Rendezvény a központi könyvtárban Rendezvény a központi könyvtárban

5. Szegedi Képregényfesztivál
2013. november 16. (szombat) 10–18 óra
Szeged, Dóm tér 1-4., alagsor és földszinti aula

A 2013-as fesztiválon is lesznek képregényes előadások, játék és beszélgetések. A meghívott alkotókat idén is rajzolás közben figyelhetik és szólíthatják meg a látogatók. A bibliotéka kiállítási tereiben több tárlat is szól majd a képregényekről. A képregénykiadók és -terjesztők a helyszínen kínálják újdonságaikat megtekintésre vagy megvásárlásra.
 

Kiállításmegnyitók pénteken (november 15.)

Részletes szombati program (november 16.)

A fesztiválra érkező alkotók – előzetes feladat képregényrajzolóknak

Gyermekeknek

Filmvetítés

Körkérdés az alkotókhoz

Kiállítások

Kiadói újdonságok


KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓK

2013. november 15. (péntek) 17.30
Fölszinti Internet-tér

A Nemzet Színészei – "KovZsi" Kovács Zsigmond portrékarikatúrái
A kiállítást megnyitja Pilcz Roland képregényrajzoló, a Kalyber Joe képregénysorozat alkotója. Közreműködik a Peter & Pan duó.

Meghívó "KovZsi" karikatúráival

2013. november 15. (péntek) 18.00
Fölszinti kiállítótér

„Képet öltött” irodalom – Rejtő Jenő híres figurái képregényeken
A kiállítást megnyitja Kiss Ferenc, képregényszerető, -gyűjtő, -forgatókönyvíró, -kutató, a Színes képregénymúzeum sorozat szerkesztője.


RÉSZLETES SZOMBATI PROGRAM



10.30–11.00
Szabó Gergő–Váradi Gábor (szegedi képregényesek)
Modern idők – A nyolcvanas évek képregénytörténete

Az aranykorban félistenek voltak. Az ezüstkorban közelebb kerültek hozzánk. De igazán emberek a modern korban lettek. Hogyan alakultak át a képregényhősök az 1980-as években? És melyek voltak azok a kötetek, melyek új korszakot nyitottak?

 


11.00–11.30
Róka László (pszichológus)
Ö, mint önbíráskodás – Az önbíráskodás lélektana az álarc mögött

A képregények kedvelt figurái az álarcos igazságosztók, akik sokszor maguk is menekülnek a törvény elől, miközben a bűnt üldözik. De vajon mi vezérelne a valóságban egy ilyen hőst? Lehetne-e nappal harmonikus élete Batmannak? Vannak-e a való életben követőik? És miért rajongunk gyerekkorunktól ezekért az agresszív, öntörvényű karakterekért? Egyáltalán van-e bármilyen hasonlóságuk a valódi önbíráskodókkal?

 


11.30–12.00
Kertész Sándor
Mozgó képregények – a rajzfilm és a képregény párhuzamos története

A képregény és a film, ezen belül az animációs film, közel egyidősek. Párhuzamos karriert futottak be, és időszakonként egymásra épültek. Hol a képregényfigurák népszerűségét használták ki a rajzfilmkészítők, hol egy elkészült rajzfilm promócióját erősítették annak képregényváltozatával. Ez a párhuzamos kaland kerül bemutatásra nagyon sok képpel és filmrészlettel.

 


12.00–12.30
Bayer Antal
Az adaptáció kísértése


A képregények túlnyomó többsége eredeti alkotás, nem egy másik médiumból átvett történet újragondolása képregényes formában. Mégis, alkotókat és megrendelőket időről időre elfog a kísértés, hogy egy létező irodalmi mű alapján készítsenek képregényt. Az először a Helsinki Nemzetközi Képregénykonferencián elhangzott előadás rámutat a két médium közötti szerkezeti, terjedelmi, formanyelvi és érzékelési különbségekből fakadó problémákra, valamint beazonosítja az adaptációk fő szándékait, funkcióit és sajátosságait. Az előadáshoz kapcsolódó kiadvány, amely áttekinti az irodalmi adaptációs képregény nemzetközi és hazai történetét is, az 5. Szegedi Képregényfesztivál egyik újdonsága.

 

12.30–13.30
SZÜNET

 


13.30–14.30
Újdonságok órája

A kerekasztal-beszélgetést vezeti Szabó Zoltán Ádám, a Kilencedik.hu és a szépemlékű Panel fanzin szerkesztője.

Egy órában összegyűjtöttük itthonról az idei év és a közeljövő legérdekesebb, legjelentősebb képregényeit és képregényes kezdeményezéseit. Az Újdonságok órája tulajdonképpen korábban már létező motívumokból építkezik, mégis ebben a tudatos formában, ilyen koncentráltan még nem mutattuk be a szcéna jelen idejű történéseit.

Bemutatkozik és egyúttal szerkesztője révén a program moderálását vállalta a nyár végén indult Kilencedik.hu portál, mely a tíz éves múlttal rendelkező Kepregeny.net egyenes folytatása, ám mégis sokban különbözik tőle.
A fesztivált áthidaló jubileumhoz csatlakozik Kiss Ferenc, aki az elmúlt évtizedek alatt megjelent Móra Ferenc képregény-adaptációkat összegyűjtő kötetet mutatja be. Bayer Antal szintén képregénytörténeti kiadványt mutat be, a várva várt Zórád Ernő-életműsorozatot, melynek első kötete egy hónapja jelent meg. A szegedi fiatal alkotókat képviseli Vörös Édua, aki szerzői kiadásban jelentette meg gyors egymásutánban az Utánam, fiúk! három kötetét is. A 5Panels csapat pár hónapja gondolt egy merészet és újságárusi terjesztésben havonta adja ki nagyközönségnek szánt színes képregényfüzetét, az Epicline-t. A fiatal alkotókat tömörítő csoport vezetője és a sorozat kiadója, szerkesztője, Tálosi "Spuri" András mutatja be az antológiasorozatot. Szintén vendégünk lesz Garisa H. Zsolt, az elmúlt tíz év példátlanul sikeres Rejtő Jenő--Korcsmáros Pál képregények grafikai felújításáért, átdolgozásáért felelős személye. Szegeden legutóbbi Rejtő képregényét mutatja be, ami rendhagyó abban a tekintetben, hogy rajzait ő maga készítette, azaz ezúttal nem Korcsmáros Pál feldolgozásról van szó. Az ellopott futárt idén adta le folytatásokban a Füles, ám gyűjteményes kiadása a tavasszal jelenik meg korlátozott példányszámban.

Néhány témáról bővebben:

Zórád Ernő: Aranyásók Alaszkában
Jack London elbeszéléskötetének adaptációjával kezdte meg Zórád Ernő klasszikus képregényeinek a kiadását a Nero Blanco Comix. Az Aranyásók Alaszkában eredetileg 1977-ben jelent meg a Füles rejtvénymagazinban, abban az időszakban, amikor Zórád úgy döntött, saját maga fogja írni képregényei forgatókönyvét is. A 24 oldalas képregény most először jelenik meg egyben, az eredeti közlésnél nagyobb méretben és javított szöveggel.

Vörös Édua az Utánam, fiúk!-ról:
Az  Utánam, fiúk! története kb. tíz évig érlelődött bennem, mire ténylegesen bele mertem fogni: mikor már úgy éreztem, hogy összeállt a történet is, és „szakmailag” is felkészültem rá. Korábban egy Harry Potter-adaptációval is próbálkoztam, ami mai szemmel nézve borzalmas, mégis remek gyakorlási lehetőség volt a saját történetem készítése előtt.
Három éve kezdtem el, azóta rendszeresen rajzolom, általában havonta készülök el egy-egy fejezettel (egy kötetben hat fejezet olvasható).  A történetet... eredetileg viccesnek, komikusnak szántam, de aztán szinte önálló életre kelt, és nem egészen olyan lett, amilyennek erőltetni akartam. Azért a fő témája a fantasy–kaland műfajba sorolható, ebben nem tér el az eredeti tervtől.  A mese teljes története megvan a fejemben. Megvan, mi a végkifejlet,  tehát látom a célt, csak még el kell jutnom odáig. Mostanra kb. a történet negyede van kész – nem kiadva, hanem vázlatként papírra vetve.  A kötetek kiadására idén szántam el magam, bár az igazat megvallva nagyon sok támogatást kaptam, ami nélkül a kiadás nem valósult volna meg.  Három könyvet adtam ki gyors egymás utánban, de ez mostantól lassulni fog, hiszen „utolértem magamat”.  Új kötet legközelebb csak jövő tavasszal, húsvét környékén várható.

Az EpicLine magazin Magyarország legújabb, havonta megjelenő képregénye, ami csak és kizárólag magyar alkotók folytatásos történeteit közli. A magazin harmadik száma (benne A Fekete Holló folytatásával és egy új sorozat, a Gor láncai első részével) az 5. Szegedi Képregényfesztiválon lesz elsőként elérhető.

Móra-művek képregényben
A Kútfő képregények sorozatának első, színes kiadványa, A soktudományú ember Móra Ferenc műveinek képregény-feldolgozásaiból szemezget. A rab ember fiai és a Csalavári Csalavér több mint ötven évvel az első kiadás után jelenik meg – színezett formában. Rusz Lívia, Csipike mamája is képviselteti magát a kiadványban, valamint Zórád Ernő, a Tabán festője. Rochi Ernő tanulmánya Móra Ferenc életét, és a műveiből készült film- és képregény-adaptációkat veszi sorra.
Erre az alkalomra jelenik meg a Diamúzeum sorozatának harmadik és negyedik füzete, két Móra-mese: A nagyhatalmú sündisznócska és A király kenyere nyomán. A színezett képregényekhez hasonlóan ezek a kiadványok is ötven évvel megszületésük után jutnak el kis olvasóikhoz. A rajzokat Csermák Tibor és Pethes Endre készítette.

 


14.30–15.00
Korcsmáros Gábor (a Képes Kiadó vezetője, Korcsmáros Pál unokája)
Rejtő Jenő nőalakjai Korcsmáros Pál szemével

Mottó: "Jön a nő! Mindig így kezdődik! Vigyázat! Figyelem! A férfi mindent kiszámít alaposan, előrelátóan, precízen, véglegesen. És erre jön a nő! Másodpercenként százhúsz kilométeres hazugságokkal, lihegve, hadarva, szemlesütve, ájuldozva vagy mosolyogva; egyszer csak jön, és mindent halomra dönt! Aztán leül e halomra, és kipúderezi magát. És őszinte részvétét fejezi ki. Óvakodjunk a nőtől! A legegyszerűbb mindennapi fogalmak is zavarosak lesznek, ha nővel kapcsolatban akarjuk tisztázni őket." Rejtő Jenő: Piszkos Fred közbelép (Fülig Jimmy őszinte sajnálatára)

Korcsmáros Pál a Füles rejtvényújság felkérésére 1961-től több mint tíz éven át rajzolt képregényeket Rejtő regényei alapján.  A téma testhezálló volt számára: nemcsak Rejtő különleges verbális humorát tudta vizuálisan megfogni, hanem a nőalakjait is. A Pesti Izé basa-karikatúráin "edződött" Korcsmáros Pál emblematikus nőalakjai a Rejtő-képregények elengedhetetlen részeivé váltak.

 


15.00–15.30
Pilcz Roland (szegedi képregényrajzoló)
Kalyber – 18 év

Bemutató és beszélgetés az alkotóval a szegedi képregényhős felnőtté válásáról. Milyen stációkon ment végig a képregény, mire 2005-ben kiadásra került, és mi változott azóta? Miket érdemes szem előtt tartania egy ma kezdő képregényesnek? Egyáltalán miért jó képregényt készíteni?
Az alkotó minden felmerülő kérdésre válaszol!

Kalyber Joe – 1. Könyv – A kezdet (bemutató)

 


15.30–16.00
Szabó Zoltán Ádám (a Kilencedik.hu és a szépemlékű Panel fanzin szerkesztője)
Részletek a hazai képregénytörténet egyik nem létező fejezetéből, avagy ismerkedés az utóbbi három évtized hazai underground képregényeivel

A hazai underground képregény története mindmáig feldolgozatlan maradt. Nemcsak azért, mert képregény-történetíróink és -gyűjtőink spektrumán kívülre esik ez a terület, hanem azért is, mert itthon nem is beszélhetünk összefüggő underground képregényes jelenlétről. Szabó Zoltán Ádám egy tanulmány apropóján felszínre hozott ebből egy keveset, de ennél valamivel többet szeretne megmutatni a szegedi képregényfesztivál közönségének. Undergroundról a szubkultúrának.

 


16.00–16.30
Lipták Renáta
Mr. Gaiman, bring me a Dream! – mítoszteremtés Neil Gaiman Sandman-sorozatában


"Vannak mesék, melyeket sokszor elmesélnek." – hangzik a Babaház című kötet kezdősora. Ez a bevezető rész egy beavatástörténetet mesél el: egy Gaiman által megszerkesztett mítoszt, amely nemcsak az azt hallgató fiút avatja férfivá, hanem az olvasót is beavatja Gaiman világába, a Sandman világába. Az előadás központi témája a Sandman-sorozat modern mítoszkísérletként való értelmezése, illetve Gaiman alkotói stratégiájának boncolgatása.

 

GYERMEKEKNEK


A fesztiválon velünk játszó gyermekek közül ajándékot nyertek:

Ábrahám-Tandari Gerda, Árendás Angelika, Becskei Áron, Becskei Hunor, Bozóki Márk, Csorba Zsófia, Csűrös Balázs, Elek Dóra, Foisz Bátor, Grama Adrián, Illés Áron, Illés Bálint, Jánk Fanni, Juhász Attila, Kovács Adrián, Majó Vince, Molnár Bence, Molnár Bianka, Molnár Panka, Papp Dorka, Rácz Bettina, Rácz Vivien, Révész Zsófia, Róth Viktória, Szabó Sámuel Szilárd, Szabó Sára, Szabó Simon, Téglás Nóra, Téglás Norbert, Vajda Tamás

A nyereményeket december 10-ig vehetik át a földszinti adminisztrációban a könyvtár nyitvatartási idejében.

***

Az 5. Szegedi Képregényfesztiválon Móra Ferenc személye és az általa életre keltett mesehősök alakja köré szerveződnek a gyerekprogramok.
A Somogyi-könyvtár hajdani igazgatója születésének immár 135. évfordulóját ünnepeljük 2014-ben, mégis mindmáig ismerősen csengenek kicsik és nagyok számára is versei, meséi. Több generáció nőtt fel A cinege cipője, A csókai csóka, a Dióbél királyfi, a Csilicsali Csalavári Csalavér, Az aranyszőrű bárány, A didergő király, vagy épp a Nagyhatalmú sündisznócska történetén. Máig népszerűek regényei is: például a Kincskereső kisködmön, az Aranykoporsó, a Rab ember fiai, melyekből filmadaptációk és képregényváltozatok is születtek.
A képregényfesztiválon az óvodás- és iskoláskorú gyerekeket is szeretettel várjuk a könyvtár alagsorában felállított óriás-társasjátékokkal, Móra Ferenc meséin alapuló rejtvényekkel, rajzos feladatokkal és vidám játékokkal. A képregények lapozgatása, vagy épp a képregényalkotókkal való együtt rajzolás mellett egész napos tartalmas és élvezetes program vár a családok legkisebb tagjaira is.

 

FILMVETÍTÉS


2013. november 15–16.
Tisztelgés a képregény előtt

A Belvárosi mozi filmvetítéssel csatlakozik a rendezvénysorozathoz.

Belépőjegy: 500 Ft

November 15. (péntek)  18.15
A halhatatlan légiós, akit csak péhovárdnak hívtak (1970)
Színes magyar vígjáték, rendezte: Somló Tamás, szereplők: Őze Lajos,
Dőry Virág, Alfonzó, Raksányi Gellért, 12 éven felülieknek ajánlott.

November 16. (szombat) 18.15
Persepolis (2007)
Színes és fekete-fehér, feliratos, francia–amerikai animációs film, 96 perc, rendezte: Marjane Satrapi, Vincent Paronnaud, 12 éven felülieknek ajánlott.

 

A FESZTIVÁLRA ÉRKEZŐ ALKOTÓK – ELŐZETES FELADAT KÉPREGÉNYRAJZOLÓKNAK

A szegedi képregényfesztiválok egyik tradicionális eseménye, amikor a fesztiválra sereglő alkotók "örömrajzoláson" vesznek részt és ilyenkor megszólíthatóak a "nagyérdemű" számára.

Eddig bejelentkezett alkotók: Erhardt Domonkos, Fekete Attila, Koska Zoltán, Kovács Zsigmond "KovZsi", Sárdi Katalin, Szebeni Péter, Váradi A. Gábor és Szabó Gergő, Fehér Zoltán "Zorro", Garisa Herman Zsolt, Halter Andris, Kasza Magdolna, Pádár Ádám, Pilcz Roland, Rozgonyi Zalán, Tálosi András, Vörös Édua.


Az idei "örömrajzolás" témáját a közeledő kettős Móra-évforduló adja. 2014-ben emlékezünk Móra Ferenc születésének 135. halálának pedig 80. évfordulójára. Az 5. Szegedi Képregényfesztivál a kilencedik művészeti ág eszközeivel kíván tisztelegni az író, az egykori könyvtár- és múzeumigazgató munkássága előtt, remélve minél többen olvassák írásait, ízlelgetik bölcsességeit és felfedezik humorát.

A Móra Ferenc Múzeum és a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár felkéri az 5. Szegedi Képregényfesztiválra érkező alkotókat, hogy a képregény műfajának eszközeivel jelenítsék meg egykori közös igazgatójuk, Móra Ferenc (1879-1934.) életének egy-egy epizódját, vagy különleges gondolatát.

Ihletadó ötletek gyűjtésére javasoljuk  A „másik” Móra Ferenc néven elérhető Facebook-oldalt, valamint a múzeum Mórától – Móráról című összeállítását.

 

KIÁLLÍTÁSOK


2013. november 14-től december 11-ig
Földszinti kiállítótér

„Képet öltött” irodalom
Rejtő Jenő híres figurái képregényeken

Rejtő Jenő író képi világát leginkább a képregény műfaja tudta megragadni, melynek legsikerültebb darabjaiból nyílik kiállítás az 5. Szegedi Képregényfesztivál alkalmából. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy Korcsmáros Pál adott igazi karaktert a P. Howard által kitalált figuráknak, úgy mint Piszkos Frednek, vagy Fülig Jimmy-nek. A szőke ciklont 1961-ben rajzolta meg, az utolsó 1973-ban a Piszkos Fred közbelép volt. A 14 műből 13-at a Füles megrendelésére készített el, a kakukktojás Az elveszett cirkáló volt, amely a Lobogóban jelent meg 1968-ban. A rejtvényújság háromoldalas folytatásokban közölte ezeket a Rejtő-adaptációkat.

Korcsmáros Pál mellett olyan híres rajzolókat is megihlettek a történetek, mint Zórád Ernő, Fazekas Attila, M. Halasi Éva, Gugi Sándor vagy Endrődi István. A forgatókönyv a legtöbb esetben Cs. Horváth Tibor munkáját dicséri.

Az utóbbi években feléledő magyar képregénykiadás jelesei nem feledkeztek el a legenda életben tartásáról, sőt, felfrissítéséről. A Képes Kiadó ennek köszönhetően 2003 óta foglalkozik a régi Korcsmáros-füzetek felújításával és újrakiadásával. A nagyalakú, keménytáblás kötetek több újdonságot is tartalmaznak, erről elsősorban a kiadó két munkatársa gondoskodott: az eredeti, fekete-fehér, tussal rajzolt kockákat Garisa Herman Zsolt és Varga „Zerge” Zoltán dolgozta át. Zsolt visszanyúlt a Rejtő-regényekhez, és újraalkotta a képregények szövegkönyvét, hiszen az eredeti forgatókönyvek – talán terjedelmi okok miatt – sok humort és érdekes részletet kihagytak a regényből. Ezután retusálta és kiegészítette a több mint negyven éves, megsárgult régi oldalakat, és ha szükség volt rá, akár új szereplőket is alkotott Korcsmáros Pál stílusában. A színezés feladata Zergére várt, ő festette ki a képregényt kockáról kockára, ezzel mintegy harmadik dimenziót is adott a rajzoknak. A munka egészen aprólékos és időigényes, így egy Rejtő–Korcsmáros képregényalbum felújítása több mint egy év alatt készül el.
Eddig hét felújított kötet jelent meg, cím szerint a következők: Az elátkozott part, A három testőr Afrikában, Az előretolt helyőrség, A 14 karátos autó, Piszkos Fred, a kapitány, Az elveszett cirkáló, A láthatatlan légió


Garisa Herman Zsolt 1973-ban született Baján. Az 1990-es évek elejétől dolgozik a rajzfilm és képregényszakmában. 1990-ben, alig 17 évesen, Budapesten a Varga Stúdióban kezdi meg rajzfilmes pályafutását. A rajzfilmkészítés munkafázisait bő tíz év alatt A-tól Z-ig elsajátítja, a kulcsfázisrajzoktól az animáción keresztül egészen a storyboard (képes forgatókönyv) és layout (beállítási rajz) készítésig. 1994-től a Kretén magazinnál még ismerkedik a képregényrajzolás világával. 2001-2003 között szintén a Kretén magazinnak rajzolja Desodora című első hosszú, 60 oldalas képregényét, melyet Fekete Imre ír és Varga Zerge Zoltán színez.
2002-től az 1960-as években Magyarországon híressé vált Rejtő–Korcsmáros sorozat felújításába kezd. 2012-2013-ban a Füles rejtvénymagazinban jelenik meg Rejtő Jenő Az ellopott futár című műve alapján készült képregénye, melynek Kiss Ferenc írja a forgatókönyvét. Jelenleg a  következő Rejtő–Korcsmáros képregény felújításán dolgozik, valamint mellette kihúzói munkákat vállal különböző külföldi képregénykiadóktól is.
A kiállításon többek között láthatóak lesznek Az ellopott futárhoz készített egyedi karakterlapok is.

 

 


2013. november 14-től 2014. január 5-ig
Földszinti Internet-tér

A Nemzet Színészei
"KovZsi" Kovács Zsigmond portrékarikatúrái


Kovács Zsigmond 2008 óta "KovZsi" művésznéven alkot, jászberényi születésű, de mégis szegedi művésznek vallja magát.

A karikaturista így vall eddigi munkásságáról:
Gyermekkoromban kezdtem arcokról karikatúrákat rajzolni. Szeretem az arc jellegzetességeit papíron megjeleníteni, eltúlozni. 2005 óta folyamatos megbízásoknak eleget téve magánszemélyekről is készítem a műveimet. Fotók alapján, vagy élő modellekről dolgozom.
Rendezvényeken, vásárokban, fesztiválokon is részt veszek, ahol bárki kérhet magáról enyhén eltúlzott, kedves rajzot. Reklámtábláimon olyan ismert személyek rajzait mutatom be, akiket vélhetően sokan felismernek.

"ARCvonások" címmel portrékarikatúra-füzetsorozatot indítottam 2012-ben. Egy-egy füzet más témával, más tartalommal bír. Ami közös mindben, hogy közismert személyekről készült, címhez kapcsolódó témában megalkotott portrékarikatúrák gyűjteményei. Célom, hogy az élet több területéről ismert arcokról, méltán elismert személyekről rajzsorozatokat készítsek, mint színészek, híres szegediek, olimpiai aranyérmes sportolóink, humoristák, zenész-énekesek, Nobel-díjasok.

Az első kisfüzet 2012. novemberében jelent meg "Aranykorban elképzelve" címmel. Olyan hírességek képmásai lettek képzeletben megöregítve, akik fiatalon távoztak az élők sorából, többnyire tragikus hirtelenséggel.

A második kisfüzet, "a Nemzet Színészei" kis karikatúra-album a magyar színjátszás kitüntetett színművészeinek állít méltó emléket. Mint művészember, kötődöm a színházhoz.

 


2013. november 16.
Alagsor

X év az X-Embörökkel

Eredeti rajzok, föl nem használt vázlatok, néhány nyomtatott extraság, rajongói munkák, illetve a képregény egyes tárgyai megelevenítve

 

KIADÓI ÚJDONSÁGOK

Már elérhető:

A Titokzatos Menyasszony 5 (Vad Virágok Könyvműhely)

Kázmér és Huba 11: Varázslatos világ (Vad Virágok Könyvműhely)

A Fenegyerek és a Peter Parker Pókember idei befejező része (Kingpin)

Novemberben várható:

Kalyber Joe 1. könyv – A kezdet (Kingpin)

Bayer Antal: Az adaptáció kísértése (Nero Blanco Comix)

A Marvel+ magazin idei 6. száma (Kingpin)

Móra Ferenc művei előkészületben (Linea Comics):

 


TÁMOGATÓK


 

Average (0 Votes)

Events

Nagy Dia (hó)Nap
2019. november 4–29.
Fiókkönyvtárak, Gyermekkönyvtár és Agóra Gyermekkuckó
Vallástudományi előadás
2019. november 21. (csütörtök) 16 óra
Stefánia Fiókkönyvtár-klub, Stefánia 2.
Könyvbarátok klubja
2019. november 21. (csütörtök) 16.30
Francia Utcai Fiókkönyvtár, Kossuth L. sgt. 69-71.

Games Games

Játékok, pályázatok

  • Könyvkirály
  • Kvízmaraton
  • Könyvtári – színházi játék
 

Pictures of events