Könyvajánló

Csontváry Kosztka Tivadar önéletrajza...
... alapján írta és rajzolta: Kálmán Áron
A hónap könyve, 2019. október

Száz éve hunyt el Csontváry Kosztka Tivadar, egyik legkiemelkedőbb és legismertebb festőnk. Életéről Kálmán Áron készített képregényt a festő önéletrajza alapján.

Szép kiállítású, színes, ízléses kötetet vehet kezébe az olvasó. Egy rövidke kis bevezető után a festő önéletírásából vett mondatokkal (szavakkal, megjegyzésekkel) találkozunk; a könyv lényegében az önéletrajz képregénnyé formált változata. (Néhol kissé átfogalmazza - kiegészíti az eredeti szöveget, feltételezhetően a jobb érthetőség kedvéért).
Mint a képregényeknél általában, itt sem gazdagon illusztrált szövegről van szó, kép és szöveg sokkal inkább egyenértékű, illetve inkább a szöveg az illusztráció: a kép itt nagyobb arányban és hangsúlyosabban van jelen. A képek sokszor mondanak el olyasmit, ami a szövegben nincs kifejezve, többletinformációt kapunk, gyakran azt látjuk, hogyan értelmezi maga a rajzoló a feldolgozott szöveget (hiszen ebben az esetben kész szöveg állt rendelkezésre), sokszor továbbgondolja, értelmezi azt a rajzokkal, (sőt, anélkül, hogy a szövegen számottevően változtatna, belecsempész egy szerelmi szálat). Olykor Csontváry (költői képekben, allegóriákban és szimbólumokban gazdag) írását csupán a képek adják vissza. Ilyen például az elvetett mag és annak szárba szökkenése, valamint a többször emlegetett fa (életfa, halálfa) jelentésköre, amely fontos szimbólum az egész festői életműben, és a képregényben is ismétlődő motívum.

Kandinszkij szerint a művész először tudatára ébred a „belső szükségszerűségnek”, majd képi szimbólumokban igyekszik azt kifejezni. Kandinszkij és Paul Klee az ebből a szükségszerűségből keletkező művet szerteágazó fához hasonlítja.
Jung szerint a lélek fája is, amit a festők saját magukban fedeznek fel, a lélek őslenyomata, a tudatalatti mélyén rejtőző „ősképek” egyike. (Azért rajzoltatnak a lélekbúvárok „fatesztet”, mert a mitikus és szimbolikus fa lelkünk mélyén gyökerezik, és mindnyájunkra jellemző, hogy milyen fát rajzolunk. Hogy a lelkünkben gyökeret vert fa mit is jelent számunkra, csak remekművekből sejthetjük. (Jankovics Marcell: A fa mitológiája. Csokonai Kiadó, 235. oldal)
„Napról-napra mint a fa, fejlődésnek indultam” írja a festő (Csontváry: Önéletrajz. Magvető, 1982, 30. oldal), és még számos hasonló – a fa szimbolikájához kapcsolódó - megjegyzés olvasható a festő feljegyzéseiben, melyek az életművet, a képeket segítik értelmezni. Kálmán Áron ennek tudatában vezeti végig képregényében a fa szimbólumot, amely különböző helyzetekben, különböző módokon jelenik meg.

Csontváry önmagát Napút festőnek nevezte, és mint ilyen, megörökítette a szellemi utazás állomásait: a zodiákus allegorikus alakjai sok festményén jelen vannak, sokaknak ez a szervező eleme, az egyik lehetséges interpretáció. A naphérosz életútja tényleges út, és ennek során beutazza a mitikus világegyetemet, megfordul a túlvilágon is, mint ahogy a festő is beutazta a fél világot a Nagy Motívumot keresve, és valós utazásán túl szellemi utazásra is indult, melyet megörökített festményein.
Fontos alkotóeleme szellemiségének az ősi sámánhit. „A festő önmaga festői-prófétai küldetését az ősmagyar-sámánista közegben érezte kiteljesedni”. (Pap Gábor: Fejezetek Csontváry mitikus történelméből In: Önéletrajz és más írások. Főnix Könyvműhely, 2008.) Ez nemcsak általános életvitelére, hanem egyes képeinek benső, rejtettebb mondanivaló-rétegeinek felszínre hozásához is hozzásegíthet bennünket.  Ilyen például a Zarándoklás a cédrushoz Libanonban c. kép hasonlósága a sámánfa-ábrázolásokhoz, illetve a Magányos cédrus madár-ága, amely a fenti ábrázolásokon a levelek madárrá lényegülésének ábrázolásának változata. (A szibériai népek hite szerint a holtak lelkei a világfa ágain madár alakban várnak újjászületésükre. A sámán dolga, hogy lélekben felmászva az égbe vezető fán elébük menjen, világunkba visszavezesse, és újra testhez segítse őket.)
Ha a Magányos cédrus a Halál fája, akkor a Zarándoklás cédrusai az Élet fáját szimbolizálják. Ez a hely a világ közepe, és a fakettős a világ életfája. Koronája szabadon nő, háromszöge az isteni tökéletesség szimbóluma. Ágán a világfák szent madara: a sas fészkel, árnyékában táncosok és lovasok menete kígyózik a világfaábrázolások kígyós, hurkos tövének megfelelően. A két fát összekötő mitikus csomó párhuzamai is gyakran fölfedezhetők világfaábrázolásokon, és ebben az összefüggésben az ég közepét, az örök körforgás középpontját jelzik.

Remek összegzés a kötet, de érdemes elolvasni az önéletrajzot is, mert itt csak címszavakat kapunk, azt is az alkotó értelmezésében. Kitűnően érzékelteti Csontváry látomásos festészetét, még személyiségébe is bepillantást nyerhetünk. Az utolsó két (szöveg nélküli) oldal pedig magáért beszél.
Kálmán Áron, az alkotó így nyilatkozott témaválasztásáról:
 „Ikonikus és izgalmas életű művészt kerestem. Versenyben volt még Gulácsy Lajos, a másik nagy különcünk. Csontváryról azonban több háttéranyagot találtam, valamint egy fokkal közelebb éreztem magamhoz a munkáit. Úgy vélem, az ő festészetéhez sokat hozzáad azok elkészítésének háttere. Ezzel tisztában volt maga a festő is, tudatosan építette életrajzában mitológiáját, nehogy feledésbe merüljenek munkái. Az én képregényem szintén a mítoszépítést szolgája. Nem az őrült, hanem a zseni képe mellett teszem le a garast. Akik szeretik a munkáit, bizonyára mind így vannak vele.” (forrás: konyves.blog.hu)

Virágné Kocsis Katalin

Rendezvények

Mi is legyek, mi is lehetek?
2019. október 21. (hétfő) 14.30
Stefánia Fiókkönyvtár-klub, Stefánia 2.
Játékos felnőtt kör
2018. október
Odesszai Fiókkönyvtár, Székely sor 11.
Kapcsolódó nevelés
2019. október 21. (hétfő) 16.30
Móra utcai Fiókkönyvtár, Móra u. 21.

Játékok Játékok

Játékok, pályázatok

  • Könyvkirály
  • Kvízmaraton
  • Könyvtári – színházi játék
  • Koreai Filmfesztivál
 

Képek a rendezvényekrő‘l