Múzeumok Könyvtári Éjszakája
2014. június 21. (szombat) 18–24 óra
Dóm tér, központi könyvtár

A könyvtár egyébként zárt különgyűjteményei (Vasváry-gyűjtemény, Helyismereti gyűjtemény,  Gyorsírászati gyűjtemény, Periodikatár, Eszperantó-gyűjtemény, valamint az Emlékkönyvtár) 18 és 24 óra között nyitva lesznek, mindegyikben alkalmi kiállítás és tárlatvezetés várja a látogatókat.
A gyermekek 22 óráig játékos foglalkozásokon vehetnek részt a Gyermekkönyvtárban.

A könyvtári éjszaka rendezvényei könyvtári tagság és belépti díj nélkül látogathatók.

18.00–22.00 GYERMEKKÖNYVTÁR



Életre kelt Zengő ABC

Móra Ferenc közismert ABC-jének betűihez és soraihoz kapcsolódó ügyességi, logikai játékok, interaktív feladatok várják a kisebb és nagyobb gyerekeket egyaránt. Lehet cicaként egeret keresni, gyík után vadászni, csengőhangot felismerni, virágmezőn barangolni.

 


18.00–24.00 KIÁLLÍTÁSOK, ALKALMI BEMUTATÓK:

FÖLDSZINT

  • A Daru utcától a Móra Ferenc utcáig

Emlékkiállítás a 135 éve született Móra Ferenc író, újságíró, muzeológus és régész, a Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum egykori igazgatója tiszteletére

Móra Ferenc korának meghatározó közéleti szereplőjeként oroszlánrészt vállalt a város szellemi életének formálásában, könyvtárigazgatóként értékek megőrzésében. A Somogyi-könyvtár tárlata bemutatja a magyar irodalom egyik legsokoldalúbb és legnépszerűbb alkotóját: az ifjúsági írót, a régészt, az újságírót, a könyvtárigazgatót, a családapát, azt a sokszínű, humánus embert, akinek kedves történetei, eleven képei ma is megragadják az olvasók fantáziáját.
„Angyali dolgokat tudott mondani hivatalából s politikai, társadalmi és emberi bántalmainak mélységéből. Gyöngyöket szólott, és csiszolt drágaköveket hullatott… Elment, és vele eltűnt a magyar irodalomból egy eredeti, sajátlagos, meghatóan őszinte s megilletően ragyogó magyar szín”- írta róla Móricz Zsigmond.

Rendhagyó tárlatvezetés: 20.00,  22.00


1. EMELET

  • Rikkancsok a nagyvárosok utcáin: a szenzációsajtó születése


Szenzáció! – kiáltották a fürge lábú rikkancsok a  legforgalmasabb utcákon, miközben hónuk alatt az aznapi újságot kínálták eladásra.
 Kik voltak ezek az utcai árusok, akiknek hangjától visszhangzott az utca hajnalban, délben és az esti órákban? Melyek voltak az első országos és szegedi bulvárlapok a századfordulón? Milyen apróhirdetéseket olvashattak a korabeli újságolvasók? Melyek voltak a 20. század elejének legkeresettebb tömeglapjai?
A kiállítás a magyar sajtó történetének azt a korszakát mutatja be, amikor megindul a versengés: melyik lap tudja leginkább kiszolgálni közönségét.

„A közönséget meg lehet mérgezni, de csak olyan méreggel, ami ízlik neki.” (Ignotus)
 

 
  • Ismeretlen ismerős – válogatás Csergezán Pál  illusztrátor, festőművész munkáiból, aki az idén lenne 90 éves.


A kiállításban a könyvtár anyagából válogatott könyv- és folyóirat-illusztrációk, a művész által kedvelt lapokban közzétett rajzok és festmények segítségével kaphat képet a látogató Csergezán Pál művészetéről.
 Az elsősorban természeti témákat feldolgozó, vadon élő állatokat festő-rajzoló művész munkáit elsősorban a gyermek- és ifjúsági regények (pl. Fekete István vagy Karl May) illusztrálásából ismerhetjük, de előszeretettel díszített természettudományos munkákat vagy akár sci-fi regényeket is.
 

  • A természet különleges pillanatai – fotókiállítás Csankiné Simkó Mariann fényképezőgépén keresztül


3. EMELET

  • Két évszázad ‒ egy éjszaka: válogatás a Helyismereti gyűjtemény rejtett kincseiből

Várostörténeti kalandozásra hívjuk látogatóinkat Szeged történetének a reformkortól a rendszerváltásig tartó időszakában. Különleges kéziratok, fotók, képeslapok, plakátok segítségével mutatjuk be városunk elmúlt 200 évének pillanatait.

 

  • Amerikai magyar anziksz – képeslapok a Vasváry-gyűjteményből

Történelmi események, híres személyek, épületek, emlékművek az Újvilágba vándorolt magyarok múltjából, képeslapokon megörökítve: a csatajelenettől a látképig, a templomtól az arcképig

  • Érdekességek az eszperantó gyűjteményből

„Közlekedési eszköz az eszperantó és pedig könnyű, olcsó és igen-igen praktikus járműve érzésnek, gondolatnak.” (Juhász Gyula, 1925)
 

  • A gyorsírászat ékkövei 

Válogatás a Somogyi-könyvtár gazdag gyorsírászati  gyűjtemény különleges darabjaiból.



EMLÉKKÖNYVTÁR

  • Pillanatképek az Európai nyomdászattörténet évszázadaiból

Somogyi Károly sokszínű gyűjteményében nyomon követhetjük az európai  nyomdászattörténet legjelentősebb  kiadványait, híres nyomdászdinasztiák nagy vállalkozásának „remekeit”.
Nyomtatott könyvet olvasni ma már természetes … de hogy a kezdetekkor milyen nagy vállalkozást jelentett, a mai technikai körülményekhez képest nehéz elképzelni. Éppen ezért érdemes egy kicsit „kalandozni”, visszamenni az időben s betekintést nyerni abba, hogy milyen lehetett egy korabeli nyomdászműhely, ahol ezek a szépséges könyvek megszülettek.
Az európai könyvnyomtatásról elsősorban Johann Gutenberg neve juthat eszünkbe. Nevét mindenki arról ismeri, hogy ő volt az első, aki mozgatható betűkkel kinyomtatta a 42 soros Bibliát. A többi „ősnyomdász” s a 16-17. században tevékenykedő mester neve azonban már nem biztos, hogy olyan ismerősen cseng. De ők voltak azok, akik úttörő munkát végeztek a nyomtatásban, és nagy szerepük volt abban, hogy az olvasni vágyó emberek a világ különböző részein hozzáférhessenek a könyvekhez. Az érdeklődőket egyfajta „időutazásra” invitáljuk: az európai nyomdászat fénykora elevenedik meg a velencei Aldus Manutius, a baseli Frobenius -  és Oporinus nyomda, az antwerpeni Plantin, s a leydeni Elzevier nyomdászcsalád remekművei által.

Bemutató óránként: 18.30, 19.30, 20.30, 21.30, 22.30, 23.30
 

Átlagos (0 Szavazatok)

Rendezvények

A Magyar Kultúra Napja — bemutató
2018. január 22. (hétfő) 16.30
Csillag téri fiókkönyvtár, Kereszttöltés u. 29.
Hulldogál a hó... – versek, mesék
2018. január 23. (kedd) 16 óra
Agóra Gyermekkuckó, Kálvária sgt. 23.
Szülőnek lenni
2018. január 24. (szerda) 10.30
Északvárosi fiókkönyvtár, Gáspár Zoltán u. 6.

Játékok Játékok

Játékok, pályázatok

  • Színházi - könyvtári játék
  • Könyvkirály
 

Képek a rendezvényekről