Könyvajánló

Széchenyi István: A’ magyar akadémia körül (Pest, 1842)
A hónap könyve, 2016. szeptember

„Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá.” (Széchenyi István)

Szeptember hónapban könyvtárunk Széchenyi István nyomtatásban is megjelent beszédét ajánlja az érdeklődő olvasó figyelmébe. Azt a beszédet, amelyet akkor tartott, amikor Teleki József távollétében, másodelnökként ő vezette le az Akadémia közgyűlését, 1842. október 27-én. Az intézmény ekkoriban már a Tudományos Akadémia nevet viselte, s a beszéd még ugyanebben az évben nyomtatásra került.

Az 1825. november 3-án tartott országgyűlésen merült fel komolyabban egy akadémia alapításának terve; Sopron képviselője Felsőbüki Nagy Pál lelkes, buzdító beszéde után Széchenyi a már idézett szavakkal ajánlotta fel egyévi jövedelmét a magyar kultúra ügyéért.

Gróf Széchenyi István neve az utókor számára teljesen egybeolvadt a reformkori nagy átalakulással. Többek közt ő volt az, aki felismerte, hogy szükség van a megújulásra, s mindenekelőtt a magyar nyelv megőrzésére, védelmére.
„ …egyedül tiszta fogalmak alapján fejlődhetik ki az emberi jobblét, s egyedül saját határaik közt szorosan mozgó intézmények érhetik el teljes virágzásukat. – Tiszta fogalmakat terjeszteni, zavartakat meg saját salakjaikból lehetőleg kitisztítni szintolly kötelesség tehát, mint szükséges minden egyes intézménynek szoros határit lehető legnagyobb szabatossággal tűzni ki, hahogy a’ köz élet mezején munkás részt venni bátorkodunk…” – említi e közgyűlési beszédében.

Azonban még jó néhány év elmúlt az Akadémia megalakulásáig. A mai Magyar Tudományos Akadémia elődje, a Magyar Tudós Társaság 1830-ban kezdte meg tényleges működését. Az uralkodó egy év elteltével elfogadta az alapszabályait, s a Társaság novemberben megtarthatta első ülését Pozsonyban.

Elnöke gróf Teleki József, másodelnök gróf Széchenyi István lett. Létrehozták a különböző tudományszakokat képviselő osztályokat, valamint kinevezték a társaság többi tagját is. A szervezeti szabály szerint 42 rendes, 24 tiszteletbeli és meghatározatlan számú levelező tagot lehetett akkoriban választani.

Az Akadémia nyelvtudományi osztályának tagja lett Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Vörösmarty Mihály, Toldy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Pázmándi Horvát Endre és Guzmics Izidor. Berzsenyi Dániel a bölcseleti osztály tagja lett, Kazinczy Ferenc pedig a történeti osztályba került, Horváth Istvánnal, Petrovich Ferenccel és Kiss Jánossal együtt.

Fontos induló osztályok voltak még a Mathesis: Tittel Pál, Bitnicz Lajos, a Törvénytudomány: Szlemencsics Pál, Köteles Sámuel és a Természettudomány osztálya Gebhardt Ferenc, Bugát Pál, Horvát József, Balásházy János képviseletével.

Az Akadémia első titkára Döbrentei Gábor volt, akit Toldy Ferenc követett, majd Szalay László, 1865-től pedig Arany János. Az intézmény következő elnöke Eötvös József lett.

Az Akadémia munkájának nélkülözhetetlen feltétele volt a könyvtár, melynek alapját a Teleki-család mintegy 30 ezer kötetes bibliotékája alkotta. A vásárlások mellett különféle ajándékozások, adományozások útján is gyarapodott az állomány. A könyvtár rendbe hozatalát Toldy Ferenc vállalta el – ekkoriban az Urak utcájában, a Trattner-Károlyi házban béreltek helyet a könyvtár számára. Vörösmarty Mihály ez alkalomra írta meg a Gondolatok a könyvtárban című versét.

Könyvtárunk alapítója, Somogyi Károly – aki ugyancsak nagylelkű adományával Szeged kulturális fejlődését alapozta meg – szoros kapcsolatban állt az ország tudományos intézményével: levelező tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai osztályának. Bizonyára ennek is köszönhető, hogy Somogyi gyűjteményében szép számmal találhatunk köteteket az Akadémiáról.

Horniczky Anikó

Rendezvények

Emlékkönyvtári látogatás
2019. október 19. (szombat) 11 óra
Dóm tér 1-4., 3. emelet, Emlékkönyvtár
Mi is legyek, mi is lehetek?
2019. október 21. (hétfő) 14.30
Stefánia Fiókkönyvtár-klub, Stefánia 2.
Játékos felnőtt kör
2018. október
Odesszai Fiókkönyvtár, Székely sor 11.

Játékok Játékok

Játékok, pályázatok

  • Könyvkirály
  • Kvízmaraton
  • Könyvtári – színházi játék
  • Koreai Filmfesztivál
 

Képek a rendezvényekrő‘l