Könyvajánló

Iohannes Scotus Eriugena: A szellem sasmadarának hangja
A hónap könyve, 2019. február

Homília Szent János evangéliumának prológusához

A Sursum Kiadó kötete a Karoling-kor szellemiségének legragyogóbb filozófiai-teológiai összefüggéseibe nyújt betekintést.

Iohannes Scotus Eriugena, a 9. században élt ír származású tudós, teológus, költő azon kultúrtörténeti korszak jeles alkotója volt, amelyet ma „Karoling reneszánsznak” nevezünk. A 8–10. századra tehető időszakban az antik és patrisztikus, latin és görög nyelvű tudományos, spirituális és teológiai irodalom mélyen keresztény szellemű átörökítése, feldolgozása és összegzése vezérelte a tudósok, teológusok és alkotó emberek tevékenységét. Eriugena is ebben a közegben alkotott, tanított, fordított. Gondolkodásának szerves részévé vált Areopagita Dénes, Hitvalló Maximosz, Nysszai Szent Gergely, Nazianzi Szent Gergely teológiai felfogásmódja. Kivételes lényeglátást, széleskörű műveltséget tükröző írásai arról tanúskodnak, hogy szerzőjük a misztikus szemlélődésből is gyakran merített inspirációt.

A jelen kötet szövegét az eredeti latin mű kezdősorai alapján Vox spiritualis aquilae (’A szellem sasmadárnak hangja’), vagy egyszerűen Vox spiritualis címen másolták. A mű 860–870 körül keletkezett, tehát Eriugena utolsó alkotásinak egyike, mely minden bizonnyal az életmű legjobban hagyományozott szövege, hiszen több mint hetven kéziratban maradt fenn.

A János evangélium prológusának e misztikus magyarázata tulajdonképpen filozófiai meditáció, elmélkedés a jánosi evangélium kezdősorairól (pontosabban első tizennégy verséről). E sorok egyébként különleges helyet foglalnak el a keresztény hagyományban, hiszen az egész Evangélium egyfajta sűrítményének tekinthetők. Így Eriugena magyarázata úgyszólván gyökerében ragadja meg a keresztény élet lényegét, az emberi és isteni természet összekapcsolódásának, egyesülésének szent misztériumát.

A kétnyelvű (latin–magyar) kiadvány Édouard Jeauneau kritikai kiadása alapján készült. A magyar fordítás Alácsi Ervin János és Németh Bálint munkája, tartalmában és stílusában egyaránt hű az eredeti szöveghez: költői szépségű, magával ragadó szöveg, mely a kereszténység legszebb teológiai hagyományát közvetíti. Érdemes megjegyeznünk, hogy Eriugena azon tudósok, és költői tehetséggel is megáldott teológusok közé tartozott, akik számára a teológia olyan tudást jelentett, mely elválaszthatatlan a gyakorlati megéléstől, a megtapasztalt, valóságos istenismerettől.

A kötet négy részből áll, tartalmazza: Alácsi Ervin János Előszavát (mely többek között rávilágít Eriugena elmélkedésének liturgikus ihletettségére, továbbá a jánosi prológus liturgiatörténeti összefüggéseire is); a János evangélium prológusának szövegét (magyar és latin nyelven); Eriugena homíliáját (magyar és latin nyelven); és Alácsinak a szöveg megértését segítő jegyzeteit. A főszövegben ezenkívül széljegyzetek segítik a tájékozódást. A kiadvány további különlegessége, nem utolsó sorban, hogy elejétől végéig színes, korabeli kódexekből vett illusztrációkat tartalmaz (például Kellsi kódex, Dimma-kódex, Lindisfarne-i evangeliárium, Mac Durnan-evangeliárium), a középkori kéziratos könyvek hangulatát idézi.

Eriugenától eddig kevés szöveg jelent meg magyar nyelven. A Szent István Társulat (Budapest, 2015) adta ki főműve, A természetekről (Periphyseon I.) első könyvét Vassányi Miklós kiváló – Eriugena életművét bemutató – előszavával és fordításában. Korábban pedig Az égi és a földi szépről című esztétikatörténeti forrásgyűjteményben (Budapest, 1988, Gondolat) olvashattunk tőle részleteket. A Somogyi-könyvtárban Eriugena összes műve olvasható latin nyelven a Patrologia Latina 122. kötetében.

A Sursum Kiadó egy korábbi kiadványa, Jean Hani: Isten mesterségei (Gödöllő, 2017), a cselekvő élet mibenlétével foglalkozik. Tizenkét mesterség archetipikus összefüggéseit tárja fel, bemutatva, hogy mindennapi tevékenységeink hogyan tehetők alkotó erőkkel teljessé, és hogy a cselekvés általánosságban milyen szellemi lehetőségeket rejt magában. A kiadó most megjelent kötete szépen kiegészíti Jean Hani könyvét, hiszen Eriugena e művében a szemlélődő élet lényegéről beszél, s feltárja azt is, hogy a szemlélődés milyen viszonyban áll a cselekvéssel, hogyan egészítik ki egymást.

***

A Magyar Hüperión folyóiratban megjelent ajánló a kötetről ([Budapest] VI. évf. 2. sz. [2018. tél] 247‒248. o.):

Iohannes Scotus Eriugena, a kiemelkedő Karoling-kori teológus legjobban hagyományozott, kései műve a kéziratok tanúsága szerint szentbeszéd, jellegét tekintve azonban inkább egyfajta ‒ liturgikus vonatkozásokkal is bíró ‒ meditatio a jánosi prológus első tizennégy passzusáról. János evangélista, „a szellem sasmadara”„az igazság legmagasabb szemlélésének” szimbolikus alakja, azon dolgok „ismeretére vezeti el a hívő lelkeket, amik Krisztusban örökkévalók”. Isten Fiát nem emberi oldaláról mutatja be, hanem mint Ige-Istent, az Atya örök és szakadatlanul zengő szavát, mely által minden létrejön és fennáll, s amelyben minden időfeletti módon él, „élet, és egy”. Az Ige mint egyetemes élet „az emberek világossága”, öntudatunk, alanyi létünk forrása és lényege: „én világítok bennetek, mert én vagyok az értelemmel fölfogható világnak, vagyis az értelmes és gondolkodni képes természetnek a fénye; nem ti fogtok föl engem, hanem én vagyok az, aki bennetek Lelkem által fölfogom magamat”. Az „igaz világosság”, az egyetlen valódi fény a „világban volt” (van), de „a világ, vagyis az ember” nem fogadta (fogadja) be. Akik azonban befogadják, azaz felismerik legbensőbb önmagukban és önmagukként, ugyanakkor pedig „hisznek az ő nevében”, az Atyával egylényegű isteni természetében, azoknak hatalmat ad, „hogy Isten fiaivá legyenek”. Eriugena műve az örök jelenlét, a testetöltés és újjászületés e mélységes misztériumába enged bepillantást, a kontemplatív istenismereten keresztül, mely „az Úr kebelén nyugszik”, s „miután egyszer alaposan megszemlélhette az igazság arcát, már soha vissza nem hőköl, sem meg nem téved”. A kódexek hangulatát idéző, korabeli illusztrációkkal díszített magyar kiadás az eredeti latin szöveget is tartalmazza, Édouard Jeauneau kritikai kiadása alapján.

Rendezvények

Szegedi Vakáció a fiókkönyvtárakban 2019
2019. június 17-től július 26-ig
A Somogyi-könyvtár fiókkönyvtáraiban
Szegedi Vakáció az Agóra Gyermekkuckóban 2019
2019. július 1-től 26-ig
Agóra Gyermekkuckó, Szeged, Kálvária sgt. 23.
Nyári Deutsch-klub
2019. július
Odesszai Fiókkönyvtár, Székely sor 11.

Játékok Játékok

Játékok, pályázatok

  • Könyvkirály
  • Találkozzunk mindennap a Kuckóban!
  • Könyvhódító Vetítő
 

Képek a rendezvényekrő‘l