Szegedi kalendárium

Szeptember 19.
Kossuth Lajos szegedi szobrát 1902. szeptember 19-én avatták, az államférfi születésének századik évfordulóján.
Kossuth szegedi szobrának leleplezése
Ünnepségek Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján
A Kossuth-szobor alkotójáról

Szeptember 17.
1857. szeptember 17-én halt meg Korda János, 48-as szegedi nemzetőrparancsnok, Vedres István veje.
Korda János sírja a Belvárosi temetőben
Szinnyei József: Magyar írók élete ésa munkái
Pálmai József: Korda János

Szeptember 16.
1883. szeptember 16-án adták át a forgalomnak a francia Eiffel-cég által Feketeházy János mérnök tervei alapján felépített szegedi közúti hidat.
A Szegedi Napló írása a híd átadásáról
A közúti híd építése - képgaléria
Móra Ferenc írása a híd tervezőjéről

Szeptember 14.
1930. szeptember 14-én rendezték az első orgonahangversenyt a Fogadalmi templomban.
A fogadalmi templom első orgonahangversenye
A szegedi dóm orgonája
A fogadalmi templom orgonája

Szeptember 10.
1968. szeptember 10-én hunyt el Pálfy-Budinszky Endre, a magyar urbanisztikai irodalom jeles képviselője, Szeged város főmérnöke.
Pálfy-Budinszky Endre szobra a felújított Szent István téren
Pálfy-Budinszky Endre sírja a Belvárosi temetőben
A városrendezés és városfejlesztés feladatai Szegeden : Pálfy-Budinszky Endre várospolitikai előadása az Egyetembarátok üléssorozatában

Szeptember 8.
A Belvárosi moziban 1920. szeptember 8-án, Étsy Emília szegedi színésznő prológja után kezdődött az első vetítés.
Történeti összefoglaló a Belvárosi mozi honlapján
A Belvárosi moziról a Wikipédiában
A Belvárosi Mozi bemutatója (Délmagyarország, 1920. szeptember 10.) 

Szeptember 7.
A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara 1890. szeptember 7-én tartotta alakuló közgyűlését Kállay Albert miniszteri biztos elnöklete alatt.
A szegedi kamara megalakulása és kezdeti tevékenysége
A kamara története  

Szeptember 3.
Az 1858-ban épült szegedi vasúti híd az 1944. szeptember 3-án lezajlott amerikai légitámadás során súlyosan megrongálódott.
Szegedi vasúti Tisza-híd
Vörös József: 150 éve épült a Szegedi Vasúti Tisza-híd (2008)
A szegedi vasúti híd helyreállítása

Szeptember 3.
1833. szeptember 3-án gróf Széchenyi István a Duna gőzhajó fedélzetén háromnapos látogatásra Szegedre érkezett.
Reizner János: Szeged története II.
Széchenyi krumplit vetett volna Szeged főterére
Móra Ferenc: A Duna a Tiszán

Augusztus 30.
1799. augusztus 30-án rakták le a ma látható városháza elődjének alapkövét. Az árvíz után megújított épületet 1883-ban adták át.
Bálint Sándor: Szeged városa (részlet)
Vedres István: ... Szeged ... tanáts-háza talp-kövének le-tétele' ...
A városháza és környéke (Képek a Somogyi-könyvtár gyűjteményéből)

Augusztus 29.
1926. augusztus 29-én nyílt meg Rudnay Gyula szegedi művésztelepének első kiállítása a kultúrpalotában.
A szegedi művésztelep kiállítása a kulturpalotában
A szegedi művésztelep kiállítása
Szelesi Zoltán: Rudnay Gyula szegedi művésztelepe

Augusztus 27.
1879. augusztus 27-én 32 tűzoltó felesketésével, Gaskó János tűzoltóparancsnok vezetésével alakult meg Szeged Város Hivatásos Tűzoltósága.
A Szeged Városi Hivatásos Tűzoltóság megalakítása
A szegedi tűzoltóság legemlékezetesebb eseteiből
A szegedi lófogatú motorosszer (Magyar Múzeumok 2003/3. 38. o.)

Augusztus 25.
Móricz Zsigmond 1923 nyarán lányaival utazta végig az országot s városunkba is ellátogatott. A Szeged augusztus 25-én közölte a vele készített interjút.
Vér György írása a Szegedben
Péter László: Móricz Zsigmond Csongrádban (részlet)
„Szegedre jöttem egy kicsit fiatalodni"

Augusztus 19.
1979. augusztus 19-én avatták fel a Dugonics téri zenélő szökőkutat, amely Tarnai István tervei alapján készült. A kutat 2008-ban felújították.
12 méterre csap fel a zenélő szökőkút
Lesse meg velünk a zenélő szökőkutat!
Szeged, Dugonics téri szökőkút

Augusztus 19.
1876. augusztus 19-én avatták fel Dugonics András szobrát a reáliskola előtti téren. 1895-ben áthelyezték a tér másik oldalára.
Dugonics András és könyvtára – Dugonics-ábrázolások
Dugonics András-emlékszobor – Köztérkép
Majzik Andrea: „Möglépött, mint Dugonics”

Augusztus 17.
2007. augusztus 17-én nyitotta meg kapuit a Regionális Összművészeti Központ (REÖK) a felújított Reök-palotában, Európa egyik legszebb szecessziós épületében.
A REÖK honlapja
A helyreállított Reök-palota

Augusztus 14.
Szeged 1918 decemberétől francia megszállás alá került. 1919. augusztus 14-én De Tournadre tábornok vette át a Városkormányzóság irányítását.
Franciák alatt vörösök és fehérek
De Tournadre tábornok a magyar pártok villogásáról
Nagy Miklós: A francia megszállók szerepe Szeged város közigazgatásában 1919-ben
De Tournadre tábornok bejegyzése a Somogyi-könyvtár egyik kötetében

Augusztus 12.

1919. augusztus 12-én tartotta utolsó ülését a május végén Szegedre érkezett ellenforradalmi kormány.
A szegedi kormány beszüntette működését
Szeged mint az ellenforradalmi kormány székhelye
Kelemen Béla: Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez, 1919

Augusztus 11.
1999. augusztus 11-én láthattunk utoljára teljes napfogyatkozást hazánkból. A jelenség Szegedről is kitűnően megfigyelhető volt.
Teljes napfogyatkozás - cikksorozat a Délmagyarországban
Fűrész Gábor: Teljes napfogyatkozás Magyarországon
Magyarországról látható napfogyatkozások 896 után

Augusztus 7.
1900. augusztus 7-én kezdődtek meg a Baumhorn Lipót pesti műépítész által tervezett új zsinagóga építési munkálatai.
Az új zsinagóga a Szegedi Zsidó Hitközség honlapján
Az EURO-TV videója a zsinagógáról
Dávid király temploma

Augusztus 4.
1884. augusztus 4-én Bauer Herbert néven Szegeden született Balázs Béla költő, író, filmesztéta, filmrendező.
Balázs Béla
Péter László: Balázs Béla naplója
Erica Carter: Balázs Béla korai filmelmélete
Virtuális kiállítás, 2009

Augusztus 1.
1904. augusztus 1-jén született Bálint Sándor, „a legszögedibb szögedi", a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja.
Barna Gábor - Grynaeus Tamás: Egy életút példája
Bálint Sándor a Somogyi-könyvtárban
Virtuális kiállítás, 2004

Július 30.
1891. július 30-tól Tömörkény István, a "jeles és már elismert fiatal író" a Szegedi Napló munkatársaként dolgozott.
Tömörkény István a Szegedi Naplónál
Krasznai Attiláné–Lovászi Józsefné: Tömörkény István írásai a Szegedi Naplóban
 

Július 28.
1878. július 28-án indult az első szegedi napilap, a Szegedi Napló, amely néhány év alatt minden vonatkozásban a város vezető lapja lett.
Képek a szegedi sajtó történetéből
A Szegedi Napló szerkesztőségei, kiadóhivatalai és nyomdái
Hírlapjaink (1896) I. Politikai lapok. Szegedi Napló
Mikszáth Kálmán cikkei a Szegedi Naplóban, 1878

Július 27.
1904. július 27-én Szegeden született Kiss Szaléz ferences szerzetes, akit 1946-ban koholt vádak alapján kivégeztek.
P. Kiss Szaléz a Ferences Rend honlapján
Máthé Zsuzsa: Egy ferences szerzetes tragédiája
Varga József: Élni Krisztust, megdicsőíteni életével az evangéliumot

Július 25.
1818. július 25-én hunyt el városunk nagy szülötte, Dugonics András matematikus, piarista tanár, az első magyar regény írója.
Dugonics András és könyvtára
Dugonics András a piarista gimnázium honlapján
Madácsy László: Dugonics András

Július 23.
1961. július 23-án nyílt meg a szegedi Somogyi-könyvtár eszperantó gyűjteménye, a Hungarlanda Esperanto Muzeo kaj biblioteko.
A gyűjtemény honlapja
Szegeden alapították meg a Magyarországi Eszperantó Múzeumot és Könyvtárat
A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Eszperantó gyűjteményének története

Július 23.
1728. július 23-án a ma Boszorkányszigetnek nevezett helyen zajlott le a magyarországi boszorkányság históriájának legvéresebb eseménye.
Tóth G. Péter: A szegedi nagy boszorkányper, 1728
Dr. Balogh Elemér: A szegedi boszorkányper 1728/29
A szegedi boszorkányper

Július 20.
II. Rákóczi Ferenc 1704. július 20-án érkezett seregével Szeged alá. A várat nem sikerült bevennie, augusztus 13-án hadának zömével elvonult.
Rákóczi és Szeged
Zachar József: „Szövetséges" vereségek 1704. augusztus 13-án: Szeged ostromának felhagyása, csatavesztés Höchstädtnél
Szeged vára és a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711)

Július 17.
1871. július 17-én Ferenc József Dáni Ferencet nevezte ki Szeged, Arad és Kecskemét városok főispánjává.
Szinnyei József: Dáni Ferencz
Dáni Ferencz
Mikszáth Kálmán: Szeged pusztulása. Dáni Ferenc főispán

Július 14.
1849. július 14-én Kossuth Lajos kormányzó és Nicolae Balcescu havasalföldi román politikus Szegeden aláírta a magyar–román megbékélési tervezetet.
A magyar–román megbékélés tervezetének politikai rendelkezései
Polgárháború után megbékélés
„Magyarbarát" románok 1848-1849-ben

Július 11.
1849. július 11-én Kossuth Lajos Szegedre érkezett. A Kárász-ház erkélyéről, fáklyafénynél mondta el utolsó nyilvános magyarországi beszédét.
Kossuth Lajos Szegeden
Szegednek népe... (Kossuth két szegedi látogatása)
Kossuthtal kapcsolatos dokumentumok a Somogyi-könyvtár Vasváry-gyűjteményében

Július 7.
1965. július 7-én Tápén egy termálkút fúrásakor olaj tört fel, ami döntően meghatározta Szeged és környékének fejlődését.
A tápéi termálkútból feltört az olaj
Az algyői fekete arany
A Szeged környéki szénhidrogén-előfordulások felkutatásának, feltárásának és termeltetésének tapasztalatai

Július 7.
1904. július 7-én Szegeden született Berczeli Anzelm Károly író, költő, újságíró, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának alapító tagja.
Berczeli Anzelm Károly a Magyar katolikus lexikonban
Jankovich Ferenc: Berczelly A. Károly válogatott versei (1943)
Weöres Sándor: Július – Berczeli Anzelm Károly versei

Július 4.
1898. július 4-én Szegeden született Kanyó Béla egyetemi tanár, a 20. század kiváló higiénikus orvosa.
Magyar orvoséletrajzi lexikon
Kanyó Béla professzorra emlékezünk
Nagy magyar higiénikusok V. Prof. Dr. Kanyó Béla

Július 1.
1884. július 1-jén a Szegedi Közúti Vaspálya Rt. 12 kocsival és 20 lóval indította városunkban a tömegközlekedést.
Lóvasút
Omnibusz, lóvasút, tuja és troli
Szeged története 3/1. A közlekedés és szállítás. A posta fejlődése. III. A városi tömegközlekedés

Június 27.
1934. június 27-én foglalta el hivatalát Szeged utolsó „polgári kori" polgármestere, Pálfy József.
Pálfy József nagy győzelme
G. Tóth Ilona: Pálfy József (részlet)
Szeged polgármestere nyilatkozik az alföldi metropolis gazdasági újjáépítéséről

Június 26.
Országjáró útja során 1938. június 26-án este Szegedre érkezett a Szent Jobbot szállító Aranyvonat. Az eseményt hetek óta tartó készülődés előzte meg.
Az Aranyvonat
Aranyvonat, ami a Szent Jobbot vitte
Gergely Jenő: A Szent Jobb országlátása 1938-ban

Június 23.
1986. június 23-án az MSZMP KB Titkársága egy Kádár-ellenes vers megjelentetése miatt a Tiszatáj féléves szüneteltetéséről hozott határozatot.
A Tiszatáj
A Tiszatáj-ügy állampárti dokumentációja I. II.
Gyuris György: Két esztendő a szegedi Tiszatáj életéből I. II.

Június 19.
1931. június 19-én a Szentszék Szegedet püspöki székhelynek nyilvánította, és a Fogadalmi templomot a csanádi székesegyház rangjára emelte.
A Szeged-Csanádi püspökség története
Az egyházmegyei központ kiépítése Szegeden, 1923-1941
Szeged története 4. Egyházak és vallási mozgalmak

Június 16.
1930. június 16-án Szegeden született Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, 2004 óta városunk díszpolgára.
Ezért rajongott Zsigmond Vilmosért egész Hollywood
Interjú Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrrel (2009)
Cannes-i életműdíj Zsigmond Vilmosnak

Június 13.
1931. június 13-án tartották az első szegedi szabadtéri színielőadást a Dóm téren: a Magyar Passiót Hevesi Sándor rendezésében.
A Szegedi Szabadtéri Játékok története 1930 és 1939 között
Mohácsi Jenő: A szegedi szabadtéri játékok (Nyugat, 1935)
Lugosi Döme: A szegedi szabadtéri játékok története 1931-1937 (könyvismertetés)

Június 10.
1950 nyarán az állam feloszlatta a szerzetesrendek nagy részét. A szegedi piaristákat június 10-én a váci püspöki palotába vitték.
Angyal László: A piarista gimnázium bezárása Szegeden
Borsodi Csaba: A szerzetesrendek feloszlatása, működési engedélyük megvonása 1950 nyarán

Június 6.
1984. június 6-án könyvtárunk megkezdte működését új helyén, a Dóm téri hatszintes üvegpalotában.
A Somogyi-könyvtár története
Időutazás a Délmagyarral: A Somogyi-könyvtár krónikája

Június 5.
Szeged és – az addig Torontál megyéhez tartozó – Újszeged független városok 1880. június 5-én egyesültek a mai Szegeddé.
Szeged és Újszeged egyesülése
Bálint Sándor: Újszeged
Újszeged anno – képgaléria 

Június 2.
1923. június 2-án a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének összejövetelén Móra Ferenc felolvasta Somogyi Károlyról szóló emlékbeszédét.
Móra Ferenc: Somogyi Károly emlékezete

Május 30.
1937. május 30-án, Horthy kormányzó jelenlétében avatták föl a Hősök kapuját - a boltívekben Aba-Novák Vilmos freskóival.
Aba-Novák Vilmos: Hősök kapuja – Száz szép kép
Aba-Novák Galéria
A Hősök kapuja a Wikipédiában

Május 28.
1989. május 28-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Szegedi Vadaspark.
Zootörténelem a Szegedi Vadaspark honlapján
A vadaspark a Wikipédiában

Május 24.
1857. május 24–25-én I. Ferenc József és felesége, Erzsébet – országjáró körútjuk során – ellátogattak Szegedre.
Ferenc József 1857-es magyarországi utazása a Times hasábjain
Erzsébet-album
Örömhangok ... I. Ferencz József császár és Erzsébet császárnő üdvárasztó eljövetelének ünnepélyére

Május 21.
1719. május 21-én III. Károly király kiadta a „Szeged szabad és királyi város kiváltságai megerősítése és magyarázata" című oklevelet.

Az oklevél szövege
Az újrafelemelkedés kora (1686-1849)
Szeged város címere (leírása szerepel az oklevélben)


Könyvtártörténet Könyvtártörténet

Könyvtártörténet

Az  "Alföld fővárosának" szellemi újjáépítését alapozta meg Somogyi Károly (1811-1888) esztergomi kanonok.
 

Tovább...

Gyűjtemények

Helyismereti gyűjtemény
Könyvtárunk az országban elsőként hozott létre önálló könyvtári-helyismereti gyűjteményt, mely 1984 óta elkülönített állományrészben könyvtárunk 3. emeletén található.
Tovább...

Örökbefogadás Örökbefogadás

Örökbefogadás

A Somogyi-könyvtár meghirdeti a könyvek "örökbefogadásának" lehetőségét, hogy  személyesebb kapcsolódást alakítson ki a Város, a Város polgárai, civil szervezetei, vállalkozói és a könyvtár között.

Tovább...

Képek a könyvtárról