Könyvajánló

Iohannes Scotus Eriugena: A szellem sasmadarának hangja
A hónap könyve, 2019. február

Homília Szent János evangéliumának prológusához

A Sursum Kiadó kötete a Karoling-kor szellemiségének legragyogóbb filozófiai-teológiai összefüggéseibe nyújt betekintést.

Iohannes Scotus Eriugena, a 9. században élt ír származású tudós, teológus, költő azon kultúrtörténeti korszak jeles alkotója volt, amelyet ma „Karoling reneszánsznak” nevezünk. A 8–10. századra tehető időszakban az antik és patrisztikus, latin és görög nyelvű tudományos, spirituális és teológiai irodalom mélyen keresztény szellemű átörökítése, feldolgozása és összegzése vezérelte a tudósok, teológusok és alkotó emberek tevékenységét. Eriugena is ebben a közegben alkotott, tanított, fordított. Gondolkodásának szerves részévé vált Areopagita Dénes, Hitvalló Maximosz, Nysszai Szent Gergely, Nazianzi Szent Gergely teológiai felfogásmódja. Kivételes lényeglátást, széleskörű műveltséget tükröző írásai arról tanúskodnak, hogy szerzőjük a misztikus szemlélődésből is gyakran merített inspirációt.

A jelen kötet szövegét az eredeti latin mű kezdősorai alapján Vox spiritualis aquilae (’A szellem sasmadárnak hangja’), vagy egyszerűen Vox spiritualis címen másolták. A mű 860–870 körül keletkezett, tehát Eriugena utolsó alkotásinak egyike, mely minden bizonnyal az életmű legjobban hagyományozott szövege, hiszen több mint hetven kéziratban maradt fenn.

A János evangélium prológusának e misztikus magyarázata tulajdonképpen filozófiai meditáció, elmélkedés a jánosi evangélium kezdősorairól (pontosabban első tizennégy verséről). E sorok egyébként különleges helyet foglalnak el a keresztény hagyományban, hiszen az egész Evangélium egyfajta sűrítményének tekinthetők. Így Eriugena magyarázata úgyszólván gyökerében ragadja meg a keresztény élet lényegét, az emberi és isteni természet összekapcsolódásának, egyesülésének szent misztériumát.

A kétnyelvű (latin–magyar) kiadvány Édouard Jeauneau kritikai kiadása alapján készült. A magyar fordítás Alácsi Ervin János és Németh Bálint munkája, tartalmában és stílusában egyaránt hű az eredeti szöveghez: költői szépségű, magával ragadó szöveg, mely a kereszténység legszebb teológiai hagyományát közvetíti. Érdemes megjegyeznünk, hogy Eriugena azon tudósok, és költői tehetséggel is megáldott teológusok közé tartozott, akik számára a teológia olyan tudást jelentett, mely elválaszthatatlan a gyakorlati megéléstől, a megtapasztalt, valóságos istenismerettől.

A kötet négy részből áll, tartalmazza: Alácsi Ervin János Előszavát (mely többek között rávilágít Eriugena elmélkedésének liturgikus ihletettségére, továbbá a jánosi prológus liturgiatörténeti összefüggéseire is); a János evangélium prológusának szövegét (magyar és latin nyelven); Eriugena homíliáját (magyar és latin nyelven); és Alácsinak a szöveg megértését segítő jegyzeteit. A főszövegben ezenkívül széljegyzetek segítik a tájékozódást. A kiadvány további különlegessége, nem utolsó sorban, hogy elejétől végéig színes, korabeli kódexekből vett illusztrációkat tartalmaz (például Kellsi kódex, Dimma-kódex, Lindisfarne-i evangeliárium, Mac Durnan-evangeliárium), a középkori kéziratos könyvek hangulatát idézi.

Eriugenától eddig kevés szöveg jelent meg magyar nyelven. A Szent István Társulat (Budapest, 2015) adta ki főműve, A természetekről (Periphyseon I.) első könyvét Vassányi Miklós kiváló – Eriugena életművét bemutató – előszavával és fordításában. Korábban pedig Az égi és a földi szépről című esztétikatörténeti forrásgyűjteményben (Budapest, 1988, Gondolat) olvashattunk tőle részleteket. A Somogyi-könyvtárban Eriugena összes műve olvasható latin nyelven a Patrologia Latina 122. kötetében.

A Sursum Kiadó egy korábbi kiadványa, Jean Hani: Isten mesterségei (Gödöllő, 2017), a cselekvő élet mibenlétével foglalkozik. Tizenkét mesterség archetipikus összefüggéseit tárja fel, bemutatva, hogy mindennapi tevékenységeink hogyan tehetők alkotó erőkkel teljessé, és hogy a cselekvés általánosságban milyen szellemi lehetőségeket rejt magában. A kiadó most megjelent kötete szépen kiegészíti Jean Hani könyvét, hiszen Eriugena e művében a szemlélődő élet lényegéről beszél, s feltárja azt is, hogy a szemlélődés milyen viszonyban áll a cselekvéssel, hogyan egészítik ki egymást.

***

A Magyar Hüperión folyóiratban megjelent ajánló a kötetről ([Budapest] VI. évf. 2. sz. [2018. tél] 247‒248. o.):

Iohannes Scotus Eriugena, a kiemelkedő Karoling-kori teológus legjobban hagyományozott, kései műve a kéziratok tanúsága szerint szentbeszéd, jellegét tekintve azonban inkább egyfajta ‒ liturgikus vonatkozásokkal is bíró ‒ meditatio a jánosi prológus első tizennégy passzusáról. János evangélista, „a szellem sasmadara”„az igazság legmagasabb szemlélésének” szimbolikus alakja, azon dolgok „ismeretére vezeti el a hívő lelkeket, amik Krisztusban örökkévalók”. Isten Fiát nem emberi oldaláról mutatja be, hanem mint Ige-Istent, az Atya örök és szakadatlanul zengő szavát, mely által minden létrejön és fennáll, s amelyben minden időfeletti módon él, „élet, és egy”. Az Ige mint egyetemes élet „az emberek világossága”, öntudatunk, alanyi létünk forrása és lényege: „én világítok bennetek, mert én vagyok az értelemmel fölfogható világnak, vagyis az értelmes és gondolkodni képes természetnek a fénye; nem ti fogtok föl engem, hanem én vagyok az, aki bennetek Lelkem által fölfogom magamat”. Az „igaz világosság”, az egyetlen valódi fény a „világban volt” (van), de „a világ, vagyis az ember” nem fogadta (fogadja) be. Akik azonban befogadják, azaz felismerik legbensőbb önmagukban és önmagukként, ugyanakkor pedig „hisznek az ő nevében”, az Atyával egylényegű isteni természetében, azoknak hatalmat ad, „hogy Isten fiaivá legyenek”. Eriugena műve az örök jelenlét, a testetöltés és újjászületés e mélységes misztériumába enged bepillantást, a kontemplatív istenismereten keresztül, mely „az Úr kebelén nyugszik”, s „miután egyszer alaposan megszemlélhette az igazság arcát, már soha vissza nem hőköl, sem meg nem téved”. A kódexek hangulatát idéző, korabeli illusztrációkkal díszített magyar kiadás az eredeti latin szöveget is tartalmazza, Édouard Jeauneau kritikai kiadása alapján.

Rendezvények

Olvasni menő!
2019. április 24. (szerda) 16.30
Északvárosi Fiókkönyvtár, Gáspár Zoltán u. 6.
Virágot Algernonnak – közönségtalálkozó
2019. április 24. (szerda) 16.30
Dóm tér 1-4., 1. emelet folyóiratolvasó
Putnik-Mayer Yvette: Gazdiképző
2019. április 24. (szerda) 17 óra
Odesszai Fiókkönyvtár, Székely sor 11.

Játékok Játékok

Játékok, pályázatok

  • Színházi - könyvtári játék
  • Könyvkirály
  • Kvízmaraton
 

Képek a rendezvényekrő‘l