Szegedi kalendárium

Április 4.
1883. április 4-én született Szeged halhatatlan költője, Juhász Gyula a palánki Ipar utca 13. számú házban.
A reverendát adta föl az írásért
Juhász Gyula és a művészetek
A félrecsúszott nyakkendő... Juhász Gyula szerelmei

Április 3.
Szenttamás 1849. április 3-i bevételekor a Földváry Sándor vezette szegedi önkéntes nemzetőrök csapata tűzte ki elsőként a nemzeti színű zászlót.
A szent-tamási diadal
A délvidéki események; Perczel Mór támadó műveletei a Bácskában
Szent-Tamás. A rabló ráczok főfészke nincs többé!

Április 1.
1919. április 1-jén jelent meg Móra Ferenc Memento című vezércikke. Az író hamarosan lemondásra kényszerült a Szegedi Napló főszerkesztői tisztéről.
A Mementó a Szegedi Naplóban és a kézirat első oldala
Változás a Szegedi Napló szerkesztőségében
Lengyel András: A forradalmak furcsa párosa

Március 29.
1944. március 29-én érkezett Szegedre a hónap elején kinevezett új csanádi püspök, Hamvas Endre.
Magyar életrajzi lexikon: Hamvas Endre
Hamvas Endre az új csanádi püspök
Hamvas Endre megyéspüspök

Március 25.
A Szeged 1925. március 25-i számában jelent meg József Attila Tiszta szívvel című verse, mely a költő életében különös jelentőséggel bír.
József Attila: Tiszta szívvel
József Attila Szegeden, 1925
Alföldy Jenő: Törvényen kívül és törvényen felül

Március 23.
1984. március 23-án hunyt el Greguss Pál botanikus, egyetemi tanár, aki éveken át volt a szegedi egyetem dékánja, majd rektora, valamint a Füvészkert igazgatója.
Móra Ferenc: A növények csodálatos élete
Nagy magyar tudományos siker a kanadai nemzetközi botanikai köngresszuson
Molnár Jakab: Tudós fiát köszöntötte Tornya

Március 22.
1887. március 22-én Szegeden született Hegedűs Gyula újságíró, több neves budapesti lap munkatársa, a Magyarság és a Magyar Nemzet egyik alapítója.
Magyar életrajzi lexikon
A Magyar Nemzet egyik alapítója
Kunszery Gyula: „A Tűz fiai” (Hegedűs Gyula irodalmi hagyatékából)

Március 18.
A pesti forradalom híreit 1848. március 18-án népgyűlésen ismertették Szeged lakosságával, melyen a közrend fenntartása érdekében állandó bizottmányt választottak.
A népgyűlés jegyzőkönyvének első oldala
A reformmozgalom és a forradalom Szegeden
Szeged eseményei 1848-49-ben

Március 17.
1879. március 17-én Szegedre látogatott I. Ferenc József, hogy személyes tapasztalatai alapján hozza meg a szükséges intézkedéseket az árvíz sújtotta város megmentésére.
Vágó Pál festménye
A király Szegeden
A király a vár bástyáján

Március 12.
1879. március 12-én hajnali fél 2-kor a megáradt Tisza Rókusnál átszakította a töltést, és a víz Szeged városára zúdult. A 6000 házból alig 260 maradt meg.
„A hajnal nem találta többé..." – virtuális kiállítás
Vágás István: A Szeged városát 1879-ben romba döntő árvíz 
A napfény városának leggyászosabb éjszakája

Március 8.
1947. március 8-án jelent meg a Tiszatáj irodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat első száma.
Gyuris György: A Tiszatáj fél évszázada, 1947-1997
A Tiszatáj archívuma 
Az online Tiszatáj

Március 8.
A Szeged 1925. március 8-i száma hírül adta, hogy Szabó Dezső a lap munkatársa lett és közölte írását Juhász Gyula Testamentom című kötetéről.
Péter László: Szabó Dezső Szegeden
Szabó Dezső: Juhász Gyula új könyvéhez 
Budai Balogh Sándor: Szabó Dezső ismeretlen naplója (1924–1925)

Március 5.
1985. március 5-én hunyt el Kanyó Zoltán, a szegedi egyetem tanszékvezető docense, a nyelvészeti és szemiotikai alapú irodalomelmélet jelentős hazai képviselője.
Bernáth Árpád: Kanyó Zoltán (1940-1985)
Kanyó Zoltán a Wikipédiában 
Kanyó Zoltán (Névpont)

Március 4.
1854. március 4-én indult meg a vasúti közlekedés Szegedre. Ekkor adták át a Cegléd–Szeged vasútvonal Félegyháza–Szeged közötti szakaszát.
Szeged története 3/1. Közlekedés és szállítás
Dr. Horváth Ferenc: A Cegléd–Szeged vasútvonal története 
Engi József: A szegedi kényszerpályás tömegközlekedés története. 1. rész: A kezdetektől a lóvasútig

Március 3.
1870. március 3-án Szegeden született Maróczy Géza sakknagymester, a 20. század fordulójának egyik legkiválóbb sakkozója.
Maróczy Géza – névadónk
Maróczy Géza nyilatkozik. – Beszélgetés a sakkmesterrel
Maróczy Géza Szegeden.

Március 1.
1973. március 1-jén került a Somogyi-könyvtár élére Tóth Béla író, könyvtáros. Az ő erőfeszítéseinek köszönhetően épült fel a Dóm téri új könyvtárépület.
Szegedi arcképcsarnok: Tóth Béla
Gyuris György: Tóth Béla, a könyvtáros
A Somogyi-könyvtár száz éve. Az átszervezés éve 1973

Február 27.
1915. február 27-én Czibula Viktor néven Szegeden született Csongor Győző tanár, botanikus, muzeológus, várostörténész, numizmatikus, szabadkőműves főmester.
Gaskó Béla: Csongor Győző
Csongor Győző: A szegedi Móra Ferenc Múzeum herbariuma
Csongor Győző: Móra Ferenc és a természettudomány

Február 25.
1914. február 25-én másodszor adott koncertet Szegeden a világhírű gordonkaművész, Pablo Casals – ezúttal George Enescu és Szántó Tivadar társaságában.
A Szegedi Napló írása a koncertről
Pablo Casals magyarországi hangversenyeinek jegyzéke
Pablo Casals művészete és életének magyar vonatkozásai

Február 24.
1893. február 24-én Szegeden mutatták be Gárdonyi Géza A paradicsom című egyfelvonásos vígoperettjét. A zenét Barna Izsó, a szegedi színház karmestere szerezte.
Gárdonyi Géza: A paradicsom
A bemutató színlapja
A színműíró Gárdonyi

Február 22.
1911. február 22-én Szegeden halt meg Mezei Péter színész. Először 1866-ban lépett színpadra városunkban.
A Délmagyarországban megjelent nekrológ
Mezei Péter a Szegedi Nemzeti Színház színlapjain
Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája, 1883–1944

Február 18.
A budapesti Uránia Tudományos Színház 1901. február 18-án kezdte meg látványos, vetített képes előadásainak sorozatát a szegedi színházban.
Az első előadás színlapja
Sajtóhír az Uránia előadásáról
Uránia Nemzeti Filmszínház

Február 17.
1915. február 17-én lett városunk vezetője Somogyi Szilveszter, korábbi ügyész, majd rendőrkapitány. Polgármestersége alatt vált Szeged egyetemi várossá.
Somogyi Szilveszter lett az új polgármester
Somogyi Szilveszter: Szeged új korszaka
Somogyi Szilveszter: Nemzeti előrehaladás és Szeged

Február 15.
Somogyi Károly esztergomi kanonok az 1879-es árvíz pusztítása után ajánlotta fel könyvtárát Szegednek. Az alapítványi oklevelet 1881. február 15-én írták alá.
A Somogyi-könyvtár száz éve: Az adomány. p. 25.; Alapítványi oklevél. p. 313.
Az alapítványi gyűjtemény

Február 12.
1910. február 12-én Szegeden született Erdey László vegyész, műegyetemi tanár, akadémikus, „az analitika egyik utolsó polihisztora".
Tudósnaptár: Erdey László
A magyar vegyészet arcképcsarnoka: Erdey László
Bátyai Jenő: A kémia avatott tudósa

Február 8.
1934. február 8-án halt meg Móra Ferenc író, újságíró, régész, 1917-től a Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum igazgatója.
Móra Ferenc – utolsó évek
In memoriam Móra Ferenc
Banner János: Móra Ferenc emlékezete

Február 6.
Németh László utolsó drámáját, Az írás ördögét a Szegedi Nemzeti Színház művészei mutatták be 1970. február 6-án.
Az író kérésére a bemutató Hódmezővásárhelyen volt, majd február 7-én Szegeden is előadták a darabot.
 
Az írás ördöge. Németh László drámájának ősbemutatója
Csetri, Lajos: Az írás ördöge avagy az igazság ördöge? Németh László drámájának szegedi ősbemutatójáról
Kerényi Magda: Az írás ördöge - az író embersége

Február 5.
A Dugonics Társaság 1939. február 5-én ünnepi ülésen köszöntötte az ötvenéves Sík Sándort, a társaság alelnökét.
Miklós Péter: Az ötvenéves Sík Sándor köszöntése a szegedi Dugonics Társaságban
Diósi Géza: Sík Sándor élete költészetében
Az 50 éves Sík Sándort ünnepelte vasárnap a piarista gimnázium és a Dugonics Társaság

Február 2.
1875. február 2-án nyílt meg Szeged első közkönyvtára a főreáltanoda földszintjén.
Szeged város első nyilvános könyvtára
Péter László: A városi könyvtár centenáriuma
Egyesületi, egyházi, iskolai könyvtárak, az első közkönyvtár

Február 1.
1927. február 1-jén átadták a forgalomnak az alsótanyai kisvasutat. Az első szerelvény 466 utassal futott be a Rudolf térre.
A kisvasút első diadalútja Pusztamárgesig
Hermann Miksa kereskedelmi miniszter átadta a kisvasutat a forgalomnak
Szegedi Kisvasút

Február 1.
1902. február 1-jén indult a Szegedi Krónika Gallovich Jenő és Szakács Andor szerkesztésében.
A szépirodalmi, művészeti és társadalmi képes folyóiratnak mindössze néhány száma jelent meg.

A folyóirat számai a digitális könyvtárban

Január 30.
1944. január 30-án Szegeden született dr. Molnár Gyula biológus, ornitológus, természetfotós és zenész, a Molnár Dixieland Band alapítója.
Az első madárodútól a Pro Natura díjig - Beszélgetés Molnár Gyula természetfotós, ornitológussal
A siker és a stressz ad lendületet a Molnár Dixieland Bandnek + FOTÓK
A Molnár Dixieland Band honlapja

Január 30.
1915. január 30-án elhunyt Lázár György, Szeged széles látókörű, nyitott szemléletű polgármestere, aki 1904-től volt a város első embere.
Lázár György – Délmagyarország, 1915. január 31. 
Lázár György temetése  – Délmagyarország, 1915. február 2., 3. old.
Lázár György arcképe

Január 28.
1914. január 28-án született „az utolsó szegedi papucsos", Rátkai Sándor népi iparművész.
Portréfilm Rátkai Sándor papucskészítőről
Nyilas Péter: 100 éve született Rátkai Sándor, az utolsó szegedi papucsos
Rátkai Sándor - szegedi papucskészítő

Január 25.
2013. január 25-én elhunyt Tóth Béla, József Attila- és Juhász Gyula-díjas író, a Somogyi-könyvtár egykori igazgatója.
Búcsú Tóth Bélától
Elhunyt Tóth Béla író, a Somogyi-könyvtár egykori igazgatója
Búcsúzunk...

Január 24.
2004. január 24-én hunyt el Kristó Gyula egyetemi tanár, a középkori magyar történelem tudós kutatója, Szeged város díszpolgára.
Kristó Gyula
Almási Tibor: Kristó Gyula emlékére
A Kristó Gyula-emlékiratokról

Január 22.
1852. január 22-én Szegeden született Csonka János gépészmérnök, feltaláló, a magyar technikatörténet kiemelkedő alakja.
Magyar feltalálók és találmányaik: Csonka János
A hazai automobilizmus története és dokumentációja: Csonka János
Csonka János Emlékmúzeum

Január 20.
1854. január 20-án Szegeden született Löw Immánuel, a nemzetközi hírű tudós rabbi, orientalista, művelődéstörténeti író.
Löw Immánuel (virtuális kiállítás)
Varga László: "A földkerekség legtudósabb rabbija"
Péter László: Löw Immánuel és Móra Ferenc

Január 20.
1847. január 20-án született Reizner János, a Szeged története című monográfia szerzője, a Somogyi-könyvtár első igazgatója.
A Reizner család – száz év egy iparos família történetéből
Reizner János – A Somogyi-könyvtár száz éve
Reizner János: Szeged története

Január 16.
Szegeden nyílt meg az első háromdimenziós vidéki mozi: 2009. január 16-tól a Belvárosi mozi Zsigmond Vilmos terme 3D-s filmek vetítésére is alkalmassá vált.
A mozi visszavág: 3D-s élménnyel vár a Belvárosi mozi
Különleges módon turnézik Szegeden a U2
Digitális vetítők Magyarországon

Január 12.
1818. január 12-én született Osztróvszky József, Szeged reformkori ellenzéki politikai életének szervezője, 1861-ben rövid ideig polgármestere.
Osztróvszky József
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
Osztróvszky József szobra Szegeden

Január 9.
1867. január 9-én Szegeden született Zombory Lajos építész, festőművész, a szolnoki művésztelep egyik alapító tagja.
Magyar életrajzi lexikon
Zombory Lajos. A szolnoki művésztelepet gyászba borította...
Szebenyi Nándor: Újabb adatok a Szolnoki Művésztelep történetéhez korabeli dokumentumok alapján. Zombory Lajos

Január 8.
Pósa Lajos 1881. január 8-án Szeged című írásával mutatkozott be olvasóinak a Szegedi Napló hasábjain. 1889 végéig maradt a lapnál és városunkban.
Móra Ferenc: A Szegedi Napló története (részlet)
Péter László: Pósa Lajos helye
Lengyel András: Egy szegedi lapalapítási kísérlet 1881-ben

Január 6.
1934. január 6-án hunyt el Nyilasy Sándor festőművész, aki képein a Szeged környéki tanyavilág életét örökítette meg.
Képzőművészet Magyarországon: Nyilasy Sándor
Nyilasy Sándor a Wikipédiában
Nagy Imre – Szabó Tamás: A Képzőművészeti Gyűjtemény – Kiállításvezető a Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításához

Január 4.
1869. január 4-én Ferenc József Ráday Gedeon grófot királyi biztossá nevezte ki az alföldi betyárvilág felszámolására.
Életrajz és mentalitás. Ráday Gedeon elfelejtett élete
Lefejezte az alvilágot Ráday Gedeon
Ráday Gedeon és a szegedi királyi biztosság a korabeli sajtó tükrében
Szegedi bűnkrónika

Január 2.
2001. január 2-án Sófi József alapítványt hozott létre a Szegedi Tudományegyetem tehetséges hallgatóinak támogatására.
Sófi József (biológus)
A mecénás
Mérlegen a Sófi Alapítvány

December 31.
Egy 1974. december 31-i tanácsi határozat nyomán indultak meg Szeged történeti monográfiájának munkálatai. Az első kötet 1983-ban jelent meg.
Előszó az első kötethez
Imre Mihály: Szeged története. 2. kötet
A szerkesztő, Blazovich László előszava az ötödik kötethez

December 30.
1918. december 30-án megszálló francia csapatok érkeztek Szegedre.
Szegedet megszállták a franciák
Nagy Miklós: Francia katonák Szegeden (1918–1920). 1. rész
Tonelli Sándor: A franciák Szegeden. 1918 december – 1920 március

December 26.
Bár az első istentiszteletet már 1947 végén megtartották, a Honvéd téri református templom felszentelésére csak 1949. december 26-án került sor.
Múltunk, templomunk, gyülekezetünk
Kis templomtörténet: a Honvéd téri református templom
Csongrád megye építészeti emlékei (376. Református templom)

December 26.
1927. december 26-án Szegeden született Kass János Kossuth-díjas grafikusművész, városunk díszpolgára.
Kass János-emléktábla (2017)
„A világot is olyan szemmel látta, mint amilyen művész volt."
Képiró Ágnes: Emlékezés Kass Jánosra

December 21.
Az első magyarországi szervátültetést 1962. december 21-én dr. Németh András végezte a Szegedi Sebészeti Klinikán.
Németh András: 79 nap remény
Tények, alapfogalmak a veseátültetésben
Szállási Árpád: Németh András, a veseátültető orvos író (1924–1999)

Könyvtártörténet Könyvtártörténet

Könyvtártörténet

Az  "Alföld fővárosának" szellemi újjáépítését alapozta meg Somogyi Károly (1811-1888) esztergomi kanonok.
 

Tovább...

Gyűjtemények

Helyismereti gyűjtemény
Könyvtárunk az országban elsőként hozott létre önálló könyvtári-helyismereti gyűjteményt, mely 1984 óta elkülönített állományrészben könyvtárunk 3. emeletén található.
Tovább...

Alapítvány Alapítvány

Somogyi Alapítvány

 

A Szegedi Somogyi-könyvtárért Közhasznú Alapítvány tevékenysége tudományos, kutatási, kulturális és oktatási célokat szolgál.
 

Tovább...


Képek a könyvtárról