Rendhagyó tanítási órák középiskolásoknak

A tanév folyamán előzetes telefonos egyeztetés (62/425-525/139-es mellék) alapján a következő témákban fogadunk csoportokat, középiskolás osztályokat:

1848/1849 Szegeden

Az 1848/1849-es magyar forradalom és szabadságharc Szegedhez kapcsolódó eseményeinek bemutatása a könyvtárban található dokumentumok segítségével.
A korabeli sajtóba pillanthatnak be, valamint eredeti plakátok, röplapok (a szegedi Grünn-nyomda termékei), kéziratok mellett a korszakról szóló ismeretterjesztő, illetve a tanuláshoz is segítséget nyújtó kötetekkel is megismerkedhetnek a diákok.

1956 és Szeged

Mi is történt 1956-ban Szegeden? Fényképek, újságcikkek, korabeli híradások segítségével végigjárni napról-napra 1956 októberének szegedi eseményeit.
Az elmúlt években egyre több ismeretterjesztő, történeti munka jelent meg a témával kapcsolatban, melyek a könyvtár állományában használhatók, kölcsönözhetők ezekkel szeretnénk megismertetni a diákokat.

A szegedi nagy árvíz - 1879

A pusztító és áldást hozó Tisza 1879. március 12-én éjjel csaknem teljesen elmosta Szegedet a föld színéről. A város 5 ezer 723 házából mindössze 265 maradt meg. A víz több mint két hónapig, helyenként 3-4 méter mélyen borította el a települést és környékét.
A katasztrófáról Mikszáth Kálmán helyszíni tudósításokat és könyvet írt. Korabeli „képriportok”, nagy méretű, megbarnult fotográfiák mutatták be a katasztrófa után összeroskadt épületeket, vízben úszó háztetőket, túlélők után kutató mentőcsapatokat.
A Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjteményében őrzött, eredeti fényképek teszik elképzelhetővé az egész Európát megrázó tragédiát.

„A jó rend és szerkezet a legegyszerűbb témát is megnemesíti.”
A Nagy Francia Enciklopédia

Nem véletlenül áll a Horatius-idézet a nagy mű elején: „Diderot enciklopédiája” valóban a kor tudományának és technológiájának jól rendszerezett, nemes kivonata. Az elméleti ismeretek mellett hasonló fontos szerepet szán a gyakorlati tudnivalóknak, részletesen leírja a hagyományos mesterségek eszközeit és folyamatait. S hogy mindez még élvezhető is legyen, arról a rendkívül gazdag metszetanyag gondoskodik.
Az enciklopédia kiemelkedő szerepet játszott a francia forradalomhoz vezető szellemi felpezsdülésben. Nemcsak információt adott, hanem irányt is mutatott a véleményalkotásban. Máig kiindulópont és vezérfonal minden hasonló vállalkozás számára.
A Somogyi-könyvtár büszke tulajdonosa a Diderot és d'Alembert nevével fémjelzett enciklopédia 17 kötetének, de a sokáig mellőzött Panckoucke féle 167 kötetnyi átdolgozott kiadás is része a gyűjteménynek.

József Attila és Szeged

A költő és Szeged nevét együtt említve valószínűleg mindenkinek az emlékezetes Horger-eset jut először eszébe: „Ön, amig szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén”. De hiba lenne csupán ezt az egyet kiragadni a városunkhoz fűződő történések láncolatából.
A szegedi kapcsolatok, majd az egyetemi hónapok meghatározó jelentőségűek József Attila felkészülésében és indulásában. Elegendő a pártfogó és útra bocsátó Juhász Gyulára, az itt megjelent első verseskötetekre vagy a lelkes fiatal „elsőantológiás” költőtársakra gondolni.
Könyvtárunk gyűjteményében számos dokumentum őrzi a diákköltő ittjártának emlékét. Verseskötetek, újsácikkek, fotók és eredeti kéziratok tanúsága bizonyítja a Szegedhez fűződő szálak fontosságát.

Álmok, múzsák, vágyakozások
Juhász Gyula szerelmei

Mit jelentett a nő Juhász Gyula életében? ….álomvilágot.
Juhász Gyula is elsősorban ember volt, s csak másodsorban költő: a szerelemben eredendően ő is ugyanazt a boldog megnyugvást kereste, amelyet minden ember, csak tán még fölfokozottabban, nagyobb mohósággal, mert költői élményt is várt tőle. De testi-lelki alkata – előnytelen külseje és gyámoltalan természete – következtében már a kezdet kezdetén kudarcokra rendeltetett.
Kik voltak Juhász Gyula szerelmes verseinek ihletői? Szolgálók, örömlányok, a szegedi Korzó körülrajongott üdvöskéje, színésznők, irodalmi szalont vezető tanárnő – a sor még hosszan folytatható. Közös bennük, hogy múzsaként vonultak be a magyar irodalomtörténetbe.
A Somogyi-könyvtár Kilényi-gyűjteménye, dedikált Juhász-kötetei, korabeli folyóiratai tükrében megismerhetjük a költő életében legfontosabb szerepet játszó lányokat, asszonyokat.

„Szegednek népe, nemzetem büszkesége...”
Kossuth Lajos Szegeden

Szegeden Kossuth kétszer járt: mint a Honvédelmi Bizottmány elnöke alföldi toborzó útja során, 1848. október 4-én a mai Széchenyi és Klauzál teret magába foglaló nagypiacon mondta el híres beszédét, melynek kezdő szavaiban Szeged népét a nemzet büszkeségének nevezte. A lejegyzett beszédet, a szegedi Grünn nyomda röpiratát, amelyet a helyismereti gyűjtemény őriz, mutatjuk be látogatóinknak.
A Szegedi Hírlap 1849. júl. 14-i száma tudósított a kormányzó Szegedre érkezéséről. Kossuth és Szeged kapcsolatát az emigráció évei alatt a levelek jelentették. Az eredeti levelek a könyvtár becses emlékei. Kossuth Lajos amerikai toborzó körútjának (1851. december 4 - 1852. július 14.) rendkívűl értékes dokumentumait a Vasváry-gyűjtemény anyagából mutatjuk be az érdeklődőknek.

„Kelet népe a Nyugatban”

1908. január 1-jén indult és 1941-ig jelent meg a Nyugat című irodalmi folyóirat. Főszerkesztője 1929-ig Ignotus Pál volt, anyagilag Hatvany Lajos és Fenyő Miksa támogatta, fő kritikusa és egyben szellemi irányítója nagyon hosszú ideig Osvát Ernő. 1929-1933 között Babits Mihály, Móricz Zsigmond és Gellért Oszkár közös szerkesztésében működött a lap, majd 1933-ban Móricz, 1939-ben pedig Gellért hagyta ott a folyóiratot, Babits Mihály 1941-ben bekövetkezett haláláig egyedül vitte tovább a szerkesztést. A kor jeles és elismert irodalmárai - Ady Endrétől Radnóti Miklósig, Móricz Zsigmondtól Németh Lászlóig - mindnyájan publikáltak a magyar irodalomtörténet legátfogóbb időszaki kiadványában.

A Nyugat folyóiratot - első számától az utolsóig - őrzi a Somogyi-könyvtár. Az időszakonként változó kiadványok színes borítóit és a Nyugat Kiadó köteteit hasonló stílusban díszítette Falus Elek. A Somogyi-könyvtár gazdag kéziratgyűjteményében Juhász Gyulának köszönhetően - aki szintén Nyugat-munkatárs volt - több Nyugat-alkotó kézirata található. Ezek bemutatására várjuk az érdeklődők jelentkezését.

A Tiszavidéki Újságtól a Tiszatájig

1848. március 15-én nyomtatták Magyarországon az első szabad sajtóterméket, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Szegeden már ebben az évben megjelent az első folyóirat Alföldi Csaták címmel, ebből ugyan nem maradt fenn az utókor számára, de az egy évvel később induló Tiszavidéki Újság megtalálható a Somogyi-könyvtár gyűjteményében. A 150 éves szegedi sajtótörténet gazdag kínálatát bizonyítja hogy a 19-20. század fordulójának húsz évében mintegy 100 féle időszaki kiadvány jelent meg Szegeden. A sajtótermékek kulturális értékét jelzi, hogy a Szegeden időszakosan vagy állandó jelleggel publikáló írók, költők - Gárdonyi, Mikszáth, Tömörkény, Móra, Juhász Gyula stb.- gyakran a napilapokban jelentették meg írásaikat. Később a század közepén már irodalmi folyóirat, a Tiszatáj vette át ezt a szerepet, amely pillanatnyilag Magyarország leghosszabb életű irodalmi időszaki kiadványa. Ez is teljességgel megtalálható a Somogyi-könyvtár gyűjteményében. A szegedi sajtó ritka, különösen értékes darabjainak bemutatására várjuk az érdeklődő diákokat.

„Tajtékos ég" - Radnóti Miklós és Szeged

A rendhagyó óra a költő életművének vázlatos áttekintése mellett a Szegeden töltött évek emlékeit mutatja be. Radnóti Miklós 1930-ban iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakára, s 1934-ben szerzett bölcsészdoktorátust. Első kötetei (Pogány köszöntő, a "vallásgyalázás és szemérem elleni vétség" miatt elkobzott Újmódi pásztorok éneke, Lábadozó szél, Újhold) Szegeden jelentek meg. Tagja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának, amely Lábadozó szél c. kötetének volt kiadója. Újhold c. kötetéhez Buday György készített illusztrációt. Szegeden írta doktori értekezését (Kaffka Margit művészi fejlődése címmel), s itt született számos verse is.