérdésekre is, hogy létezik-e konzervatív, polgári indíttatású zöldpolitika. Ha van, akkor mi lenne ennek az elvi alapja, és milyen politikai, gyakorlati célkitűzések és feladatok határozhatóak meg belőle. A szerző több éves európai uniós tapasztalatait összegzi e könyvében, és ad az érdeklődők számára iránytűt ahhoz, hogy eligazodjanak a zöld fogalmak, a zöldpolitika és a szemünk előtt kibontakozó zöldgazdaság útvesztőiben.
Olajos Péter szervező-vegyészmérnök, környezetvédelmi szakmérnök, konzervatív európai uniós szakpolitikus. 2004 és 2009 között európai parlamenti képviselő (EPPED), a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság tagja, valamint a Fenntartható Fejlődés Munkacsoport alelnöke. 2007 májusában megválasztották az Európai Parlament Klímaváltozással foglalkozó Ad hoc Bizottság tagjává. Büszke tulajdonosa a hazai biotermelők és -feldolgozók adományozta ökonagyköveti címnek. Szerkesztője és szerzője a Ma és Holnap című, fenntartható fejlődéssel foglalkozó lap uniós rovatának.

Megnézem a katalógusban



Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete. A jégkorszaktól a globális felmelegedésig (2010)

Az ​időjárás közszájon forgó téma, és mostanában a szokottnál is több jóslat kering arról, hogy hogyan fog alakulni. De vajon mit tudunk az időjárás 500 vagy 5000 ezer évvel ezelőtti ingadozásairól? És honnét tudhatunk bármit is az időjárás történetéről? És végül: hogyan hatottak a klímaingadozások az emberre, a közérzetére és a szellemére?
Wolfgang Behringer a klíma alakulásának történeti kutatásába avat be bennünket; megmutatja, hogy mi az, amit ma teljes bizonyossággal tudhatunk, hogy milyen klímaingadozások voltak, és hogy azok mennyiben hátráltatták vagy segítették a Homo sapiens fejlődését. A könyv elején felvértez bennünket azokkal a természettudományos ismeretekkel, amelyekre szükségünk lehet. A középkortól kezdve azután górcső alá veszi, hogyan függött össze a klíma alakulása és a kultúra fejlődése, és részletesen elemzi, hogyan váltotta fel a kis jégkorszak alatt a bűnbakkeresést a felvilágosodás és a műszaki forradalom az időjárás okozta gondok leküzdésének eszközeként.
Behringer izgalmas könyve plasztikusan mutatja be az olvasónak, hogy elődeinknek milyen nehézségekkel kellett szembenézniük, és azt is, hogy néha milyen rendkívül kellemes időjárási körülmények között éltek, például a Római Birodalom virágkorával egybeeső klímaoptimum vagy a fejlett középkori meleg időszak alatt, amikor egyébként Magyarországon az Árpád-házi királyok uralkodtak.
A könyv eligazít napjaink klímakutatásról, környezetvédelemről, károsanyag-kibocsátásról és új energiaforrások használatáról szóló, nemegyszer politikai színezetű vitáiban. A történeti áttekintés alapos érvrendszerrel szolgál ahhoz, hogy miként viszonyuljunk a felmelegedéshez, hozzásegít, hogy merjünk szembenézni korunk nagy kihívásával, a klímaváltozással.

Megnézem a katalógusban



Glied Viktor, Nagy Roland (szerk.): Függésben. Kényszerpályán a jövő? (2010)

Amíg a környezetszennyezés, a természeti erőforrások és nyersanyagok túlhasználata, a Föld népességének robbanásszerű növekedése (különösen a fejlődő országokban), vagy a környezeti szűkösség jelensége közel harminc évvel ezelőtt csupán jövőbeli veszélynek tűnt, addig napjainkban már valós problémákról beszélhetünk.
Önmagában a fenntartható fejlődés hangoztatása nem elég, olyan tudatos paradigmaváltásra van szükség, amelyben a gazdasági és politikai döntéshozók az ökohatékonyságot, a környezetvédelmet és társadalmi felelősségüket szem előtt tartva hozzák meg döntéseiket.
A tanulmánykötet a gazdaság, politika, társadalom és ökológia kapcsolatait, az élet minden területén tapasztalható függőségi viszonyrendszer kialakulásának okait, hátterét, folyamatát és jövőbeni alakulását tárja fel, miközben szakpolitikai válaszokat fogalmaz meg közérthető módon az energia-, környezet- és fejlesztéspolitika területén, nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt.
Fontos kötet a környezetvédelemmel, energiapolitikával, ökopolitikával foglalkozók számára!

Megnézem a katalógusban



Lányi András: Az ember fáj a földnek. Utak az ökofilozófiához (2010)

„Az ember soha sem az, ami, hanem az és még valami, amit megtesz annak tudatában, hogy cselekedhetne másképpen is. És úgy marad hű önmagához, hogy „átáll" a Mások oldalára, akiknek ügyéért felelősséget vállal. Tudja, hogy az olyasmit követel tőle - szeretetet, megértést -, amihez nincs joga: önként részesíthetjük csak ezekben egymást. Ezért emberközpontú etika úgy lehetséges, ha középpontjában nem az Én áll, hanem a Te. Egymásért szenvedni jobb, ezerszer jobb, mint egymástól szenvedni. A nélkülözhetetlen ökoetika szerintem ennyi és nem több.”

Megnézem a katalógusban
 



Lányi András és Farkas Gabriella (szerk.): Miért fenntarthatatlan, ami fenntartható? (2010)

Az ökológiai fenntarthatóság szempontjainak megfelelő kezdeményezések a társadalmi-gazdasági fenntarthatóság feltételeinek híján nem gyakorolnak környezetükre vonzerőt, a résztvevőktől aránytalanul nagy áldozatot követelnek, fennmaradásuk is kétséges. A falvak újjáélesztéséhez, a környezetbarát fejlesztésekhez szükséges feltételek nem adottak, de nem is elérhetetlenek, a kibontakozás egyik legfőbb akadálya az együttműködés hiánya.
Lesz-e a csírából növény, hoz-e virágot, gyümölcse megérik-e, vagy elveri a jég? – a földet művelő ember tudja, hogy ezeket a kérdéseket a mezőgazdaságban soha nem lehet előre megválaszolni. Az egyre szélsőségesebbre forduló időjárás viszontagságait mifelénk tetézik az agrárpolitika kiszámíthatatlan változásai. Lesz-e még ereje a marhavagonkori népvándorlás hullámaitól sújtott, nemzedékről-nemzedékre megtizedelt és kifosztott magyar vidéknek, hogy a saját lábára álljon, s első lépésként helyreállítsa az ország önrendelkezését legalább az élelmezés terén? Vagy ,,Európa éléskamrája” most lesz csak igazán ,,három-millió koldus országa”? Mindezt megmutatja a jövő. E kötet lapjain az olvasó csupán látleleteket talál, úti beszámolókat a vidékfejlesztés rögös útján próbálkozó közösségekről, emberekről.

Megnézem a katalógusban



Niklas Luhmann: Ökológiai kommunikáció. Képes-e felkészülni a modern társadalom az ökológiai veszélyekre? (2010)

A ​modern társadalom átfogó elméletét tárgyaló, rendkívül absztrakt teoretikus munkái mellett Luhmann önálló írásokat szentelt néhány, társadalmunkat érintő aktuális problémának is. E törekvés egyik eredménye az Ökológiai kommunikáció című munka, melynek megszületését Luhmann ama meggyőződése motiválta, hogy a modern társadalom megfelelő szociológiai elméletének hiányában az ökológiai kihívásokról szóló tudományos, politikai vagy etikai diszkussziók nem képesek sem adekvátan leírni a társadalom és ökológiai környezete kapcsolatát, sem pedig kivitelezhető megoldásokat kidolgozni. A könyv ennek megfelelően Luhmann legfontosabb elméleti megállapításainak rövid összefoglalásával kezdődik, majd pedig azt vizsgálja, hogy a modern társadalom egyes funkcionális részrendszerei, mint a gazdaság, a jog, a tudomány, a politika, a vallás vagy az oktatás, hogyan képesek reagálni az ökológiai kihívásokra. Luhmann felettébb szkeptikus a tekintetben, hogy akár ezek a részrendszerek, akár pedig az egyéb formálódó lehetőségek, mint a társadalmi mozgalmak, az ökológiai tudatosság vagy a környezeti etika, képesek lennének működőképes válaszokat kínálni napjaink ökológiai problémáira. A könyvet a kortárs szociológia, politológia, filozófia és média tanulmányozóinak, valamint mindazoknak ajánljuk, akik figyelemmel kísérik korunk globális problémáit.

Megnézem a katalógusban



Josef H. Reichholf: A kék bolygó. Bevezetés az ökológiába (2010)

Biológiai rendszerünk csaknem tökéletes módon kapcsolja össze és integrálja a természet valamennyi alkotóelemét és folyamatát. Josef H. Reichholf könyvében bemutatja ezeket a változatos összefüggéseket és elénk tárja, mennyire érzékenyen reagál ez a rendszer a külső hatásokra. A kötet a Tudományok Kiskönyvtára sorozat 11. darabja. A sorozat kötetei érdekes, mindennapos kérdésekre adnak választ érthető, könnyed stílusban, de mindenekelőtt: tudományos megalapozottsággal.

Megnézem a katalógusban


 



Törő Klára (szerk.): Az éghajlatváltozás hatásai az emberi szervezetre (2010)

Az éghajlati tényezők egészségügyi hatásai már évszázadok óta ismertek ugyan, a tudomány mind ez ideig adós maradt az éghajlatváltozás átfogó orvos-biológiai vonatkozású elemzésével, a klímamodellek egészségügyi szempontjainak feltárásával. Könyvünk célja, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a globális felmelegedés hatásai, az éghajlatváltozás közvetlenül befolyásolja az ember életminőségét, egészségét, hatással lehet a betegségek kialakulására, akár a hirtelen halál eseteinek bekövetkezésére.
A klimatikus tényezők emberi szervezetre gyakorolt hatásainak eredményes vizsgálata komplex tevékenységet és interdiszciplináris együttműködést feltételez. Könyvünkben meteorológusok, történészek és orvosok összegzik a témával kapcsolatos vizsgálati eredményeiket és nézeteiket, feltárva az időjárási tényezők szerepét a betegségek kialakulásában. Az időjárási tényezők az emberi szervezetet, testi, lelki egészséget alapvetően befolyásolják. A klímaváltozás bekövetkezte hosszú időtartamot ölel fel, ami csupán több emberöltőt, akár az emberiség teljes történelmét átfogva magyarázható.
A természeti környezet megváltozása és az emberi szervezetre gyakorolt hatásai nem csak a múlt érdekes eseményeinek tekinthetők; sokkal izgalmasabb az a kérdés, hogyan hatnak a meteorológiai tényezők az emberi egészségre a jövőben, és hogyan határozzák meg az emberi faj létezését a Földön. Az időjárási paraméterek változása mellett bármikor felütheti a fejét egy világméretű járvány, és bolygónkon a természeti csapások egyre intenzívebbé és gyakoribbá válnak.
Meggyőződésünk, hogy a klímaváltozás hatásai között a legfontosabb az ebben a tárgykörben eddig kevéssé hangsúlyozott emberi élet és egészség veszélyeztetettségének feltárása, és a jövőben olyan kutatómunka végzése, mely hatékony védelmi stratégia kialakítását képes megalapozni.

Dr. Törő Klára szerkesztő

Megnézem a katalógusban



Varga Éva (szerk.): Hétköznapi kalauz – 7. (2010)

Ez egy rendhagyó kézikönyv. Kézikönyv, mely tematikus rendszerben kínálja az ismereteket a legegyszerűbb házi praktikáktól a tudományos háttérig. Tájékozódhat belőle bárki, aki a miértekre, hogyanokra is kíváncsi. Mindennapjaink ezernyi kisebb-nagyobb döntéséhez nyújt segítséget. Olyan tanácsokat ad, amitől élhetőbbé válhatnak hétköznapjaink, amitől békésebb, kiegyensúlyozottabb lehet az életünk. Foltányi Zsuzsa

Megnézem a katalógusban



Andrásfalvy Bertalan, Vargyas Gábor (szerk.): Antropogén ökológiai változások a Kárpát-medencében. A Kárpát-medence felszínének változása a földhasználat és az életmód változásának következtében.  (2009)

E tanulmánykötet a Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszéke által Andrásfalvy Bertalan vezetése alatt 2002–2005 között elnyert, „Iskolateremtő egyéniségek – Tudományos Iskolák” támogatására kiírt OTKA program kutatási eredményeit tartalmazza. A tudományos vállalkozás célja a Kárpát-medencében az utóbbi 1000 év emberi tevékenysége (különösen az erdőirtás, a vízrendezések, a pusztásodás, a szőlőművelés és a nagyüzemi gazdálkodás) eredményeképp bekövetkezett ökológiai változások történeti-néprajzi vizsgálata volt. A kutatók a gazdálkodás tájra gyakorolt hatásának, ember és ökológiai környezet szerves kapcsolatának a vizsgálata mellett külön figyelmet szenteltek az ott élő népesség történelmi sorsának, társadalmi-kulturális jellemzőinek, a földtulajdon és a földhasználati jog változásainak, a foglalkoztatottságnak, a demográfiai viszonyoknak – azaz minden olyan tényezőnek, amely az emberi tájhasználatot, az ökológiai környezet antropogén átalakítását befolyásol(hat)ta. A vizsgált folyamatokat – elsősorban a Dunántúl, illetve a Kisalföld eddig kevésbé ismert területeire koncentrálva – meghatározott kutatópontokon vizsgálták, törekedve arra, hogy a változásokat a fellelhető történeti térkép és más forrásanyag segítségével időben a lehető legmesszebb visszavetítve nyomon kísérjék és dokumentálják.
A munka a jelenkori emberi beavatkozások történeti előzményeit illetve jövőbeli következményeit, várható hatásait, előnyeit és hátrányait kívánja társadalomtudományi és döntéshozói-politikai szinten egyaránt tudatosítani, egyúttal a jövőbeli beavatkozások tervezéséhez megbízható forrásanyagot, kiérlelt elemzéseket szolgáltatni – ezzel járulva hozzá, az egykor létezett, de mára elszegényített szerves tájak ökológiai rehabilitációjához.

Megnézem a katalógusban



Jávor Benedek, Scheiring Gábor (szerk.): Oikosz és polisz. Zöld politikai filozófiai szöveggyűjtemény. (2009)

Miért zöldült be az USA alelnöke? Túléljük-e a huszonegyedik századot? Van-e filozófiája az ökopolitikának? Elhal-e az állam a zöldforradalom után? Konzervatív-e, aki elővigyázatos? Fenntartható-e a demokrácia? Igazságos-e, ami fenntartható? Fenntartható-e, ami igazságtalan? Lehet-e zöld, aki anarchista, aki feminista, aki konzervatív, aki liberális, vagy aki szocialista? Kell-e ökopolitika a háztartásba?
A görög oikosz, melyből ökológia szavunk is származik, lakóházat, háztartást és lakókörnyezetet jelent. A polisz pedig az inkább kistérségre, mintsem a modern elszigetelt városra emlékeztető görög városállamot jelöli, melynek közös ügyeit intézi a politika. Az ökológiai válság nem egy tőlünk független környezet válsága, hanem közös otthonunk válsága. A kiút otthonunk közös ügyeinek intézésén, a politikán át vezet. A fenntarthatóság követelménye otthonos politikáért, ökológiai politikáért kiált. Kötetünk célja, hogy bevezetést adjon abba az elméleti irodalomba, mely az ökopolitika programját kívánja megalapozni.

Megnézem a katalógusban



Kóródi Mária (szerk.): Az erőszak kultúrája. Fenntartható-e a fejlődés? (2009)

A cím: Az erőszak kultúrája arra utal, hogy az áldatlan állapot kialakulásáért hatalmas felelősséget tulajdonítunk az embernek, pontosabban annak az agresszív, harácsoló magatartásának, amely idáig vezetett. Ez a könyv éppen ezért, ugyancsak a tudomány és a közélet jeles képviselőinek írásaival, szeretné bemutatni bolygónk nem csupán környezeti, hanem civilizációs válságát is.

Megnézem a katalógusban


 



Lányi András: Porcelán az elefántboltban. Az ökológiai politika kezdetei Magyarországon (2009)

Azért lettünk zöldek, mert nem volt más választásunk. Feléltük a jövőnket, elfogyott. A korlátlan növekedés illúziójáért cserébe feláldoztuk a természet és a kultúra világának gazdag változatosságát: ettől persze nem a hatalmunk nőtt, hanem a kiszolgáltatottságunk. Az ipari szenny mint a vízözön borítja el a földet, többé nincs hová menekülnünk a katasztrófa elől, önmagunk elől. Amit a természettel művelünk, ezen túl nem technológiai, hanem erkölcsi kérdés.

Megnézem a katalógusban


 



Glenn Murphy: Globális felmelegedés. Mit tehetünk mi? (2009)

Valójában mit is jelent a globális felmelegedés? Ez az információkban gazdag kötet, sok száz képpel, illusztrációval mutatja be ezt a folyamatot, s mindazokat a megoldásokat, amelyekkel lassíthatjuk, illetve csökkenthetjük a bolygónkat fenyegető globális veszélyeket.

Megnézem a katalógusban


 



Szabó-Kovács Bernadett, Tóth József, Wilhelm Zoltán (szerk.): Környezetünk természeti–társadalmi dimenziói (2009)

A pécsi geográfus felsőoktatás képviselői Magyarországon az elsők között ismerték fel a környezet- és természetvédelem jelentőségét. Ennek megfelelően már az 1960-as években folytak a Dél-Dunántúlon a – mai szóval – környezetföldrajzi kutatások. Az antropogén hatásokat vizsgáló, ma már professzori titulussal rendelkező pécsi tudósok között találjuk Fodor Istvánt, aki – volt egyetemi tanítványaival együtt – a mai napig végzi a nemzetközi szinten is jegyzett, iskolateremtő környezeti kutatásait.
Számos jelentős kitüntetését követően, a pécsi Földtudományok Doktori Iskolához kötődő kutatók a maguk szerény eszközével kívánnak tisztelegni tanáruk, témavezetőjük, mesterük, kollégájuk, barátjuk előtt: olyan tanulmánykötetet készítettek, melynek minden írásához valamiképpen kapcsolódik Fodor István életműve.

Megnézem a katalógusban
 



Vári Anna: Tiszta atomenergia? Radioaktív hulladékkezelés Magyarországon és külföldön (2009)

Az ​atomenergia hívei szerint ez az energiafajta tiszta és olcsó. Mások viszont felhívják a figyelmet a nukleáris energia-termelésből származó radioaktív hulladékra, amely sok ezer évig sugárzó izotópokat is tartalmaz. E hulladékok végleges elhelyezése mindmáig megoldatlan problémának bizonyult, így várhatóan a jövő nemzedékek számára is terhet fog jelenteni. A radioaktív hulladékokat kezelő létesítmények telepítését számos országban tiltakozások kísérték, sok helyen meg is bénították. A hulladékok azonban folyamatosan halmozódnak, és az emberiség kezd ráeszmélni, hogy tenni kellene velük valamit. Néhány országban ígéretes hulladékkezelési programok indultak el, máshol kudarcba fulladt kezdeményezéseknek, majd újabb nekilendüléseknek lehetünk tanúi. Természetesen Magyarország sem kivétel, nálunk is történtek-történnek kísérletek a hulladék elhelyezésére.
Kötetünkben áttekintjük hazánk és további nyolc fejlett ipari ország radioaktív hulladékkezelési programjainak történetét, és bemutatjuk az ezzel kapcsolatos közvélemény alakulását is. Elsősorban szociológiai és etikai szempontból vizsgáljuk a technikai és társadalmi közelítésmódok változásait, és arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen tanulságok vonhatók le a nemzetközi és hazai erőfeszítésekből. A kötet felvetései túlmutatnak a nukleáris problematikán, és reményeink szerint segítséget nyújtanak más olyan technológiai vívmányok társadalomtudományi nézőpontú elemzéséhez is, amelyek hosszú távú hatásait ma még csak nagy bizonytalansággal látjuk előre.
Vári Anna a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének tudományos műhelyvezetője és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszékének egyetemi magántanára. 1989 és 1993 között vendégprofesszorként a New York Állami Egyetemen dolgozott. Számos hazai és nemzetközi kutatási projektet vezetett, elsősorban a környezetpolitika, a környezeti kockázatkezelés és a társadalmi részvétel témakörében. Tanácsadóként több nemzetközi szervezet (például az OECD, a European Bank for Reconstruction and Development, az International Institute for Sustainable Development és az International Institute for Applied Systems Analysis) munkáját segítette. Összesen mintegy 180 magyar és angol nyelvű tudományos cikket, könyvfejezetet és könyvet publikált.

Megnézem a katalógusban
 



Antal Z. László (szerk.): Klímabarát települések. Elmélet és gyakorlat (2008)

Az ​éghajlatváltozás egy olyan súlyos betegséghez hasonlítható, amelynek következményeit ma már minden ember és minden társadalom közvetlenül megtapasztalhatja. E súlyos és egyre súlyosabbá váló „betegség” oka – mai tudásunk szerint – a megfékezhetetlen növekedés, amelynek csak egyik, de legsúlyosabb, „tünete” az éghajlatváltozás. A „diagnózis” felismerése után megkezdődött a megfelelő „gyógymódok” keresése, amely azonban eddig nem vezetett eredményre. Az éghajlatváltozás, azonban az elmúlt években e „betegség” olyan súlyos „tünetévé” vált, amelynek hatására egyre többen felismerték, hogy a Természet és a Társadalom közötti egészséges kapcsolat már elviselhetetlen módon megromlott. Ez a felismerés a lehetséges „gyógymódok” keresését minden eddiginél intenzívebbé tette és a Föld számos országában egyre több városban és faluban is keresik a gyógyulás lehetőségeit. A Klímabarát települések ehhez az egyre kiterjedtebb tevékenységhez kapcsolódnak, abban reményben, hogy a helyi, közösségi kezdeményezések sokasága, egymást is erősítve, megtalálhatja a „betegség” gyógymódját. Kötetünkben a Magyarországon elindult helyi szintű klímaprogramok egyikének, a Klímabarát településeknek (amelyekhez közé egyelőre Tatabánya, Pomáz, Hosszúhetény, Pilis és Albertirsa tartozik), eddigi tevékenységét és eredményeit mutatjuk be. A kötetben az egész tevékenységet megalapozó elméleti tanulmányok és a konkrét, gyakorlati lépéseket ismertető írások együtt jelennek meg. Ezzel arra is rámutatva, hogy a „gyógyulás” egyik fontos feltétele, az elméleti és a gyakorlati tudás minél szorosabb összekapcsolódása. Az eddigi tapasztalatok alapján egyre erőteljesebben fogalmazódik meg az a feltételezés, hogy az eddig eszközökkel gyógyíthatatlannak bizonyuló „betegséget” csak egy új paradigma keretei között kidolgozott gyógymódokkal lehet meggyógyítani. A kötetet izgalmas olvasmány azok számára, akik az éghajlatváltozás elméleti kérdéseivel foglalkoznak és azok számára is, akik helyi szintű klímaprogramok kidolgozásával kívánnak hozzájárulni a „betegség” gyógyításához.

Megnézem a katalógusban
 



Carolyn Fry: A klímaváltozás. A XXI. század legnagyobb kihívása (2008)

A klímaváltozás hatásainak kiküszöbölése napjaink egyik legégetőbb problémája – és már nem csupán a távoli tájak híradásaiból hallhatunk róla, hanem saját bőrünkön is érezhetjük: az időjárási viszontagságokkal, az egészségügyi vonzatok növekedésével a magyar mindennapok része is. Érdemes tehát minél alaposabban megismerni ezt a bonyolult hatásrendszert, hogy felelősen tudjunk dönteni – a saját jövőnkről. Carolyn Fry könyve alaposan, ugyanakkor közérthetően ismerteti a klímaváltozás jelenségeinek tudományos hátterét, vázolja társadalmi és gazdasági hatásait, és külön fejezetben ír arról, hogy milyen személyes felelősségünk lehet a klímaváltozásban – mindezt tényszerűen, a legutolsó elérhető adatokra támaszkodva. Könyvünk foglalkozik a magyar vonatkozásokkal is: az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben vállalt magyar szerepről, de akár hasznos tanácsokat is kaphatunk arra vonatkozólag, hogy mi mit tehetünk Földünk és szűkebb környezetünk megóvása érdekében.

Megnézem a katalógusban
 



Jeremy Leggett: A fele elfogyott. Olaj, gáz, forró levegő és a globális energiaválság (2008)

Baj van ugyan, de van megoldás - így foglalhatjuk össze röviden e könyv tartalmát. Baj van, sőt a baj itt van, mert kimerülőben vannak az olaj- (és a gáz-)készletek, miközben növekszik az energiaszükséglet, és ez az ellentmondás a globálisan összefonódó világpiac elkerülhetetlen összeomlását vonja maga után.
Mikor 2008 márciusában nyomdába adjuk e könyvet, az olaj hordónkénti ára már meghaladja az eddigi maximumot (ami 1980 áprilisában 103,76 USD volt): mára 105,47 USD - és ki tudja, mennyi lesz, mikor a kedves Olvasó kezébe veszi könyvünket.
Persze nem először hallunk ilyesmiről, de ritkán ilyen hitelesen. A geológus szerző, aki professzorként, kutatóként és olajipari tanácsadóként működött, pár éve egy napenergiával foglalkozó céget alapított, mely a nagy-britanniai cégek top 100-as rangsorának középmezőnyéhez tartozik.
Tehát nemcsak írás, tanítás és tanácsadás, hanem valós, körültekintő ismeretek alapján való cselekvés, a megtehető megtétele a dolgunk - ez ennek a könyvnek és a szerzőnek az üzenete.

Megnézem a katalógusban
 



Bjorn Lomborg: Cool it – Hidegvér! A szkeptikus környezetvédő útikalauza a globális felmelegedéshez (2008)

A Cool it úttörő kezdeményezés: a benne felkínált új perspektívák, amelyek az ember és a környezet igényein egyaránt alapulnak, meg fogják változtatni a globális felmelegedésről folytatott vitákat.
Lomborg azt állítja, hogy a globális felmelegedést megállítani kívánó körülményes és sok billió dolláros mentőakciók inkább alapulnak érzelmi, mint szigorúan tudományos feltételezéseken, és a hatásuk az elkövetkezendő évszázadokat tekintve teljesen elenyésző lesz. Ha inkább a malária és az AIDS ellen harcolnánk, és elérnénk, hogy a világon mindenütt lehessen biztonságos ivóvízhez jutni, mindezek a globális felmelegedés elleni harc töredékébe kerülnének, több millió ember életét mentenék meg, ráadásul az eredményeket már a mi generációnk is élvezhetné.
Lomborg fölveti a kérdést, miért képes a klímaváltozás témája elnyomni a racionális dialógust és az értelmes véleménykülönbség lehetőségét. Cool it című könyve korunk egyik legtöbbet vitatott és legnagyobb hatású műve.
A magyar kiadást kiegészítettük a könyvben szereplő rövidítések jegyzékével és az adatsorokkal, hogy az Olvasók könnyebben megtalálhassák, ill. felidézhessék a meglepő számokat.
Bjorn Lomborgot, a Szkeptikus Környezetvédő és a Cool it szerzőjét, a Time Magazine 2004-ben a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta; a Foreign Policy and Prospect magazin 2005-ös listája alapján ő a világ 14. legbefolyásosabb tudományos személyisége; 2008-ban a Guardian őt is azon 50 ember közé sorolta, aki megmentheti bolygónkat. Lomborg a Dán Környezetvédelmi Értékelő Intézet igazgatója, a Koppenhágai Üzleti Főiskola tanára és a Consensus Center alapító igazgatója.

Megnézem a katalógusban
 



Mezősi Gábor: Magyarország környezetföldrajza (2008)

Az „ember és bioszféra” viszonyának elemzése az 1970-es évektől, a környezetvédelem szervezett megjelenésével jelentősen felerősödött. Itt a kulcskérdés az volt, hogy az embernek a környezetre gyakorolt hatására miként módosulnak a hatófolyamatok. Ezekhez az elemzésekhez fokozatosan módszertani eszközrendszerek jöttek létre. Az ember és a környezet efféle viszonyának vizsgálata mindeddig kitüntetett szerepet kapott a geográfiában. A címként megadott környezetföldrajz is ezt a logikai vonalat kívánja követni. A figyelmet nem annyira a környezeti állapot térbeli sajátosságainak kissé leíró jellegű rögzítésére összpontosítja, hanem a társadalmi használattal kapcsolatos lehetőségek számba vételére, továbbá a használattal kapcsolatos kockázatok, veszélyek és konfliktusok megvilágítását próbálja egy logikai sor szerint elemezni. Először rögzítjük a környezeti terhelést, majd bemutatjuk a környezet állapotát, elemezzük a környezeti veszélyeket, a használattal kapcsolatos környezeti konfliktusokat és végül a társadalmi választ.

Megnézem a katalógusban
 



Takács-Sánta András: Bioszféra-átalakításunk nagy ugrásai (2008)

Takács-Sánta András új könyve olyan kérdésekre keresi a választ, például hogy miként vált az idők folyamán az ember bioszféra-átalakító tevékenysége olyan hatalmas mértékűvé, mint amilyen napjainkban? Miként érhetnénk el azokat a viselkedési változásokat, amelyek nyomán környezeti problémáink enyhülnének? Hogyan mérsékelhetnénk a környezeti problémák közvetlen kiváltó okait?
A kötet három tanulmányból áll, amelyek sok szálon kapcsolódnak egymáshoz, ennek ellenére akár külön-külön is olvashatók. Az első fejezet az ember bioszféra-átalakító tevékenységének történetét tekinti át az ember megjelenésétől napjainkig. A második rész azokat a tényezőket vizsgálja, amelyek akadályozzák a környezeti problémák iránti érzékenységünk növekedését. A záró tanulmány pedig a környezeti problémák mögött közvetlenül húzódó tényezők jelenlegi trendjeit, illetve csökkentésük lehetőségeit járja körül.

Megnézem a katalógusban
 



Avasi Zoltán: Az ökológia alapjai. Jegyzet mezőgazdasági mérnök hallgatók számára (2007)

Az ökológia vizsgálati objektuma az állat- és növényvilág. Ebből következik, hogy az ökológiának szoros kapcsolata van az állat- és növényszervezettan, élettan, különösen pedig a rendszertan tudományával. Mivel az ökológiai kutatások – a szünbiológia többi ágához hasonlóan – az egyed feletti organizációs szintekre irányulnak, értelemszerűen e tudományágak (állat- és növényföldrajz, faunisztika, florisztika, zoo- és fitocönológia, populációbiológia) ismeretanyagához fűződik a legszorosabb kapcsolat. A környezeti tényezők változásai igen jelentős következményekkel járnak a természetben. Ez a kérdés foglalkoztatja a természetföldrajz, éghajlattan, meteorológia, környezet- és természetvédelem művelőit csakúgy, mint az ökológusokat. Mivel az élőlényközösségek és a reájuk ható tényezők felfoghatók egy bonyolult rendszer elemeiként, ezért az ökológiában gyakran használatosak a rendszer szerkezetének és a változások dinamikájának jellemzésére statisztikai módszerek és matematikai modellek.

Megnézem a katalógusban
 



Jószainé Párkányi Ildikó: Zöldfelület-gazdálkodás, parkfenntartás (2007)

A településeken kialakított egészséges és esztétikus környezet az élő zöldfelületek létrehozásával történik, ami az ott élők érdekeit szolgálja. A zöldfelület gazdálkodás a tervezéstől a szabályozáson keresztül a létesítés, fenntartás és üzemeltetés, továbbá a védelem, megóvás sajátos feladatait jelenti. Ennek a sokszínű, sokrétű és speciális felkészültséget igénylő szakmunka elvégzéséhez szükséges tudnivalókat tartalmazza a mű.

Megnézem a katalógusban

 



Mezősi Gábor (szerk.): Városökológia (2007)

A magyarországi városökológia-kutatások eredményeit igen kevés, könyv formájában megjelent publikáció tartalmazza. 1985 és 2007 között mindössze két ilyen kötet látott napvilágot. Kovács Margit A nagyvárosok környezete és a Városökológia című, Mezősi Gábor szerkesztésében megjelent tanumánykötet kiadása között több mint két évtized telt el. Mindenekelőtt ezért örvendetes a békéscsabai kutató opusának megjelenése. A szerző a könyvet ,,a szakgeográfus és humánökológiai képzésben részt vevőknek, valamint a geográfia és a környezetvédelem minden szakágazatának” ajánlja. Tehát nem saját kutatásainak eredményeit kívánja összefoglalni, hanem kézikönyvet tervezett meg és bocsátott a tisztelt publikum rendelkezésére.
A kiadvány szerkezetéről a Bevezetőben olvashatunk: ,,A könyv 19 fejezete logikailag 5 részre bontható. Az első részben a városökológiának mint tudományos diszciplínának a meghatározása található, történelmi kialakulásának folyamatán, a tájökológiából való differenciálódásán keresztül a tudományok rendszerében elfoglalt helyének definiálásával. Ezt követően a következő rész a városok környezeti alapproblémáit vázolja... A klasszikus, a városi hatások által módosult természeti elemeket elemző (domborzat, éghajlat, zöldfelületek, talaj, állatvilág), valamint a városban jelentkező hatások fejezeteit tömörítő részen kívül (zaj, vibrációk, hulladék) a könyv ötleteket ad az egységes (komplex) városi környezetelemzéshez, körvonalazza a városok ökológiai megalapozottságú fejlesztését, valamint kitér még a kérdéskör humánökológiai szempontjaira, a városfejlesztés környezetvédelmi vonatkozásaira, a fenn-tartható városfejlesztés elméletére és egyes gyakorlati példáira is.” Ugyancsak a bevezetőből értesülünk arról is, hogy a kötet két alfejezetének szerzője Hajnal Klára, de hogy a könyv többi részében előforduló átvett szövegek pontosan honnan származnak, azokra már nem történik az előzőhöz hasonló korrekt és egyértelmű utalás.

Megnézem a katalógusban
 



Dorrik Stow: Óceánok enciklopédiája (2007)

A gazdagon illusztrált kötet érdekes és értékes, naprakész tudományos ismereteket ad az óceánok csodálatos, változatos világáról. Sok száz színes fotó, ábra, táblázat, illetve térkép segítségével vezet be e nyüzsgő világ rejtelmeibe. Az óceánok csodás világának megismerését segítik a műholdas megfigyeléssel és távirányítású mélytengeri járművekkel szerzett adatokon alapuló ábrák és batimetrikus térképek, amelyek a tengerfenék alig ismert világába is betekintést nyújtanak. Lebilincselő leírások kalauzolják el az olvasót a különleges tengeri környezetek és jelenségek között, mint például a letűnt Tethys-óceán, amelyből a Himalája hegység született. A könyv átfogóan mutatja be az alapvető oceanográfiai ismereteket és a kutatások minden területét.

Megnézem a katalógusban
 



Tardy János (szerk.): A magyarországi vadvizek világa (2007)

A magyarországi vadvizek világa kézikönyv, útikönyv s egyszersmind ismeretterjesztő szakkönyv. Hazánk legnevesebb szakértői fogtak össze, hogy egy nagyszabású vállalkozás keretében bemutassák azt a harminckét kiemelkedően értékes vizes élőhelyet, mely felkerült a ramsari egyezmény listájára is. A kötet arra vállalkozik, hogy első ízben adjon átfogó képet e nemzetközileg is számon tartott magyarországi élőhelyekről természetvédőknek és természetkedvelőknek, szakembereknek és laikusoknak - egy szóval mindazoknak, akiket foglalkoztat a magyar föld e páratlan gazdagságot és sokféleséget rejtő élővilága.

Megnézem a katalógusban
 



Al Gore: Kellemetlen igazság. A bolygónkat fenyegető globális felmelegedés, és leküzdésének lehetőségei (2006)

Néha úgy tűnhet, hogy a globális éghajlatváltozás lassú folyamat - valójában nagyon gyorsan zajlik, mára egész bolygónkra kiterjedő válsággá vált. A kínai nyelv a válság szót két karakterrel fejezi ki. Az első azt jelenti, hogy veszély, a másik azt, hogy lehetőség. Ha le akarjuk győzni a ránk leselkedő veszélyt, először fel kell ismernünk, hogy válságban vagyunk. Mi lehet az oka, hogy vezetőink látszólag nem hallják meg a harsogó figyelmeztetéseket? Azért utasítják el az igazságot, mert a beismerés pillanatában a cselekvés erkölcsi kényszerré válna? Kényelmesebb semmibe venni a vészjelzéseket? Talán ez a helyzet, de a kellemetlen igazságok attól még igazságok maradnak, hogy nem veszünk róluk tudomást. Sőt, ha figyelmen kívül hagyjuk őket, jelentőségük nem csökken, hanem növekszik.

Megnézem a katalógusban
 



Tim Flannery: Időjárás-csinálók. Hogyan változtatja meg az ember a föld klímáját, és milyen hatással van mindez az életre? (2006)

Mit ​jelent a klímaváltozás? Milyen hatással lesz a globális felmelegedés az életünkre? Ez az oka a hevesebb viharoknak és az egyre gyakoribb szárazságnak?
Elkerülhetetlenek ezek az események?  Tim Flannery ezekre a sürgető kérdésekre keresi a magyarázatot. Elmeséli az éghajlati ingadozások több millió éves lebilincselő történetét, hogy felfoghassuk a ránk leselkedő veszélyeket.
Még a mi évszázadunkban eljön a nap, amikor az ember éghajlatra gyakorolt hatása minden egyéb természeti tényezőn túl fog tenni. (…) Az Időjárás-csinálók egyszerre sürgető figyelmeztetés és fegyverbe szólítás, amely felvázolja a klímaváltozás történetét, előrevetíti az elkövetkező évszázad történéseit, és számba veszi, hogy mit tehetünk egy jövőbeli kataklizma elkerülése érdekében. A globális felmelegedésre eleinte kétkedve tekintő Tim Flannery éveket töltött a téma tanulmányozásával, és most egy ok-okozati megközelítést kínál olvasóinak, akik ez ügyben eddig csak szedett-vedett, félrevezető információkat kaptak. A klímaváltozást történelmi perspektívából a tudós szaktudásával ismertető Flannery azt is elmagyarázza, hogy mindez hogyan függ össze a bolygó különböző pontjain. (…)
Az Időjárás-csinálók, amely az ausztrál kormány globális felmelegedéssel kapcsolatos álláspontját máris megváltoztatta, az eddigi legigényesebb könyv, amelyet korunk legnagyobb krízishelyzetéről írtak.

Megnézem a katalógusban
 



Ligetvári Ferenc (szerk.): Felmelegedés és vizeink. Válogatott írások (2006)

Az éghajlatváltozás jelentős hatást gyakorolhat a világ számos országának gazdasági életére és az életminőség alakulására. A változások általában kedvezőtlenek. Bár még mindig jelentős az éghajlat változásával és hatásaival kapcsolatos tudományos bizonytalanság, fel kell arra figyelnünk, hogy az utóbbi évtizedekben észrevehetően megnövekedtek a természeti katasztrófák, mennyiségileg is, és pusztító hatásuk mértékében egyaránt. Tartós szárazság, magas hőmérséklet okoz tetemes terméskieséseket a mezőgazdaságban. Így történt ez Magyarországon 2003-ban. A Kiadó segítséget kíván nyújtani a vizek különböző mozgásának és hatásainak, illetve törvényszerűségeinek megismertetésével. A szerző kollektíva többségét a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Tudományos Akadémia között létrejött úgynevezett VAHAVA kutatási programba bekapcsolódott kutatók alkotják.

Megnézem a katalógusban
 



Konrad Lorenz: „Mentsétek meg a reményt” – beszélgetések Kurt Mündllel (2006)

A Nobel-díjas etológus e műve eddig kevésbé volt ismert Magyarországon, noha rendkívül gondolatébresztő mű. Lorenz nyolcvanötödik születésnapjára jelentette meg az interjúkat készítő neves természetfilmes, Kurt Mündl. A beszélgetések jelentős része a természetpusztításról, illetve a természet és ember viszonyáról szól.

Megnézem a katalógusban
 

 

 


 



Farkas Péter: Egymásba kapaszkodva. Település- és közösségfejlesztés a globalizáció korában (2005)

Korunk világgazdasága egy világméretű piacgazdaság kialakulása felé halad. A globalizáció ellenzői bírálják a világméretű fogyasztói társadalom kialakulását, a világ gazdagokra és szegényekre szakadását, a közösség- és családellenes individualizálódást, illetve az ökológiai diverzitás vészes csökkenését. A fogyasztói társadalom jelenlegi formájában zsákutca. A nyugati civilizáció válságban van. Fogyatkozik és öregszik a társadalom, terjed a drog és a deviancia, bomlik a család. A globalizációval szemben egyre védtelenebb a nemzet, már-már visszafordíthatatlanul elszennyeződik a környezet, lassul a gazdasági növekedés. A magyar társadalom identitási és lelkiismereti válsággal küzd. A rossz lelki állapot következtében enyészik a társadalmi tőke, az európai átlagnál is kevesebb a gyerek, több az alkoholista, rövidebb az átlagéletkor és rosszabb a közhangulat. A túlpártosodott országra jellemző az éles szembenállás, a szekértábor mentalitás.
A kiutat a helyi közösségek megerősítésében, a civil társadalom építésében véljük megtalálni. Az egyéni szabadság csak közösségben bontakoztatható ki, saját szabadságunk és méltóságunk csak együttes fellépéssel őrizhető meg. Egy jól működő gazdaságban növekvő figyelmet kaphat a helyi, regionális sokszínűség. Ennek legfőbb biztosítékát a keresztény társadalmi tanítás értékrendjében és az ökoszociális piacgazdaság paradigmájában látjuk. Munkánkkal a helyi közösségek fejlesztése révén a polgári társadalom újrateremtéséhez kívánunk segítséget nyújtani.

Megnézem a katalógusban



Takács-Sánta András (szerk.): Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon (2005)

„Éghajlati katasztrófába sodorjuk önmagunkat? Egy idő után jégkorszakba torkollik a globális felmelegedés? Pusztító viharok és súlyos aszályok várnak ránk Magyarországon? Mennyire hatékonyak az éghajlatváltozás mérséklésére tett erőfeszítéseink?
A kötet tartalmazza a klímaváltozás témájában világszerte a leghitelesebb forrásnak számító Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentésének összefoglalóját. Ezt követik a téma jeles hazai szakértőinek – részben a Magyarországon várható változásokat tárgyaló – írásai.”
„Az éghajlatváltozás a legsúlyosabb probléma, amivel napjainkban szembe kell néznünk – még a terrorizmusnál is komolyabb fenyegetést jelent.”
(David A. King, a brit kormány tudományos főtanácsadója)

Megnézem a katalógusban
 



Ohnsorge-Szabó László, Kajner Péter, Ungvári Gábor: Fenntartható EU-felé (?) Kritikai elemzés az Európai Unió és Magyarország környezetpolitikájáról (2005)

Mit jelent Magyarország számára az EU-csatlakozás? Mit értenek meg a polgárok ennek kapcsán a körülöttük zajló eseményekből? Hasonló kérdések merülnek fel nap mint nap. A szerzők kísérletet tesznek azoknak a problémáknak a bemutatására, amelyek az EU környezetpolitikáját, illetve a magyar gazdaságpolitika környezetvédelmi kérdésekre való érzéketlenségét jellemzik. A kötet ezeket a kérdéseket egy egységes és határozott világszemlélet alapján tárgyalja, a környezetpolitikát ontológiai oldalról is vizsgálva, ami a hasonló kiadványokhoz képest unikum. „A kötet rámutat (…) arra, hogy a mostmár kibővült EU-nak tudatosan vállalnia kell önmagát környezetpolitikai vonatkozásban is, szemben az egyre fenntarthatatlanabb neoliberális modellel.”
(Lukács András, elnök, Levegő Munkacsoport)

Megnézem a katalógusban



Seléndy Szabolcs (szerk.): Ökogazdák kézikönyve (2005)

Az ​Ökogazdák kézikönyve a „kezdő, a haladó és a jövő gazdáinak is muníciót kíván adni történeti eligazításban, elméletben, gyakorlatban (mind a külföldi, mind a magyar oldalról)” – írja előszavában a szerkesztő, Seléndy Szabolcs. A kötetet az ökogazdálkodás definíciójának, történetének, elterjedtségének bemutatása nyitja, majd az elméletet a gyakorlati tudnivalók minden részletre kiterjedő, közérthető ismertetése követi. A szerzőpáros (Seléndy Szabolcs, Solti Gábor) kitér többek között a talajművelés, a növényápolás, a szántóföldi és kertészeti növények, az erdő-mező rendszerek, az ökológiai vetőmagok és szaporítóanyagok, az állattartás, a feldolgozás, a tárolás, a tanúsítási és támogatási rendszer valamint a vonatkozó jogszabályok bemutatására is. A könyv végén a hazai ökogazdálkodással foglalkozó szervezetek (pl. Biokultúra Egyesület, Biokontroll Hungária Kht.), ökogazdaságok leírását és a hatályos szabályozás értelmezését olvashatjuk. Seléndy Szabolcs 1997-ben megjelent Biogazdálkodás című könyvének teljesen átdolgozott, bővített változata.

Megnézem a katalógusban



Boda Zsolt: Globális ökopolitika (2004)

Ökológiai szempontból nem tartható fenn az, ahogyan ma az emberiség a Földdel bánik. Korunk ökológiai válsága arra kényszerít bennünket, hogy újragondoljuk, átalakítsuk viszonyunkat a világhoz. Ezzel a társadalmi változással foglalkozik az ökopolitika - nemzetközi összefüggéseivel pedig a globális ökopolitika. A könyv megközelítése arra a gondolatra épült, hogy jelenleg nem azonosítható egyértelműen az a szereplő vagy az a társadalmi cselekvési mező, amely a globális ökopolitika dimanikáját uralná. A könyv három, nagyjából egyforma súlyú részre tagolódó tárgyalása azt hivatott kifejezni, hogy a globális piacon, a globális politikában és a globális társadalomban egyszerre zajlanak olyan intézményi változások és politikai cselekvések, amelyek az ökopolitika számára meghatározó jelentőségűek. Boda Zsolt 1969-ben született Budapesten. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdasági diplomát, majd politikatudományi doktorátust (PhD). A Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetének, valamint a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Gazdaságetikai Központjának munkatársa, a hazai zöld mozgalom aktív résztvevője.

Megnézem a katalógusban



Dinyar Godrej: A klímaváltozás (2004)

Az utóbbi évtizedben sorra dőltek meg az időjárási rekordok. Számos tudományos elmélet születik magyarázatukra, ugyanakkor az egyéni félelem és a rövid távú gazdasági érdekek nehezítik a tisztánlátást. E könyvből tájékozódhatunk a kérdéssel kapcsolatos tényekről, arról, hogy cselekedhessünk azért, hogy ne egy lakhatatlan Földet hagyjunk gyermekeinkre.

Megnézem a katalógusban

 

 

 



Thomas F. Homer-Dixon: Környezet, szűkösség, erőszak (2004)

Földünk népessége az előrejelzések szerint 2025-re megközelítően eléri a 8 milliárd főt. E prognózis szerint az elkövetkező évtizedekben fokozódik a megújuló természeti erőforrások (termőföld, édesvízkészletek, erdők…) fel- és elhasználódása. Szembe kell néznünk azzal, hogy egyes országokban az erőforrások szűkössége számos társadalmi konfliktushoz, akár fegyveres erőszakhoz fog vezetni. Továbbnövekszenek a társadalmon belüli különbségek: szegénység, urbanizáció okozta slumosodás.
A szerző és munkatársai több évtizedes kutatómunka során vizsgálták a fejlődő világ környezeti problémákból fakadó társadalmi konfliktusait. Ugyanis kijelenthetjük, hogy a világban zajló fegyveres konfliktusok jelentős részét a környezet pusztulása, a természeti javakban való szűkösség okozza.
De ne gondoljuk, hogy csak a harmadik világot sújtja a természeti erőforrások kiapadásának veszélye. Az ivóvízkészletek kimerülésének réme számos fejlett országot, köztük hazánkat is fenyegeti.

Megnézem a katalógusban
 



Horgas Judit (szerk.): Ligetszépe. Ökológiai olvasókönyv (2004)

„Útmutató olvasókönyv, de nem térkép: nem vezet a célhoz, ám elindít az odavezető ösvények valamelyikén. A Ligetszépe nem tankönyv, mégis rengeteget tanulhatunk belőle; olvasmányos, ugyanakkor mélyen elgondolkodtató; kétségbeejtő, de sokszor mulatságos; nem kinyilatkoztat, hanem kérdéseket tesz fel; nem kapcsolódik egyetlen tantárgyhoz sem, mégis valamennyit érinti; tematikus fejezetekre oszlik, a szövegek azonban összekapcsolódnak, egymásnak felelgetnek.”

Megnézem a katalógusban
 



Majer József: Bevezetés az ökológiába (2004)

Ez az általános ökológiát tartalmazó munka, a populációbiológiai folyamatokat nem a szakirodalomban szokásos differenciál-, hanem a kevesebb matematikai ismerettel is megérthető differenciaegyenletekkel mutatja be, hogy a nem matematikával foglalkozó olvasók számára is érthető legyen. Nagy súlyt helyez a jelenségek grafikus szemléltetésére. Az ökológia mellett az ilyen tankönyveknél elvárt módon produkciós biológiai fejezetet is tartalmaz, vigyázva arra, hogy a két nagyon rokon, de azonosnak még sem vehető területet ne mossa össze. A könyv a magyarnyelvű szakirodalomból eddig teljesen hiányzó Loop analízissel zárul. Ez a rendszerelemzés a sztochasztikus bonyolult interaktív struktúrák stabilitási viszonyait modellezi és teszi egyben szemléletessé.

Megnézem a katalógusban
 



Norman Myers, Julian L. Simon: Mi a helyes válasz, ha a föld jövője a tét? (2004)

Soha korábban nem volt ilyen nagy a véleménykülönbség az embert körülvevő földi környezet vélt vagy valódi válságáról, mint napjainkban. Norman Myers, a kitüntetett környezet- és természetvédő és Julian Simon, a Maryland Egyetem közgazdásza, a környezetvédelmi mozgalmak szkeptikus kritikusa két végponton helyezkednek el. Ez a könyv a Columbia Egyetemen 1992 októberében tartott élő, provokatív vitájuk átirata. A szerzők részletesen kifejtik álláspontjukat, majd válaszolnak egymás érveire és ellenérveire, valamint néhány közönségkérdésre. Vajon a világunk történelmi örökség-e, amelyet éppen teljes elpusztítással fenyegetünk, ha nem változtatunk az erőforrásokat kihasználó eddigi módszereinken? Vagy a környezetvédők vaklármát csapnak, és alábecsülik a természet önfenntartó képességét és az emberiség alkalmazkodókészségét? Vajon valóban aggódnunk kell-e a fajok kihalása miatt? Képesek vagyunk-e új erőforrásokat találni, vagy az egyre fogyókat helyettesíteni?

Megnézem a katalógusban



Pap László Miklós (szerk.): Bevezetés a buddhista természetbölcseletbe (2004)

Ez a kötet a Kőrösi Csoma Sándor Buddhista Egyetem Buddhista természetbölcselet stúdiumához készülő segédletek egyike. A Buddhista ökológiai szöveggyűjtemény alcím arra utal, hogy az összeállítás a buddhizmus jelenkori gondolkodóinak az ökológiai problémákkal foglalkozó írásaiból közöl egy csokorral. Remélem, hogy minél több olyan olvasója lesz a könyvnek, akik elgondolkozván mondanivalóján, nemcsak tudatosítják magukban a Természet és az Ember egymásrautaltságát, hanem annak tanulságait – a buddhista Középső Úton járva – mindennapi életvitelük szerves részévé teszik.
(Dr. Pap László Miklós)

Megnézem a katalógusban
 



Pataki György és Takács-Sánta András (szerk.): Természet és gazdaság. Ökológiai közgazdaságtan szöveggyűjtemény (2004)

Korunk egyre súlyosbodó ökológiai válságáért – a globális éghajlatváltozásért, növény- és állatfajok tömeges kipusztulásáért, az édesvíz-készletek szűkösségéért – nem kismértékben a ma uralkodó közgazdaságtani felfogás és a jelenlegi gazdasági rendszer okolható. A társadalmi összeomlás elkerülése, ökológiailag fenntartható társadalmak létrehozása érdekében újfajta gazdasági elméletre és gyakorlatra van szükségünk. Ennek megteremtésére törekszik az ökológiai közgazdaságtan. E világszerte egyre markánsabb irányzat hatalmas nemzetközi irodalmából mindeddig alig néhány írást olvashattunk magyar nyelven; jelen kötet ezt a hiányt igyekszik enyhíteni: válogatást ad a tudományterület klasszikus és újabb munkáiból.

Megnézem a katalógusban



Bíró Dávid: A globális felmelegedés politikatörténete (2003)

A ​szerző adatokkal és dokumentumokkal gazdagon alátámasztva, közérthető módon azt vizsgálja, hogy az emberiség milyen politikai válaszokat adott a klímaváltozás kihívására. A környezeti válság szaporodó jelei arra intenek, hogy mind a döntéshozóknak, mind az egyéneknek újra át kell gondolniuk a fejlődésről és a társadalmi igazságosságosságról alkotott nézeteiket.
A Földet a világűrből megpillantó űrhajósok beszámolói szerint szinte misztikus élmény planétánk ragyogó szépségét a világűrből szemlélni. A kozmoszból nézve bolygónk nemcsak hogy nyüzsög az élettől, hanem önmaga is saját erejéből létező élőlénynek tűnik. A jelenlegi világgazdasági modell, a gazdasági növekedés minden áron való hajszolása, a gazdag országok pazarló fogyasztása, a fejlődő országoknak a nyugati fejlődési modelleket másoló növekedése és a természettel folytatott rablógazdálkodás mára válsághoz vezetett, amely tönkreteszi a Föld ökológiai rendszereit. Az emberiségnek cselekednie kell, mert ha a jelenlegi trendek változatlanul tovább folytatódnak, akkor 2050-ig megduplázódhat az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációja, és ez előidézi az éghajlat veszélyes felmelegedését. A környezetvédelem iránt érdeklődő olvasók jól tudják, hogy a 21. század egyik legfélelmetesebb kihívása a globális felmelegedés. Ez az adatokban és dokumentumokban gazdag, ugyanakkor olvasmányos könyv azt vizsgálja, hogy az emberiség milyen politikai válaszokat adott a klímaváltozás kihívására. A környezeti válság szaporodó jelei arra intenek, hogy mind a döntéshozóknak, mint az egyéneknek újra át kell gondolniuk a fejlődésről és a társadalmi igazságosságról alkotott nézeteiket. Bár a globális felmelegedés kihívása magától értetődő intézkedéseket követel, mégis sajátos problémákról beszélhetünk. Az éghajlatváltozás elleni lépések sikeréhez ugyanis az emberi viselkedés és gondolkodásmód olyan mélyreható változására van szükség, amilyenre az emberiség egész eddigi történelmében még nem volt példa. Reményeink szerint ez a könyv alkotó módon járulhat hozzá az egyre fontosabbá váló szemléletváltáshoz.

Megnézem a katalógusban



Kriska György: Az édesvizek és védelmük. Elméleti és gyakorlati kézikönyv (2003)

Édesvizeink és védelmük napjainkban folyamatosan az érdeklődés előterében állnak, köszönhetően a gyakori árvizeknek, folyamszennyezéseknek. Az aggódó szeretet és tenni akarás azonban nem elég vízkincsünk megőrzéséhez; megóvni, megvédeni csak azt tudjuk, amit jól ismerünk. Az általános- és középiskolában korlátozottan van csak lehetőség vizeink biológiájának megismerésére és a természettel harmóniában való együttéléshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzésére. A vizek ökológiájával kapcsolatos ismeretek összegzésén túl hasznos gyakorlati vizsgálati módszereket is bemutat. A szerző célja, hogy könyvével a cselekvő természetvédelemhez nyújtson segítséget. Ajánljuk ezért minden tanárnak, diáknak és más érdeklődő olvasónak, aki félti és védi természeti környezetünk egyik legszebb és legsérülékenyebb részét: édesvizeinket.

Megnézem a katalógusban



Lányi András: Létezik-e. Esszék (2003)

Ha valaki szeméttel hordja teli a házát, feltüzeli a padlót és megmérgezi a gyermekeit, elmegyógyintézetbe zárják. Ha ugyanezt egy egész ország teszi, akkor áldozatokat hoz a jólét és a haladás érdekében.
A technológiai-gazdasági világvallás nem az első, amelynek rítusait a kívülálló esztelennek találja, de aligha akad babona vagy előítélet, melynek nevében több életet pusztítottak volna el. Javak tömeges előállítására és elfogyasztására fordítjuk minden időnket, és csodálkozunk, hogy közben folyvást szegényedünk: a földi élet gazdag változatossága a szemünk láttára tűnik el. Az élő vizekből szennyvízcsatornát csináltunk, az erdő pusztasággá, a termőtalaj meddővé, az éltető napfény halálos veszedelemmé lett, a világ nyersanyaggá, s a nyersanyag hulladékká.
Utódaink haraggal és megvetéssel fognak gondolni ránk. Jogos örökségüket herdáljuk el. Azt kérdezik majd: miért éltünk ilyen ostobán?

Megnézem a katalógusban



Lükő István: Környezetpedagógia. Bevezetés a környezeti nevelés és oktatás pedagógiai és társadalmi kérdéseibe (2003)

„A szerző munkájának eredményeként olyan kézikönyv született, amely jól használható a hazai felsőoktatásban, különös tekintettel a tanárképzésre és a tanártovábbképzésre. A kötet sajátossága, hogy a környezeti nevelést többféle szemszögből próbálja megvilágítani, így ökofilozófiai, környezetszociológiai, környezetpszichológiai és környezetpedagógiai oldalról… Ezzel a céllal azt kívánja elérni, hogy a környezeti nevelés területét komplexen közelítse meg, hangsúlyt adva a társadalmi aspektusoknak, hogy a természettudományok oldalára billent egyensúlyt megpróbálja visszaállítani. Ezzel hozzájárul a környezeti nevelés összetett kapcsolatrendszerének teljesebb bemutatásához.
A kötet tartalmának elrendezése a kitűzött célhoz igazodik. A bevezetést követő fejezetekben az ember természeti, technikai, társadalmi környezetének lényegét próbálja bemutatni. Ez rendkívül fontos, hiszen ma, amikor a hazai környezeti nevelés paradigmaváltásáról beszélünk, látnunk kell, hogy a környezetvédelem önmagában nem képes megoldani a problémákat, ugyanis a környezeti, társadalmi és gazdasági igényeknek harmóniában kell lenniük...
Általánosságban elmondható, hogy a könyv alkalmas mind a természettudományos, mind a humán felkészültségű pedagógusjelöltek, illetve gyakorló pedagógusok, de akár más szakemberek környezetpedagógiai ismereteinek bővítésére.” (dr. Kiss Ferenc)

Megnézem a katalógusban



Ohnsorge-Szabó László: Ökológiai gazdaságtan és monetarizmus (2003)

Sok minden ellene hat annak, hogy a modernitás kimerülésének tényével végre számot vessen az ember. Az akadályozó ténvezők közül az egyik a közgazdaságtan tudományos dogmatizmusa. A modern európai tudományok dogmatizmusa a modernitás filozófiai kritikái után tudományfilozófiai közhelynek tekinthető. Ám a közgazdaságtanban még mindig dominálni látszik a megalapozatlan magabiztosság. A főáramú közgazdaságtan saját vélt felvilágosultságától, nyíltságától, élvonalbeliségétől van eltelve, miközben akarnokságának jelei kimutathatók. Alaptalanul van meggyőződve a vele szemben állók dilettantizmusáról és túlhaladottságáról. Befolyását és hatalmát a média és az egyetemek domináns tanszékei által propagált gazdaság- és fejlesztéspolitikákból meríti. Az európai tudományok, így a közgazdaságtan dogmatizmusa persze nem jelent abszolút zártáságot. A perifériákon lézenghetnek az eretnekek, máglyahaláltól és száműzetéstől nem kell félni. De a közgazdasági főáram mégis szinte meghaladhatatlan ellenerőt jelent a társadalmi reprodukció tudományon kívüli szféráinak nyomása révén. E nyomás ellenében nehéz érvényesülnie az olyan világnézeteknek, amelyek szerint az ember gazdálkodása az ember egyik rész vonatkozása, nem pedig átfogó keret. Különösen igaz ez a pénzgazdálkodásra, valamint az erre épült kvantifikációra. Ez a könyv ennek a részlegességnek az ontológiai jellegű megalapozásával foglalkozik. Célja ezen kívül a főáramú közgazdaságtan dogmatizmusa néhány megnyilvánulásának bemutatása. Az ezt a dogmatizmust fenntartó gazdaságpolitikai-hatalmi komplexumot nevezem monetarizmusnak.

Megnézem a katalógusban



Sümegi Pál: A régészeti geológia és a történeti ökológia alapjai (2003)

A tankönyv célja, hogy átfogó ismereteket nyújtson a régészeti geológiáról és a történeti ökológiáról. Ez nem könnyű feladat, mert ezek a tudományterületek a földtudomány szinte minden ágával, valamint a biológiával és a régészettel is közvetlen kapcsolatban vannak.

Megnézem a katalógusban

 

 

 



Zelnik József: A zöld ember. Öko – Táj – Breviárium (2003)

„Nincs az emberi kultúrában rejtelmesebb, két arcúbb jelenség, mint a Zöld Ember-szimbólum. Ezért tíz évvel ezelőtt egy folyóirat - mint a legkisebb királyfi - elhatározta, hogy megkeresi, megismeri és fölmutatja a Zöld Embert. Elindult, hamuban sült száraz ideológiákon átrágva magát - őszinte, kamaszos lendülettel és vágyakkal, és keresi immár harminc stáción keresztül ezt a különös figurát. Ezt a gótikus katedrálisokon a kőből előburjánzó arcot. Azt az alakot, akiről Graves, a költő nemes szabadkőműves miszticizmussal beszélt. Őt, aki együtt száguld a széllel, együtt lélegzik az összes növénnyel, feltámad az életerővel, ég a vággyal, együtt ragyog a Nappal, együtt úszik a lazaccal, beszél a tölgyfa által. Ő a szerelem méze, ő fizet az örömünkért. Megőrzi a titkot, azt is, hogy miért született a sötétből.
A Zöld Ember keresésére először a legegyszerűbb ösvényen indultunk el, azon, amin a hetvenes évek ökológiai mozgalmai is jártak. Magától adódott a természetvédelem, a környezetvédelem tétele. És hogy leváltsuk a ránk erőltetett mű örömök jelszavait, az éljen a nagy októberi... helyett Nagy Lászlóval, a fafaragó költővel együtt hirdettük, hogy éljenek a fák. Nem feledhetjük, hogy különböző kultúrák tisztelték az élet szimbólumaként, a megújulás képleteként a fát. Tudtuk, újra meg kell keresnünk minden régi gyümölcsfajtát. Műanyag-korban ismét meg kell tanulnunk fát faragni. Legalább egy sétabotot, amelyikre régi írásunkkal rárójuk új szövetségünk szavait.” (Részlet a könyvből)

Megnézem a katalógusban



Bárdos Deák Péter: Szigetköz. Megsebzett táj (2002)

A Duna elterelésének hatását bemutató képpárokat, és a több év alatt készített képsorozatokat nézve ne felejtsük el, hogy a múlt század derekán a Tisza, a századforduló előtt a Duna környékén, később a kisebb folyók és patakok mellett élő embereknek már volt hasonló látványban részük.
Az akkori nagyszabású vízügyi munkálatok miatt Magyarország ártéri területei a töredékére csökkentek, az ott élők megélhetését jelentő halászat ősi mestersége megszűnt, a szűk és egyenes mederbe beszorított, s az országon átrohanó folyókban a halállomány alig egy százaléka maradt meg. Az árterek rétjeit felszántották, a folyók ligeterdeit kiirtották, s helyüket átvette a belvízzel és aszállyal küszködő intenzív mezőgazdaság és állattartás.
Ma már tudjuk, katasztrofális következményei lesznek, ha a környezetünk kifosztásának és pusztításának európai példáját követve, a haladás jelszavával és a pillanatnyi érdekekre hivatkozva Dél-Amerika, Afrika és Ázsia őserdeiben is hasonló arányban sikerül majd az erdőségeket kiirtani, a folyókat „megzabolázni”, a természet erőit „igába hajtani”.
S miközben a természet sokféleségének megőrzése érdekében joggal tiltakozunk az őserdők pusztítása ellen, ugyanolyan jogos követelés a hazai természetes tájak, a még foltokban megmaradt ártéri területek fokozott védelme!

Megnézem a katalógusban



Borsos Béla: Azok a bizonyos könnyű léptek. Könnyű léptekkel járj. 1. Ökológia és rendszerelmélet (2002)

„Könnyű ​léptekkel járj tavasszal, Földanya áldott állapotban van” – mondják az indiánok. Azt értik alatta, hogy a Föld, a görög mitológiában a széleskeblű ősanya, Gaia ( Gea ) az, amely a földi életet hordozza és az ember csak egy lény a sok közül, mely testét tapodja. Ám emberlétünk nem csak áldás, átok is: azok a módszerek, technikák, átalakítások, amelyeket tiszteletlenül végrehajtunk az ősanya testén, hogy civilizációnkat felépítsük és bonyolult társadalmainkban még bonyolultabb emberi- gazdasági kapcsolatok hálóit fonjuk, alapvető érdekellentétben állnak a természeti folyamatokkal és a rendszerrel, amelyből kinőttünk.
Mára ez az ellentét túlment azon a határon, amit a bolygó önfenntartását végző puffer mechanizmusok még tolerálni képesek. Az emberi társadalom végleges és végzetes nyomokat hagy az ökológiai rendszereken, amelyek pedig saját létének alapját is adják. Ez a könyv elemzi azokat az ismeretelméleti körülményeket, amelyek az ökológiai válság kialakulásához vezettek, majd azokat a tudományos eredményeket, – beleértve a rendszerelmélet, a káoszelmélet, az oceanográfia, légkörkutatás, ökológia és környezettudományok eredményeit is – amelyek betekintést nyújtanak az emberi társadalom és a természeti rendszerek rendszerszintű kapcsolataiba. Az egyre jobban széttöredező és részterületekre tagolt megismerés kényszerű szintézise nélkül reményünk sincs rá, hogy megelőzzük a bajt. Ez a kulcsa annak, hogy valóban megértsük, felfogjuk, mit is művelünk elvakultságunkban, hogyan fűrészeljük a faágat, melyen ücsörgünk.

Megnézem a katalógusban



McDaniel, Carl N.; Gowdy, John M.: Az édenkert kiárusítása. Példázat a természet tönkretételéről (2002)

Nauru több mint kétszáz évvel ezelőtt a „Kellemes sziget” nevet kapta az első arra járó európaiaktól szépsége, természeti gazdagsága és lakóinak szívélyessége miatt. Hamarosan azonban azt is fölfedezték, hogy ez a hely a világ egyik leggazdagabb foszfátlelőhelye, így aztán a földet kifosztották, a foszfátot kitermelték és eladták, a helyiek kultúráját pedig gyökeresen felszámolták. A fantasztikus gazdagság ígéretével megvesztegetett naurui kultúra része lett a globális piacgazdaságnak. Alig egy évszázad alatt a biológiai sokféleséggel megáldott sziget tönkre bányászott pusztasággá vált, amelynek tízezer lakosa ma teljes mértékben a külvilágra van utalva.
A mindenéből kiforgatott csendes-óceáni nép sorsa mintegy szimbóluma bolygónk sorsának. Tudományos és technikai rendszerünk látszólag bevált, valójában, ha az eddigi gyakorlatot folytatjuk, összeomlással fenyeget. Azt a fajta tudást kellene mozgósítanunk, amely megteremti a fenntartható létezést – ahogy függetlenségének kivívása óta Nauru népe is ezt teszi.

Megnézem a katalógusban
 



Tóth I. János: A tiszai ciánszennyezés. Redszerszemléletű elemzés (2002)

A 2000 telén bekövetkező cianid- és nehézfémszennyezések sokkot okoztak a magyar társadalomban. A közvéleményben tudatosult, hogy Magyarország mint alvízi ország kiszolgáltatott helyzetben van. A könyv egyrészt áttekinti a szennyezés előzményeit, lefolyását, ökológiai és társadalmi következményeit, másrészt megfogalmazza a szennyezés általános tanulságait, különös tekintettel a társadalmi és környezetfilozófiai összefüggésekre. A szerző könyvét az olvasóközönség informálása mellett főként a környezet helyzetével és jövőjével foglalkozó értelmiségnek, pedagógusoknak és egyetemi hallgatóknak ajánlja.

Megnézem a katalógusban
 



Vida Gábor: Helyünk a bioszférában (2001)

Napjainkra az emberiség növekvő létszámával és egyre hatásosabb technikával teljesen benépesítette és átalakította bolygónkat. A föld, a víz, a levegő élőlényekkel átszőtt globális rendszerében, a bioszféra minket is éltető működésében ezzel párhuzamosan zavarok jelentkeznek. A korábban önfenntartóan vezérelt bioszférában az emberiségnek meg kell ismernie a tartós fennmaradásához szükséges lehetőségek kereteit. A szerző természettudományos alapon, de társadalomtudományi és etikai aspektusokat is figyelembe véve keresi a megoldást, a földi bioszféra eddigi sikeres stratégiáit hasonlítva össze a jelenlegi fenntarthatatlan „fejlődésünkkel". A könyv népszerű-tudományos stílusban, közérthetően szól a felelősséggel gondolkodó, hosszabb távú jövőnkért aggódó Homo sapienshez, azaz bölcs emberhez.

Megnézem a katalógusban
 



Darvas Béla: Virágot Oikosnak. Kísértések kémiai és genetikai biztonságunk ürügyén (2000)

Ez a megdöbbentő könyv elsősorban a növényvédő szereknek az emberre és más élőlényekre gyakorolt káros hatásait taglalja. Kiderül belőle többek között, hogy élelmiszereink jelentős része szó szerint mérgező, noha ez korántsem volna szükségszerű.
A vegyipar minden évben két- háromezer új vegyülettel lepi meg a Föld lakóit, többségük élettani hatásáról azonban halvány elképzelésünk sincs. E hatóanyagok egy részéből növényvédő szer lesz, amelyek maradványait azután ételeinkkel együtt szorgosan elfogyasztjuk. Magyarországon is több tucat életveszélyes növényvédő szer van kereskedelmi forgalomban. Némelyik közülük jó eséllyel rákkeltő, mások fejlődési rendellenességeket okozhatnak magzatoknál, megint mások immunrendszerünket gyengíthetik, illetve hormonális zavarokat idézhetnek elő. Nem elképzelhetetlen továbbá, hogy a férfiak életképes spermiumainak csökkenő számáért is részben a növényvédő szerek okolhatók. A hazánkban engedélyezett hatóanyagok közel negyedének felhasználását azonnal be kellene szüntetni állítja a könyv szerzője, Darvas Béla professzor, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének főmunkatársa. Kivonásuk ráadásul nem is okozna problémákat a mezőgazdaságban, hiszen más szerekkel minden további nélkül helyettesíthetők.
Könnyen kitalálható, hogy miért kaphatók mégis ezek a mérgek: bizony, a növényvédő szerek gyártása és forgalmazása hatalmas üzlet. Emiatt elismerésre méltó bátorság Darvas részéről, hogy le meri rántani a leplet e piszkos iparágról, noha maga is tudja, hogy az Egyesült Államokban a dohánymaffia ellen fellépő tudósok egyike-másika ma védőőrizetben él, és Magyarországon is fenyegetett már meg nagyvállalat az üzletébe belepiszkító kutatót.
A „Virágot Oikosnak” mindannyiunkat érintő problémákról szól, így mindenki számára ajánlott olvasmány még akkor is, ha több fejezet megértéséhez néminemű kémiai és biológiai előismeretek szükségeltetnek. Reménykedjünk benne, hogy Darvas Béla munkája végre felnyitja a szemünket, és a mérgezésünk elleni kollektív fellépésre késztet.

Megnézem a katalógusban
 



György Lajos: Vissza a kozmikus rendhez. Önszerveződés az élővilágban és a társadalomban (2000)

A szerző ismerteti az ökofilozófia irányzatait, a természeti és társadalmi rendszerek belső szabályozási folyamatait, a Kozmosz minden szintjén érvényes önszerveződést, rendszerek részei és az egyes rendszerek közötti kapcsolatok fontosságát. Úgy véli, hogy létezhet világméretű önszabályozó "érett" rendszer, amit csak az önszerveződő közösségek hálózata valósíthat meg. Vizsgálja az ökologikus vallási hagyományokat. Világos jövőképet vázol fel és kifejti, hogy a jelenlegi főáramlatú felfogásokkal szemben létezik egy megvalósítható harmadik út, ismerteti ennek jellemző vonásait.

Megnézem a katalógusban
 



Lányi András (szerk.): Természet és szabadság. Humánökológiai olvasókönyv (2000)

A Lányi András szerkesztette humánökológiai olvasókönyv a felsőoktatás számára készült kiváló összefoglalás. A bevezető oldalak a humánökológia eszmetörténeti összefüggéseit világítják meg, ilyen formában társadalomfilozófiai, társadalompolitikai megalapozás is; eddig használt fogalmak tisztázása is. Az anyagát négy fejezetben közlő kötet a természet- és környezettudományok művelői közül a legfontosabb egyéniségeket sokirányú megközelítéssel mutatja be. Az első részben az ökológiai ismeretek összefoglalása, a másodikban a környezetetikai alapvetése (Aldo Leopold, Hans Jonas és mások), a harmadikban a társadalomökológia szemléletének változása, az utolsó részben pedig A fenntartható társadalomról írott alapelvek találhatók. A tanulmányok végén jegyzetek és bibliográfia segíti a megértést, a témában való további elmélyülést. – Fontos munka, melyet elsősorban a humánökológiát hallgató egyetemisták és a környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek figyelmébe érdemes ajánlani.

Megnézem a katalógusban
 



Pálvölgyi Tamás: Az új évezred környezeti kihívása, az éghajlatváltozás (2000)

Bizonyított tény, hogy egyes gázok (elsősorban a szén-dioxid, a metán és a dinitrogénoxid) légköri feldúsulása üvegházhatáshoz vezet. Szén-dioxidból közel harminc százalékkal több van a légkörben, mint az ipari forradalmat megelőzően. Mivel e civilizációs melléktermékekként képződő szennyező anyagok kibocsátása drasztikusan emelkedik, valószínű, hogy felmelegedésben, tengerszintemelkedésben, áradások és aszályok kiszámíthatatlan váltakozásában testet öltő éghajlatváltozás elé nézünk.
E Földünk egészére kiterjedő jelenség nem kerüli el majd Magyarországot sem. A kedvezőtlen következmények elhárítására csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásával van mód. Nemzetközi összefogással, a nemzetgazdaságok és a világgazdaság környezeti szempontú modernizációjával a súlyos emberi és anyagi áldozatokkal járó következmények még megelőzhetők. Amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, valószínű, hogy a világ népességének kétharmada, Európa lakosságának háromnegyede még saját élete során részese lesz az éghajlatváltozás káros következményeinek.

Megnézem a katalógusban
 



David Suzuki, Amanda McConnell,: Szent harmónia. Helyünk újrafelfedezése a természetben (2000)

A világszerte nehezedő gazdasági helyzet sokak számára közvetlen létfenntartási gondokat jelent, mások az emberiség jövőjéért aggódnak. David Suzuki 1997-ben megjelent könyve a harmadik évezred felé haladó embernek a jelennel és a jövővel kapcsolatos kétségeit foglalja össze. Arra vállalkozik, hogy megvizsgálva múltunkat – azt, hogy miként is fejlődött az élet a Földön –, lehetséges kiutat találjon abból a kiegyensúlyozatlan helyzetből, melyet az emberi civilizáció akár saját történetéhez képest is röpke idő alatt hozott létre.

Megnézem a katalógusban
 



Bolyki János: „Teremtésvédelem”. Ökológiai krízisünk teológiai megközelítése (1999)

A krízis görög szó, jelentése: megkülönböztetés – döntés, elhatározás – ítélet. A krízisben lévő világ problémáira a Biblia írói régóta megfogalmazták időszerű válaszaikat.

Megnézem a katalógusban
 



 



Lányi András: Együttéléstan. A humánökológia a politikai filozófiában (1999)

A múltkor a Vérmezőn, a magyar jakobinusok emlékhelye körül keringtem, nem messze attól az emelvénytől, amelyen már nem áll Kun Béla szobra, aki bizonyos értelemben mégiscsak az ő szellemi unokájuk, és még mindig nem a legrosszabb fajtából, mint utóbb kiderült. Ahogy így járkálok fel-alá a szűk téren „a leghosszabb évszázad" vége és eleje közt (1789-től 1914-ig szokták számítani), először értem meg azokat, akik szerint egész tizenkilencedik századi szellemi örökségünk hirtelen elavult. De nem azért, mintha megváltozott volna hozzá a viszonyunk - például modemből posztmodem emberekké lettünk volna vagy ilyesmi -, hanem mert mindenestül olyanok maradtunk, amilyennek ők bennünket kitaláltak. (És itt egy hosszú lista következhetne a leggyakrabban hivatkozott nevekből: Edison, Marx, Mill, Baudelaire, Verne Gyula, Bismarck, Tolsztoj és Dosztojevszkij együtt, a Lumiére fivérek, Csehov utánunk sóvárgó hősei, és Levi Strauss, nem az etnológus, hanem a nadrágkirály.) A mi századunk, minden mozgalmassága ellenére,, lényegében nem volt egyéb, mint a tizenkilencedik század uralkodó eszméinek megvalósulása, végső következetességgel, egészen az önfelszámolásig. A teljesült „három kívánság" abból a bizonyos gonosz meséből.
Mi a tizenkilencedik század jövője voltunk. Ezért nincsen saját jövőnk, mi voltunk „a jövő". Mert ennek a szónak sosem volt olyan kézzelfogható realitása, mint múlt századi elődeinknél. Soha nem készült az európai emberiség olyan várakozásteli izgalommal az elkövetkezendőkre, mint ők. A tizenkilencedik században éppen a jövő volt a leginkább tizenkilencedik századi. A legnagyobb szellemi teljesítményeket ez hatja át, saját világukat a jövőre hivatkozva tagadják meg és utasítják el mint érvénytelent. Aki magát a korszakot enélkül magyarázza, nem ért belőle semmit. (A haladás mítoszát sem önelégültségük teremti meg, hanem az elszánt türelmetlen remény. Paul Valéry már a harmincas években észreveszi: az a báj, úgymond, a mi korunkkal, hogy már a jövőnk se a régi. Pedig körülötte még a különféle tudományos, politikai és művészeti avantgárdok szinte tobzódnak a beígért jövő valóra váltásának bősz igyekezetében.)

Megnézem a katalógusban
 



Josef Reichholf: Az erdő. A közép-európai erdők ökológiája (1999)

A sorozat ökológiai összefoglalói a természet összefüggéseit világítják meg: a nyugat-közép-európai erdők fejlődése, típusai és működése; az erdő életközösség; az állatok élőhelye; ritka növények termőhelye; erdei patakok-tavak, lápok, láperdők; erdőművelés és erdőhasználat; haldokló erdők, újfajta károk; az erdő jövője.

Megnézem a katalógusban




 



Josef Reichholf: A települések ökológiája. Falvak, városok, utak (1999)

A sorozat ökológiai összefoglalói a természet összefüggéseit világítják meg: Az emberi települések mint ökológiai rendszerek; Történelmi kialakulásuk és fejlődésük; Környezeti feltételek és ökológiai fülkék; Város és falu növény- és állatvilága; Veszélyes és veszélyeztetett fajok; A fajok sokfélesége; A téli etetés veszélyei.

Megnézem a katalógusban
 

 


 



Josef Reichholf: Élet és túlélés a természetben (1999)

Vizsgáljuk meg a természet ökológiai összefüggéseit! A környezet tényezői: életközösségek, tápláléklánc és táplálékháló, ökoszisztéma, energiaáramlás és az anyag körforgása, részek és egész, az ember és a természet, ökológiai alapfogalmak.
„…Az előttünk fekvő kötet megnyitja előttünk azoknak a természetkalauzoknak a sorát, amelyek a legfontosabb európai élőhelyeket mutatják be. Alapvető információkat ad mindenki számára, akik biológiai és természettudományos kérdések iránt érdeklődnek.”

Megnézem a katalógusban
 

 



Josef Reichholf: Szántók és mezők világa. A közép-európai kultúrtáj ökológiájáról (1999)

A könyvben a nyílt kultúrtájról, a legelőkről, rétekről és szántóföldekről esik szó: Közép-Európa kultúrtájai; Sztyepek, rétek és szántóföldek; A mezők növény- és állatvilága; Természetes életközösségek; Ökológia és ökonómia; Agrárpolitika és veszélyeztetett fajok; A természetvédelem lehetőségei és esélyei.

Megnézem a katalógusban
 

 

 

 



Josef Reichholf: A vizek világa. Európai belvizek, patakok és mocsarak (1998)

Pontos és részletes határozókönyv természetbarátoknak: Közép-Európa vizes területeinek keletkezése, fejlődése és pusztulása; a víz központi szerepe, az állatok és növények életformái, az ökoszisztémák dinamikája, az emberi beavatkozás, stb.
E tudomány lelke az ismeretek alapján kialakuló ökológiai szemlélet, amely a Föld életet szolgáló rendszereinek a tiszteletét veszi a legfontosabb céllá, és alárendeli az emberi tevékenységet ennek, éppen az életfeltételek és az élő megőrzése érdekében.

Megnézem a katalógusban

 



Stephen H. Schneider: A nagy földi laboratórium. Kísérlet, melyben bolygónk a tét (1997)

Stephen H. Schneider a Stanford egyetem biológiaprofesszora, a globális éghajlatkutatás elismert elemzője, a Gaia-hipotézist kidolgozó kutatócsoport egyik tagja. Legújabb könyvében a növény- és állatvilág, a légkör és a természet egyéb elemeiből álló „nagy földi laboratórium” folyamatainak felismeréséhez és megértéséhez kínál fogódzót. Az ezredforduló fenyegető, s mára bizonyítható jelensége az úgynevezett üvegházhatásnak tulajdonított globális felmelegedés. A szerző a Föld kialakulásától végigkíséri az éghajlat és a földi élet kölcsönhatását, illetve előrevetíti egy újabb jégkorszak beköszöntésének lehetőségét.

Megnézem a katalógusban
 

 



György Lajos: A jót választanod kell. György Lajos írásaiból (1996)

György ​Lajos a hazai zöldmozgalom egyik úttörője. Az írásaiból válogatott könyvet kézbe venni igen kellemes: nem túl vaskos, az első lapról a borítóra vágott lyukon keresztül kikandikál egy kellemes erdei kép, és szép idézetek fogadnak. Hasonló hangulatú a könyv tartalma maga: könnyű, rövid tanulmányok és cikkek, a legkülönbözőbb témákban. A kötet visszatérő témái a tudományos világnézet kritikája, a természettel harmonikus lét, az ökofilozófiai alapok, a misztika, az öko-spiritualitás, a sokszínűség tisztelete; de egészen gyakorlati dolgokkal is találkozhatunk, mint például a háztartásunk fenntarthatatlansága, sőt néhány életképet is olvashatunk a rendszerváltás előtti zöldmozgalom történetéből. A könyvbe még néhány filmismertetés is belekerült, ezek közül kiemelném Kuroszava Álmok című filmjének, illetve Terry Gilliam Braziljának ismertetését. A könyv elolvasása után abban biztosak lehetünk, hogy György Lajos valóban tiszteli a sokszínűséget. Ez a könyv erőssége, azonban talán gyengesége is. Gyakoriak a visszatérő motívumok, mélyenszántó ökofilozófiai vagy ökopolitikai tanulmányokra ne számítsunk. Ellenben a sokszínűség, a kedves hangnem, a könnyen érthetőség és a rengeteg klasszikus idézet kiválóan alkalmassá teszi a könyvet arra, hogy a zöld bölcseletek iránt újonnan érdeklődőknek bevezető műként ajánljuk. György Lajos könyvének egyértelmű az üzenete: A jót választanod kell!

Megnézem a katalógusban
 



Hamar József (szerk.): A környezetbarát gazdaság lehetőségei (1996)

A környezet- és a természet védelmének a gazdaság részévé is kell válnia. Ehhez egyértelmű és használható alapelvek, jogi és gazdasági szabályozás és gyakorlati szükséges, a társadalom kontrollja mellett.
A közép- és kelet-európai országok társadalmi-gazdasági átalakulása fontos eleme az európai integrációnak, reményeink szerint ez a folyamat környezetbarát és természetkímélő lesz.
A fenti gondolatok jegyében szervezett nemzetközi konferenciát a Friedrich Naumann alapítvány és a Tisza Klub Szolnokon, 1995 márciusában. Hazai szakembereken kívül a környékbeli országokból és az Európai Unió országaiból hívtunk előadókat és könyvünk anyagát a konferencia előadásaiból, illetve témaköreiből állítottuk össze. Kiegészítve Boutros B. Ghali ENSZ főtitkár jelentésével a környezetről, amely mindannyiunk számára megszívlelendő figyelmeztetés.
Úgy gondoljuk, hogy a politikusok és a szakemberek mellett, a tárgykörrel foglalkozó diákoknak is hasznos lehet kiadványunk.

Megnézem a katalógusban
 



Paul és Anne Ehrlich: A fajok kihalása. A pusztulás okai és következményei (1995)

Csak az utóbbi fél évszázadban vált világossá, hogy az emberiség a fajokat természetes fogyásuknál lényegesen nagyobb sebességgel pusztítja ki, sokkal gyorsabban, mint ahogy az élővilág pótolni tudja. Szerencsére ez a gyorsuló folyamat feltartóztatható. A megoldás nem lesz könnyű, emberek százmillióinak nevelése és együttműködése szükséges hozzá. Még sincs ennél fontosabb feladat, hiszen a fajok eltűnését meg kell állítani, mielőtt Földünk élő szerkezete annyira legyengülne, hogy egy pillanatban összeomlik, és a civilizáció megsemmisül.

Megnézem a katalógusban
 



Michael Scott: Ökológia (1995)

Hogyan lesz a nap energiájából a reggelizőasztalodra kerülő tej?
Tényleg öngyilkosok lesznek a lemmingek?
Az angliai szennyezés hogyan öli meg a skandináv tavak halait?
Nélkülözhetetlen útikalauz a növények és állatok világához: feltárja lakóhelyeiket, a természet törékeny egyensúlyát és a veszélyt, amit mi emberek jelentünk számukra.
A Fiatalok Oxford Könyvtára sorozat Ökológia kötete bámulatos fényképekkel és ábrákkal tárja fel a természet csodálatos világát, azzal az üzenettel, amit senki nem hagyhat figyelmen kívül!

Megnézem a katalógusban
 



Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne (1994)

„Miközben az emberiség az őt körülvevő természetet vandál módon pusztítja, saját magát is ökológiai katasztrófákkal fenyegeti. Ha már a gazdasági vonzatait is érzi, talán elismeri hibáit, de akkor valószínűleg már túl késő lesz. De arra legalább rá fog jönni, hogy ez a barbár folyamat az ő lelkében micsoda károkat okozott. A természettől való általános, egyre fokozódó elidegenedés nagymértékben okolható a civilizált emberiség esztétikai és etikai eldurvulásáért. A felnövekvő generáció hogyan tanulná meg bárminek is a tiszteletét, ha maga körül csak emberkéz alkotta környezetet talál…? A nagyvárosokban még a csillagos eget is elrejtik előle a toronyházak és a légszennyeződés.”

Megnézem a katalógusban
 



Sántha Attila: Környezetgazdálkodás (1993)

Korunk sajátos és az emberiség jövőjét veszélyeztető jellemzője a természeti rendszerek és az abban kifejlődő, arra ráépülő emberi társadalmak gazdasági rendszerei közötti ellentmondások kiéleződése. Az emberi társadalmak fejlődési iránya, gazdálkodásának logikája nincs összhangban azokkal a behatárolt feltételekkel, amelyeket a természet nyújtani képes. Ezért rendkívül fontos lenne, hogy az ebből származó veszélyek világméretekben tudatosuljanak, és ezzel egyidejűleg az eddig elkövetett hibák okainak pontos feltárásával, a lehetséges fejlesztési irányok meghatározásával az emberiség fejlődését meghatározó ökológiai és társadalmi-gazdasági követelmények közötti összhangot megteremtsük. Ez az emberek világnézetének, magatartásformáinak olyan jelentős módosítását teszi szükségesség, amit csak intenzív tanulási folyamat segítségével valósíthatunk meg. A környezetgazdálkodás célja, hogy az emberiség fejlődéstörténetébe ágyazva a társadalomtudományi, természettudományi és termeléstechnológiai ismeretek integrált alkalmazásával rámutasson a káros környezeti hatások okaira, a válságjelenségek megszüntetésének társadalmi-gazdasági és műszaki feltételeire. A végső cél egy olyan társadalmi tudat kialakítása, amely a környezet védelmét, hasznosítását, tervszerű fejlesztését, a természeti és társadalmi rendszereknek az integrációját meg tudja teremteni.

Megnézem a katalógusban
 



Dieter Heinrich, Manfred Hergt: SH Atlasz. 8. Ökológia (1992–)

Az SH atlasz Ökológia korszerű és szándéka szerint teljes áttekintést ad ennek a manapság egyre fontosabb szakterületnek tárgyairól és azok kutatási módszereiről. Témáját a részletes szöveget kísérő számtalan színes ábra és táblázat teszi könnyen érthetővé.
A tartalomból:
Alapok. Elemi ökológiai folyamatok. Anyagkörforgalmak. Populáció-ökológia. Ökoszisztémák. Emberi beavatkozás: mezőgazdaság, bányászat, ipar, települések, a szabadidő eltöltése, közlekedés. Problémakörök: zaj, levegőszennyezés, vízszennyezés, kártevők elleni védekezés, az átalakulóban lévő energiagazdálkodás, hulladék. Ökoszisztémák értékelése. megoldási javaslatok. Globális problémák. Részletes név- és tárgymutató.

Megnézem a katalógusban
 



R. Várkonyi Ágnes és Kósa László (szerk.): Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról (1993)

„Milyen tapasztalatokat gyűjtött a természetről a Kárpát-medencében az egymást váltó generációk hosszú sora? Hogyan használta és hasznosította, alakította és őrizte környezetét? Hogyan vészelte át a lakosság a természeti változásokat, védte ki a katasztrófákat és építette be világképébe élményeit? Vajon a Kárpátok kagylójában élők nemzedékei, a különböző nemzetek fiai hogyan és mennyiben sajátították el a természettel való együttélés közös nyelvét?” E kérdéseket teszik fel a tanulmánykötet szerkesztői bevezető írásukban, és a könyv 12 további tanulmánya nagyjából ezekre keresi a választ.

Megnézem a katalógusban
 



Fekete Endre, Szabó S. András, Tóth Árpád: A vízszennyezés ökológiája (1991)

A könyvben a vizek elszennyeződésével összefüggő fontosabb ökológiai kérdéseket tárgyaljuk, nem feledve azonban azt, hogy az itt tárgyalt problémák jelentős része nem korlátozódik kizárólagosan a hidroszférára, hiszen esetenként ugyanaz a szennyező anyag okozhat pl. légszennyezést s a szárazföldi növények károsodását, ugyanakkor a felszíni vizekbe jutva az ott élő állatokat pusztítja el. Az urbanizáció, az iparosítás, a mezőgazdaság kemizálása stb. ugyanis olyan szennyező anyagokat, toxikus vegyületeket, káros emissziókat „termel”, amelyek gyakran nem ismerik a fázis- és közeghatárokat (sőt az országhatárokat sem). Éppen ezért olyan tárgyalásmódra van szükség, ahol a levegő-víz-talaj-növény-állat-ember biológiai rendszerben végbemenő, illetve bekövetkező folyamatok a maguk összefüggéseiben, kölcsönhatásaikban vizsgálhatók. Nyilvánvaló persze, hogy e kérdéseket a hidroökológia szemszögéből, a vízi környezetből kiindulva vizsgáljuk, s ezáltal főleg a víz-levegő, víz-talaj, víz-növényzet, valamint a víz és állatvilág kapcsolatokat elemezzük, illetve az ivóvíz szennyeződése kapcsán röviden kitérünk humán-egészségügyi vonzataira is.

Megnézem a katalógusban
 



J. E. Lovelock: Gaia. A földi élet egy új nézőpontból (1990)

Tíz éve várja ezt a könyvet a tárgykörben jártas olvasó.  Valami döbbenetesen újat alkotott Lovelock, vagy mégsem? Talán nem is az újdonság ereje, hanem a kérdés maga az, ami szokatlan mértékben felkorbácsolja az érdeklődést. Ősi, archaikus gondolatot, Gaia-földanya istennő életrehívását kísérli meg a szerző, egy – a tudományos világ számára bőségesen gyümölcsöző, egységes szemléletet nyújtó – munkahipotézis keretében. Lehet ezt támadni, lehet hinni benne, lehet vallás, lehet filozófia vagy tudomány, valójában egyikként sem abszolút, de egyikből sem kirekeszthető, megtermékenyítő erejű gondolat. Új szemléletet hozott vissza közénk a Föld és a földi élet, kozmikus küldetésünk megítélésében és számos más területen. Tisztelettel adjuk a magyar olvasó kezébe a kötet második, átdolgozott, angol nyelvű kiadása alapján készült fordítást, mely egyben a GÖNCÖL ZSEBKÖNYVEK első kötete. (Kiszel Vilmos)

Megnézem a katalógusban
 

Átlagos (0 Szavazatok)
Még nincsenek hozzászólások. Légy első!

Rendezvények

Játékok Játékok

Játékok, pályázatok

  • Könyvkirály
  • KÖNYVvadászat
  • Home Taílent
  • Kvízjátékok
  • Fotókihívás
 

Képek a rendezvényekrő‘l