Rendezvény

10. Szegedi Képregényfesztivál
2018. november 24. (szombat) 10.00–17.00
Szeged, Dóm tér 1-4., alagsor, földszint és 1. emelet
 

ELŐADÁSOKKIÁLLÍTÁSOKKÖRKÉRDÉSKIADÓKÚJDONSÁG!VENDÉGEINKJÁTÉKOK KICSIKNEK ÉS NAGYOKNAK

PROGRAMVÁLTOZÁS!
Stan Lee-re emlékezünk – a földszinten kiállítással és egész napos, folyamatos filmvetítéssel; az 1. emeleten Harza Tamás előadásával (15.35)

A fesztivál idei előadói között megtaláljuk az ország különböző részéről érkező szakembereket és alkotókat éppen úgy, ahogyan a szegedieket is. Az ismert és ismertségre pályázó képregényrajzolókat alkotás közben figyelheti meg az érdeklődő nagyérdemű. Sőt, a vállalkozókedvűek ceruzát ragadva társulhatnak az alkotáshoz. A fesztivál idejére a képregénykiadók és -terjesztők is jelen lesznek kínálatukkal, biztosítva az újdonságok megtekintésének és megvásárlásának lehetőségét.

A program plakátja



ELŐADÁSOK – helyszín: 1. emeleti folyóiratolvasó


10.15–10.40
Váradi Gábor
10 ország – 10 képregény

Azt nyilván mindenki tudja, hogy Amerika, Japán és Franciaország nagy képregényes nemzetek, számos jellegzetes, sőt ikoni figurával. Na de mi a helyzet a világ más részein? Mondjuk Chilében? Vagy Nigériában? Vagy Vietnamban? – rövid, de velős utazás a világ körül, kevésbé ismert hősök és még kevésbé ismert képregényes kultúrák nyomában

 


10.40–11.05
Kellermann Viktória
Tükör/kép – a lengyel ön/életrajzi képregény

Magyarországot alig néhány évvel megelőzve jelent meg a lengyel piacon az önéletrajzi ihletésű képregények két klasszikusa: Art Spiegelman Mausa és Marjane Satrapi Persepolisa. A fenti két meghatározó albumon túl azonban számos további mű jelent meg a kétezres években lengyel fordításban, mint Sacco és Delisle harctéri és hátországi riportjai, illetve Alison Bechdel és Craig Thompson coming-of-age-, vagy Daniel B. és Frederik Peeters epilepszia és HIV-fertőzés tapasztalatával átitatott családtörténetei, melyek jó táptalajt biztosíthattak a lengyel szerzők újabb és újabb ön/életrajzi kalandozásaihoz. A lengyel képregényben Varsó utolsó hippije éppúgy hőssé válhat, mint a történelmi Kościuszko, mesélhet magáról varsói szórólapos, politikus vagy aktivista évekig állandó rovatban, központi kérdéssé válhat a szülővé válás – ahogyan a lengyel rendszerváltás és a XX–XXI. századi kivándorlási hullámok személyes tapasztalata is.

 


11.05–11.30
Haui József képregényrajzolóval Kiss Ferenc képregénykutató beszélget
A mozgóképtől vissza az állóképekig

 

 


11.30–12.10
Ez történt – az első Szegedi Képregényfesztivál egykori előadói az elmúlt 10 év személyes szakmatörténetéről mesélnek 10 percben

 


12.10–12.35
Róka László
Közös vonások II. – archaikus szimbólumok a képregényekben és a popkultúrában

Az emberi elme az egymástól térben és időben távoli kultúrákban is ugyanúgy működik, ennek köszönhetően alakítanak ki más-más civilizációk egymáshoz hasonló mitikus történeteket, spirituális szimbólumrendszert. A Carl Gustav Jung által leírt kollektív tudattalan archetípusai, univerzális szimbólumai azonban nemcsak az ősi mítoszokban, hanem a kortárs műalkotásokban is jelen vannak. Ezek közül a képregényekben is kiemelkedő szerepet kap az árnyék, a férfi és a nő reprezentációja, valamint a világok közti átjáró.

 


12.35–13.05
Kiss Ferenc
A Magyar Képregénytörténeti Egyesületről, avagy miért nem Képregénymúzeum?

Az előadás ismerteti az egyesület céljait és jövőképét, bemutatja az MKTE-honlap felépítését, illetve az egyesület és a KépregényKedvelők Klubjának viszonyát. Körbejárja az összes magyar vagy magyar vonatkozású képregény hozzáférhetőségének lehetőségeit, valamint a klubkiadványok, sorozatok terveit.

 

13.05–13.45 SZÜNET


13.45–14.10
Bayer Antal
10 év számokban – a magyar képregény útja 2009-től 2018-ig

A képregény kulturális termék. Kiadók, kereskedők, alkotók egy szűk piacon mérettetik meg magukat, közösen törekedve a mennyiségi és minőségi választék folyamatos bővítésére. A 2008-as súlyos gazdasági válság az előző pár évben biztatóan fejlődő magyar képregénypiacot is megrázta, szereplőit alkalmazkodásra, terveik megváltoztatására késztette. Bayer Antal, aki lassan másfél évtizede készít statisztikákat a hazai megjelenésekről, számokkal alátámasztva vázolja fel az első és a tizedik szegedi képregényfesztivál között eltelt időszak fordulatait és tendenciáit.

 


14.10–14.50
Ez történt – az első Szegedi Képregényfesztivál egykori előadói az elmúlt 10 év személyes szakmatörténetéről mesélnek 10 percben

 


14.50–15.15
Kertész Sándor
Apropó Comics!

Dr. Rubovszky Kálmán szerepe a hazai képregénykutatás elindításában
Dilemmák a képregényes adatgyűjtés és információmegosztás kapcsán

Annak ellenére, hogy évtizedeken keresztül százezrek szórakozását biztosította a képregény, a nyolcvanas évekig soha senki nem vizsgálta működési és hatásmechanizmusát, magyarországi történetét, irodalomhoz és képzőművészethez való viszonyát. Dr. Rubovszky Kálmán elsőként helyezte „Az áruesztétika és tömegkultúra értékei” kutatáson belül a tudományos vizsgálat látóterébe ezt a népszerű, de sokak által megvetett műfajt. Munkásságának eredményeként születtek meg az első képregény-bibliográfiák, szakirodalom-jegyzékek, és konkrét képregényelemzések, valamint két könyv (Apropó, comics!, A képregény), ami azóta is fontos adalék a téma iránt érdeklődőknek. Az ő szervezésében két alkalommal is konferencián vitáztak a képregények alkotói, a kiadók képviselői és azok a kutatók, akiknek először került érdeklődési körébe ez a különös műfaj.
Tagja voltam képregénykutató csoportjának és mindkét konferencia szervezőbizottságának. Az elkezdett kutatásokat tovább folytattam és ennek köszönhetően két kötetben írtam meg a képregény magyarországi történetét. Jelenleg egy különös kettősség mutatkozik a képregényekkel kapcsolatos adatgyűjtés és feldolgozás módszertanában. Tudományos feldolgozás hiányában, a „laikus” képregénygyűjtők eredményeit arisztokratikus cinizmus kíséri, miközben egyre többen titulálják magukat képregénykutatónak és használják sajátjukként a különböző internetes fórumokon megosztott információkat.
Feladatok a hazai képregényes adatbázisok kialakításában

 


15.15–15.35
Ez történt – az első Szegedi Képregényfesztivál egykori előadói az elmúlt 10 év személyes szakmatörténetéről mesélnek 10 percben

 


15.35–15.55
Harza Tamás
Stan Lee – érzések, gondolatok a Mesterről

 


15.55–16.20
Pilcz Roland
Bemutatkozik YKX

Pilcz Roland neve gyakorlatilag összeforrt Kalyber Joe-éval, ám 23 évvel Joe megteremtése után, Roli egy új hőssel jelentkezett. Vagy mégsem annyira újjal?
Az előadásból megtudhatjuk kicsoda a kacifántos nevű Yorn Kayrah Xemovrah, mi köze van Kalyber Joe-hoz, és hogyan készülnek kalandjai.

 


KIÁLLÍTÁSOK

A Nagy Háború görbe tükörben – karikatúrák az 1. világháborúról a korabeli sajtóban
2018. november 15-től december 5-ig – helyszín: földszinti kiállítótér

A kiállításon a Somogyi-könyvtárban őrzött folyóiratokból válogatott propaganda- és gúnyrajzok, politikai és háborús karikatúrák láthatók. Általuk képet kaphatunk arról, miként látta a hátország a háborút, valamint arról is, hogyan vált a grafika a politika szolgálójává.


Ki van a rajz mögött? – alkotók és alkotásaik
2018. november 22-től december 12-ig – helyszín: földszinti Internet-Tér

Sok képregényrajzoló neve, illetve egy-egy általuk rajzolt figura nagyon is ismerős a könyvtár látogatói számára, de egy személyes találkozás alkalmával sokukra talán nem ismernénk rá… A Ki van a rajz mögött? című kiállításon olyan kortárs képregényrajzolók portréi láthatók alkotásaik szomszédságában, akik az elmúlt 10 év szegedi képregényfesztiváljainak visszatérő vendégei voltak, segítve az alkotó és alkotás összekapcsolódását a köztudatban.

 


KÖRKÉRDÉS

Ki a kedvenc női képregény-szereplőd és miért?


Bayer Antal

Amikor kedvencekről kérdeznek, mindig bajban vagyok, mert nagyon sok mindent szeretek, nehezemre esik mérlegelni, hogy most mégis melyiket jobban és miért. Ilyenkor próbálok csalni és többet mondani, elkerülve a súlyos döntést. Most is ezt a megoldást választom. Írtam egy listát – abban a sorrendben, hogy megismertem őket.
1. Jucika, a Ludas Matyiból. Abban a korban, amikor a karikaturisták még nem érezték cikinek a nőkről alkotott sztereotípiákat, Pusztai Pál kifinomult érzékkel forgatta ki ezeket. Jucika a leghülyébb helyzetekből is győztesként került ki. Persze kiskoromban még én is csak azt láttam, hogy szép gömbölyűek az idomai.
2. Maud, a Reménység úttörői című francia sorozatból, ami a Vaillant-ban és a Pifben futott. Raymond Poïvet divatrajzolóként kezdett, és ez meg is látszik, gyönyörű nőket tudott rajzolni. Nagyon tetszett nekem a „néni”, és bár a sorozat ma már kissé megöregedett, korát megelőzve nagyon is talpraesettnek, egyenjogúnak ábrázolta a nőket. Igaz, csak azokat, akik komolyabb szerephez jutottak.
3. Barbarella, Jean-Claude Forest hősnője. Ha intergalaktikus útra indulnék, csakis öt választanám partnernek, Nincs az a váratlan helyzet, amelyet ne tudna megoldani sokoldalú találékonyságával. Az ő társaságában biztosan nem unatkoznék.
4. Jessica Jones, az Alias című Marvel-képregény főszereplője, aki rövid szuperhősi pályafutása után rájön, hogy ez az egész nem neki való, és inkább elmegy magándetektívnek. Iszik, cigizik, pasizik, káromkodik, lehetetlen vele kijönni, de a helyén van a szíve, és anyatigrisként védi a gyerekét. Őt azért inkább csak távolról tisztelem.
5. Julia, a kriminológus, az olasz Bonelli-kiadó képregényeiből. Modern, önálló nő, egyszerre törékeny és kemény, határozott és érzékeny, okos és csinos. Remélem, egyszer még lesz alkalmam megjelentetni magyarul.
De kedvenc képregényhősnőim leginkább azok a lányok és asszonyok, akik a saját életüket és élményeiket mesélik el képregényes formában, mint például Miriam Katin, Rutu Modan és Marjane Satrapi.

 


Haui József

Nem tudnék ilyet találni. Vannak ugyan olyan karakterek (pl. az X-menből Vadóc, és Árnymacska) akiknek a történetét szivesebben olvasom, mint egyéb hölgy társaikét, de kedvenceknek mégsem nevezném. Ami megfog bennük, talán az ahogy mutáns voltukat kezelik. Megszenvedik a másságukat, nehezen dolgozzák fel, jönnek rá hogy, mi
lehet a választásuk. X-ek, valamivel többek, mint emberek.
A többi, szuperhősös női képregény-főszereplőről még ennyi jót se tudnék írni. Valahogy igazán jó, női főszereplős képregényt, amit kedvencnek nevezhetnék nem tudok felidézni. Többnyire csak a cicababa típusú sablonok ugranak be. Remélem,lesz valaki a válaszolok közt, aki jobban tájékozott, mint én!
Én, bevallom, jelenleg nagyon elfogult vagyok, mert akit kedvenc  (női)  képregény-szereplőmnek neveznék, saját, új képregényem szereplője, ... és ráadásul nem is ember, hanem kutya kislány, és mégis igazi nő!  De erről, majd élőszóban, bövebben a Kiss Ferivel folytatandó beszélgetésnél.

 


Kálmán Áron

Kapásból Kamala Khan ugrott be. Jobban meggondolva egy másik női szereplőt választanék kedvencnek, a Saga széria Alanáját. A történet legeslegelső oldalán az ő arcát láthatjuk premier plánban, a szülés kínjaitól eltorzulva. Ő Hazel, a főszereplő anyukája, ám magasan a legizgalmasabb karakter a sorozatban. Az űropera központi témája a szülői szerepek, ami Brian K. Vaughan apává válásával magyarázható. Tapasztalataiból és merészségéből egy tabutörő képregény jött létre. Szegény Alana megjárta a frontot, túl van a drogfüggőség leküzdésén, egy abortuszon, és persze az anyává váláson. A sztori rajzolója  – Fiona Straples – kifejezően ábrázolja a nő érzelmeit. Kíváncsian várom az egyéves hiátus után visszatérő sorozatot, ugyanis a sokkoló fordulat után a kedvencemnek új szerepben kell kipróbálnia magát.

 


Kasza Magdolna

A kedvenc női képregény-karakterem Sarah Andersen a saját életéről írt képregényében. Sarah nem szuperszörnyek ellen harcol és nem a világot készül megmenteni. Sokkal inkább a hétköznapok problémáival száll szembe, olyan titkos női dolgokat feszeget, amelyekről nyilvánosan sem szívesen beszélünk. Nem szégyelli félelmeit, hibáit, ugyanakkor erőssége a humor, amivel mindent túlél. Ironikusan és szeretve nézi önmaga harcait, kudarcait, megnevettet és tükröt tart elénk, hogy mi is nevethessünk magunkon.

 


Nemes Annamária

Hosszas tanakodás után eszembe jutott Orihime a Bleachből, és Leliana a Dragon Age-ből, bár azt hiszem mégis a régi kedvencemet kell megemlítenem, Verselő Linát a Slayersből. Ami leginkább szimpatikus Linában az az, hogy nem egy kényeskedő finom hölgy, aki várja, hogy megmentsék, hanem éppen egy tűzrőlpattant nőszemély, hatalmas mágikus erővel és jó humorral. Bár nem kimondottan okos, mégis a húzós pillanatokban rájön a megoldásra, és megmenti a világot a pusztulástól. Ezen kívül mindig jót nevettem rajta, mikor "lovagjával", Gourryval azon veszekedtek, hogy ki mit zabáljon be a fogadó étlapjáról.
 


Pádár Ádám

Barbara Thorson az I Kill Giantsből. Nagyon érzékeny történet, amiből nem szabad túl sokat elmondani, mert elvenné a varázsát. A lényeg, hogy a főszereplő kislány, Barbara, egy nagyon fura karakter, és pont ezért szimpatikus, hibáival és problémáival könnyű azonosulni.
 


Szebeni Péter

A válaszom Neil Gaiman Halálja. Egy empatikus, végtelenül optimista, bölcs és nem utolsósorban vonzó lány. Mindig tudja, hogyan közeledjen másokhoz, hogyan nyugtassa meg őket, ráadásul úgy, hogy mindenkivel élete legrosszabb pillanatában találkozik. Ha ilyen a halál, nem félek tőle. :)

 


Vörös Édua

A kevenc képregényhősnőm Lina Inverse a Slayers sorozatból.
Miért? Mert:
– A karaktere nem az a tipikus tizenéves lány-figura (akiknek kb minden második témájuk a „pasizás", a fiúkra nyáladzás), meg úgy általában nem az a sztereotíp női hős, se külsőleg, sem jellemre.
– Az elé kerülő kihívásokat, feladatokat önmagától is meg tudná oldani, talpraesett, tanul a hibáiból, vagy éppen mások hibáiból.
– Nem egy „eye-candy", kifejezetten gyerekes kinézetű, mégis minden szem rátapad, ha megjelenik a színen.
– Természetéből adódóan cuki, ugyanakkor a mesterkélt cukiságot lenézi.
– Pont megfelelő mértékben van fantáziája, mégis „két lábbal a földön áll".
– A lelkizés, a mondvacsinált problémák, a „női témák" távol állnak tőle.
– Okos, mégsem tudálékos.
– Sok főszereplővel ellentétben nem válik unalmassá a későbbi történetek során sem, megtartja a saját színvonalát.

 


KÍNÁLATUKKAL JELEN LÉVŐ KIADÓK

Anagram ComicsCartaphilusComicsmaniaCorvinaFrikeComicsFumaxGooBo KiadóKépregényáruházKingpinKockásMóraNero Blanko ComixPesti Könyv – Symposion – SzukitsTitkos FiókVad Virágok Könyvműhely



ÚJDONSÁG!

Bucó, Szetti, Tacsi

A képregénysorozat 31 éve jelent meg. A három kiskutya kalandjai  átlag negyedévenként találtak olvasókra. A 19. történet után nagyon hosszú szünet következett, ... egész 2017-ig. Ekkor jelent meg, nosztalgia / egyszeri / kiadványnak tervezve eredetileg a Drónok harca. Írója Kiss Ferenc, rajzolója Haui József volt,aki az eredeti sorozatból is a legtöbb kiadványt rajzolta. A történet immár napjainkban játszódik, és  egy drón reptető verseny eseményeit követi. Az alapállás változatlan: kiskutyák  kontra banda.
A legújabb, immár 21. történet a Tacsi, a könyvmoly októberben került ki a nyomdából. Az eddigieknél szebb nyomtatásban, fényes papíron, csaknem dupla oldalszámban. A kiadványt ismét Haui József rajzolta, és írta. A 10. Szegedi képregény találkozón kerül elöször bemutatásra és árusitásra. A címlap színezést Pilcz  Roland, ismert szegedi képregényalkotó készitette. És még egy szegedi vonatkozású érdekesség, ... a szegedi Csiga-Duó egy népszerű dalszövege is a történet része lett!

  
 



VENDÉGEINK


Képzerdő

A Képzerdő Szeged első intelligens játszóháza, ahol minden korosztály megtalálja a számára érdekes szórakozási lehetőséget. Hétköznapokon képregényrajzoló, drámás, alkotó foglalkozásokkal, workshopokkal, hétvégén szülinapi zsúrokkal, egyedi buliajánlatokkal várjuk az érdeklődőket!
A Képzerdő földszintjén található GameRoomban a legújabb videojátékokat, szimulátorszéket és Playstation virtuális szemüveget, az emeleti Chill szobában különböző műfajú társasjátékokat próbálhatnak ki a játszani vágyók Szeged belvárosának szívében, a Bajza utca 4. szám alatt!

 

 


JÁTÉKOK

11.00–11.30., 13.30–14.00., 15.30–16.00
Játék a képzelet birodalmában – játék fél órában kicsiknek és nagyoknak
Helyszín: alagsori klub

A rövid drámafoglalkozásra szeretettel várjuk a gyerekeket és szüleiket, hogy a különböző drámajátékok segítségével mindenki megtudja, hogy milyen szuperhős él benne. Könnyed, jó hangulatú kikapcsolódást biztosítunk a képzelet birodalmában az egész család számára.

Játékos totó
A Képregényfesztivál alatt a programhoz kapcsolódóan látogatóinknak játékos totó megoldására lesz lehetőségük.

Rendezvények

Varga Csaba új könyvei
2019. április 18. (csütörtök) 17 óra
Dóm tér 1-4., alagsori klub
BabaKuckó
2019. április 23. (kedd) 10–11 óra
Agóra Gyermekkuckó, Kálvária sgt. 23.
Olvasni menő!
2019. április 24. (szerda) 16.30
Északvárosi Fiókkönyvtár, Gáspár Zoltán u. 6.

Játékok Játékok

Játékok, pályázatok

  • Színházi - könyvtári játék
  • Könyvkirály
  • Kvízmaraton
 

Képek a rendezvényekrő‘l