Webtartalom-megjelenítő Webtartalom-megjelenítő

4. Szegedi Képregényfesztivál
2012. november 17. (szombat) 10–18 óra
Szeged, Dóm tér 1-4., alagsor és földszinti aula

A fesztiválon előadások ismertetik a szuperhőstörténetek ismérveit, a magyar képregény határon inneni és túli történetét, tisztelegnek az 50 éves Pókember, és a sokak által ismert Vízipók rajzolója, a 60. születésnapját ünneplő Haui József előtt. A könyvtár fogadótereiben (az alagsorban és az aulában) több kiállítást is megnézhetnek a képregénykedvelők, valamint találkozhatnak és együtt rajzolhatnak a képregények alkotóival. A legnagyobb hazai kiadók friss kínálatukkal vannak jelen.

A fesztivál szórólapja (pdf)
 
Képek a rendezvényről: Galéria 1  Galéria 2


10.10 Ünnepélyes megnyitó

Köszöntőt mond Palánkainé Sebők Zsuzsanna a Somogyi-könyvtár igazgatója, valamint az idei képregényfesztivál egyik témájának ötletét adó Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, Gyüdi Sándor.

10.20–12.50 Plenáris előadások

12.50–14.00 Ebédszünet

14.00–15.30 Szekcióelőadások

Az érdeklődők párhuzamosan négy helyszínen, négy speciális témában hallgathatnak előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket. Az időkeretek lehetővé teszik a szekciók közötti átjárhatóságot. Igény esetén más-más szekció előadásaiból lehet kiválasztani a számunkra érdekeset. Valamennyi szekcióban 14 órakor kezdődik az első, 40 perces előadás, majd 10 perc szünet után, 14.50-kor folytatódik a program a második előadással.

Kiállítások

Előzetes alkotói feladat képregény-rajzolóknak

Körkérdés az alkotókhoz, előadókhoz

A kiadók újdonságaiból

Nevetnifoxazfix – avagy Asterix kalandjai (A hónap "könyve")
 



PLENÁRIS ELŐADÁSOK


10.20–11.10
És a HaJó jön..., szülinapi beszélgetés Haui Józseffel
Ami a Színes Képregénymúzeum sorozatának legújabb kötetébe bekerült, és ami nem fért bele...
Beszélgetőtárs: Kiss Ferenc, képregényszerető, -gyűjtő, -forgatókönyvíró, -kutató, a Színes képregénymúzeum sorozat szerkesztője

Haui József vall önmagáról: Azok közé tartozom, akik ritkán ülnek szembe közönséggel, kamerával. Munkáim/filmjeim, illusztrációim, teremtményeim jóval ismertebbek. Nemrég töltöttem be a 60. évemet. Az a megtiszteltetés ért, hogy a Színes Képregénymúzeum sorozat új kötetét (Vízipók és barátai) az én képregényes munkáimból állították össze. Köszönöm! Kiss Ferenc jóvoltából egy interjú is olvasható benne, amelyet velem készített. Sok minden szóba került, de nyilván érthető, terjedelmi okokból még több minden nem. A rendezvény vendégeként most folytathatjuk a beszélgetést. Hogyan készültek a Vízipók, a Bucó- és a Nemere-képregények anno 1980-1985 tájékán, mennyi minden változott azóta a technikában, kivitelezésben, és persze sok más egyéb szakmai és nem szakmai téma is szóba kerül. Várunk mindenkit!
Haui József honlapja

 


11.10–12.00
Bayer Antal: Miért nem jó minden szuperhősös képregény?
1962-es tanulmányában Umberto Eco a Superman-mítosszal kapcsolatban "az idő felbomlásáról" írt. A korai szuperhősös történetekre jellemző volt a visszatérés a kiinduló pontra, Eco értelmezésében a főszereplő halhatatlanságának az implicit hangsúlyozása. Ötven évvel és több ezer sztorival később mi változott, mi igaz még ebből a megállapításból, és milyen erők hatnak a mai szuperhősös képregények történetszövésére?
Nero Blanco

 


12.00–12.50
Kertész Sándor: Magyar képregény határon innen és túl!
A hetvenes években több magyar nyelvű képregény jelent meg Szerbiában, amelyeket idehaza a Magyar Posta terjesztett. Kiemelkedő jelentőségűek volta az Asterix, és a Talpra esett Tom történetek. Ezt megelőzően korábban a Buksi című magyar nyelvű  képregényújságban mutatták be a nyugati történeteket. Az említett lapok napjainkban a legértékesebb kiadványoknak számítanak a képregénypiacon: egy-egy szám értéke több tízezer forint is lehet. A határainkon túl megjelent ifjúsági lapokban rendszeresen helyet kaptak magyar rajzolók munkái is, a hazai képregényrajongók pedig számos jugoszláv, és olasz történetet olvashattak. Vinkovciban közös képregény kiállítást is rendeztek.
 



A SZEKCIÓK PROGRAMJA

1. SZEKCIÓ

  • 14.00–14.40
    Miklosovits László: Én - az irodalom - és a képregény
    - Én: (egyáltalán ki ez a pasas - mármint én) mikor, milyen újságok, grafikusok kapcsán ismerkedtem ezzel a műfajjal - vaillant és a korabeli ötvenes-hatvanas évek, szubjektív történet.
    - az irodalom: gyermekkori élményem Arany, aki fantasztikus filmes, mondhatni képregényes technikai megoldásokat alkalmazott a balladáiban. Ehhez kötődik egy rövid eszmefuttatás Petőfi S. János és Benkes Zsuzsa  nyelvészek gondolatait idézve: "Szöveg és kép kapcsolata".
    - és a képregény: Illusztrálás - Rakéta Regényújság, majd a Képregény… Kézenfekvő, hogy a Karinthyről és a Somogyi-könyvtár Internet-terében látható Karinthy Frigyes: Röhög az egész osztály című írásához készült képregényről essék szó. Karinthy veretes szövegén semmiképpen nem óhajtottam változtatni, (sok a kép, és a szöveg), tulajdonképpen átmenet egy bővebben illusztrált oldal és a későbbi képregények közt... Még a buborékot is mellőztem, ezért ez a korai, klasszikus képregényekre hajaz. Hogy miért éppen így csináltam meg, ahhoz némi magyarázatul szolgál az, hogy végignéztem az összes, számomra elérhető (Karinthy: Röhög az osztály) képregényesített változatot, ragaszkodtam az eredeti szöveghez, de igyekeztem a fent említett képregényektől eltérni, főleg a karakteres figurákat emeltem ki. Így az anyag kicsit szikár lett, de úgy gondolom, hogy ezzel a megoldással egy szuszra érvényesül rajz és szöveg.”
    Miklosovits László Arany-illusztrációi (Józsa T. István, Tiszatáj)
     
  • 14.40–14.50 Szünet
     
  • 14.50–15.30
    Pilcz Roland: Digitális képregényalkotás
    A 21. században élünk, és ezt a képregény műfaja is szem előtt tartja. Manapság egy képregény készülhet akár teljen számítógépen, úgy, hogy a különbség fel sem tűnik. Lehet csupán egyes fázisokat digitalizálni, míg más folyamatok megmaradnak a tradicionális formájukban. A Kalyber Joe szerzője betekintést nyújt képregényének "eldigitalizálódott" munkafázisaiba. A nyers ceruzarajz utáni számítógépes kihúzás, utómunka, színezés, még több utómunka s a végeredmény. Mit hogyan érdemes, mit hogyan nem, előnyök és hátrányok...

2. SZEKCIÓ

  • 14.00–14.40
    Tóth Zoltán János: Jelmezt az eBay-ről – Új szuperhősök a vásznon
    Az előadás a kortárs szuperhősképregények filmes adaptációiban felfedezhető új tendenciákat és hőstípusokat mutatja be. A szuperhős képregények adaptációi a blockbuster filmek jelentős részét képezik az utóbbi néhány évben. A nagy költségvetésű filmekben szereplő hagyományos hőstípus mellett, azonban megjelennek azok a szuperhősök is, akik új morált és értékrendet képviselnek.
     
  • 14.40–14.50 Szünet
  • 14.50–15.30
    Tóth László: Behálózva - 50 év álarc mögött
    A csodálatos Pókember kalandjait 1962 óta olvashatják kicsik és nagyok és mára az egyik legismertebb képregénykarakterként tartják számon az egész világon. Olyan kérdésekre keressük a választ, mint honnan indult a sikersztori, mivel vívta ki magának az elismerést és hol tart ma Pókfej mítosz.

3. SZEKCIÓ

  • 14.00–14.40
    Bayer Antal: Hercegnők és háziasszonyok, dominák és feministák
    Minden statisztikából egyöntetűen kitűnik: a nyugati képregényolvasók 70-80 százaléka hímnemű, ami óhatatlanul kihat a nők ábrázolására. Az előadás bemutatja a leggyakoribb sztereotípiákat és azok változását az idők során, valamint szót ejt a női olvasók arányának a növelésére tett kísérletekről.
    Kálovics Dalma: Harcias amazonból engedelmes mintafeleség - avagy van-e női egyenjogúság a mangában?
    Japánban még mindig tartja magát a nézet, hogy a nőknek otthon a helyük. Vajon a mangában nyitott a nők számára az önmegvalósítás, vagy miután megmentették a világot, már csak a mosatlan edények várnak rájuk?
     
  • 14.40–14.50 Szünet
  • 14.50–15.30
    Nőies vonalak
    Képregényt (is) rajzoló hölgyekkel életükről, szakmai pályafutásukról, alkotásaikról, vágyaikról és egyéb paramétereikről beszélget Kissferi, az immár nyolcéves Képregény Kedvelők Klubjának vezetője.
    Meghívott vendégek: Kasza Magdolna, Süli Andrea

4. SZEKCIÓ

  • 14.00–14.40
    Szabó Gergő – Váradi Gábor: A sosemvolt bronzkor - az amerikai képregények története a vad 70-es években
    A képregények Ezüst kora és Modern kora közötti átmenetet néhány szakértő egy kézlegyintéssel elintézi. Mások szerint viszont a hetvenes évek olyan sok változást hozott, melyek előkészítették az új korszakot, hogy az időszakot a képregények Bronzkoraként emlegetik. Ekkor térhetett vissza a képregényekbe a drog és az erőszak, új műfajok kaptak egyre több saját címet, megkezdődött az antihősök kialakulása és a célközönség is egyre szélesebb lett. Előadásunkban ennek az évtizednek a képregénytörténetét vesszük górcső alá.
     
  • 14.40–14.50 Szünet
     
  • 14.50–15.30
    Asterix és Buksi - kerekasztal-beszélgetés a jugoszláviai magyar nyelvű képregények magyarországi hatásáról
    Vendégek a határ túloldaláról: Gellért Kristóf gyűjtő, Nagygyörgy Zoltán szerb képregény kutató, Kopeczki Csaba kiadó
    A beszélgetést moderálja Kertész Sándor tanár, újságíró-képszerkesztő, grafikus, a magyar képregény történetének kutatója, szakíró.


 

ELŐZETES ALKOTÓI FELADAT


Készüljön képregény a mellékelt forgatókönyvrészlet, vagy ennek egy tetszőlegesen kiválasztott darabja alapján.

A Szegedi Nemzeti Színház 2013. január 25-én ősbemutatóként tűzi műsorára Pozsgai Zsolt: Pipás Pista című zenés tanyawesternjét. A színház előzetes feladatként felkéri a 4. Szegedi Képregényfesztiválra érkező alkotókat, hogy a képregény műfajának eszközeivel jelenítsék meg Pipás Pista alakját.

A Szegedi Nemzeti Színház vezetése a legsikeresebbnek ítélt munkákat (az alkotókkal egyeztetve) felhasználja az ősbemutató promóciójához, amely lehetőség a nyilvánosság adta előnyökkel segíti a fiatal tehetségek ismertebbé válását. Meghívást kapnak továbbá a darab egyik előadására.

A Szegedi Nemzeti Színház honlapján olvasható Pipás Pista történetéről Pozsgai Zsolt összefoglalója:
A szegedi tanyavilágban élt Pipás Pista, eredeti nevén Rieger Pálné, született Fődi Viktória. 1933. január 13-án akasztották fel hétrendbeli gyilkosságért. Utolsó kívánsága szerint, a saját kötelével, Szegeden. A tanyavilágban mindenki férfinak ismerte, csak a börtönben derült ki, hogy nő. Pipás Pistát tizenkét éves korában cselédnek adták el a szülei, ott erőszakolta meg a gazda, majd mivel gyerek jött, kiházasította egy német cseléddel, Rieger Pállal, aki viszont egy év múlva meghalt az első világháborúban. A gyerek árvaházba került. Pipás Pista örökölt egy tanyát a nagyszüleitől, oda költözött, és férfiként élt tovább.

A feljegyzések szerint a kocsmában mindenkit túlivott, úgy verekedett, mint senki más, és úgy is dolgozott, mint két férfi. A tanyán egy kutyával, egy kecskével – és egy süketnéma, bolond fiúval élt, aki ellátta a teendőket, segített neki. Pipás Pistát először Papuskáné Bumbus Máli kereste meg azzal, hogy ölje meg az urát, mert üti-veri őt, és már nem bírja. Százötvenezerért mérgezte meg. És ettől kezdve még hat esetben ölt meg olyan férjeket, akik rosszul bántak a feleségükkel. Mind a hét eset más és más volt. Volt akit csak a pénzért, volt akit meggyőződésből ölt meg. Olyan is volt, aki tudta előre a végzetét – ha Pipás Pista megjelenik nála este, neki vége, megy a halálnak. A tanyavilágban az asszonyok tudták már, hogy kell megszabadulni a férjeiktől – Pipás Pista pedig olyan ügyes volt, hogy soha nem tudtak semmit rábizonyítani. Egészen az utolsó esetig…

„Ki volt ez a nő (vagy férfi?) és mi hajtotta előre végzetét? A zenés, olykor kegyetlen, olykor kacagtató játék elvezet bennünket a harmincas évek tanyavilágának átkozott és áldott világába.” (Pozsgai Zsolt)

Rendezvények

ZÁRVA
A magyar kultúra napja, 2021 – ONLINE
2021, január 22.

Játékok Játékok

Játékok, pályázatok

  • Könyvkirály
  • Irodalmi villámkvíz 2020
  • Kvízjátékok
 

Képek a rendezvényekről