Könyvajánló

Flavia Frigeri: Művész_nők

A hónap könyve, 2021. január

„A művészetnek természetesen nincs neme, a művészeknek viszont van” (Lucy Lippard, 1973)

A szerző több mint ötven kiemelkedő nőművész életét és művészetét mutatja be, akik a XVI. századtól napjainkig a legváltozatosabb művészeti ágakban tevékenykedtek (az iparművészet, képzőművészet és fotóművészet területén). Az időrendben bemutatott művészportrékat kronológia követi, majd kislexikon a szakkifejezések magyarázatával és egy irodalomjegyzék, mely további olvasnivalókkal szolgál. A kötetet névmutató zárja.
A könyv szerzője művészettörténész és a londoni Tate Modern galéria kurátora, jelenleg egyetemen tanít művészettörténetet.

 

Az úttöröktől a kortársakig (a 16. századtól a 80-as évekig)
A nő a művészettörténet kedvelt témája, de alkotóként alárendelt szerepet játszik. Mindig is voltak női alkotók, csak műveikre nehezebb rátalálni, különösen a középkorban, a reneszánszban és a barokk korban, mert gyakran névtelenül, vagy férfi álnéven kellett dolgozniuk. A könyvben szereplő válogatás fő célja, hogy megismertesse az olvasót a nők szerepével a művészettörténetben, és méltassa ezen alkotók művészetét. A festőnők életének, munkásságuknak rövid bemutatásán keresztül képet kapunk a nőművészek társadalmi helyzetének alakulásáról is. Rendkívüli élettörténeteket, életpályákat, nagy tehetségű művészeket ismerhetünk meg ebből a kötetből az első, XVI. században élt művészként elismert női festőtől, egészen a nyolcvanas években alakult figyelemfelhívó plakátokat közzétevő feminista gerillacsoportig. Íme néhány példa:

 


Artemisia Gentileschi (1593-1652 k.)
Artemisia Gentileschi a barokk legjelesebb női képviselőjének tartják. Legismertebb képe a Judit Holofernész fejével. Járt Londonban, ahol a király greenwichi házát festette ki, és itt készült az az önarcképe, amelyen önmagát a festészet allegóriájaként ábrázolja. A kép I. Károly gyűjteményébe került.
Egyik pártfogójának ezt írta: „Amíg csak élek, magam akarom meghatározni létezésemet”.

 


Angelica Kauffman (1741-1807)
Elsősorban portréfestő, számos önarcképe van. Történeti festő szeretett volna lenni, de azt a műfajt csak férfiak művelhették, nők csak portrékat és csendéleteket festhettek. Hosszabb ideig élt Angliában, egyik alapítója a Royal Academy of Artsnak (1768). Női szemszögből festett történeti képeket; klasszikus témáinak hősei általában nők. Illusztrált könyveket, festett miniatűröket és épületeket is díszített. Nemzetközi hírű festővé vált, a klasszicizmus egyik kiemelkedő mestere.

 


Sonia Delaunay (1885-1979)
Ukrán származású francia avantgárd festő, textil- és autótervező, férjével együtt alkotott. Saját textilvállalkozást alapított: ruhaterveket, kollekciókat készített, melyek a „szimultán ruhák” divatirányzat néven váltak ismertté.

 


Cindy Sherman (1954-)
Amerikai fotóművész, gyakran saját testét használta médiumként, modellként: fiktív alakokat hozott létre úgy, hogy saját megjelenését módosította. Filmfotó cím nélkül című sorozata hatvankilenc fényképből áll, mérföldkő a művészettörténetben. A sorozat képei a film noir vagy a B kategóriás filmek minőségét idézi fel. Elmossa a választóvonalat a valóság és a fikció, a portré és a sztereotíp női szerepek között, amelyeket az 50-es évek amerikai filmjei közvetítettek és népszerűsítettek. „…határozottan éreztem, hogy ezek a figurák felvetnek valamit – talán azt, hogy belekényszerültek egy bizonyos szerepbe”.

 


Guerrilla Girls (alapítva: 1985-ben)
Feminista aktivista csoport, melynek megalakulása egy a New York-i Museum of Modern Artban rendezett kiállításhoz köthető: a 169 résztvevő közül csak 13 volt nő. Szita- és ofszetnyomatokat használtak figyelemfelhívó plakátjaikhoz.


Kocsis Katalin

ODR ODR

ODR

A szolgáltatás célja a Somogyi-könyvtár állományában nem található dokumentumok hozzáférhetővé tétele olvasóinknak más könyvtárak gyűjteményéből.
Bővebben

TOP10 - legolvasottabb könyvek TOP10 - legolvasottabb könyvek

Vadiúj könyvek

 

A legújabbat, a legfrissebbet keresi?
Ön szeretné elsőként kézbe venni és fellapozni?
 

Minden héten vadiúj könyvekkel jelentkezünk!

Ajánljuk


A hónap könyve, 2021. január

„A művészetnek természetesen nincs neme, a művészeknek viszont van” (Lucy Lippard, 1973)

Szeged - a város folyóirata


A Szeged kultúrájáért díj 2021. évi kitüntetettjei
Kálmány Lajos szellemi öröksége
Richter Richárd „Csillagos” gyilkosságai
Két adatdús, új eredményeket hozó kötet Szeged Nagyárvíz előtti történetéből