Könyvajánló

A 121 legszebb magyar festmény Törő István és Virág Judit válogatásában
2014. október

A könyv egyedisége, hogy minden alkotás ajánlásához más-más személyiséget kértek fel.

Október havi választott könyvünket szerzői: Virág Judit és Törő István a művészettörténészek örömzenélésének nevezik. Luxusnak, amit galériások, művészettörténészek csak ritkán engedhetnek meg maguknak, amikor kedvükre, a maguk és mások örömére válogathatnak össze egy reprezentatív kiállításra való gyűjteményt. A múzeumok, galériák, magángyűjtők segítségével létrejött kiállítás különlegessége, hogy szépséges albumban is megjelenhetett.

A könyv szerzői hangsúlyozzák a válogatás szubjektív megközelítését, a személyes ízlés, élmény fontosságát. Hány „legszebb” kép van? Mások más összeállítást, más rangsort készítettek volna.

A könyv egyedisége, hogy minden alkotás ajánlásához más-más személyiséget kértek fel. Ismert közéleti embereket: művészeket, írókat, zenészeket, tudósokat, műgyűjtőket és sok más foglalkozás képviselőjét. Ezek az ajánlók sokszor tovább gondolásra alkalmas, máskor meglepő asszociációkat tartalmazó írások. Gyakran kötődnek saját hivatásukhoz, szeretett lakóhelyükhöz, általuk tisztelt, a képeken szereplő  személyekhez.

Kovács Gábor, a KOGART Galéria tulajdonosa a test, a lélek, a szellem harmóniáját keresi és találja meg a műalkotásokban /Czóbel Béla: Hátakt/.

Hankiss Elemérben a  20. századi Vénusz témája felidézi a művészettörténet klasszikusait: Giorgione, Velázquez és Botticcelli Vénuszait /Korniss Dezső: Mezei Vénusz/.

Konrád György író valóságos mini novellát kerekít a választott képhez /Rippl-Rónai József: Lajos és Ödön/.

Palya Bea énekesnő egy gigantikus dinoszaurusz farkát véli felfedezni id. Markó Károly Visegrád című képén...

Farkasházy Tivadar lóverseny-rajongóként  apró „szakmai” részleteket is felfedez Batthyány Gyula: Lóverseny című képén.

Popper Péter, a lélek tudósaként fejti meg, mit mesél neki a képen látható szomorú férfialak /Tihanyi Lajos: Önarckép/.

Mundruczó Kornél film-és színházi rendezőtől megtudjuk: sokáig festő akart lenni, és a képek tanították „látni és láttatni”. / Czóbel Béla: A bergeni lelkész/.

Koncz Zsuzsa énekesnő személyes emlékeivel idézi fel a rabul ejtő Dél-Francia vidéket /Czigány Dezső: Dél-Francia tájkép/.

Alföldi Róbert színész, rendező továbbgondolja, folytatja a képen látható jelenetet /Scheiber Hugó: Villamoson/.

Heller Ágnes filozófus az álmodó bohócról, és az őt álmodó festőről elmélkedik /Scheiber Hugó: Négyrészes cirkusz/.

Volf Katalin táncművész meglepő vallomását olvashatjuk a táncosnői lét kettősségéről, napos- és árnyoldaláról /Anna Margit: Táncosnők/.

Tolvaly Ferenc íróban gyermekkori élményeket és illatokat idéz meg Aba-Novák Vilmos: Nagy vursli című alkotása.

És így tovább: 121 kép 121 személyiség gondolatain, érzésein átszűrve, azokkal gazdagítva láthatjuk a kiválasztott „121 legszebb magyar festményt”.

Rafai Mária

ODR ODR

ODR

A szolgáltatás célja a Somogyi-könyvtár állományában nem található dokumentumok hozzáférhetővé tétele olvasóinknak más könyvtárak gyűjteményéből.
Bővebben

TOP10 - legolvasottabb könyvek TOP10 - legolvasottabb könyvek

Ajánljuk

A hónap könyve, 2020. július–augusztus

Nem kell feltétlenül a világ végére menned, Magyarországon is találhatsz csodálatos, meglepő, lenyűgöző helyeket

Szeged - a város folyóirata


A piarista atyák 300 éve Szegeden
150 évvel ezelőtt született Király-König Péter
Simai Mihály 85 esztendős
Radnóti nyomában a Versvándorral