Könyvajánló

Ars Naturae
A hónap könyve, 2018. október

Tanulmányok, esszék, előadások ember és környezetének kapcsolatáról

„Klímaváltozás”, „fenntarthatóság”, „környezettudatosság”: e közismert fogalmakhoz kapcsolható jelenségek, magatartásmódok és 21. századi kihívások a könyvtárakat is érintik. Egy könyvtár nemcsak működésével, gyűjtőkörével és szolgáltatásaival erősítheti a környezetvédelem iránti fogékonyságot, hanem mindenekelőtt talán legelemibb feladatának sikeres betöltésével: az olvasásnépszerűsítéssel, a könyvek, pontosabban a könyvekben feltárulkozó valóságok elérhetővé tételével. Hiszen az olvasás nem csak kikapcsolódás vagy az információszerzés egy formája. Ezeknél jóval több (lehet). Olyan tevékenység, amely által az életet formálni képes szellemi valóságok közvetlen megismerésére nyílik lehetőség. Eszmék megismerésére, amelyek az emberi élet vezérfonalává válhatnak, alkotó frissességet és teremtőképességet fakasztva benne. Az olvasás felismerésekre, a mindennapi életet meghatározó – magatartásunkat, életvezetésünket formáló – belső fordulatokra ad lehetőséget. Egy jó olvasmány az embernek tartást ad, sokrétűen gazdagítja énképét, társas kapcsolatait, környezetéhez való viszonyát. Az olvasás ma is az élet harmonikus kiteljesítésének egy kulcsa, és ilyenformán az ember természet iránti érzékenységének hatékony alakítója.

***

Az Ars Naturæ – Ökológiai, társadalmi, kulturális folyóirat 2010 óta jelenik meg a szegedi Életharmónia Alapítvány kiadásában (évente két szám, összevont kötetekben, 200–300 oldal terjedelemben). Tanulmányokat, esszéket, előadásokat közöl, bemutatva a hagyományos nyugati és keleti természetfelfogásnak az ökológiai krízisre adott válaszait. Vallási, kulturális, művészeti és társadalmi szempontok figyelembevételével foglalkozik a környezetfilozófiai irányzatok fő kérdéseivel, a természettel való együttélés és a természetművelés gyógyító egyensúlyt teremtő módjaival. Ember és természet kapcsolatának helyreállítását illetően pedig azokat a hagyományos megközelítéseket és módszereket helyezi előtérbe, amelyeket a mai zöld mozgalmak, környezetvédelmi programok gyakorta mellőznek.

Az Ars Naturae szerzői azon szemlélet mentén foglalnak állást az egyes kérdésekben, mely szerint a természet mindenkori állapota, szűkebb és tágabb környezetünk pontos megfelelésben áll az ember belső világával. A természeti világ és maga az ember is sokkal több annál, mint ami érzékszerveinkkel érzékelhető belőlük. Létezésük eredete közös és valamiképpen mindkettő hordozza magában e transzcendens ősforrást, mely romolhatatlan, és a változékonyság felett áll. Ebből adódóan a természettel kapcsolatos problémák nem oldhatók meg kizárólag a fizikai környezet síkján. Az ökológiai válság igazi okainak megtalálásában és a megoldáskeresés szempontjából is döntő fontosságú, hogy az ember hogyan tekint önmagára és a világra, milyen létértelmezés és gondolkodásmód jellemzi, és hogy milyen mértékben hajlandó lelki-szellemi képességeit a természet eredete, az élet forrása felé fordulva kibontakoztatni, valamint e megismerés fényében alakítani világát. A természet szüntelen kimutatja felénk szeretetének jeleit, az ember azonban elvesztette képességeit, hogy e jeleket megfelelően értelmezze és viszonozza. A folyóirat valamennyi száma több oldalról járja körül a kérdést:

„Hogyan kerülünk, kerülhetünk »közel« művészetnek és természetnek, léleknek és vallásnak ahhoz az egységéhez, amelytől olyannyira eltávolodtunk? Milyen fajta figyelem, érzékenység szükséges ehhez? Figyelem a részletek iránt? Figyelem az »egész« iránt? Mit fog, foghat be a figyelmünk a teremtett világból, amelynek mi magunk is elválaszthatatlanul a részei vagyunk? Hogyan alakítja a figyelmünket a természet maga? Azt látjuk-e, amit a »természet« »mutat« magából, magáról – vagy azt, azt is látjuk mindebben, amit mi magunk vetítünk bele? Hogyan alakítja a figyelmünket a művészi tapasztalatunk, a lelki érzékenységünk, a vallási élményvilágunk? Látja-e a hegyek monumentalitását az, akiben nincs érzék a monumentalitás iránt? Látja-e a fűszál szélén az ott alig pár percre megülő harmatcseppet a felszáradás előtt az, aki nem hajol oda hozzá? S ha igen, mit lát meg benne? Önmagát? A saját törődő figyelmét? A nagyvilág kis részletekben feltárulkozó teljességét? Vagy a saját gondolatait, tudását arról, hogy az az egyetlen kis harmatcsepp hová lesz egy óra múlva, s hová lesz a pára, ami belőle felszáll? Kérdések és titkok tenger végtelensége vesz körül, ha a természet megtapasztalására gondolunk. Mit és hogyan tapasztalhatunk meg? Nyilván azt és úgy, ahogy azt megtanultuk megtapasztalni. Sokféle módon, sokféle szocializáció során, sokféle vallási, természeti, kulturális és nyelvi környezetben.” (Mohay Tamás: Természet és művészet, lélek és vallás. Lásd a jelen számban.)


   


   


A folyóirat legújabb száma 22 írást tartalmaz (20 tanulmányt, egy tibeti szent szöveg fordítását és egy keleti szerzõk írásaiból összeállított gyûjteményt). Átfogó betekintést nyújt a szimbólumok világába, kitérve gyakorlati alkalmazásukra, különös tekintettel a magyar néphagyományra, illetve a keleti és nyugati vallási hagyományok természet- és mûvészetfelfogásában játszott szerepére. Kiemelten foglalkozik a víz- és madárszimbolika összefüggéseivel, illetve az ember testi formájának szimbolizmusával. További témái: vízgazdálkodás; Árpád-kori ökológia; a természetszemlélet és természettisztelet metafizikai alapjai: keleti és nyugati párhuzamok; antropológia és kozmológia; az ikon mint a keresztény ökológia paradigmája;  kitekintés a kínai és japán természetszemléletre; a hindu szánkhja és jóga természetképérõl; Arne Naess ökozófiájának és a mélyökológia kulcsfogalmainak összevetése a hindu vallásbölcselet vonatkozó tanításaival. Szegedi távlatokban kiemelhetjük Bogoly József Ágoston tanulmányát, aki a Tisza és Maros tájesztétikai, tájfilozófiai aspektusairól írt. Továbbá az egykori szegedi geográfus és fõiskolai tanár, Aldobolyi Nagy Miklós vízgazdálkodással kapcsolatos írását.

Az Ars Naturae összevont számai terjedelmileg és tartalmi szerkezetük alapján akár tanulmánykötetekként, vagy szöveggyûjteményekként is felfoghatók. E tekintetben a Természet és szabadság (Osiris, 2000), valamint a Környezet és etika (L’Harmattan, 2005) kötetekkel is párhuzamba állíthatók. Az Ars Naturae írásait olvasva Roger Scruton Zöld filozófia címû, magyarul nemrég megjelent könyvének (Akadémiai, 2018) szemléletmódjával is sok kapcsolódási pontot felfedezhetünk.

A környezetvédelemmel ma szinte áttekinthetetlenül kiterjedt irodalom foglalkozik. Könyvek és folyóiratok százai jelennek meg a témában, ennek ellenére pozitív érdemi változások csak kis mértékben és részlegesen tapasztalhatók. A jelen helyzet szerint a természetvédelmi aktivizmus különbözõ formái, a külsõ nyomásgyakorlás, sõt akár egy betegség vagy természeti katasztrófa átélése sem elegendõ a mai ember számára ahhoz, hogy életét más szempontok szerint rendezze, mint amit a 21. századi médiaszuggesztiók és tömegkultúra kialakít benne. E jelenség kapcsán az Ars Naturae – több tudományterület (például vallás- és eszmetörténet, mûvészet-, társadalom-, gazdaság- és környezetfilozófia, pszichológia, környezetetika, humánökológia), valamint a világvallások természettel kapcsolatos tanításainak bemutatásával – sokrétûen tárja fel, hogy a környezeti válság oka mélyebb annál, hogy felületi, külsõ kezeléssel megoldható legyen. A természet olyan jellegû problémákat jelez, amelyeknek okai elválaszthatatlanok az ember belsõ világától, így a megoldásokat is ebbõl kiindulva találhatja meg.

Az aktuális szám tartalomjegyzéke
Ars Naturae VIII–IX. évf. 15–18. sz. (2017–2018)

MOHAY TAMÁS
Természet és művészet, lélek és vallás

TITUS BURCKHARDT
A víz szimbolikája

HORVÁTH RÓBERT
Árpád-kori ökológia. Árokrendszer és vízgazdálkodás

ALDOBOLYI NAGY MIKLÓS
Pusztuló vízország

BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON
A stíluskommunikáció értéklánca a természet közelségében. Gondolatok a szegedi Tisza-part és a makói Maros-part tájesztétikájáról

HANS RIEHL
A művészet mint szimbólum. A művészettan és a művészetszemlélet alapja

RODNEY BLACKHIRST
Platón Timaioszának mitológiai és rituális háttere

STAMLER ÁBEL
Teocentrikus kozmológia és kozmológiai antropológia Bingeni Szent Hildegardnál

AIDAN HART
Az anyag átváltozása. Az ikon mint a keresztény ökológia paradigmája

FRITHJOF SCHUON
Mindenütt meglátni Istent

MARIUS SCHNEIDER
A szimbólum természete és eredete

CSÖRGŐ ZOLTÁN
A madarak szimbolikája a magyar néphagyományban

KONDOR-SZILÁGYI MÁRIA
A hattyú dala, avagy elválasztható-e a tej a víztől?

HEGEDŰS ZOLTÁN
„A tojásnak tolla van”. Madárszimbolika égen-földön

A MADÁR-DHARMA ÉKSZERFÜZÉRE

EDL ANDRÁS
Ködtenger a hegycsúcsok alatt. Kitekintés a kínai és japán természetszemléletre

ELIOT DEUTSCH
A természettisztelet metafizikai megalapozása: Kelet‒Nyugat

KNUT A. JACOBSEN
Bhagavad-gítá, T-ökozófia és mélyökológia

KONDOR ATTILA
A lét szívéből növekvő természet. Tanulmány a tattvákról

A LÉTESÜLÉS ALAPELVEI – TERMÉSZET ÉS TERMÉSZETFELETTI A HINDÚ BÖLCSELETBEN. Részletek Szvámí Hariharánanda Áranja és Szvámí Lakshmanjoo tanításaiból

BUJI FERENC
Axis mundi. Az ember testi formájának szimbolizmusa

WOLFGANG SMITH
Kozmológia a gnózissal szemben

Rendezvények

Meséről mesére
2017. október 18. (csütörtök) 16.30
Dóm tér 1-4., Gyermekkönyvtár
Játékos nevelés
2018. október 18. (csütörtök) 16.30
Móra utcai fiókkönyvtár, Móra u. 21.
BabaKuckó
2018. október 19. (péntek) 10–11 óra
Agóra Gyermekkuckó, Kálvária sgt. 23.

Játékok Játékok

Játékok, pályázatok

  • Színházi - könyvtári játék
  • Könyvkirály
 

Képek a rendezvényekrő‘l